1983. évi 10. törvényerejű rendelet

a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény módosításáról

1. § A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Ezt a törvényt a belföldön elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni, akár magyar, akár nem magyar állampolgár követte el, feltéve hogy nemzetközi szerződés vagy a szabálysértést meghatározó külön jogszabály másként nem rendelkezik."

2. § Az Sztv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Gazdálkodó szervezetet és más jogi személyt terhelő kötelezettség megszegése esetén, valamint munkaviszonyból, szövetkezeti vagy egyéb tagsági viszonyból eredő munkavégzéssel, ipari vagy kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt azt a személyt kell felelősségre vonni, akinek cselekménye vagy mulasztása folytán következett be a kötelességszegés. Ha e személy kiléte a szervezet (szervezeti egység) vezetőjének nyilatkozata alapján sem állapítható meg, a szervezet (szervezeti egység) vezetőjét, illetve a munkáltatót kell felelősségre vonni."

3. § Az Sztv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § Sértett az, akinek jogát, vagy jogos érdekét a szabálysértés sérti vagy veszélyezteti. A sértett jogai megilletik azt az államigazgatási feladatot ellátó szervet is, amely a feladatkörébe tartozó érdek oltalmából a feljelentést tette."

4. § Az Sztv.. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc nap alatt lehet előterjeszteni, amelyen a sértett a szabálysértés elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett."

5. § Az Sztv. 11. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A népgazdaság szerveinek megtévesztése, beruházási és pénzügyi fegyelem megsértése, pénzügyi, vám- és devizaszabálysértés, visszaélés jövedékkel, árdrágítás, árak ellenőrzésének akadályozása, kábítószerrel visszaélés, honvédelmi szabálysértések, földmérési, statisztikai és egyét adatszolgáltatással kapcsolatos szabálysértés, valamint az építésügyi igazgatás szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés esetén az elévülési határidőt [10. § (1) bek] attól a naptól kell számítani, amikor a szabálysértés az illetékes hatóság tudomására jutott."

6. § Az Sztv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzbírság legalacsonyabb összege száz legmagasabb összege tízezer forint. Ha jogszabály bűncselekményt értékhatártól függően mi nősít szabálysértéssé, e szabálysértések miatt ki szabható pénzbírság legmagasabb összege húsz ezer forint."

7. § Az Sztv. 18. § (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A pénzbírságot helyettesítő elzárás egy napnál rövidebb és hatvan napnál hosszabb nem lehet."

8. § Az Sztv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elzárás legrövidebb tartama egy nap leghosszabb tartama harminc nap, a törvénybe meghatározott esetekben hatvan nap."

9. § Az Sztv. 21. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nincs helye elkobzásnak, ha a cselekmény elkövetésétől öt év már eltelt."

10. § Az Sztv. 23. § (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ilyen esetben az egy összegben kiszabott pénzbírság a húszezer forintot meghaladhatja."

11. § Az Sztv. 27. §-ának (1) bekezdése helyét a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a szabálysértést olyan fiatalkorú követte el, aki tanköteles, vagy rendszeres iskola oktatásban részesül, a szabálysértés miatt gyámhatóság védő- és óvó-intézkedést alkalmazhat."

12. § Az Sztv. 30. §-a helyébe a következű rendelkezés lép:

"30. § Pénzügyi szabálysértés miatt - a 31. §ban foglalt kivétellel - első fokon a városi és a fővárosi kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a járási és a megyei városi kerületi hivatal, a pénzügyminiszter által kijelölt illetékhivatal, továbbá a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának megyei (fővárosi) igazgatósága, másodfokon a megyei, a megyei városi és a fővárosi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, továbbá a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága jár el."

13. § Az Sztv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) Vám- és devizaszabálysértés, valamint adóügyi jogszabályok jövedékre vonatkozó rendelkezéseinek megszegése miatt első fokon a megye székhelyén működő vám- és pénzügyőri szakasz, Pest megyében a Buda-környéki Vám-és Pénzügyőri Szakasz, a fővárosban a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Szabálysértési Hivatala jár el.

(2) Nem magyar állampolgár valamint ismeretlen elkövető által az országhatár átlépésekor elkövetett vám- és devizaszabálysértés miatt első fokon a határvámhivatal jár el.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt másodfokon a vám- és pénzügyőrség megyei (fővárosi) parancsnoksága jár el."

14. § Az Sztv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami, közegészségügyi-járványügyi felügyelet hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt első fokon a megyei városi, a városi, a fővárosi kerületi, a járási, az üzemi, a hajózási, illetőleg a repülőtéri állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő, másodfokon a megyei, a fővárosi közegészségügyi-járványügyi felügyelő jár el."

15. §[1]

16. § Az Sztv. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

"37/A. § (1) Külön jogszabályban meghatározott esetekben a szabálysértési hatóság jogkörében a (2) bekezdésben meghatározottak a szabálysértés tettenért elkövetőjét helyszíni birsaggal sújthatják.

(2) Helyszíni bírság kiszabására jogosult:

a) a rendőrség, a határőrség, az állami tűzoltóság, a tanács szakigazgatási szerve, valamint a felügyelet részéről eljáró személy;

b) a természetvédelmi őr, a közterületfelügyelő;

c) a közegészségügyi-járványügyi ellenőr;

d) a növényvédelmi és agrokémiai állomás, az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás, valamint a hatósági minőségellenőrző szervezetek erre feljogosított dolgozója."

17. § (1) Az Sztv. 33. § (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A fellebbezési eljárásban, illetőleg a felügyeleti jog gyakorlásában nem vehet részt az sem, aki az ügy első fokú elintézésében részt vett."

(2) Az Sztv. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kizárásról hivatalból, az eljáró személy, az elkövető vagy a sértett bejelentésére a kifogásolt személy közvetlen felettese dönt, s egyúttal kijelöli a továbbiakban eljáró személyt is."

18. § Az Sztv. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkaviszonyból, szövetkezeti vagy egyéb tagsági viszonyból eredő munka végzésével, ipari vagy kereskedelmi tevékenységgel, ingatlan kezelésével, továbbá állami szerv, társadalmi szervezet vagy szövetkezet gépjárművének üzemben tartásával összefüggő szabálysértési ügyben az eljárásra a munkahely, az ipari vagy kereskedelmi tevékenység helye, az ingatlan fekvése, illetőleg a gépjármű üzemben tartójának telephelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes."

19. § Az Sztv. 45. §-ának (6) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha a jogosult ismeretlen, a lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül. A később jelentkező jogosult az elévülési időn belül kérheti a dolognak tulajdonába való visszaadását, illetőleg az értékesített dolog ellenértékét."

20. § Az Sztv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárást megszünteti, ha:

a) a cselekmény nem szabálysértés, azt nem a felelősségre vont személy követte el, vagy az elkövető nem vonható felelősségre;

b) a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi államigazgatási határozat állapít meg;

c) a cselekmény miatt büntető eljárás van folyamatban, illetőleg a cselekményt ilyen - vagy szabálysértési - eljárás során már elbírálták;

d) az elkövető személyét, tartózkodási helyét vagy az elkövetés tényét nem sikerült tisztázni, és az eljárás folytatásától nem várható eredmény;

e) az elkövető meghalt;

f) a felelősségre vonást azért mellőzi, mert a szabálysértés jelentéktelensége miatt büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen;

g) figyelmeztetésit alkalmaz;

h) az elkövető felelősségre vonása nélkül vagy a figyelmeztetés mellett mond ki elkobzást.

(2) Ha az ismeretlen elkövető kiléte a felderítés során nem állapítható meg, az eljárást a rendőrség illetékes szerve szünteti meg.

(3) Az eljárás megszüntetését a szabálysértési hatóság közli;

a) az elkövetővel és a sértettel, feltéve, hogy az eljárás megindításáról tudomást szereztek;

b) azzal, akire a megszüntető határozat rendelkezést tartalmaz."

21. § Az Sztv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az eljárás felfüggesztése

49. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárást felfüggeszti, ha

a) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik,

b) az ismert elkövető távolléte az eljárás folytatását akadályozza.

(2) Az eljárás felfüggesztése az elévülést félbeszakítja. A cselekmény elkövetésétől számított két éven belül azonban az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni."

22. § Az Sztv. 54. §-a a következő (2), (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és egyúttal a jelenlegi (2) és (3) bekezdés (5) és (6) bekezdésre változik:

"(2) Az idézést írásban kell közölni úgy, hogy azt az idézett a meghallgatását megelőzően legalább 8 nappal előbb megkapja. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a szabálysértési hatóság az idézett személyt milyen ügyben, milyen minőségben (elkövető, tanú, szakértő) kívánja meghallgatni, s egyúttal figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire is.

(3) Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha a jelenlevő személyt az eljáró szerv más időpontban történő megjelenésre kötelezi, ezt az iratra feljegyzi és a kötelezettel aláíratja.

(4) A sértettet az idézés kibocsátásáról értesíteni kell."

23. § Az Sztv. 60. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A tanúvallomást megtagadhatja az, alá az elkövető)

"d) házastársának egyenesági rokona, testvére, testvérének házastársa."

24. § Az Sztv. 61. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Eljárási költség mindaz a költség, amely az ügyben az eljárás megindításától a büntetés végrehajtásáig - ideértve a felügyeleti intézkedést követő eljárást is - az állam előlegezett, valamint az elkövetőnek és a magánindítvány előterjesztőjének az ügyben felmerült indokolt készkiadása.

(2) Ha a szabálysértési hatóság a szabálysértés elkövetését megállapította, az eljárási költséget az elkövető viseli.

(3) Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az elkövető a magyar nyelvet nem ismeri.

(4) Az eljárás megszüntetése esetén az eljárási költség az államot terheli, kivéve, ha a szabálysértési hatóság az elkövető felelősségét megállapította, de a felelősségre vonás mellőzésével vagy figyelmeztetéssel szüntette meg az eljárást."

25. § Az Sztv. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés számozást (4) bekezdésre változik:

"(3) Ha a kihirdetés útján közölt határozató az arra jogosultak közül senki sem fellebbezte meg, a határozat indokolásának csupán a rövid tényállást és az alkalmazott jogszabályokat kell tartalmaznia."

26. § (1) Az Sztv. 63. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki;

"Ha a szabálysértés elkövetéséhez jogszabály hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását írja elő, az intézkedésre jogosult szervet a határozatról értesíteni kell."

(2) Az Sztv. 63. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kihirdetett határozatot kézbesíteni kell, ha az elkövető, vagy a sértett fellebbezést jelent be illetőleg a szabálysértési hatóság kártérítést állapított meg."

27. § Az Sztv. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64. § A szabálysértési hatóság indokolt esetben értesíti az intézkedésre jogosult szervet kárigénye érvényesítésének lehetőségéről, illetve a további szabálysértések megelőzése érdekében, azokról az okokról és körülményekről, amelyek a szabálysértés elkövetését lehetővé tették."

28. § Az Sztv. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki önhibáján kívül nem jelent meg a kitűzött határnapon, vagy elmulasztott valamilyen határidőt, igazolási kérelmet nyújthat be."

29. § (1) Az Sztv. 63. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szabálysértési hatóságnak az ügy érdemében hozott első fokú határozata ellen az elkövető, valamint a sértett fellebbezhet."

(2) Az Sztv. 68. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az első fokú szabálysértési hatóság a fellebbezést és az eljárásban keletkezett összes iratot - a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül - felterjeszti a másodfokú szabálysértési hatósághoz."

30. § Az Sztv. 70. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megyei, a megyei városi és a fővárosi tanács vb igazgatási, illetőleg pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének határozata, vagy intézkedése ellen a felügyeleti intézkedés megtétele e tanácsok végrehajtó bizottsága titkárának hatáskörébe tartozik."

31. § Az Sztv. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"76. § A III-VII. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt szabálysértések, illetve eljárások során az ebben a Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

32. § Az Sztv. 77. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési hatóság a tanköteles, vagy rendszeres iskolai oktatásban részesülő fiatalkorú ügyét átteszi a gyámhatósághoz, egyúttal közli a szabálysértés elkövetésének körülményeit és a rendelkezésre álló bizonyítékokat."

33. § Az Sztv. 78/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A magánindítvány előterjesztője viseli az eljárási költséget, ha az eljárás megszüntetésére az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kerül sor. Ha a magánindítványt a békítés ered-lényeként vonják vissza, a szabálysértési hatóság dönt arról hogy a magán indítvány előterjesztője, vagy az elkövető viseli az eljárási költséget."

34. § Az Sztv. 79. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A pénzügyi, jövedéki, vám- és devizaszabálysértési ügyben a tényállás felderítése érdekében az eljáró szerv az elkövetőt és a tanúkat kikérdezheti, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső tárgyakat lefoglalhatja, továbbá megfigyelést, valamint könyv-, árukészlet-, helyszín- és helyiségellenőrzést. végezhet."

35. § Az Sztv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"83. § A helyszíni bírság összege 100 forinttól 500 forintig, felügyelet (35-36. §) bírságolása esetén 3000 forintig terjedhet."

36. § Az Sztv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"87. § (1) A felügyelet részéről eljáró személy az általa észlelt

a) szabálysértés elkövetőjét helyszíni bírsággal sújtja, vagy

b) a szabálysértést a helyszínen elbírálja, kivéve, ha további bizonyítási eljárásra van szükség.

(2) Ha az elkövető az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárás során hozott határozat ellen fellebbezést jelent be. az első fokú hatóság az ügy összes iratát az elkövető nyilatkozatával együtt - a határozat közlésétől számított 15 napon belül - felterjeszti a másodfokú szabálysértési hatósághoz.

(3) Ha az elkövető a fölügyelet helyszíni eljárása során nem volt jelen, a kézbesített határozat ellen - a kézbesítéstől számított 8 napon belül - kifogással élhet."

37. § Az Sztv. a következő 99/A. §-sal egészül ki:

"Hatóság félrevezetése

99/A. § (1) Aki valótlan tény - vagy való tény elferdített - bejelentésével a hatóságot szükségtelenül intézkedésre kényszeríti ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.".

38. §[2]

39. § Az Sztv. 116/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(Aki)

a) gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen személynek engedi át,"

40. § Az Sztv. 116/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthetők közúti közlekedési szabálynak a gyalogosra és az utasra vonatkozó rendelkezések."

41. § (1) Az Sztv. 91. §-ának (1) bekezdésében, 92. §-ának (1) bekezdésében 97. §-ának (1) bekezdésében és a 97/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szabálysértések miatt kiszabható elzárás tartama hatvan napra, a pénzbírság összege tízezer forintra változik.

(2) Az Sztv. 105. §-a (1) bekezdésében, a 107. §-a (1) bekezdésében meghatározott érték kétezer forintra, a 116. §-a (1) bekezdésében meghatározott érték ötezer forintra, továbbá a 105. §-a (2) bekezdésében, a 112. § (1) bekezdésében, a 113/A. §-a (1) bekezdésében, 114. §-a (1) bekezdésében, a 115. §-a (1) bekezdésében meghatározott érték húszezer forintra változik.

(3) A szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság összege az Sztv. 90. § (1) bekezdéséten tízezer forintra, a (2) bekezdésében ötezer forintra, az Sztv. 105. §-ának (1) bekezdésében, 107. §-ának (1) bekezdésében, 112. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 113/A. §-ának (1) bekezdésében, 114. §-ának (1) bekezdésében, 115. §-ának (1) bekezdésében és 116. §-ának (1) bekezdésében húszezer forintra, a 105. §-ának (2) bekezdésében, 112. §-ának (3) bekezdésében, 113/A. §-ának (2) bekezdésében, 114. §-ának (2) bekezdésében, 115. §-ának (2) bekezdésében és 116. §-ának (2)-(3) bekezdésében tízezer forintra változik.

(4) Az Sztv. 108/D. §-a, 108/E. §-a, 108/F. §-a és a 108/G. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános szabályok által megállapított keretben - a kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik."

42. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1983. szeptember hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az Sztv. 14. §-ának b) pontja, a 47. §-a, az 54. § (1) bekezdéséből "a tárgyaláson való" szövegrész, 62. §-ának (2) bekezdésében az "alakszerű" kifejezés, 68. § (1) bekezdésének második mondatából a "49. § (2) bekezdés szerinti" szövegrész, a 70. §-ának (3) bekezdése, 77. §-ának (3) bekezdése, 85. §-ának (1) bekezdésében a "közlekedésrendészeti" meghatározás és 113. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(2) Az e törvényerejű rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az e törvényerejű rendelet hatálybalépésé előtt elkövetett szabálysértésekre a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha azonban külön jogszabály értelmében valamely bűncselekményt szabálysértésként kell elbírálni, e törvényereje rendelet rendelkezései az irányadók.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy az Sztv. szövegét e törvényerejű rendelettel egységes szerkezetbe foglalva közzétegye.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára