18/1983. (X. 16.) ÉVM-PM együttes rendelet
az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról
A lakosság építési telekellátásának rendjéről szóló 1041/1983. (X. 16.) Mt. h. számú határozat II. 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a közlekedési miniszterrel, az ipari miniszterrel és az Országos Vízügyi Hivatal elnökével, egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §
E rendelet rendelkezéseit az állami tulajdonban álló és tartós használatba adott, szövetkezet által tartós használatba adott, továbbá a nem állami tulajdonban álló építési telkek (a továbbikban együtt: építési telek) tekintetében kell alkalmazni.
2. §
(1) E rendelet alkalmazásában építési telek: a nem nyomvonal jellegű létesítmények elhelyezésére szolgáló minden bel- és külterületi földrészlet.
(2) Az építési telkek közül
a) lakótelek: az állandó tartózkodás céljára szolgáló lakóépülettel,
b) üdülőtelek: az idény jellegű tartózkodás céljára szolgáló üdülőépülettel
már beépített minden bel- és külterületi, illetőleg az építésügyi szabályok és a város- (község-) rendezési terv szerint azzal beépíthető minden belterületi földrészlet;
c) egyéb telek: az a) és a b) pont alá nem tartozó építési telek.
(3) E rendelet alkalmazásában
a) út: a szilárd (kő-, beton-, aszfalt) burkolatú közút és a szilárd (kő-, beton-, aszfalt) burkolatú járda;
b) közmű: a villany-, víz- és a gázvezeték, továbbá a szennyvíz- és a belterületi vízelvezető csatorna hálózat,
3. §
(1) Az állami (tanácsi) szervek pénz- és más anyagi eszközeiből, illetőleg részben azok felhasználásával végzett útépítés, illetőleg közművesítés költségének az e rendelet alapján meghatározott részét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az azzal érintett (közvetlenül az út mellett fekvő, illetőleg a közművel ellátott területen fekvő és a hálózatba bekapcsolható) építési telkek tulajdonosaira vagy - a tartós használatba adott építési telkek esetében - azok tartós használóira (a továbbiakban együtt: tulajdonos) át kell hárítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek megfelelően e rendelet hatályba lépését követően létesített vagy bővített úttal, illetőleg közművel érintett építési telkek tulajdonosai egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulást) kötelesek fizetni.
(3) E rendelet alapján nem kell hozzájárulást fizetni, ha
a) az értékesített vagy tartós használatba adott állami építési telek eladási árának, illetőleg használatbavételi díjának megállapításakor a szerződésben az út- és közműlétesítési költségét már figyelembe vették;
b) meglevő út, illetőleg közmű bővítésére került sor és az érintett építési telkek tulajdonosai a létesítéskor már fizettek hozzájárulást, a bővítés pedig nem a saját újabb - megnövekedett - igényeik kielégítése érdekében vált szükségessé;
c) a meglevő utat, illetőleg közművet korszerűsítették, felújították vagy cserélték.
(4) Az e rendelet alapján fizetendő hozzájárulást - legfeljebb 50%-ig - csökkenteni lehet, ha vízvezetéket, illetőleg szennyvízelvezető csatornát létesítettek, és az azzal érintett építési telek vízellátása, illetőleg szennyvízkezelése rendeltetésszerű használatra alkalmas, a közegészségügyi követelményeknek is megfelelő közműpótló berendezés (fúrt kút, vízkivételi mű, házi szennyvíztisztító és derítő) útján biztosított. A csökkentés mértékét (%) a közműpótló berendezés élettartamától és műszaki állapotától függően esetenként kell megállapítani.
4. §
(1) Az alkalmazandó hozzájárulás mértékét az illetékes helyi tanács - az e rendelet mellékletében foglalt keretek között - a közútra, a járdára és az említett egyes közművekre külön-külön állapítja meg. Ezt az érdekeltekkel közszemlére tétel útján vagy a helyben szokásos más módon közölni kell.
(2) A hozzájárulás mértékét beépített építési telkek esetében
a) telkenként kell megállapítani, ha
- a lakótelken legfeljebb egylakásos lakóépület áll;
- az üdülőtelken legfeljebb egy üdülőegységből álló. üdülőépület van, vagy
- egyéb telekről van szó;
b) lakásonként kell megállapítani, ha a lakótelken egylakásosnál nagyobb lakóépület áll;
c) üdülőegységenként kell megállapítani, ha az üdülőtelken egynél több üdülőegységből álló üdülőépület van.
(3) A hozzájárulás mértékét beépítetlen építési telkek esetében
a) telkenként kell megállapítani, ha
- a lakótelken az építésügyi szabályok és a város- (község-) rendezési terv szerint legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető;
- az üdülőtelken az építésügyi szabályok és a város- (község-) rendezési terv szerint legfeljebb két üdülőegységből álló üdülőépület építhető, vagy
- egyéb telekről van szó;
b) lakásonként kell megállapítani, ha a lakótelken az építésügyi szabályok és a város- (község-) rendezési terv szerint kettőnél többlakásos lakóépület építhető;
c) üdülőegységenként kell megállapítani, ha az üdülőtelken kettőnél több üdülőegységből álló üdülőépület építhető.
(4) Ha a földrészlet nagysága ez egy építési telek mértékének a többszöröse, azt a hozzájárulás mértéke szempontjából annyi építési telekként kell számításba venni, ahány építési telekre az építésügyi szabályok és a város- (község-) rendezési terv, illetőleg ennek hiányában a helyi tanács végrehajtó bizottsága által megállapított helyben szokásos teleknagyság szerint felosztható.
3. §
(1) A fizetendő hozzájárulás összegét az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó (községben az egységes) szakigazgatási szerve, illetőleg megyei városban a kerületi hivatal (a továbbiakban együtt: első fokú építésügyi hatóság) - az e rendelet mellékletében foglalt keretek között - veti ki és közli az érdekeltekkel.
(2) A hozzájárulás összegét a helyi tanács által megállapított mérték alapján kell kivetni. Ennek során az érintett építési telkek tulajdonosai által az út, illetőleg közmű létesítésével kapcsolatban teljesített önkéntes befizetéseket és a végzett társadalmi munka értékét be kell számítani.
(3) Az olyan út esetében, amelynek céljára az érintett építési telekből az építésügyi szabályok szerint tíz éven belül a tulajdonos kártalanítása nélkül területet vettek igénybe (jegyeztek le közterületként), a hozzájárulást az igénybe vett terület kisajátítási kártalanításnak megfelelő értékével csökkenteni kell.
(4) Vegyes (részben állami, részben nem állami) tulajdonban álló építési telek, illetőleg lakás vagy üdülőegység esetében a hozzájárulást az állam tulajdoni hányadára eső résszel csökkentett összegben kell kivetni.
(5) A hozzájárulás összegét akkor kell kivetni, ha az út és a járda használható, illetőleg a közmű megvalósult és abba az érintett építési telek bekapcsolható.
(6) A jogerős határozatot - a fővárosban, megyei városban és városban - előírás céljából meg kell küldeni a fővárosi kerületi, a megyei városi, illetőleg a városi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének.
6. §
(1) A hozzájárulást a kivetéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon belül kell a helyi tanács adóbeszedési számlájára befizetni. A határidőben be nem fizetett hozzájárulás összege után az esedékességet követő hónap első napjától számítva évi 6% késedelmi kamatot kell fizetni.
(2) Ha a tulajdonos magánszemély, és a hozzájárulást hat hónapon belül nem tudja megfizetni, kérelmére - a jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeinek, továbbá a megfizetendő összeg nagyságának figyelembevételével - a helyi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó (községben az egységes) szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: pénzügyi szakigazgatási szerv) megengedheti a hozzájárulás összegének legfeljebb öt év alatt, kamatmentes részletekben történő megfizetését. A részletfizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a kapott kedvezmény megszűnik és a még fennálló hátralékot egyösszegben kell megfizetni.
(3) A pénzügyi szakigazgatási szerv különös méltánylást érdemlő esetben (például: alacsony jövedelmű, nyugdíjas, nagycsaládos személy esetében) vagy, ha az építési telken levő lakóépületben bérlő lakik a magánszemély tulajdonos kérelmére - részletfizetési kötelezettség megállapítása nélkül - meghatározott időre szóló kamatmentes haladékot adhat a hozzájárulás összegének megfizetésére.
(4) Ha a magánszemély tulajdonos a hozzájárulás összegének megfizetése előtt
a) az építési telket elidegeníti (a tartós használati jogát átruházza), a még fennálló hátralékot egyösszegben kell megfizetnie;
b) meghal, a még fennálló hátralékot az örökösnek általában egyösszegben kell megfizetnie, helye van azonban a (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásának.
7. §
A hozzájárulás nem minősül adónak, kivetésére, kezelésére és behajtására azonban az adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
8. §
A hozzájárulásból származó bevétel a helyi tanács fejlesztési alapját illeti meg.
9. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM számú és a 9/1977. (I. 28.) ÉVM-PM számú együttes rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt létesített út és közmű esetében - ha a hozzájárulás kivetése a rendelet hatálybalépéséig még nem történt meg - a létesítés után járó hozzájárulás megállapítására, kivetésére és megfizetésére a korábban hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Dr. Kádár József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár
Melléklet a 18/1983. (X. 16.) ÉVM-PM számú együttes rendelethez
Az alkalmazandó hozzájárulás mértékét és kivethető összegét a következőképpen kell megállapítani:
1. A hozzájárulás legmagasabb mértéke a következő:
2. A hozzájárulás mértékét akkor kell megállapítani, amikor az út, illetőleg a közmű tényleges létesítési költsége ismert.
3. A hozzájárulás kivethető összege az út, illetőleg közművek után - a létesítésük időpontjától függetlenül - együttesen legfeljebb
a) lakótelkenkénti megállapításnál 30 000,- Ft
b) lakásonkénti megállapításnál 23 000,- Ft
c) kétlakásosnál nagyobb lakóépülettel beépített úszótelek esetén lakásonként 15 000,- Ft
lehet.
4. Beépítetlen lakótelek esetében - ha a telken az építésügyi szabályok és a város- (község-) rendezési terv szerint kettőnél többlakásos lakóépület építhető - a hozzájárulás kivetése során a következők szerint kell eljárni:
a) ha a tulajdonos még nem kapott elvi építési vagy építési engedélyt, az első fokú építésügyi hatóság az építésügyi szabályokra (az építési övezeti előírásokra) a környező beépítésre, a helyileg jellemző épületnagyságra stb. figyelemmel meghatározza a telken felépíthető lakások számának alsó és felső határát. A hozzájárulást az átlagos lakásszám alapján kell fizetni. Az így kivetett hozzájárulás összegét nem lehet megváltoztatni, ha a telken az átlagos lakásszámnál több lakást tartalmazó lakóépületet építenek;
b) ha a tulajdonos kapott már elvi építési vagy építési engedélyt, a hozzájárulást az engedélyben meghatározott lakásszám alapján kell fizetni.
5. Üdülő- és egyéb telek esetében a létesítési költséget a következőképpen kell kiszámítani:
a) közművek esetében csak az elosztó-vezetékhálózat létesítési költségét szabad figyelembe venni; ennek érdekében
- el kell határolni azt a területet (pl. a határoló utcák, dűlők megnevezésével), amelyet a hálózat ki fog szolgálni, s meg kell állapítani az e területen fekvő és a hálózatba bekapcsolható építési telkek területét;
- ki kell számítani, hogy az érintett területre vonatkozó létesítési költségből a terület egy m2-ére milyen összeg jut. A telkenként kivethető hozzájárulás a terület egy m2-ére jutó költséghányad és a telek m2-ben számított területének szorzata;
b) a közút és a járda esetében meg kell határozni a létesítési költségnek a közvetlenül érintett telkek összes területének egy m2-ére jutó hányadát. A telkenként kivethető hozzájárulás a terület egy m2-ére jutó költséghányad és a telek m2-ben számított területének szorzata.
Közvetlenül érintett teleknek számít
- közút esetén a közút mindkét oldalán,
- járda esetén csak a járda mellett,
fekvő teleksáv.
6. A hozzájárulás az építési teleknek a közműhálózatba való bekapcsolási költségét nem tartalmazza.