20/1983. (XI. 3.) MM rendelet
az egyetemi doktori címről és az egyetemi doktorátusról
Az egyetemekről és az egyetemi jellegű főiskolákról szóló, a 37/1983. (XI. 3.) MT számú rendelettel módosított 25/1969. (VI. 20.) Korm. számú rendelet 3. §-a (1) bekezdésének n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökével, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével és főtitkárával, valamint a 17. § tekintetében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
(1) Az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák (a továbbiakban: egyetem) a doktori címet
a) az orvosok, az állatorvosok és a jogászok számára, befejezett egyetemi tanulmányaik alapján, végzettségük elismeréseként adományozzák, illetőleg
b) az arra érdemes személyeknek - a felügyeletet gyakorló miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) előzetes hozzájárulásával - tiszteletbeli kitüntetésként (honoris causa) ítélhetik oda.
(2) Az orvosok, állatorvosok és jogászok családi nevük mellett a "dr." megjelölést használhatják.
2. §
(1) Az egyetemeken egyéni vagy szerzett posztgraduális továbbképzés keretében tudományos fokozatként egyetem: doktorátus szerezhető.
(2) Az egyetemi doktorátus megszerzésének feltételei :
a) egyetemi végzettség;
b) doktori szigorlat sikeres letétele;
c) legalább egy idegen nyelv középfokú ismerete;
d) a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló értekezés vagy alkotás benyújtása;
e) az értekezés bizottság előtti megvédése.
(3) Aki egyetemi doktorátust szerzett (egyetemi doktor - doctor universitatis) családi neve mellett az egyetemi doktorátusra utaló rövidítést ("dr. univ.") használhatja.
3. §
(1) Az egyetem - kivételes esetben, az általa megállapított feltételek mellett, a kérelmező tudományos munkásságára tekintettel - főiskolai végzettséggel rendelkező személy számára is engedélyezheti az egyetemi doktorátus megszerzését.
(2) Az egyetem - különösen indokolt esetben - felmentést adhat a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel alól, illetőleg alapfokú nyelvvizsgát írhat elő.
4. §
(1) A doktori szigorlat az értekezés témájához kapcsolódó szakmai fő- és melléktárgyból, valamint a marxizmus-leninizmus tárgyköréből áll.
(2) A doktori szigorlat követelményei megegyeznek a kandidátusi vizsga követelményeivel.
(3) Az idegen nyelv tudása állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, vagy azonos szintű ismeretet tanúsító más bizonyítvánnyal (okirattal) igazolható.
5. §
(1) Az egyetem értekezés helyett jelentős szellemi alkotásokért is adományozhat egyetemi doktorátust (pl.: szabadalmak, találmányok); az egyetemi doktori szigorlatot azonban ilyen esetekben is le kell tenni.
(2) A tudomány kandidátusa és a tudomány doktora fokozattal rendelkezőt - kérelem alapján - az egyetem egyetemi doktorrá avatja. A kérelmező ilyen esetekben mentesül a doktori értekezés benyújtása és a doktori szigorlat letétele alól.
6. §
(1) Egyetemi doktorátus olyan egyetemen szerezhető, amely a doktori értekezés tárgyának megfelelő tudományágat műveli.
(2) Az egyetemek - a doktori értekezés tárgyától függően - a jelölt felkészítésében, képzésében, a doktori értekezés témájának jóváhagyásában, a doktori szigorlat lefolytatásában és az értekezés megvédésében (a továbbiakban: doktori eljárás) együttműködhetnek.
7. §
(1) A doktori szigorlatot doktori vizsgabizottság előtt kell letenni.
(2) A sikeres doktori szigorlatnak három minősítési foka van: "summa cum laude", "cum laude" és "rite"; a sikertelen szigorlat minősítése: "nem felelt meg".
8. §
(1) A doktori értekezést - sikeres doktori szigorlat letétele után - bíráló bizottság előtt kell megvédeni.
(2) A doktori értekezés előzetes elbírálásárakét bírálót kell kijelölni.
(3) A bíráló bizottság elnökből, három tagból és két bírálóból áll.
(4) A bíráló bizottság - a doktori szigorlat és a védés alapján - tesz javaslatot az egyetemi doktorátus odaítélésére.
9. §
(1) A vizsgabizottság és a bírálóbizottság összetételét úgy kell kialakítani, hogy az elnök, a tagok és a bírálók tudomány kandidátusa vagy magasabb tudományos fokozattal rendelkező személyek legyenek.
(2) A vizsgabizottságnak és a bírálóbizottságnak - az értekezés témájára tekintettel - kivételesen egyetemi doktor, illetőleg tudományos fokozattal nem rendelkező személy is tagja lehet.
(3) A vizsgabizottságban és a bírálóbizottságban a külső szakemberek megfelelő arányú részvételét is biztosítani kell.
10. §
(1) Az egyetem a szakképesítést és a doktori címet feltüntető oklevelet ünnepélyes keretek között adja át.
(2) Az egyetemi doktorátust szerzett személyeket az egyetem hagyományainak megfelelő eljárás keretében doktorrá avatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett ünnepélyes eljárás alkalmából a magyar állampolgárok az egyetem hagyományai szerinti esküt, illetőleg fogadalmat tesznek a Magyar Képköztársaság alkotmányára.
11. §
(1) Külföldön élő, külföldi állampolgár az egyetemi doktorátus elnyerésére irányuló kérelmét az illetékes egyetemhez címezve, írásban az állandó lakhelye szerint illetékes magyar külképviseleti szervnél terjesztheti elő; a doktori eljárás engedélyezéséhez az illetékes egyetem felett felügyeletet gyakorló minisztérium előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) Olyan külföldi állampolgár, aki felsőfokú tanulmányait a Magyar Népköztársaságban folytatta és az egyetemi doktorátust az oklevél megszerzése után közvetlenül kívánja megszerezni, kérelmét az illetékes egyetemhez adhatja be. Ilyen esetben - ha az anyagi feltételek biztosítva vannak és a kérelmező ezt igazolja - a minisztériumi hozzájárulást nem kell beszerezni. Ha a kérelmező államközi egyezmény, illetőleg külföldi állami, társadalmi vagy nemzetközi szervezettel kötött megállapodás alapján kívánja az egyetemi doktorátust megszerezni, a küldő szervezet engedélyét is csatolnia kell.
(3) Külföldi állampolgár - kérelmére - mentesíthető a marxizmus-leninizmus tárgykörből leteendő vizsga alól.
(4) Külföldi állampolgár kérheti a doktori eljárás idegen nyelven való folytatását.
12. §
(1) Külföldi egyetemi tudományos fokozat honosításáról az egyetemi tanács az összes körülmények mérlegelése alapján határoz; azt megtagadhatja, illetőleg további feltételekhez kötheti.
(2) Az egyetem javaslatot tehet a Tudományos Minősítő Bizottságnak a külföldi egyetemi tudományos fokozat tudomány kandidátusa fokozatként való honosítására.
(3) Külföldi egyetemi tudományos fokozat honosításának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
13. §
Magyar állampolgár külföldi egyetemen szerzett végzettsége alapján csak oklevelének honosítása (honosítással azonos jogi hatályú záradékkal való ellátása), illetőleg elismerése után szerezhet egyetemi doktorátust.
14. §
Ha az egyetemi doktori értekezést más készítette vagy az más személy munkájának (eredményének) illetéktelen felhasználásával készült, az egyetemi tanács az egyetemi doktorátust az ezt. tanúsító oklevéllel együtt visszavonja, az egyetemi doktorátusra utaló névmegjelölés használatát megtiltja, a személyi igazolványból való törlését elrendeli, s a visszavonás tényét a megfelelő hivatalos lapban közhírré teszi.
15. §
(1) Az egyetemi doktorátussal kapcsolatos egyetemi feladatok ellátásával az egyetemi tanács egyik állandó bizottságát bízza meg, vagy egyetemi doktori tanácsot (a továbbiakban együtt: Tanács) hoz létre.
(2) A Tanács
a) állást foglal az egyetemi doktorátussal kapcsolatos elvi ügyekben,
b) engedélyezi a doktori eljárást,
c) kijelöli a doktori vizsgabizottság elnökét és tagjait,
d) kijelöli a doktori értekezést elbíráló bizottság elnökét és tagjait.
e) dönt az egyetemi doktorátus adományozásáól,
f) állást foglal az egyetemen kívüli kutatóhelyen tanulmányokat folytató tudományos ösztöndíjas értekezésének egyetemi értekezésként való elfogadásáról,
g) engedélyezi az egyetemi doktorátus idegen nyelven való megszerzését,
h) javaslatot tesz az egyetemi végzettség alóli felmentésre,
i) felmentést ad a középfokú nyelvtudás követelménye alól,
j) javaslatot tesz a külföldi egyetemi tudományos fokozat honosítására,
k) javasalatot tesz egyetemi doktori értekezésnek kandidátusi értekezésként való elfogadására,
l) javaslatot tesz az egyetemi doktorátus visszavonására.
(3) A Tanács elnöke az egyetem rektora vagy az illetékes rektorhelyettes, tagjait az egyetemmel munkaviszonyban álló, a tudomány kandidátusa, a tudomány doktora fokozattal rendelkezők és a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül az egyetemi tanács határozott időre jelöli ki. A címzetes egyetemi docensek és egyetemi tanárok azonos feltételekkel lehetnek a Tanács tagjai.
(4) A Tanács ülésére a Tudományos Minősítő Bizottság képviselőjét meg kell hívni.
16. §
(1) Többkarú egyetemeken - a szervezeti sajátosságokra és a művelt tudományterületekre tekintettel - kari doktori bizottságot lehet szervezni.
(2) A kari doktori bizottság elnöke a dékán vagy az illetékes helyettese; összetételére a 15. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
17. §
A doktori eljárás engedélyezése esetén, az engedély megadása utáni 2 éven belül a doktorjelöltnek a szervezett továbbképzésen való részvételre, az értekezés előkészítésére, illetőleg a doktori szigorlatra való felkészülésre a munkáltatója - a munkaviszonya alapján járó szabadságon felül - összesen negyven munkanap fizetett rendkívüli szabadságot köteles biztosítani.
18. §
(1) Az egyetemi doktorátus megszerzésének részletes feltételeiről és módjáról az egyes egyetemeknek - a felügyeletet gyakorló minisztérium által jóváhagyott - doktori szabályzatai rendelkeznek.
(2) Az egyetemi doktori szabályzat a 15. § (2) bekezdésének b)-g) pontjában foglalt hatásköröket a kari doktori bizottságokra ruházhatja át.
19. §
(1) Ez a rendelet 1984. szeptember hó 1-én lép hatályba. Egyidejűleg az egyetemi doktori címről szóló 146/1969. (M. K. 14.) MM számú utasítás, valamint a politikai tudományokban szerezhető egyetemi doktori címről szóló 158/1973. (M. K. 16.) MM számú utasítás hatályát veszti; rendelkezéseiket azonban az 1984. szeptember 1. előtt engedélyezett, az egyetemi doktori cím megszerzésére irányuló eljárásra továbbra is alkalmazni kell.
(2) 1984. szeptember 1. előtt, illetőleg az (1) bekezdésnek megfelelően e határidő után azok, akik a doktori címet nem az oklevelükkel együtt szerezték meg, e rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott megjelölést használhatják; doktori szigorlatuk kandidátusi vizsgaként, doktori értekezésük kandidátusi értekezésként való elismerésére a tudományos minősítésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(3) E rendeletben foglaltakat az MSZMP Politikai Főiskoláján a politikai tudományokban, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián pedig a hadtudományokban szerezhető egyetemi doktorátusra is megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az egyetemi doktorátus megszerzésével kapcsolatos eljárási díjakról és költségekről külön jogszabály rendelkezik.
Köpeczi Béla s. k.,
művelődési miniszter