Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1983. évi 28. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság között, a kiadatásról és a bűnügyi jogsegélyről szóló Brüsszelben, az 1983. évi május hó 11 napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezmény megerősítéséről szóló jegyzék-váltás Brüsszelben, az 1983. évi október hó 13. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság között, a kiadatásról és a bűnügyi jogsegélyről szóló, Brüsszelben az 1983. évi május hó 11. napján aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

KIADATÁSI ÉS BŰNÜGYI JOGSEGÉLYEGYEZMÉNY A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A BELGA KIRÁLYSÁG KÖZÖTT

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és

őfelsége a Belgák Királya

elő kívánván mozdítani a két ország közötti baráti kapcsolatokat és együttműködést, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányának megfelelően,

attól az óhajtól vezettetve, hogy megerősítsék a jogi együttműködést a két állam között,

közös egyetértésben kívánván szabályozni a kiadatásra és a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó kérdéseket,

elhatározták, hogy megkötik ezt az Egyezményt, ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:

Őexcellenciája Puja Frigyes Külügyminiszter Urat

Őfelsége a Belgák Királya:

Őexcellenciája Leo Tindemans Külügyminiszter Urat

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbi rendelkezésekben állapodtak meg:

I. CÍM

KIADATÁS

1. cikk

A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az ebben az Egyezményben meghatározott feltételek szerint kiadják egymásnak a két Szerződő Fél egyikének területén tartózkodó azon személyeket, akik ellen a másik Fél igazságügyi hatóságai büntetőeljárást folytatnak, vagy akiket büntetés végrehajtása céljából keresnek.

2. cikk

1. A kiadatásnak helye van:

a) olyan cselekmények esetén, melyek a két Szerződő Fél törvényei értelmében legalább két évig terjedő vagy ennél súlyosab szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt képeznek;

b) olyan, legalább egy év tartamú szabadságvesztést kiszabó ítéletek esetén, melyeket a megkereső Szerződő Fél bíróságai hoztak e bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmények miatt.

2. Mindaddig, amíg a Szerződő Felek másként nem állapodnak meg, a kiadatásnak csak akkor van helye, ha a bűncselekmény akár mindkét Szerződő Fél jogszabályai, akár nemzetközi szerződések alapján kiadatási bűncselekmény.

3. cikk

1. A Szerződő Felek nem adják ki saját állampolgáraikat. A kérelem előterjesztésének időpontjábani állampolgárság irányadó.

2. A megkeresett Fél megtagadhatja a területén lakóhellyel rendelkező hontalanok, valamint a területén menedékjogot élvező személyek kiadatását.

4. cikk

A kiadatást megtagadják:

a) ha azt a bűncselekményt, amely miatt a kiadatást kérik, a megkeresett állam politikai bűncselekménynek, vagy ilyennel kapcsolatos bűncselekménynek tekinti. Nem tekintendő azonban ilyen bűncselekménynek valamely államfő vagy családtagja élete ellen elkövetett merénylet;

b) ha azt a bűncselekményt, mely miatt a kiadatást kérik, a megkeresett Fél kizárólag katonai kötelezettség megsértésének tekinti;

c) a vám, adó, illeték, valamint deviza bűncselekmények miatt.

5. cikk

A kiadatást megtagadják:

a) ha a bűncselekményt a megkeresett állam területén követték el;

b) ha a bűncselekményt, amely miatt a kiadatást kérik, a megkereső Szerződő Fél területén kívül követték el és a megkeresett Fél törvényei nem teszik lehetővé a területén kívül elkövetett ilyen természetű bűncselekmények üldözését;

c) ha a megkereső Fél törvényei szerint a büntető eljárásnak magánszemély indítványának előterjesztése a feltétele, és ezt az indítványt nem terjesztették elő;

d) ha az egyik vagy másik Fél törvényei szerint a büntethetőség, illetőleg a büntetés elévült;

c) ha a megkereső államban közkegyelmet hirdettek;

f) ha a megkeresett államban ugyanezen bűncselekmény miatt a kiadni kért személlyel szemben már jogerős határozatot hoztak.

6. cikk

A kiadatást meg lehet tagadni:

a) ha a kiadni kért személlyel szemben a megkeresett államban a kiadatási kérelem tárgyát képező bűncselekmény miatt már büntető eljárás folyik, vagy ha ennek az államnak illetékes hatóságai már elhatározták, hogy eljárást nem indítanak, illetőleg hogy a már megindított eljárást megszüntetik;

b) ha a kiadni kért személlyel szemben harmadik állam hatóságai már ítéletet hoztak a kiadatási kérelemben megjelölt bűncselekmény miatt és őt felmentették, illetőleg - ha elítélték - büntetését már kiállotta, büntetése ezen állam törvénye értelmében már elévült, vagy közkegyelemben részesült.

7. cikk

Amennyiben azt a cselekményt, mely miatt a kiadatást kérik, a megkereső Fél törvényei halálbüntetéssel büntetik, azonban a megkeresett Fél törvényei ilyen bűncselekményre a halálbüntetést nem alkalmazzák, illetőleg a halálbüntetést általában nem hajtják végre, a kiadatást csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha a megkereső Fél a megkeresett Fél által megfelelőnek ítélt biztosítékot nyújt arra, hogy a halálbüntetést nem hajtják végre.

8. cikk

A kiadatás tárgyában, hacsak ez az Egyezmény másként nem rendelkezik, a Szerződő Felek egymás között diplomáciai úton érintkeznek.

9. cikk

1. Annak a személynek a kiadatására irányuló kérelemhez, aki ellen büntető eljárás folyik, mellékelni kell az eredeti elfogatóparancsot, vagy ennek hiteles kiadmányát, vagy bármely azonos joghatállyal bíró és a megkereső Fél törvényei által meghatározott alakisággal rendelkező iratot. Ennek az iratnak meg kell jelölnie, vagy ahhoz mellékelni kell az igazságügyi hatóságoktól származó oly okiratot, mely megjelöli a bűncselekmény elkövetésének körülményeit, idejét és helyét, a jogi minősítést és a jogszabályokra való hivatkozást, valamint az esetben, ha a bűncselekmény anyagi károkkal járt, minden lehetséges tájékoztatást ezek természetére és nagyságára. A 2. cikk 2. bekezdésének alkalmazása céljából a kérelemhez csatolni kell annak tanúsítását, hogy a megkereső Fél engedélyezni tudná a kiadatást a kérelemben szereplő bűncselekmény miatt.

2. Annak a személynek a kiadatása iránti kérelemhez, akit elítéltek, mellékelni kell a jogerős ítélet eredeti példányát, vagy hiteles kiadmányát.

3. Mindkét esetben mellékelni kell a kérelemhez a bűncselekményre alkalmazandó jogszabályi rendelkezések szövegét, és ha lehetséges, a szóbanforgó személy leírását és fényképét, valamint a személyazonossága és állampolgársága meghatározására szolgáló minden adatot.

10. cikk

1. Sürgős esetben a megkereső Fél igazságügyi hatóságai kérhetik a körözött személy ideiglenes letartóztatását kiadatás céljából.

2. Az ideiglenes letartóztatásra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell az elkövetett bűncselekményt, a törvényben meghatározott vagy más kiszabott büntetés időtartamát, a bűncselekmény elkövetésének idejét és helyét, valamint, ha erre lehetőség van, a kiadni kért személy személyleírását.

3. A kérelmet a megkeresett Fél igazságügyi hatóságainak kell megküldeni akár posta vagy sürgöny útján, akár bármely más megfelelő módon.

4. Amennyiben a kérelem indokoltnak látszik, azt a megkeresett Fél igazságügyi hatóságai saját joguknak megfelelően teljesítik.

5. A megkereső Felet késedelem nélkül tájékoztatni kell az ideiglenes letartóztatási kérelemre tett intézkedésekről. Az ideiglenes letartóztatás megszüntethető, ha a letartóztatástól számított 21 napon belül a megkeresett Fél nem kapta meg a kiadatási kérelmet, valamint a 9. cikkben említett iratokat.

6. A szabadlábra helyezés ténye nem akadálya egy újabb letartóztatásnak, ha a kérelem az előző bekezdésben meghatározott határidő lejárta után érkezik.

11. cikk

Amennyiben a megkereső Fél által közölt felvilágosítás elégtelennek bizonyul arra, hogy a megkeresett Fél az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatosan elhatározásra jusson, a megkereső Fél diplomáciai úton a szükséges kiegészítő felvilágosítást bekéri, mielőtt a kérelmet elutasítja. A kiegészítő felvilágosítás megadására határidőt lehet szabni.

12. cikk

A kiadatási vagy az ideiglenes letartóztatási kérelem átvétele után, amennyiben az ennek az Egyezménynek az I. címében meghatározott feltételek fennállnak a megkeresett Fél minden megfelelő intézkedést megtesz a célból, hogy a kiadni kért személyt felkutassák és ha ennek helye van, őt letartóztassák.

13. cikk

1. A megkeresett Fél ésszerű határidőn belül tájékoztatja a megkereső Felet a kiadatási kérelemre vonatkozó határozatáról.

2. Ha a megkeresett Fél - részben vagy egészben - elutasítja a kiadatási kérelmet, határozatának indokait közli.

3. Ha a kiadatási kérelmet teljesítik, a megkeresett Fél tájékoztatja a megkereső Felet a kiadni kért személy átadásának helyéről és időpontjáról, valamint a már foganatosított fogvatartás időtartamáról.

4. A Szerződő Felek - bármelyikük által megfelelő időben előterjesztett kérelemre és amennyiben ezt a körülmények igazolják - közös egyetértéssel újabb időpontot és esetleg újabb helyet tűzhetnek ki a kiadni kért személy átadására.

5. Ha a megkereső Fél nem veszi át a jelen cikk 3. és 4. bekezdésében meghatározott helyen és időben a szóbanforgó személyt, nyolc napi határidő lejárta után őt szabadlábra kell helyezni; a megkereső Fél indokolt kérésére e határidő tizenöt napra meghosszabbítható. A szabadlábra helyezett személy ugyanezen cselekmény miatt többé nem kérhető ki.

6. Szükség esetén az e cikk 4. és 5. bekezdésének alkalmazásával történő érintkezés az Egyezmény 10. cikkének 3. bekezdésében meghatározott módon történhet.

7. E cikk rendelkezései légi úton történő átadásra is alkalmazandók.

14. cikk

1. Amennyiben a kiadatást egyszerre több ország kéri, akár ugyanazon, akár különböző cselekmények miatt, a megkeresett Fél szabadon dönt, figyelembe véve az összes körülményeket és különösképpen a kiadni kért személy állampolgárságát, a bűncselekmény helyét és súlyosságát, valamint a kérelmek időpontját.

2. Az előző bekezdésben meghatározott esetben a megkeresett Fél, a kiadatás engedélyezésekor felhatalmazhatja a megkereső Felet, hogy azt a személyt akinek a kiadását engedélyezték kiadja annak a harmadik államnak, amely szintén kérte a kiadatást.

15. cikk

1. Ha a kiadni kért személy ellen a megkeresett államban eljárás van folyamatban vagy őt már elítélték más bűncselekmény folytán mint amire a kiadatási kérelem vonatkozik, a megkeresett állam dönt e kérelemről és értesíti a megkereső Felet a kiadatásra vonatkozó határozatáról a 13. cikkben foglaltaknak megfelelően. A kiadni kért személy átadása elhalasztható mindaddig, amíg a megkeresett Fél igazságszolgáltatásának rá szüksége van.

2. Az átadás a 13. cikkben foglaltaknak megfelelően meghatározott időpontban történik.

16. cikk

1. Az a Szerződő Fél, amelynek részére a kiadni kért személyt átadták, tájékoztatja a másik Szerződő Felet a kiadott személy ellen lefolytatott bünetőeljárás eredményéről.

2. Elítélés esetén a jogerős ítélet egy kiadmányát meg kell küldeni.

17. cikk

A kiadott személy ellen nem lehet eljárást folytatni, őt nem lehet elítélni, büntetés végrehajtása véget fogva tartani, személyes szabadságát más módon sem lehet korlátozni, s harmadik államnak sem lehet kiadni az átadását megelőzően elkövetett, a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményen kívüli bűncselekmények miatt, kivéve a következő eseteket:

a) ha ehhez a megkeresett Fél hozzájárul;

b) ha a kiadott személy végleges szabadlábra helyezését követő harminc napon belül nem hagyja el a megkereső Fél területét; ez az időtartam nem tartalmazza azt az időt, amely alatt a kiadott személy akaratától független okból nem tudta ennek a Félnek a területét elhagyni:

c) ha a szóban forgó személy elhagyta annak az országnak a területét, amely részére kiadták, de oda saját akaratából visszatért.

18. cikk

1. Ha a megkeresett Fél hozzájárulását az átadást megelőzően elkövetett, de a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző bűncselekmény miatti eljárás vagy büntetés végrehajtása céljából kérik, a megkereső Fél köteles az Egyezmény 8. és 9. cikkeinek rendelkezései szerint eljárni.

2. Ha a megkeresett Fél hozzájárulását a kiadott személynek harmadik állam részére történő átadásához kérik, a megkereső Fél vagy felkérheti a harmadik államot minden, a megkeresett Fél hozzájárulását megállapító dokumentumnak vele való közlésére, vagy megküldheti a. megkeresett Félnek a harmadik állam által előterjesztett kiadatás iránti kérelmet, mellékelve az erre vonatkozó valamennyi ügyiratot.

19. cikk

Amennyiben a cselekmény minősítését az eljárás során módosítják, a kiadott személy ellen az eljárás csak annyiban ítélhető el, ha a másként minősített bűncselekmény törvényi tényállása lehetővé tenné a kiadatást.

20. cikk

1. Ha a kiadatást engedélyezik, a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, vagy a bűncselekményből származó tárgyakat, vagy amelyeket a bűncselekményekből származó tárgyak ellenszolgáltatásaként szereztek, a megkereső Fél részére át kell adni. Az átadásra akkor is sor kerül, ha a kiadatásra a kiadni kért személy halála, szökése miatt, vagy más okból nem kerülhet sor.

2. Harmadik személynek az említett tárgyakra vonatkozó jogai azonban fennmaradnak. Az eljárás befejeztével e tárgyakat vissza adják annak a személynek, akinek tulajdonát képezik. Abban az esetben, ha ilyen személy azonossága nem állapítható meg, ezeket a megkeresett Félnek visszaküldik.

3. A megkeresett Fél ideiglenesen visszatarthatja e cikk 1. bekezdésében említett tárgyakat amennyiben, megítélése szerint, ezek a büntető eljárás lefolytatásához szükségesek. Kérheti az átvett tárgyak részére történő visszaszolgáltatását, kötelezvén magát azok visszaküldésére, mihelyt ezt a területén lefolytatott eljárás lehetővé teszi.

4. A megkeresett Fél nem köteles az előző bekezdésben említett tárgyak átadására, ha hatóságai azok elkobzását vagy megsemmisítését rendelték el.

21. cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél a másik Fél kérelmére hozzájárul ahhoz, hogy e másik Fél részére harmadik állam által átadott személyeket területén átszállítsák. E kérelem alátámasztására oly iratok szolgálnak, melyek tanúsítják, hogy a szóbanforgó bűncselekmény esetében a jelen Egyezmény értelmében kiadatásnak van helye.

2. A megkeresett Fél az átszállítást oly szállítóeszközön és olyan módon engedélyezi, mely számára legjobban megfelel.

3. A Szerződő Felek nem kötelesek engedélyezni oly személyek átszállítását, akiknek kiadatása a jelen Egyezmény értelmében nem lehetséges.

22. cikk

1. A kiadatás által okozott költségek azt a Szerződő Felet terhelik, amelyiknek területén ezek felmerültek.

2. Az átszállítás folytán keletkezett költségek a megkereső Felet terhelik.

II. CÍM

JOGSEGÉLY

23-32. cikk[1]

33. cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél kérheti a másik Szerződő Féltől, hogy büntető eljárást indítson olyan bűntettek és vétségek miatt, amelyeket a területén a másik Fél állampolgárai követték el.

2. E célból a bűncselekményre vonatkozó ügyiratokat, felvilágosításokat és tárgyakat meg kell küldeni a megkeresett Félnek; ezek a felvilágosítások különösen a bűncselekmény elkövetése helyén hatályos jogszabályokra - közlekedési bűncselekmények esetén pedig - az említett helyen hatályos közlekedési szabályokra vonatkoznak.

3. A megkeresett Fél köteles

- az ügyet a büntető eljárás lefolytatására illetékes hatóságok elé terjeszteni,

- a kérelem kapcsán tett intézkedésekről tájékoztatást adni, és

- a meghozott határozat egy példányát a megkereső Félnek megküldeni.

34-35. cikk[2]

III. CÍM

KÖZÖS SZABÁLYOK

36. cikk

Az Egyezmény alkalmazása során

1. a kiadatási és megkeresési ügyekben megküldendő iratokhoz á megkeresett Fél nyelvén, vagy valamelyik nyelvén készült fordítást kell csatolni;

2. a bírósági iratokhoz a megkeresett Fél nyelvén, vagy valamelyik nyelvén készült fordítást kell csatolni, hacsak nem a megkereső Fél állampolgára a címzett;

3. egymás közötti viszonylatukban az igazságügyi miniszterek, illetőleg a magyar legfőbb ügyész saját nyelvükön érintkeznek, s ha lehetséges, átirataikhoz francia nyelvű fordítást csatolnak.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. cikk

1. A Szerződő Felek közlik a másik Féllel az Egyezmény életbelépéséhez az Alkotmányuk által megkívánt eljárás megtörténtét. Az Egyezmény a későbbi közlés időpontját követő második hónap első napján lép hatályba.

2. Az Egyezmény hatálybalépésével a Magyarország és Belgium között 1881. január 12-i kiadatási szerződés hatályát veszti.

38. cikk

1. Ez az Egyezmény határozatlan időre szól.

2. A Szerződő Felek bármikor felmondhatják az Egyezményt; a felmondás az arról szóló közlésének a másik Szerződő Fél által történt kézhezvételének időpontjától számított hat hónap múlva lép hatályba.

Készült Brüsszelben, 1983. május 11. napján 2 példányban, magyar, francia és németalföldi nyelven, a három szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa részéről

F. PUJA s. k.,

Őfelsége a Belga Király részéről

L. TINDEMANS s. k.,

3. § E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1983. évi december hó 1. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben gondoskodik.[3]

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tar ácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Az Egyezmény 23-32. cikkeit hatályon kívül helyezte az 1994. évi XIX. törvpény 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1993.10.11.

[2] Az Egyezmény 34-35. cikkeit hatályon kívül helyezte az 1994. évi XIX. törvpény 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1993.10.11.

[3] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 163. § (4) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.