1983. évi 29. törvényerejű rendelet

az államok területén ideiglenesen tartózkodó személyek orvosi ellátásáról szóló, Genfben, az 1980. évi október hó 17. napján aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről

(A szerződés megerősítő okiratának a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatójánál való letétbe helyezése Genfben 1981. szeptember hó 16. napján megtörtént.)

1. § Az Elnöki Tanács az államok területén ideiglenesen tartózkodó személyek orvosi ellátásáról szóló, Genfben, az 1980. évi október hó 17. napján aláírt Európai Megállapodást e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS AZ ÁLLAMOK TERÜLETÉN IDEIGLENESEN TARTÓZKODÓ SZEMÉLYEK ORVOSI ELLÁTÁSÁRÓL

A Megállapodást aláíró államok

tekintetbe véve az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányának megfelelő rendelkezéseit,

emlékeztetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Európai Regionális Konferenciáinak a társadalombiztosítás területén történő együttműködés fejlesztésére vonatkozó ajánlásaira,

szem előtt tartva a megoldásra váró társadalombiztosítási problémák fontosságát, ami ezen államok kölcsönös kapcsolatainak bővüléséből és azon személyek számának növeléséből ered, akik ideiglenesen nem azon állam területén tartózkodnak, amelyek jogszabályai alapján orvosi ellátásra jogosultak,

a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

1. cikk

A Megállapodás értelmében:

a) "Szerződő Fél" kifejezés alatt minden olyan állam értendő, amely megerősítő okiratot helyezett letétbe;

b) a "jogszabály" kifejezés alatt mindazokat a törvényeket, rendeleteket és más jogszabályokat kell érteni, amelyek e Megállapodás aláírásának időpontjában hatályban vannak, vagy ezt követően lépnek hatályba valamelyik Szerződő Fél országa egész területén, vagy annak egy részén, és amelyek az orvosi ellátást, ezen belül a nemzeti egészségügyi szolgálatot szabályozó társadalombiztosítási rendszerre vonatkoznak;

c) "társadalombiztosítási egyezmény" kifejezés alatt minden olyan két-, vagy többoldalú megállapodás értendő, amely kizárólag két vagy több Szerződő Fél számára kötelező, vagy válik kötelezővé; ide értendő továbbá minden olyan többoldalú egyezmény, amely legalább két Szerződő Fél és egy vagy több egyéb állam számára kötelező vagy válik kötelezővé az orvosi ellátás területén;

d) az "illetékes hatóság" kifejezés alatt a minisztert, minisztereket vagy más olyan hatóságot kell érteni, akik, illetve amelyek felelősek a Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazásáért, az illető Fél országa egész területén vagy annak egy részén;

e) az "illetékes intézmény" kifejezés alatt értendő:

(i) a társadalombiztosítási rendszer tekintetében a Szerződő Fél azon intézménye, amelyről az érintett személy bizonyítani tudja vagy tudná, hogy amennyiben e Szerződő Fél területén tartózkodna, ezen intézménytől orvosi ellátásra jogosult lenne;

(ii) társadalombiztosítási rendszeren kívüli, más rendszer tekintetében olyan intézmény, amelyet a Szerződő Fél illetékes hatósága kijelöl;

f) az "illetékes állam" kifejezése alatt azt a Szerződő Felet kell érteni, amelynek területén az illetékes intézmény működik;

g) az "ideiglenes tartózkodás" kifejezés alatt valamely, illetékes államnak nem minősülő Szerződő Fél területén való olyan ideiglenes ottlétet kell tekinteni, amelynek időtartamát e Szerződő Fél belső rendelkezései előírják, feltéve, hogy ilyen rendelkezések vannak;

h) "az ideiglenes tartózkodási hely intézménye" azt az intézményt jelenti, amely felhatalmazást kapott arra, hogy az érintett személynek ideiglenes tartózkodási helyén az intézményt kijelölő Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően orvosi ellátást nyújtson;

i) az "orvosi ellátás" kifejezés a baleset, betegség, vagy terhesség esetében szükséges kezeléseket foglalja magában;

j) az "abszolút sürgősség esete" kifejezés azon esetekre vonatkozik, amikor az orvosi kezelés vagy az ahhoz kapcsolódó ellátás az érdekelt életének vagy egészségének veszélyeztetése nélkül nem halasztható el.

2. cikk

(1) E Megállapodás rendelkezéseit mindazon személyekre kell alkalmazni, akik igényt tarthatnak orvosi ellátásra valamely Szerződő Fél jogszabályai értelmében vagy ezen jogszabályok értelmében igényt tarthatnának ilyen ellátásra, amennyiben azon Fél területén tartózkodnának.

(2) Ha azonban valamelyik Szerződő Fél jogszabályai többféle orvosi ellátási rendszer fennállására adnak módot, e Szerződő Fél az I. sz. függelékben meghatározhatja a jogszabályai által lehetővé tett azon orvosi ellátási rendszereket, amelyekre e Megállapodás alkalmazandó minden olyan Szerződő Féllel szemben, amellyel a 6. cikk (1) bekezdése b) vagy c) pontjának alkalmazására megállapodott.

(3) Valamennyi érintett Szerződő Fél a 18. cikk (1) bekezdésének megfelelően értesítést küld az I. sz. függelék bármilyen módosításáról.

3. cikk

(1) E Megállapodás a Szerződő Felek közötti kapcsolatokban minden egyéb társadalombiztosítási egyezmény megfelelő rendelkezéseinek helyébe lép, feltéve, hogy az ilyen rendelkezések az érintett Szerződő Felek közötti kölcsönös megállapodás eredményeként a II. sz. függelékben meghatározásra kerülnek.

(2) Az érintett Szerződő Felek - kölcsönös megállapodásuk esetén - a 18. cikk (1) bekezdésének megfelelően értesítést küldenek a II. sz. függelék bármilyen módosításáról.

4. cikk

(1) Az e Megállapodás rendelkezései alá eső személyeket, amennyiben állapotuk egy másik, illetékes államnak nem minősülő Szerződő Fél területén való ideiglenes tartózkodásuk alatt orvosi vélemény szerint azonnali ellátást igényel, az állapotuk által megkívánt orvosi ellátásban kell részesíteni oly módon, mintha erre ennek a Félnek a jogszabályai értelmében volnának jogosultak. Az ellátást az ideiglenes tartózkodási hely intézménye a rá vonatkozó jogszabályoknak megfelelően nyújtja oly módon, mintha azok az érintett személyekre is vonatkoznának, felgyógyulásukig, illetve mindaddig, amíg e személyek állapota orvosi vélemény szerint lehetővé nem teszi hazatérésüket, vagy az e cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti hazaszállításukat az állandó lakóhelyük szerinti Szerződő Fél területére.

(2) Mindazonáltal azon intézmények egymás közötti kapcsolataiban, amelyekre a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja vonatkozik, az érintett Szerződő Felek illetékes hatóságai közötti kölcsönös megállapodásban meghatározott protézisek, alapvető gyógyászati segédeszközök és más lényeges természetbeni juttatások csak az illetékes intézmény engedélyével nyújthatók. Abszolút sürgősség esetében azonban ez az engedély nem szükséges.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett személy állapota nem teszi lehetővé, hogy segítség nélkül visszatérjen az állandó lakóhelye szerinti állam területére, de állapota a szállítást nem gátolja, az ideiglenes tartózkodási hely intézménye az illetékes intézményei együttműködve teszi meg e személynek az említett állam területére történő szállításához szükséges lépéseket, feltéve, ha az érintett Szerződő Felek, vagy illetékes hatóságaik ebben állapodtak meg.

(4) Ha az ideiglenes tartózkodási hely intézményére vonatkozó jogszabályok többféle orvosi ellátási rendszerre adnak módot, akkor az (1) bekezdés rendelkezései alapján nyújtandó orvosi ellátást az általánosan alkalmazott rendszer, vagy ennek hiányában az iparban foglalkoztatottakra vonatkozó rendszer szabályai szerint kell biztosítani.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem érintve a Megállapodás rendelkezései nem alkalmazhatók olyan személyekre, akik azért utaznak valamely, illetékes államnak nem minősülő Szerződő Fél területére, hogy ott orvosi ellátásban részesüljenek.

5. cikk

(1) Az érintett személynek ahhoz, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően orvosi ellátásban részesülhessen, bizonyítania kell, hogy valamelyik, a tartózkodási helyétől eltérő Szerződő Fél jogszabályai szerint orvosi ellátásra jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben említett bizonyítás az illetékes intézmény által kiadott és a Szerződő Felek illetékes hatóságai által megállapított formájú igazolással történik.

(3) Ha az érintett személy olyan Szerződő Fél jogszabályai alapján jogosult orvosi ellátásra, amely ezt a jogosultságot minden állampolgára vagy a területén lakó összes személy részére biztosítja, az érintett személy a (2) bekezdésben említett igazolás helyett útlevelét, vagy ezzel egyenértékűnek elismert más, személyazonosságát igazoló okiratot mutathat fel, amennyiben a Szerződő Felek illetékes hatóságai közös megállapodással így határoztak.

(4) Abszolút sürgősség esetében az érintett személy orvosi ellátása nem utasítható vissza azon az alapon, hogy az adott időpontban nincs módjában a (2) bekezdésben említett igazolást vagy a (3) bekezdésben említett okiratok valamelyikét felmutatni. Ilyen esetben azonban az ideiglenes tartózkodási hely intézményének az illetékes intézményhez kell fordulnia annak megállapítására, hogy az érintett személy jogosult-e a Megállapodásban foglalt szolgáltatásokra. A 2. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit nem érintve, a 6. cikk (1) bekezdése b) vagy c) pontjának alkalmazásában megegyező Szerződő Felek kölcsönös megállapodással megoldhatják az e bekezdés előző mondatának végrehajtásából eredő nehézségeket.

(5) Ha egy orvosi ellátásra szoruló személy élete vagy egészsége komoly veszélyben forog, vagy amennyiben a kórházban ápolt személy 18 évnél fiatalabb és családjától távol van, az érintett személy érdekében kívánatos értesíteni az e személy állandó lakóhelye szerinti Szerződő Fél konzuli hatóságát.

6. cikk

(1) Az ideiglenes tartózkodási hely intézménye által a 4. cikk rendelkezései szerint viselt orvosi ellátási költségeket az illetékes intézménynek

a) egyáltalán nem kell megtérítenie,

b) a tényleges ráfordításokra vonatkozó bizonylatok bemutatása alapján, az adminisztrációs költségek kivételével teljes mértékben meg kell térítenie,

c) külön megegyezés szerint kell megtérítenie; aszerint, hogy az érintett Szerződő Felek e bekezdés a), b), vagy c) pontjának alkalmazásában állapodtak meg.

(2) Amennyiben a Szerződő Felek egymás közötti kapcsolataikra vonatkozóan a cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazásában állapodtak meg, az illetékes intézmény köteles az ideiglenes tartózkodási hely intézménye által viselt, a 4. cikk rendelkezéseiben említett orvosi ellátási költségek tényleges összegét az utóbbi intézmény számlái alapján megtéríteni. A visszatérítendő költségek összege nem haladhatja meg a kedvezményezettek részére nyújtott, az ideiglenes tartózkodási hely intézménye által rendszerint fedezett ugyanilyen orvosi ellátás tényleges összegét.

(3) Amennyiben a Szerződő Felek egymás közötti kapcsolataikra vonatkozóan e cikk (1) bekezdé-sének c) pontjában foglaltak alkalmazásában állapodtak meg, az illetékes intézmény köteles az ideiglenes tartózkodási hely intézménye által viselt, a 4. cikk rendelkezéseiben említett orvosi ellátási költségeket az ezen Szerződő Felek közötti külön megállapodásoknak megfelelően, nevezetesen a szóbanforgó Szerződő Felek illetékes hatóságai közötti kölcsönös megállapodásban a rendelkezésre álló bizonylatok felhasználása alapján rögzített átalányösszeg szerint megtéríteni.

7. cikk

(1) Olyan esetekben, amikor e Megállapodás alapján az egyik Szerződő Fél intézménye köteles bizonyos összegeket kifizetni a másik Szerződő Fél intézménye által viselt költségek megtérítésére, a tartozást ez utóbbi Szerződő Fél pénznemében kell kifejezni. Az első intézmény érvényes módon csak az említett pénznemben egyenlítheti ki adósságát, kivéve ha az érintett Szerződő Felek nem állapodtak meg másként.

(2) Az ennek a Megállapodásnak az alkalmazása kapcsán felmerülő összegek átutalását az érintett Szerződő Felek között az átutalás időpontjában hatályban levő, idevonatkozó megállapodás alapján kell teljesíteni, feltéve, hogy vannak ilyen megállapodások. Amennyiben ilyen megegyezések nincsenek, az érintett Felek külön megállapodásokat kötnek.

8. cikk

(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai kötelesek egymásnak megadni:

a) mindennemű, e Megállapodás alkalmazása szempontjából hasznos tájékoztatást;

b) mindennemű tájékoztatást, azokról az intézkedésekről, amelyeket a Megállapodás alkalmazása érdekében hoztak;

c) mindennemű tájékoztatást azon jogszabálymódosításaikról, amelyek e Megállapodás alkalmazását érinthetik.

(2) E Megállapodás alkalmazása során a Szerződő Felek hatóságai és intézményei oly módon kötelesek együttműködni, mintha saját jogszabályaik alkalmazásáról lenne szó. Az említett hatóságok és intézmények közötti ügyviteli tevékenység elvileg díjmentes. A Szerződő Felek illetékes hatóságai azonban megállapodhatnak bizonyos kiadások térítésében.

(3) E Megállapodás alkalmazása során a Szerződő Felek hatóságai és intézményei egymással közvetlenül érintkezhetnek.

(4) A Szerződő Felek hatóságai és intézményei az e Megállapodás rendelkezéseiben foglaltak igénybevételére jogosult személyek érdekében közvetlenül érintkezhetnek az érintett személyekkel vagy azok képviselőivel.

(5) A Szerződő Felek illetékes hatóságai minden olyan intézkedést megtesznek, amely egyes, egyéneket vagy csoportokat érintő különleges esetek rendezésének megkönnyítésében szükséges lehet, azon személyek érdekében, akikre e Megállapodás rendelkezései vonatkoznak.

9. cikk

(1) Mindazok az adó-, illetékbélyeg-, közteher- vagy nyilvántartási költségek alóli mentességek vagy kedvezmények, amelyeket valamelyik Szerződő Fél jogszabályai biztosítanak olyan igazolásokra vagy okiratokra, amelyek bemutatását ezen Fél jogszabályai előírják, az olyan hasonló igazolásokra vagy okiratokra is alkalmazandók, amelyeket egy másik Szerződő Fél jogszabályai vagy e Megállapodás értelmében kell bemutatni.

(2) Mindazok a hivatalos okiratok, okmányok vagy igazolások, amelyeket e Megállapodás értelmében be kell mutatni, mentesek a hitelesítés vagy bármilyen hasonló formalitás alól.

10. cikk

Minden olyan jogérvényesítés iránti kérelmet vagy jogorvoslati kérelmet, amelyet valamelyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében meghatározott időn belül kellett volna benyújtani ezen Fél megfelelő intézményéhez, el kell fogadni, ha benyújtása ugyanazon időn belül egy másik Szerződő Fél megfelelő intézményéhez megtörtént. Ebben az esetben az az intézmény, amely a jogérvényesítés iránti vagy a jogorvoslati kérelmet kézhez vette, köteles azt késedelem nélkül akár közvetlenül, akár az érintett Szerződő Fél illetékes hatóságain keresztül az elsőként említett Fél illetékes intézményéhez továbbítani. Azt a napot, amelyen a jogérvényesítési vagy jogorvoslati kérelmet a másodikként említett Fél valamely intézménye kézhez vette, úgy kell tekinteni, mintha azon a napon az illetékes intézmény elé terjesztették volna.

A Szerződő Fél valamely hatóságához vagy intézményéhez az ezen Megállapodás végrehajtása céljából benyújtott jogérvényesítés iránti kérelmek, nyilatkozatok, jogorvoslati kérelmek és egyéb okiratok nem utasíthatók el azon az alapon, hogy azok szövege egy másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készült.

11. cikk

Minden olyan vitás kérdést, amely a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával összefüggésben két vagy több Szerződő Fél között felmerül, az érintett Szerződő Felek illetékes hatóságai közötti közvetlen tárgyalások útján kell rendezni. Ha olyan kérdésről van szó, amely az összes Szerződő Felet érinti, akkor a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója - ezen hatóságok kívánságára és a többi Szerződő Fél illetékes hatóságainak meghallgatása után - a vitás kérdést az összes Szerződő Fél illetékes hatóságainak képviselőiből álló értekezlet elé terjesztheti, amely a kérdésben véleményt nyilvánít.

12. cikk

A 2. cikk (2) bekezdésében és a 3. cikk (1) bekezdésében említett függelékek, valamint az ezekhez fűzött minden későbbi módosítás, a Megállapodás szerves részét képezik.

13. cikk

(1) E Megállapodás a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnál bármely európai állam számára aláírásra nyitva áll.

(2) E Megállapodást meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál kell letétbe helyezni.

(3) E Megállapodás a második megerősítő okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

(4) Azon államok tekintetében, amelyek ezt követően erősítik meg a Megállapodást, a Megállapodás a megerősítő okiratok letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

14. cikk

(1) E Megállapodás első ízben történő hatályba lépésének napját követő két év elteltével a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet bármely nem európai tagországa csatlakozhat a Megállapodáshoz.

(2) E Megállapodás Szerződő Feleinek azonban attól a naptól számítva, hogy bármely csatlakozó állam csatlakozásáról szóló okiratát e cikk (5) bekezdésének megfelelően letétbe helyezi, hat hónapos időtartam áll rendelkezésére, hogy e csatlakozással kapcsolatos kifogását a 13. cikk (1) bekezdése szerint közölje.

(3) Hasonlóképp bármely európai állam, amely e cikk (1) bekezdésében jelzett két éves időszak eltelte után erősíti meg a Megállapodást, a megerősítő okirat letétbe helyezésének időpontjában ugyanilyen kifogásolási joggal élhet bármely, e letétbe helyezés időpontját megelőzően már csatlakozott Szerződő Féllel szemben, a 18. cikk (1) bekezdésének megfelelő közléssel.

(4) A csatlakozó államok csak azon Szerződő Felek vonatkozásában tekintendők Szerződő Feleknek, amelyek nem emeltek kifogást csatlakozásuk ellen.

(5) A csatlakozó államok megerősítő okiratait a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál kell letétbe helyezni.

15. cikk

(1) Valamely csatlakozó állam és egy olyan Szerződő Fél viszonylatában, amely nem ellenezte ezen állam csatlakozását, e Megállapodás azon hat hónapos időszak lejártát követő második hónap első napján lép hatályba, amelyet a 14. cikk (1) bekezdése biztosít ezen Fél számára kifogása bejelentésére, vagy - azon európai állam tekintetében, amelyre a 14. cikk (3) bekezdése vonatkozik - a megerősítő okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján.

(2) A Szerződő Felek a 18. cikk (1) bekezdésében foglaltak értelmében kötelesek bejelenteni, hogy a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában foglalt rendelkezések egymás közötti alkalmazásában állapodtak-e meg.

(3) Amennyiben két vagy több Szerződő Fél között azon időpontban, amikor a Megállapodás rájuk nézve hatályba lép, az előző bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazására és a 7. cikk (2) bekezdésében említett típusú megállapodásra vonatkozóan esetleg nem jön létre megegyezés, a Megállapodás mindaddig nem lép hatályba ezen Felek között, míg egymás közti kapcsolataikban ilyen megállapodás nem alkalmazható.

(4) Az e cikk előző bekezdésében említett esetekben az érintett Szerződő Felek, a 18. cikk (1) bekezdésének megfelelően kötelesek jelezni azt az időpontot, amelytől számítva e Megállapodás hatályba lép közöttük.

16. cikk

(1) E Megállapodás meghatározatlan ideig marad érvényben.

(2) Bármely Szerződő Fél azonban a Megállapodást az első ízben történő hatályba lépése napját követő öt év elteltével a 18. cikk (1) bekezdésének megfelelő értesítéssel felmondhatja. E felmondás a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója által történt nyilvántartásba vételétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.

17. cikk

(1) E Megállapodás első ízben történő hatályba lépése napját követő öt év elteltével bármely Szerződő Fél felkérheti a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatóját, hogy tanácskozást hívjon össze a Megállapodás esetleges felülvizsgálata céljából.

(2) Az ilyen irányú felkérés beérkezése után a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója köteles erről a többi Szerződő Felet tájékoztatni, és - a Szerződő Felek illetékes hatóságainak meghallgatása után - összehívhatja a Szerződő Felek és az aláíró államok képviselőinek tanácskozását.

18. cikk

(1) A 2. cikk (3) bekezdésében, a 3. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 15. cikk (2) és (4) bekezdésében, valamint a 16. cikk (2) bekezdésében említett értesítéseket a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójának kell címezni.

(2) A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója köteles értesíteni a Szerződő Feleket és az aláíró államokat:

a) minden megerősítő okirat letétbe helyezéséről;

b) e Megállapodásnak a 15. cikk rendelkezései szerinti hatályba lépése és rendelkezései alkalmazásának időpontjairól;

c) minden olyan közlésről, amely e cikk (1) bekezdésének alapján érkezett be.

19. cikk

(1) Amint e Megállapodás első ízben hatályba lép, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően egy hitelesített példányt nyilvántartásba vétel végett megküld az Egyesült Nemzetek Főtitkárának.

(2) Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója minden vele közölt megerősítésről és felmondásról értesíti, nyilvántartásba vétel végett, az Egyesült Nemzetek Főtitkárát.

20. cikk

(1) Két vagy több Szerződő Fél két- vagy többoldalú megállapodást köthet e Megállapodás alkalmazására vonatkozóan.

(2) A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal mintamegállapodást készít az e cikk (1) bekezdésében jelzett végrehajtási megállapodások megkötésének elősegítésére.

21. cikk

E Megállapodás angol, francia, német, orosz és spanyol szövegének egy-egy eredeti példányát letétbe kell helyezni a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal irattárában. Az angol és a francia szöveg egyaránt hiteles.

Fentiek hiteléül az alulírottak, meghatalmazási okirataikat letétbe helyezvén a Megállapodást aláírták.

Készült Genfben, 1980. októberének tizenhetedik napján öt eredeti példányban angol, francia, német, orosz és spanyol nyelven.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója e Megállapodás szövegének hiteles másolatát megküldi valamennyi aláíró állam kormányának.

3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1983. február 1-től kezdődően kell alkalmazni. Végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az egészségbiztosításért felelős miniszter gondoskodik.[1]

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára