41/1983. (XI. 12.) MT rendelet
a mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet módosításáról
Az állami pénzügyekről szóló 1979. II. törvény 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
1. §
A 43/1980. (X. 27.) MT számú, a 49/1981. (X. 27.) MT számú és a 42/1982. (IX. 28.) MT számú rendelettel módosított 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: MJR.) 1. §-a (1) bekezdése a) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A rendelet hatálya kiterjed:]
"a) a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatra, a mezőgazdasági ágazatba sorolt korlátolt felelősségű társaságra, arra a mezőgazdasága ágazatba sorolt közös vállalatra és betéti társulásra, amelyben a mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje nem haladja meg az ötven százalékot, valamint arra az élelmiszeripari ágazatba sorolt közös vállalatra és betéti társulásra, amelyben a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje együttesen meghaladja az ötven százalékot, továbbá a borgazdasági, baromfifeldolgozó, konzervipari és hűtőipari vállalatra (a továbbiakban: állami gazdaság),"
2. §
Az MJR. 4. §-a (2) bekezdése a) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép: -
[(2) Az adó mértéke az egy hektárra jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelem szerint aranykoronánként]
"a) a szántó művelési ágban 4-től 80 forintig"
(terjedhet)
3. §
Az MJR. 9. §-a (2) és (3) bekezdéseinek a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az egy főre jutó adót az egy főre jutó bruttó jövedelem sávokra való bontásával, az egyes sávokba eső részek után nullától harmincöt százalékig terjedő kulcsokkal kell meghatározni.
(3) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az adót az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyeresége önkéntes tartalékalapképzéssel csökkentett, illetőleg annak felhasználásával növelt, valamint a városi és községi hozzájárulással csökkentett összegének hetven százaléka mértékéig köteles megfizetni."
4. §
Az MJR. 17. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
"17. § A mezőgazdasági nagyüzem, továbbá az la mezőgazdasági vagy élelmiszeripari ágazatba sorolt egyesülés, amelyben a mezőgazdasági nagyüzem vagyoni betétje meghaladja az ötven százalékot (a továbbiakban: egyesülés) az ipari termékelőállítási, építési-szerelési, kereskedelmi (vendéglátó- és szolgáltatótevékenysége után, valamint a vízgazdálkodási társulat a nem alapfeladatai körébe tartozó tevékenysége után termelési adót fizet".
5. §
(1) Az MJR. 18. §-a (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági nagyüzem, a vízgazdálkodási társulat és az egyesülés mentes a termelési adókötelezettség alól a mezőgazdasági szolgáltatás, a baromfi- és tojás-feldolgozóipari, a tartósító- és boripari termékelőállítás, valamint a meliorációs munkák után."
(2) Az MJR. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A pénzügyminiszter egyéb adómentességet is megállapíthat"
6. §
Az MJR. 19. §-ának a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"19. § (1) A termelési adó alapja az adóköteles tevékenység nettó árbevétele, az építési-szerelési, szolgáltató és kiszerelési tevékenységekből a tevékenységtől elért közvetlen anyagköltséggel csökkentett árbevétel, a kereskedelmi (vendéglátó) tevékenységnél az árbevételnek az árrésből származó összege.
(2) Az adó mértéke tevékenységcsoportok szerint nullától tizenöt százalékig terjedhet"
7. §
Az MJR. 21. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
"21. § (1) A 19. § szerint fizetendő termelési adóból
a) a kedvezőtlen termőhelyűnek besorolt és azt a mezőgazdasági nagyüzemet, amelyben a szántóterület hektáronkénti átlagos kataszteri tisztajövedelem 1981. május 31-én 14,1 aranykorona alatt volt, negyvenszázalékos;
b) azt a mezőgazdasági nagyüzemet, amelyben a szántóterület hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta-jövedelem 1981. május 31-én 14,1-17,1 aranykorona között volt tizenöt százalékos adókedvezmény illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adókedvezmény az 1984. évben azt a mezőgazdasági nagyüzemet is megilleti, amelyben a szántóterület hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta-jövedelem 17,1-19,1 aranykorona közötti."
8. §
Az MJR. 22. §-a (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adókötelezettség a nyereségből képzett alapok képzését - az önkéntes tartalékalapot kivéve - megelőzi."
9. §
Az MJR. 23. §-ának a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"23. § (1) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat adózatlan nyereségéből önkéntes tartalékalapot képezhet, amely visszapótlási kötelezettség nélkül használható fel.
(2) Az önkéntes tartalékalap saját döntés alapján használható fel nyereség kiegészítésre, valamint év közben a költségek finanszírozására és az érdekeltségi alapokból teljesítendő kifizetésekre.
(3) A termelőszövetkezet önkéntes tartalékalapjából a Kölcsönös Támogatási Alaphoz is hozzájárulhat. A Kölcsönös Támogatási Alapokból kapott pénzösszegeket a termelőszövetkezet az önkéntes tartalékalapjába köteles helyezni és annak szabályai szerint használhatja fel.
(4) Az állami gazdaság - kivéve a borgazdasági, baromfifeldolgozó, konzervipari és hűtőipari vállalatot - az önkéntes tartalékalapjának az általa meghatározott részét központosított tartalékalapba fizetheti be. A központosított tartalékalap a biztosítási rendszerben meg nem térülő károk rendezésére használható fel a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes döntése alapján.
(5) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az önkéntes tartalékalap jogszabályban meghatározott célú igénybevétele esetén jövedelemadót (6. §) fizet."
10. §
Az MJR. 24. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
"24. § A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a magasabb vezető állású dolgozói - külön jogszabályban meghatározott feltételekhez kötött - prémiumára és jutalmára a nyereségből képez forrást."
11. §
Az MJR. 32. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
"32. § A mezőgazdasági nagyüzem és az egyesülés az állóeszközeinek bruttó értéke után értékcsökkenést számol el."
12. §
Az MJR. 42. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
"42. § A mezőgazdasági kistermelő a fóliasátor létesítéséhez szükséges fóliát, vázszerkezetet, továbbá síkfóliás termesztéshez síkfóliát negyven százalékkal csökkentett fogyasztói áron vásárolhat, ha a fólia alatt termelt zöldség értékesítésére egy évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt."
13. §
Az MJR. 43. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
"43. § Ha a mezőgazdasági kistermelő a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, a lakosság adóztatásával foglalkozó első fokú adóhatóság a 41. és 42. § alapján igénybe vett támogatást visszavonja. A visszavonást a bogyósgyümölcs, illetve a zöldségvásárlásra szerződött megrendelőnek kell kezdeményezni. A támogatás visszafizetése alóli mentességet - meghatározott kár esetén - a pénzügyminiszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg."
14. §
Az MJR. 44. §-a (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági kistermelő és a mezőgazdasági gépkölcsönzésre jogosult szervezet a kerti traktor (7.5 kW-ig) és ennek a mezőgazdasági termelést szolgáló munkagépei, a motoroskapa, a terménydaráló és morzsoló, a motoros permetező és porozó, a szecskavágó, továbbá a háti- és targoncás permetező, valamint a fejőgép beszerzésekor tíz százalék támogatásban részesül. A támogatást az értékesítő szerv veheti igénybe."
15. §
Az MJR. 47. §-ának a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"47. § (1) Alap- és külön árkiegészítésben részesül, továbbá fejlesztési hozzájárulást, illetve termelési adóból visszafizethető fejlesztési hozzájárulást kaphat az a mezőgazdasági termelőszövetkezet, az a mezőgazdasági szakszövetkezet és az a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalat amelyet:
a) 1983. december 31-ig kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemnek kijelöltek;
b) megalakulás, egyesülés, beolvadás, összevonás, szétválás esetén 1984. január 1-ét követően a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium együttesen - a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa véleményének kikérésével - kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemmé kijelöl.
(2) Külön árkiegészítésben részesül, továbbá fejlesztési hozzájárulást és termelési adóból visszafizethető fejlesztési hozzájárulást kaphat az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalat, amelyben a szántóterület hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala "Mező- és erdőgazdasági nagyüzemek földterülete 1981. május 31-én" című kiadványában 17,10 aranykorona alatt volt. [Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak, a továbbiakban együtt; kedvezőtlen adottságú nagyüzem.]"
16. §
Az MJR. a következő 48/A. §-sal egészül ki:
"48/A. § (1) Ha a mezőgazdasági nagyüzemnek és a vízgazdálkodási társulatnak az 1984. január 1-ig hatályos előírások alapján tartalékalap visszapótlási kötelezettsége van, ezt az adózott nyereségéből továbbra is köteles teljesíteni.
(2) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az 1983. évi eredményelszámolás után rendelkezésre álló
a) biztonsági alapját, valamint
b) tartalékalapjából a biztonsági alap harminc százalékának és az említett harminc százalékkal csökkentett tartalékalap tizenhárom százalékának
megfelelő összeget önkéntes tartalékalapjába köteles helyezni.
(3) A (2) bekezdés szerint csökkentett tartalékalap pénzeszközét a mezőgazdasági nagyüzemek és a vízgazdálkodási társulatnak továbbra is a számlavezető pénzintézetnél elkülönített (zárolt) bankszámlán, betétként kell tartani, amelyet visszapótlási kötelezettség nélkül a következő célokra lehet felhasználni:
a) a kedvezőtlen adottságú nagyüzemnél - az év végi mérleg összeállítása előtt - a férőhely bővítő beruházás nélkül megvalósult szarvasmarha- és juhállomány értéknövekedésével azonos összegben, forgóalap kiegészítésre;
b) a kedvezőtlen adottságú nagyüzemnek az a) pontban foglalt célra történő átadására;
c) átmeneti almatároló létesítéséhez a bekerülési költség harminc százalékáig, fejlesztési alap növelésre évközben;
d) az 1984. évben, a jogszabályban meghatározott gépek és berendezések vásárlásakor, a fejlesztési alap növelésére az értékesítő vállalat által közölt termelői ár, illetve import beszerzési ár negyven százalékos mértékének megfelelő összegben.
(4) Az állami gazdaság az 1984. december 31-én meglevő tartalékalapját az adóelszámolási irodánál vezetett elkülönített számlára köteles befizetni.
(5) Tartalékalap visszapótlási kötelezettség esetén a (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat - ha az 1983. évi eredményelszámolás után arra nem volt kellő fedezet -, valamint a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat a visszapótlással egyidejűleg kell teljesíteni.
(6) Az (1)-(3) és az (5) bekezdésben foglaltakat az agráripari egyesülésre megfelelően alkalmazni kell."
17. §
Ez a rendelet 1984. január 1-én lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg az MJR. 20. §-a, 23. §-a és előtte a "Biztonsági alap" alcím, 33. §-a és előtte a "Meliorációs és útfenntartási alap" alcím, 35. §-ának (2) bekezdése, valamint a 37. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.
18. §
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjairól szóló 31/1980. (VII. 31.) MT számú rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § A termelőszövetkezetek a Területi Alaphoz alapjaikból hozzájárulhatnak."
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke