42/1983. (XI. 12.) MT rendelet

a munkabérkiegészítésnek a bérrendszerbe való beépítéséről

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az azokkal munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági, illetőleg szolgálati viszonyban, vagy biztosítási kötelezettség alá eső bedolgozói munkaviszonyban álló dolgozókra, valamint a szakmunkásbérrel foglalkoztatott szakmunkástanulókra.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a második vagy további munkaviszonyban álló dolgozókra,

b) a nyári szünidőben, valamint a szorgalmi időben munkát végző tanulókra és egyetemi (főiskolai) hallgatókra,

c) az olyan foglalkoztatottakra, akik nyugdíjban, járadékban, gyermekgondozási segélyben, vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban részesülnek.

2. §

(1) A munkáltató - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1. §-ban megjelölt dolgozónak 310 forint bérpótlékot köteles fizetni.

(2) A mezőgazdasági jövedelemszabályozás körébe tartozó gazdálkodó szervezetek - kivéve az élelmiszeripari szakágazatok és az állami gazdaságok - dolgozói, valamint a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók a munkabérek kiegészítéséről szóló 31/1974. (VII. 15.) MT számú, 22/1978. (VII. 4.) MT számú és 25/1979. (VII. 21.) MT rendeletek alapján részükre megállapított bérkiegészítés havi összegét 10 forinttal meghaladó bérpótlékra jogosultak.

(3) Bérpótlék adható a meghatározott munkák elvégzésére munkakönyv nélkül alkalmilag foglalkoztatott dolgozónak, ha ugyanazon munkáltatónál a havi törvényes munkaidőnek legalább felét teljesítette. Ennek szabályait a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell meghatározni.

(4) A bérpótlék arra a hónapra jár, amelyben a dolgozó munkabérre, munkadíjra, a tartalékos katonai szolgálat miatti kereset-(jövedelem) kiegészítésének megtérítésére, táppénzre, baleseti táppénzre (táppénz pótló segélyre) vagy terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult.

(5) A bérpótlék csak egyféle jogcímen és havonta egy ízben jár. A munkavállalási igazolási lapon (MIL-lapon) fel kell tüntetni, hogy a dolgozó munkaviszonya megszűnésének hónapjában részesült-e bérpótlékban. A dolgozó bérpótlékra akkor is teljes összegben jogosult, ha a munkaviszonya csak a hónap egy részében áll fenn.

3. §

(1) Ha a dolgozónak az 1. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott juttatásokra való jogosultsága megszűnik, az erről szóló igazolás alapján kérheti a bérpótlék folyósítását.

(2) Ha a dolgozó ugyanabban a hónapban többször részesül bérpótlékban, a visszafizetésre a 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 65. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. §

(1) A bérpótlékot a személyi pótlékok között kell nyilvántartani. Ezt a munkáltató és a dolgozó kötelezettségei tekintetében - a jogszabályban foglalt kivétellel - a munkabér részének kell tekinteni.

(2) A bérpótlék kétszeres kifizetéssel nem járhat, az a munkajogi átlagkereset számításánál nem vehető figyelembe.

(3) A munkabérkiegészítés bérekbe történő beépítésével kapcsolatos báziskorrekciót a vállalati gazdálkodási rend szerint működő szervezeteknél az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, illetve a pénzügyminiszter határozza meg.

(4) A költségvetési szerveknél az elszámolás eltérő szabályait a pénzügyminiszter határozza meg.

5. §

Ez a rendelet 1984. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit első ízben a január hóra járó bérek kifizetésekor kell alkalmazni. Egyidejűleg a munkabérek kiegészítéséről szóló 31/1974. (VII. 15.) MT számú, 22/1976. (VII. 4.) MT számú, valamint 25/1979. (VII. 21.) MT számú rendelet hatályát veszti.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke