5/1983. (V. 4.) MM rendelet

az előadóművész külföldi szerepléséről és az ezzel kapcsolatos műsorközvetítésről[1]

A magyar állampolgár külföldön történő munkavállalásáról szóló 8/1983. (V. 4.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:[2][3]

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a külföldön szereplést vállaló előadóművészre, továbbá munkaviszonyban álló előadóművész esetén annak munkáltatójára,

b) a külföldi művészetközvetítő tevékenységet (a továbbiakban: művészetközvetítés) folytató szervre.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a nemzetközi kulturális egyezmény alapján, illetőleg a külföldön tiszteletdíj nélküli szereplést teljesítő előadóművészre, ideértve a Magyar Rádió és a Magyar Televízió által kiküldött előadóművészt is;

b) a Magyar Filmgyártó Vállalat, a Pannónia Filmstúdió, illetőleg a Magyar Televízió külföldi céggel közösen készített (koprodukciós) filmjében foglalkoztatott előadóművészre, továbbá

c) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek előadóművészeire és művészegyütteseire.

2. § (1)[4]

(2) A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat abban az esetben végzi a művészközvetítést, ha az előadóművész szereplése a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattal kizárólagos hangfelvételi kötelezettségre fennálló jogviszony időtartama alatt hanglemez, hangszalag eladásához, továbbá e kizárólagos hangfelvételi jog átengedéséhez kapcsolódik, vagy közös hangfelvétel keretében történik.

3. §[5]

4. § (1) A külföldi féllel az előadóművész külföldi szereplésére vonatkozó szerződést - kizárólagos joggal - a közvetítő szerv köti meg, módosítja vagy szünteti meg.

(2) A közvetítő szervnek a művészközvetítés keretében kötelessége különösen az (1) bekezdés szerinti szerződés teljesítése érdekében szükséges hivatalos eljárások lebonyolítása (devizahatósági és egyéb engedély, útlevél, vízum, menetjegy beszerzése stb.) szolgáltatások megszervezése, továbbá a szerződéssel kapcsolatos deviza- és forintelszámolás, a pénzkifizetéssel és a közterhek fizetésével járó feladatok ellátása. Emellett a szereplést elősegítő piackutatást és propagandát, levelezést és tárgyalásokat is folytathat.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáért a közvetítő szerv részére az előadóművész, illetőleg a munkaviszony alapján teljesített szereplésért az előadóművész munkáltatója közvetítési díjat fizet.

5. § A külföldi szereplésre vonatkozó szerződés megkötése előtt a közvetítő szerv megállapodást köt

a) az előadóművésszel, a nem munkaviszony alapján teljesítendő külföldi szereplésre

- a munkaviszonyban álló előadóművész munkáltatójának előzetes írásbeli hozzájárulása alapján, illetőleg

- a munkaviszonyban nem álló előadóművész működési engedélyét kiállító országos rendező szerv (Országos Filharmónia, Országos Rendező Iroda, Országos Szórakoztatózenei Központ stb.) előzetes írásbeli véleménye alapján;

b) az előadóművész munkáltatójával a munkaviszony alapján teljesítendő külföldi szereplésre.

6. § (1) A közvetítő szerv a külföldi szereplésre vonatkozó szerződés megkötése előtt esetenként megszerzi

a) a devizahatóság engedélyét,

b) a Szerzői Jogvédő Hivatal hozzájárulását, ha koreográfus, filmrendező, zeneszerző vagy szövegíró szereplésére kerül sor, és annak folytán szerzői jogi védelemben részesülő mű jön létre.

(2) Nem kell az (1) bekezdés a) pontjában előírt engedélyt esetenként kérni, ha az ott megjelölt szervtől a közvetítő szerv az előadóművészek meghatározott körére vonatkozóan általános engedélyt kapott.

7. § A szerződésben megállapított időtartamot meghaladóan külföldi szereplésre, csak a szerződés meghsszabbítása (módosítása) alapján kerülhet sor.

A nem munkaviszony alapján teljesített külföldi szereplés

8-13. §[6]

14. § (1) A munkaviszonyban álló előadóművészt, a szereplés időtartamára átlagkeresete, illetőleg munkabére és egyéb járandósága akkor illeti meg, ha azt az évi rendes vagy rendkívüli szabadsága alatt, illetőleg a munkaviszonyából eredő kötelezettségének teljesítése mellett látja el.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett feltételek nem állnak fenn, a munkáltató szerv vezetője személyes hatáskörben - kivételesen indokolt esetben - legfeljebb az átlagkereset 70%-ának folyósítását engedélyezheti.

A munkaviszony alapján teljesített külföldi szereplés

15. § (1) A munkaviszonyban álló előadóművésznek a munkaviszonya alapján külföldön kötelezően teljesített szerepléséért, valamint többletszerepléséért járó tiszteletdíj, illetve bevétel a munkáltatót illeti meg, és abból a 16-20. §-ban, valamint a 21-23. §-ban foglaltak szerint kell, illetőleg lehet az előadóművész részére kifizetést teljesíteni.

(2) Az előadóművészt külföldi szereplés esetén megillető napidíj, szállásköltség és dologi kiadás mértékét az ideiglenes kiküldetést teljesítők költségtérítésére vonatkozó jogszabály alapján kell megállapítani.

(3) A Magyar Cirkusz és Varieté a (2) bekezdésben említett jogszabály keretei között a kollektív szerződésben állapítja meg a napidíj, a szállásköltség - ideértve a lakókocsi igénybevétele esetét is -, valamint a dologi kiadás mértékét.

(4)[7] A művészeti együttes külföldi szereplésére kötött szerződésben a karmester és a szólista részére az együttes tiszteletdíjától elkülönített tiszteletdíj is kiköthető. Ilyen kikötés hiányában az együttes munkáltatójával létesített külön megállapodás alapján biztosítható részükre devizában tiszteletdíj, ha erre az együttes szerepléséért járó tiszteletdíj fedezetet nyújt.

16. § A szerepléssel kapcsolatos költségeket (utazási, szállítási, útlevél- és vízumköltség, közvetítési díj, dologi kiadás, külföldön kirótt adó, saját gépkocsival kiutazók közlekedési költsége stb.) a munkáltató fedezi; ezenkívül a kinttartózkodás idejére az előadóművész munkabérét és egyéb járandóságait folyósítja.

17. § (1) Az előadóművész munkáltatója köteles a tiszteletdíj, illetve a bevétel egy részét a közvetítő szerv részére - megállapodásuknak megfelelően - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlájára devizában átutalni, illetőleg befizetni a következők szerint:

a) közvetítési díj címén a komoly műfajban a tiszteletdíj 8 %-át, a könnyű műfajban a tiszteletdíj 10 %-át,

b) a (2) bekezdésben felsorolt költségekkel csökkentett devizabevétel teljes összegét.

(2) A munkáltató a tiszteletdíjból, illetve bevételből devizában a következő kiadásokat számolhatja el:

a) kinttartózkodással kacsolatos költség címén az ideiglenes kiküldetést teljesítők költségtérítésére vonatkozó rendelkezésekben megállapított,

- az előadóművészt megillető napidíj és szállásköltség együttes összegét, ideértve a részben vagy egészben természetben nyújtott ellátás esetén fizethető költségtérítést,

- a saját gépkocsival kiutazók közlekedési költsége címén fizethető költségtérítést,

- a karmester, illetőleg a szólista részére - a szerződés vagy megállapodás szerint [15. § (4) bekezdés] - devizában kifizetett összeget;

b) a szereplés teljesítéséhez szükséges és igazolt dologi kiadásokat (helyi szállítási, posta, jelmeztisztítási, felszerelés javítási, felszerelés bérleti, fogyókellék pótlási, orvosi és gyógyszer beszerzési költségek, vezetők dologi költségei stb.);

c) a külföldön kirótt és befizetett adót, a szerződésben kikötött ügynöki jutalékot, valamint

d) a közvetítő szerv saját rendezésű előadása esetén a szükséges és igazolt üzemeltetési költségeket.

18. § (1) A munkáltató a többletszereplésért devizában járó tiszteletdíjat a 17. § (1) bekezdésének a) pontjában, (2) bekezdése a) pontjának második fordulatában, valamint b)-c) pontjában felsorolt és fedezett kiadásokkal csökkenti. A fennmaradó összeg 50 %-át devizában, 50 %-ának - a Magyar Nemzeti Bank által elszámolt - forint ellenértékét a többletszereplés teljesítésében közreműködő előadóművésznek kifizeti.

(2) Ha az előadóművész a többletszereplést a közvetítő szerv saját rendezésű előadásán teljesíti, az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy részére - az őt egyébként megillető napidíjon felül - a 17. § (2) bekezdés a) pontjának első fordulatában említett napidíj 50 %-a fizethető ki, tiszteletdíj címén.

(3) Az előadóművésznek az (1)-(2) bekezdés alapján kifizetett deviza felhasználásáról nem kell elszámolnia.

19. § A külföldi többletszereplés az előadóművész munkaviszonya alapján végzendő feladataiba nem számítható be.

20. § A közvetítő szerv a 17-18. § szerint hazautalt, illetve befizetett devizaforint ellenértékét a munkáltatónak, illetőleg az előadóművésznek azon a devizaárfolyamon fizeti ki, amelyen a Magyar Nemzeti Bank a közvetítő szerv számláján azt jóváírta.

Egyéb rendelkezések

21. §[8]

22. § (1) Művészeti együttes külföldi közvetítésére csak akkor kerülhet sor, ha a szereplés a munkáltatónál, illetőleg a fenntartó szervnél állami támogatás növelésével nem jár, kivéve ha azt a munkáltató céltámogatásból fedezi.

(2) A szereplésre kiutazó művészeti együttes vezetőinek száma húsz főnél kisebb létszám esetén egy, húsz fős vagy azt meghaladó létszám esetén legfeljebb három (turnévezető, művészeti vezető, gazdasági vezető) lehet. A vezetők számát a közvetítő szerv az együttes felügyeletét ellátó szerv egyetértésével indokolt esetben felemelheti.

(3) A kiutazó vezetőt a kinttartózkodással kapcsolatos költség címén az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők költségtérítésére vonatkozó rendelkezésekben meghatározott napidíj, szállásköltség és a (4) bekezdés szerinti dologi kiadások fedezete illeti meg. Ugyanilyen mértékű devizatérítés jár a vezetőnek akkor is, ha kettős feladatot lát el (turnévezető egyúttal művészeti vagy gazdasági vezető, zenész és egyben a turné gazdasági vezetője stb.).

(4) A vezető dologi kiadások címén a szerepléshez szükséges ügyintézéssel kapcsolatos, igazolt költségeket is elszámolhatja.

23. § Az előadóművésszel külföldi szereplésre utazó egyéb közreműködő személyek (műszaki dolgozó, ügyelő, súgó stb.) kinttartózkodással kapcsolatos költségeinek megállapításánál a munkaviszony alapján teljesített külföldi szereplésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

24. § A közvetítő szerv az előadóművészt, az együttes vezetőjét, illetőleg a munkáltatót a szerződésben meghatározott kinttartózkodási idő lejártától számított harminc napon belül, a devizafelhasználásról elszámoltatja.

25. § A többletszereplést, illetőleg a 21. § (2) bekezdésében említett szereplést az előadóművész - a 24. §-ban meghatározott időn belül - a közvetítő szervnek köteles bejelenteni.

26. § E rendelet alkalmazásában

a) előadóművész

műveknek a közönséghez való művészi közvetítésében közreműködő

- hivatásos ének-, zene-, táncművész, karmester, balettmester, karvezető, hangszeres művész, színművész, pantomim művész, rendező, díszlet-, jelmeztervező, koreográfus, filmművész (filmrendező, operatőr, asszisztens, művészeti tanácsadó, művészeti konzultáns), szavaló, műsorközlő, lemezbemutató, artista, jégtáncos, kaszkadőr,

- hivatásos művészeti együttes (színházi, operai, balettegyüttes, hangversenyzenekar, énekkar, kamaraegyüttes, népi együttes, népi zenekar, tánc- és egyéb szórakoztató zenekar, esztrád- együttes, cirkuszegyüttes, cirkuszi zenekar, varieté csoport, bábjátszó együttes),

- műkedvelő művészeti együttes (a második és harmadik fordulatban említett együttesek, közös névvel: művészeti együttes),

továbbá a művészeti tevékenységet végző

- művészetoktató,

- egyéb művészeti szakember;

b) szereplés a művészi és művészeti feladatok ellátása, valamint művészetoktatói és egyéb művészeti tevékenység;

c) többletszereplés a szerződésben megállapított időtartam alatt, az abban foglalt kötelezettségen felüli szereplés, valamint a szerződésben ki nem kötött rádió-, televízióközvetítés, és -rögzítés, továbbá film-, hang- vagy képfelvétel; illetőleg a szerződésben előre kikötött - a belföldi munkaviszony alapján teljesített külföldi szereplésen felüli - rádió, televízió, film, hang- és képfelvétel.

27. §[9] A Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Pénzügyminisztériummal és a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben - indokolt egyedi esetben a 15. § (2) bekezdésében meghatározott mértéktől eltérő elszámolást engedélyezhet.

Hatálybalépés

28. § (1) Ez a rendelet 1983. július 1-jén lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti az előadóművészek, artisták és a művészeti együttesek külföldi szerepléséről, valamint az ezzel összefüggő devizafelhasználás szabályozásáról szóló 117/1967. (M. K. 11.) MM utasítás.

(2) E rendeletet a hatálybalépése után kötött szerződésekre kell alkalmazni.

Lábjegyzetek:

[1] Utóbb a rendeletet a 85/1997. (V. 28) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte 1997. június 2. napjával.

[2] A hivatkozott jogszabályt a 105/1989. (X. 25.) MT rendelet hatályon kívül helyezte.

[3] A SZOT megszűnt.

[4] A 2. § (1) bekezdését a 4/1990. (III. 13.) MM rendelet 1. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte.

[5] A 3. §-t a 105/1989. (X. 25.) MT rendelet 1. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.

[6] A 8-13. §-okat a 105/1989. (X. 25.) MT rendelet 1. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.

[7] A 15. § (4) bekezdésének utolsó mondatát a 105/1989. (X. 25.) MT rendelet 1. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.

[8] A 21. §-t a 105/1989. (X. 25.) MT rendelet 1. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.

[9] A 27. §-t a 105/1989. (X. 25.) MT rendelet 1. §-ának e) pontjának megfelelően módosított szöveg.

Tartalomjegyzék