Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

14/1984. (VIII. 1.) KM rendelet

a repülőbalesetek és a rendkívüli repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól és rendjéről

A polgári repülésről szóló 1981. évi 8. törvényerejű rendelet 20. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:[1]

1. § A szakmai vizsgálat célja a repülőbalesetek és rendkívüli repülőesemények okának és körülményeinek felderítése, a hasonló esetek megelőzése érdekében a szükséges intézkedések megtétele.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a Magyar Köztársaság területén vagy légterében (a továbbiakban: belföldön) magyar vagy külföldi,

b) a Magyar Köztársaság területén vagy légterén kívül (a továbbiakban: külföldön) magyar

polgári légijárművel bekövetkezett repülőbalesetre vagy rendkívüli repülőeseményre.

(2) A rendelet rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha ejtőernyős ugrással kapcsolatban személy meghal vagy megsérül, illetve az ejtőernyős ugrás biztonságát rendkívüli esemény veszélyeztette.

(3) A rendelet alkalmazásában:

a) repülőbaleset (a továbbiakban: baleset): a légijármű üzemeltetésével kapcsolatos esemény, amelynek során a légijármű a repülés tartama alatt megsérül, megsemmisül vagy eltűnik, ezekből eredően vagy a repülés szabályainak megsértése miatt valamely személy meghal vagy súlyos testi sérülést szenved,

b) rendkívüli repülőesemény (a továbbiakban: rendkívüli esemény), amikor a repülés tartama alatt baleset nem következett be, de a repülés biztonságát a repülési szabályok megsértése vagy egyéb ok közvetlenül veszélyeztette.

(4) Meg kell vizsgálni a balesetet nem eredményező és a repülés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztető olyan eseményeket is (a továbbiakban: rendellenességek), amelyeknek a tapasztalatai alapján megtett intézkedések hozzájárulhatnak a repülési biztonság megszilárdításához.

(5) A balesetek és rendkívüli események, illetve a rendellenességek körének részletesebb értelmezését és osztályozását a Légügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) határozza meg.

3. § (1) A balesetek és rendkívüli események szakmai vizsgálatát a Légügyi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) végzi és jár el az azzal összefüggő első fokú hatósági ügyekben.

(2) Az Igazgatóság által üzemeltetett légijárművekkel és a szervezetébe tartozó szakszemélyzet tevékenységével kapcsolatban bekövetkezett baleset és rendkívüli esemény szakmai kivizsgálása és az első fokú eljárás a Főigazgatóság hatáskörébe tartozik.

(3) Az Igazgatóság által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a Főigazgatóság (a továbbiakban együtt: légügyi hatóság), a Főigazgatóság által első fokon elbírált ügyekben pedig másodfokon a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium jár el.

(4) A magyar légijárművekkel kapcsolatban külföldön bekövetkezett balesetek és rendkívüli események szakmai vizsgálatára a nemzetközi egyezmények, illetve megállapodások irányadók.

(5) Szakmai vizsgálatot kell folytatni a magyar légijárművel külföldön történt balesettel vagy rendkívüli eseménnyel kapcsolatban az (1)-(3) bekezdésben foglalt hatáskörben akkor is, ha a baleset vagy rendkívüli esemény helyszíne szerint a nemzetközi egyezmények, illetve megállapodások értelmében eljáró hatóság (a továbbiakban: külföldi hatóság) már folytatott vizsgálatot. A külföldi hatóság vizsgálati anyaga a magyar szakmai vizsgálathoz felhasználható. A külföldi hatóság által végzett vizsgálathoz a Főigazgatóság írásbeli és tárgyi bizonyítékok kiadását rendelheti el, továbbá meghatalmazott képviselőt és szakértőt küldhet ki.

(6) A 2. § (4) bekezdésében meghatározott esetek kivizsgálása a légijármű üzembentartójának, illetve a repülőtér üzemeltetőjének a hatáskörébe tartozik.

(7) A baleset vagy rendkívüli esemény szakmai vizsgálatát a Főigazgatóság, a rendellenességek vizsgálatát pedig az Igazgatóság az eljárás bármely szakaszában hatáskörébe vonhatja.

4. § (1) A belföldön bekövetkezett balesetet és rendkívüli eseményt a légijármű üzembentartója, illetve a repülőtér üzemeltetője - az 1981. évi 8. törvényerejű rendelet 19. §-ában foglalt bejelentési kötelezettségén túlmenően - köteles az Igazgatóságnak és a Belügyminisztérium főügyeletének bejelenteni.

(2) A külföldön bekövetkezett balesetet, illetve rendkívüli eseményt a légijármű üzembentartójának vagy szakszemélyzete tagjának haladéktalanul jelentenie kell az Igazgatóság részére, amely erről a Belügyminisztérium főügyeletét értesíti. A bekövetkezett balesetről, illetve rendkívüli eseményről a magyar külképviseleti szervet értesíteni kell.

(3) Külföldi légijármű belföldön bekövetkezett balesetéről az Igazgatóság nemzetközi egyezmény vagy megállapodás alapján tájékoztatja az üzembentartót és a külföldi légügyi hatóságokat.

(4) A balesetek és rendkívüli események haladéktalan bejelentése és a szükséges intézkedések meghozatal érdekében minden légijárművet, ejtőernyőt üzembentartó, illetve repülőteret üzemeltető polgári repülési szervnek belső jelentési rendet kell kidolgoznia és baleseti ügyeleti szolgálatot kell fenntartania.

(5) Az Igazgatóság 24 órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn a balesetekről és rendkívüli eseményekről szóló bejelentések vételére, a légügyi hatósági szakbizottság riasztására és a mindenkor előírt további jelentések megtételére.

(6) Az ügyeleti szolgálat működésével összefüggő követelményeket a Főigazgatóság állapítja meg.

5. § (1) A baleset, rendkívüli esemény helyszínének (a nyomoknak, illetve roncsoknak) a változatlanul hagyásáról, a társadalmi és személyi tulajdon védelméről, valamint a kívülálló személyek távoltartásáról mindaddig gondoskodni kell, amíg a szakmai vizsgálat vezetője ez alól felmentést nem ad. A helyszín eredeti állapotban való megőrzésétől csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a személyek életének, testi épségének, illetve vagyonának, valamint a társadalmi tulajdon védelme indokolja. Az ilyen esetekben is csak a mentés, illetve a javak megóvásához elkerülhetetlenül szükséges változtatásokat szabad végrehajtani.

(2) A helyszín őrzéséről és változatlanul hagyásáról, valamint a nyomok rögzítéséről a rendőrhatóság gondoskodik. Az illetékes rendőri szervek helyszínre érkezéséigezt a feladatot a balesettel érintett terület tulajdonosa (kezelője, használója), ha ebben sérülése nem akadályozza, a légijármű parancsnoka vagy személyzete, illetve a repülőtéri szolgálatok vezetője látja el. Ha a helyszín katonai létesítmény területe, annak őrzéséről és változatlanul hagyásáról a Magyar Honvédség illetékes katonai szervezete gondoskodik. A helyszín őrzésének időtartamát a szakmai vizsgálat vezetőjének az illetékes rendőri, katonai szervekkel egyeztetnie kell.

(3) Ha a légijárműnek vagy roncsainak, tartozékainak további vizsgálata szükséges, az üzembentartó a szakmai vizsgálat vezetőjének egyetértésével azok megfelelő helyre szállításáról és további őrzéséről gondoskodik. Az őrzés megszüntetésére a szakbizottságot kiküldő légügyi hatóság ad engedélyt.

(4) A bizonyítékok megőrzése az Igazgatóság feladata. A megőrzés időtartamát külön szakmai szabály tartalmazza.

(5) A baleset helyszínén talált ingóságokat - a helyszín szakmai vizsgálatával egyidőben - az intézkedő rendőrhatóság jegyzékbe veszi és a vizsgálat lezárásáig, illetve a jogszabályban meghatározott ideig őrzi.

6. § (1) A légügyi hatóság vezetője a baleset, illetve rendkívüli esemény vizsgálatára szakbizottságot alakít és küld ki. A szakbizottságot a megfelelő képzettséggel rendelkező és a balesetek, illetve rendkívüli események vizsgálatára is kiképzett képesített szakemberek közül kell kijelölni. A szakbizottság vezetőjét a légügyi hatóság vezetője jelöli ki.

(2) A szakbizottság munkájába a Belügyminisztérium képviselőit is be kell vonni; a szakmai vizsgálattal összefüggő feladataik közé tartozik különösen : a helyszín biztosításának összehangolása, az eseményben érintett személyek tekintetében a helyszíni, a laboratóriumi - szükség esetén - igazságügyi orvosszakértői vizsgálatok elvégeztetése, a rendőrhatósági, valamint az orvosszakértői vizsgálatok során keletkezett, a szakmai vizsgálathoz nélkülözhetetlen iratoknak és bizonyítékoknak a szakbizottság részére kellő időben való biztosítása.

(3) Halálos baleset bekövetkezése esetén a holttestek azonosítása, illetve kiadása érdekében a Belügyminisztérium képviselője a szakmai vizsgálat vezetőjével egyetértésben intézkedik.

(4) A balesetben vagy rendkívüli eseményben érintett üzembentartó felügyeleti szerve képviselőjének a részvételét a szakbizottságban lehetővé kell tenni. Ha a baleset üzemi balesetnek minősül, az illetékes munkavédelmi szerv (szakszervezet) - kívánságára - megfigyelőként, vagy az üzembentartó felügyeleti szervének képviselőjeként vehet részt a vizsgálatban.

(5) A szakbizottságba nem jelölhető ki olyan személy, akitől a baleset vagy rendkívüli esemény körülményeinek tárgyilagos megítélése nem várható.

7. § A szakbizottság vezetője a kiküldő légügyi hatóság meghatalmazott képviselője, a szakmai vizsgálat egyszemélyi felelős vezetője. Feladatát képezi különösen:

a) a szakmai vizsgálat érdekében

- a szakbizottsági tagok feladatainak és tevékenységének összehangolása,

- a szakbizottság nevében operatív kérdésekben való kapcsolattartás a társhatóságokkal és más szervekkel,

- a kiküldő légügyi hatóságnak a szakmai vizsgálatról való folyamatos tájékoztatása;

b) a tényállás tisztázása céljából

- az érintett személyek balesettel, illetve rendkívüli eseménnyel összefüggő tevékenységének vizsgálata,

- személyek meghallgatása, arról jegyzőkönyv készítése,

- külső szakértő közreműködésének igénybevétele,

- a balesettel, illetve rendkívüli eseménnyel összefüggkkkő iratok, okmányok vizsgálata, valamint szükség esetén azok lefoglalása;

c) a szakmai vizsgálat alapján zárójelentés előterjesztése;

d) a repülés biztonságát veszélyeztető okok és körülmények megszüntetése érdekében a légijármű és a repülést szolgáló berendezések üzembentartásának, a repülőtér használatának, valamint a szakszolgálat ellátásának korlátozása vagy ideiglenes megtiltása, egyidejűleg javaslattétel a kiküldő légügyi hatóságnak az alkalmassági és szakszolgálati engedélyek ideiglenes visszavonására.

8. § (1) A társhatóságok és az üzembentartó felügyeleti hatósága részéről a szakbizottságba kijelölt tagok a szakmai vizsgálatban szakértői tevékenységet folytatnak. E munkájukat a szakbizottság vezetőjének irányítása alatt végzik.

(2) A szakbizottság vezetője és tagjai jogosultak a baleset vagy rendkívüli esemény helyszínére, az üzembentartó telephelyére és létesítményeinek területére belépni, s ott szakmai vizsgálatot tartani.

(3) A helyszín megszemléléséhez és a tényállás tisztázásához a légijármű üzembentartójának (az üzembentartó képviselőjének) jelenléte kötelező. Az üzembentartó (képviselője) köteles a szakbizottság vezetője által részére kijelölt részfeladatokat (szaktevékenységet) ellátni és a vizsgálatot végző légügyi hatóságnak a tényállás tisztázása érdekében kialakított rendelkezéseit végrehajtani.

9. § A szakbizottság tagjaiként számításba vett személyeknek a baleset és rendkívküli esemény vizsgálatára irányuló képzéséről a légügyi hatóság a társhatóságokkal és az üzembentartókkal egyetértésben gondoskodik.

10. § (1) A szakmai vizsgálatot haladéktalanul meg kell kezdeni és a kiküldő légügyi hatóság által megszabott határidőn belül be kell fejezni.

(2) A szakmai vizsgálat lefolytatásának részletes követelményeit és szabályait a Főigazgatóság állapítja meg.

(3) Ha a balesettel vagy rendkívüli eseménnyel kapcsolatban nyomozás indult, a szakmai vizsgálatot a nyomozástól függetlenül le kell folytatni. A két eljárás során szükségessé váló együttműködést biztosítani kell. A szakmai vizsgálat iratanyagát kívánságra - a zárójelentés elkészítése és a hatósági határozat kiadása előtt is - az illetékes rendőrhatóság rendelkezésére kell bocsátani.

11. § (1) A légügyi hatóság a baleset, illetve rendkívüli esemény vizsgálatának eredménye, valamint a szakbizottság zárójelentése alapján a hasonló esetek megelőzését célzó intézkedéseket hoz. A hatósági határozatot az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell elkészíteni.

(2) A belföldön bekövetkezett baleset vagy rendkívüli esemény zárójelentéséről - a nemzetközi egyezmények és megállapodások figyelembevételével - a Főigazgatóság ad tájékoztatást az illetékes külföldi szervek részére.

12. § (1) A magyar légijárművel bekövetkezett balesetek és rendkívüli események szakmai vizsgálatának költségeit - beleértve a külső szakértői tevékenység díját is - az üzembentartó viseli. A szakbizottság munkájával kapcsolatban szükségessé váló szállítási és kísérleti feladatokat ugyancsak az üzembentartó köteles teljesíteni.

(2) A repülés biztonságának fokozása érdekében a légijárműveket üzembentartó polgári repülési szervek kötelesek - a szerv vezetőjének közvetlen alárendeltségében - repülésbiztonsági szolgálatot fenntartani.

(3) Ha a szakmai vizsgálat lezárását vagy a határozat kiadását követően a légügyi hatóságnak olyan új tények vagy bizonyítékok jutnak tudomására, amelyek a baleset vagy rendkívüli esemény bekövetkezése körülményeinek vagy okának alapvetően új megítélését teszik szükségessé, a légügyi hatóság vezetője az eset újbóli kivizsgálása érdekében intézkedik.

(4) Az Igazgatóság a balesetekről és rendkívüli eseményekről időszakonként összesített, elemző értékelést készít. A balesetek és rendkívüli események megelőzését célzó javaslatokat is tartalmazó elemző értékelést a Főigazgatósághoz terjeszti fel.

13. § (1) Az üzembentartók a 2. § (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatok elvégzése után a hasonló esetek megelőzése érdekében saját hatáskörükben intézkednek, a vizsgálatokról és a tapasztalatokról az Igazgatóságnak időszakonként jelentést tesznek.

(2) Az üzembentartók kötelesek a balesetek következményeinek megelőzésére az érintett társszervekkel és hatóságokkal egyeztetett intézkedési tervet készíteni annak érdekében, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő légijárművekkel kapcsolatban vagy a bekövetkezett baleset esetén a személyek élete, testi épsége és vagyona, valamint a társadalmi tulajdon megóvása érdekében szükségessé váló intézkedéseket haladéktalanul végrehajthassák.

14. § (1) A rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell:

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (a továbbiakban: nem polgári szervek) légijárművével, valamint polgári légijárművel honvédelmi célból végzett repülés során bekövetkezett balesettel vagy rendkívüli eseménnyel összefüggésben akkor, ha a repülést - illetve repülésnek a balesethez vagy rendkívüli eseményhez vezető szakaszát - a polgári repülésirányító szolgálat által ellenőrzött légtérben vagy légi útvonalon végezték, illetve ha a légijárművet ilyen repülésre polgári repülési szerv készítette elő;

b) azokra az esetekre is, amikor a baleset vagy rendkívüli esemény nem polgári légijárművel polgári célú repüléssel kapcsolatban következett be, illetve ha a polgári célú repülésben nem polgári szervek vagy személyek is közreműködnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglatl esetekben a légügyi hatóság hatásköre polgári repülési szolgálatok tevékenységének és a nem polgári szervekkel, illetve ezek állományába tartozó személyekkel való együttműködésének a vizsgálatára terjed ki. A vizsgálatot a nem polgári szervekkel együttműködve kell lefolytatni.

15. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti a rendkívüli repülőesemény (ejtőernyős esemény) megvizsgálásáról szóló 6/1973. (VIII. 18.) KPM rendelet.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényerejű rendeletet az 1995. évi XCVII. törvény hatályon kívül helyezte, és a tárgykört újraszabályozta.