1981. évi 8. törvényerejű rendelet

a polgári repülésről

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvényerejű rendelet hatálya

1. § (1) E törvényerejű rendelet hatálya kiterjed a magyar polgári légijárművei végzett repülésre, kivéve a honvédelmi célból végzett repülést, továbbá a Magyar Népköztársaság területén (légterében) külföldi polgári légijárművel végzett repülésre, az ezekkel összefüggő tevékenységekre, valamint a Magyar Népköztársaság légterének egyéb célú igénybevételére.

(2) E törvényerejű rendeletnek a repülésirányításra és a repülések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek légijárművével végzett, valamint a polgári légijárművel honvédelmi célból végzett repülésre is alkalmazni kell, ha a repülést a polgári repülésirányító szolgálat által ellenőrzött légtérben vagy légi útvonalon végzik.

(3) Magyar polgári légijárművel a Magyar Népköztársaság területén (légterén) kívül, illetőleg külföldi polgári légijárművel a Magyar Népköztársaság területén (légterében) végzett repülésre a törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki, ha a repülésre nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.

Hatósági jogkörök

2. § (1) A polgári repülés és az azzal összefüggő tevékenységek hatósági feladatait a közlekedés-és postaügyi miniszter látja el.

(2) A légtér repülési és egyéb célú igénybevételének feltételeit és rendjét - figyelemmel a polgári repüléshez fűződő érdekekre is - a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(3) A polgári repüléssel kapcsolatos rendészeti feladatok ellátásáról - a honvédelmi miniszterrel és a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben - a belügyminiszter gondoskodik.

II. Fejezet

LÉGIJÁRMŰVEK

A légijárművek lajstromozása

3. § (1)[1] A Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromba (a továbbiakban: magyar lajstrom) - kérelemre -kell venni a magyar jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező magyar gazdasági társaság és a magyar állampolgár (a továbbiakban együtt: személy vagy szervezet) tulajdonában (kezelésében) lévő, biztonságos repülésre alkalmas polgári légi jármüvet.

(2) A magyar lajstromba kell felvenni - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik -a közös tulajdonban levő olyan polgári légijárművet, amelynek magyar tulajdoni hányada az ötven százalékot meghaladja.

(3) Nem kell a magyar lajstromba felvenni a közlekedés- és postaügyi miniszter által meghatározott légijárműveket (a továbbiakban: lajstromozásra nem kötelezett légijármű).

(4) Kérelemre a magyar lajstromba felvehető külföldi jogi személy vagy nem magyar állampolgár légijárműve, illetőleg az olyan közös tulajdonban levő polgári légijármű, amelynek magyar tulajdoni hányada az ötven százalékot nem haladja meg.

(5) A magyar lajstromba csak olyan polgári légijármű vehető fel, amely más állam lajstromában nem szerepel. A magyar lajstromba felvett polgári légijárművek más állam lajstromába való felvétele nem kérhető.

(6) Magyar állampolgár tulajdonában levő, de külföldön üzembentartott légijármű lajstromba vétele megtagadható.

(7)[2] A magyar lajstromra felvett polgári légijárműre - a magyar lajstromba történő bejegyzéssel - jelzálogjogot lehet alapítani.

4. § (1) A Magyar Népköztársaság felségjele a HA-betűcsoport és a piros-fehér-zöld színjelzés.

(2) A magyar lajstromba felvett légijárművön fel kell tüntetni a Magyar Népköztársaság felségjelét és a lajstromjelet.

Légijármű gyártása, javítása

5. § Polgári légijármű (a továbbiakban: légijármű) gyártásához, előállításához és javításához engedély szükséges.

Üzembentartás

6. § (1) Légijárművet csak az tarthat üzemben, aki arra engedélyt (a továbbiakban: üzembentartási engedély) kapott.

(2) Ha az üzembentartó az üzembentartási engedélyben meghatározott feltételeket vagy a légijárművek üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket nem tartja meg, az üzembentartási engedély visszavonható.

A légijármű műszaki alkalmassága

7. § (1) Légijármű abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre típusalkalmassági bizonyítványt adtak ki. Ez a rendelkezés a lajstromozásra nem kötelezett légijárművekre nem vonatkozik.

(2) A típusalkalmassági bizonyítvány azt tanúsítja, hogy a légijármű-típus - meghatározott alkalmazási körben és feltételekkel - a biztonságos repülésre alkalmas.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a repülés biztonságát szolgáló berendezésekre és felszerelésekre.

8. § (1) A légijárművet - a lajstromozásra nem kötelezett légijármű kivételével - első üzembehelyezése előtt egyedileg is meg kell vizsgálni.

(2) Ha a légijármű a rendeltetésszerű használatra alkalmas és megfelel a típusára kiadott alkalmassági követelményeknek, valamint az előírt egyéb feltételeknek, a légijárműre légialkalmassági bizonyítványt kell kiadni.

(3) A légialkalmassági bizonyítványban meg kell határozni annak érvényességi határidejét. A bizonyítvány érvényessége a légijármű újabb alkalmassági vizsgálata (időszakos vizsgálat) alapján hosszabbítható meg.

III. Fejezet

A REPÜLÉS SZAKSZEMÉLYZETE

9. § (1) Légijárművet az vezethet, légijárművön repülés közben szakszolgálatot az láthat el (a továbbiakban együtt: hajózó személyzet), a repülési feladat biztonságát közvetlenül befolyásoló egyéb tevékenységet az végezhet, aki arra közbiztonsági és egészségi szempontból alkalmas, és megfelelő szakképzettséggel rendelkezik.

(2) A közbiztonsági és az egészségi alkalmasságot, valamint a szakképzettséget az érvényes szakszolgálati engedély tanúsítja.

10. § A polgári repülés dolgozói egyenruha viselésére és - a légügyi hatóság hozzájárulásával - rangjelzés használatára jogosultak.

A légijármű parancsnoka

11. § (1) A légijármű parancsnoka a hajózó személyzet erre képesített és az üzembentartó által kijelölt tagja.

(2) A légijármű parancsnoka irányítja a hajózó személyzetnek a repülési feladattal összefüggő tevékenységét. Utasításait a hajózó személyzet tagjai kötelesek végrehajtani.

12. § (1) A repülés megkezdése előtt a légijármű parancsnoka ellenőrzi, hogy a légijármű alkalmas-e a repülési feladat biztonságos végrehajtására.

(2) A repülési feladat biztonságos végrehajtásáért és a repülési szabályok megtartásáért a légijármű parancsnoka felelős. Joga és kötelessége a repülés tartama alatt az ezekkel összefüggésben felmerülő minden kérdés végső eldöntése.

(3) Ha a légijárművet veszély fenyegeti, a légijármű parancsnoka a repülés biztonságos befejezése - baleset vagy kényszerleszállás esetén az élet és vagyonbiztonság megóvása - érdekében köteles minden szükséges intézkedést megtenni.

(4) A légijármű parancsnoka az utasokat a repülés biztonságához, valamint veszély vagy kár elhárításához szükséges magatartásra szólíthatja fel.

(5) Ha a légijármű parancsnoka azt észleli, hogy más légijármű vagy tengeri jármű veszélyhelyzetbe került, köteles - utasainak és személyzetének veszélyeztetése nélkül - az adott helyzetben szükséges és teljesíthető segítséget nyújtani.

13. § (1) A légijármű parancsnoka köteles a légijárművön megbetegedett vagy balesetet szenvedett személy részére elsősegélynyújtásról gondoskodni és - ha szükséges - a beteget az első alkalmas repülőtéren az egészségügyi szerveknek átadni.

(2) A repülés, illetőleg az utasok biztonságát veszélyeztető cselekmény esetén a légijármű parancsnoka jogosult az elkövetőt a cselekmény folytatásában megakadályozni.

(3) Külföldön levő magyar légijárművön elkövetett bűncselekmény esetén a légijármű parancsnoka jogosult a büntetőügyekben eljáró nyomozó hatóságokra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni.

IV. Fejezet

A REPÜLŐTÉR

14. §[3] (1) A légijárművek fel- és leszállására szolgáló repülőtér, helikopterállomás (a továbbiakban: repülőtér) állandó vagy ideiglenes, rendeltetése szerint pedig közforgalmú (ezen belül nemzetközi közforgalmú) vagy nem közforgalmú lehet.

(2) Repülőtér létesítéséhez, bővítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez - külön jogszabályban előírt - engedély szükséges. A közforgalmú repülőtérrel kapcsolatos, külön jogszabályban előírt engedélyt akkor is be kell szerezni, ha a rendelkezési jogát a

tulajdonos az (5) bekezdésben meghatározott módon gyakorolja.

(3) Közforgalmú repülőtér az állam vagy - törzsvagyonába tartozóan - az önkormányzat tulajdonában lehet.

(4) Az önkormányzat kérheti-a budapesti nemzetközi közforgalmú repülőtér kivételével - a területén levő állami tulajdonú közforgalmú repülőtér tulajdonába adását a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztertől. Az átadásról a miniszter javaslata alapján a Kormány dönt.

(5) Az állam, illetőleg az önkormányzat a közforgalmú repülőtér létesítését, fejlesztését, felújítását, karbantartását és üzemeltetését, ezen belül a repüléssel összefüggő földi kiszolgáló létesítmények építését és üzemeltetését (a továbbiakban: működtetés) e célra állami vagy önkormányzati többségi részesedéssel létrehozott gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], illetőleg költségvetési szerv útján, továbbá a működtetés jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésével látja el.

(6) A koncessziós pályázatot

a) az állami tulajdonú közforgalmú repülőtér esetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,

b) az önkormányzat törzsvagyonába tartozó közforgalmú repülőtér esetében az önkormányzat képviselő-testülete

írja ki.

(7) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a beruházott tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b) a közforgalmú (ezen belül a nemzetközi közforgalmú) repülőtér rendeltetését;

c) a nemzetközi közforgalmú repülőtér esetében alkalmazható leszállási, repülőtér-használati és földi kiszolgálási díjak megállapításának módját és feltételeit;

d) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).

(8) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult kereskedelmi, vendéglátó létesítmények építésére és üzemeltetésére is.

15. § (1) Az állandó repülőterek, valamint a repülés biztonságát és zavartalanságát szolgáló földi létesítmények körzetében - a légtér akadálymentessége és a környezetvédelem, elsősorban a zajvédelem, valamint az érintett létesítmények rendeltetésszerű működése érdekében - védőterületet kell létesíteni. A védőterületen belül építési és beültetési tilalom vagy korlátozás rendelhető el.

(2) A tulajdonos (kezelő, használó) tűrni köteles, hogy ingatlanán a repülés biztonságát és zavartalanságát szolgáló létesítményeket, berendezéseket helyezzenek el és ezeket javítsák, karbantartsák,

V. Fejezet

REPÜLÉSEK

A repülések engedélyezése, előkészítése és végrehajtása

16. § (1) A Magyar Népköztársaság területén (légterében) csak olyan légijármű repülhet,

a) amely a biztonságos repülésre alkalmas állapotban van,

b) amelyen - a lajstromozásra nem kötelezett légijárműveket kivéve - államának felségjelét és a lajstromjelet feltüntették,

c) amely a repülésre engedélyt kapott.

(2) A repülést csak a repülési terv vagy a repülési feladat alapján engedélyezett légtérben, útvonalon, illetőleg magasságon szabad végrehajtani.

(3) A Magyar Népköztársaság légterében vagy annak meghatározott részében a repülés korlátozható, illetőleg megtiltható.

A repülés biztonsága, repülésirányítás

17. § (1) A repülés biztonságos és zavartalan végrehajtását repülésirányító és műszaki szolgálattal, valamint az ehhez szükséges berendezésekkel kell biztosítani.

(2) A repülésirányító szolgálat utasítása a légijármű parancsnoka számára kötelező; attól csak veszély elhárítása érdekében térhet el.

18. § (1) A légijárművön tilos a személyzet vagy az utasok minden olyan magatartása, amely a repülés vagy a légijárművön tartózkodó személyek biztonságát veszélyezteti.

(2) Olyan anyagot vagy tárgyat, amely a repülés vagy a légijárművön tartózkodó személyek biztonságát veszélyezteti, a légijárművön szállítani vagy a légijármű fedélzetére felvinni nem szabad.

Repülőbalesetek és rendkívüli repülőesemények

19. § (1) Aki légijármű balesetét észleli, köteles azt haladéktalanul a rendőrségnek bejelenteni. A rendőrség a bejelentés alapján haladéktalanul értesíti azokat a szerveket, amelyeknek feladatkörébe tartozik a baleset következtében veszélybe került személyeknek segítség nyújtása, illetőleg az élet és vagyonbiztonság védelme.

(2) Azokat a szervezeteket, amelyeknek a feladata a légijárművek megsegítése (felkutatása, mentése) a belügyminiszter, az egészségügyi miniszter, a honvédelmi miniszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter - a fővárosi és a megyei tanácsok elnökeinek bevonásával - együttesen jelöli ki. Tevékenységük összehangolását a belügyminiszter által kijelölt szerv végzi.

20. § (1) Ha a légijárművet a repülési feladat végrehajtása közben baleset éri vagy eltűnik, illetőleg ezekből eredően vagy a repülés szabályainak megsértése miatt halál vagy súlyos személyi sérülés következik be (repülőbaleset), ennek okát és körülményeit meg kell vizsgálni.

(2) Meg kell vizsgálni azokat a repülőbaleseteket nem okozó eseményeket is (rendkívüli repülőesemény), amelyek a repülés biztonságát közvet-lenül veszélyeztették.

(3)[4] A repülőbaleset és a rendkívüli repülőesemény vizsgálatát (a továbbiakban: szakmai vizsgálat) a légügyi hatóság vezeti. A szakmai vizsgálat szabályait és rendjét - a belügyminiszterrel egyetértésiben - a közlekedési miniszter, a vizsgáló bizottság összetételét a légügyi hatóság állapítja meg. A szakmai vizsgálatot a légügyi hatóság vezeti.

(4) Ha a Magyar Népköztársaság területén külföldi légijármű szenvedett balesetet vagy ilyen légijárművel történt rendkívüli repülőesemény, a lajstromozó állam légügyi hatóságának, továbbá a légijármű gyártójának és üzembentartójának a szakmai vizsgálatban való részvételét - kívánságára - lehetővé kell tenni.

VI. Fejezet

LÉGIFUVAROZÁS

21. § (1)[5] Közforgalmú légi személy- és árufuvarozási tevékenység ellátásához a légügyi hatáság engedélye szükséges.

(2)[6] A közforgalmú légi személy- vagy árufuvarozást végző személy vagy szervezet szolgáltatásait - a fuvarozási feltételek teljesítése mellett - bárki igénybe veheti, a feltételek teljesítése esetén a szolgáltatás nem tagadható meg.

VII. Fejezet

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

22. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1981. július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a polgári repülésről szóló 1964. évi 26. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára