1984. évi 19. törvényerejű rendelet

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Főbüntetések

1. a halálbüntetés,

2. a szabadságvesztés,

3. a szigorított javító-nevelő munka,

4. a javító-nevelő munka,

5. a pénzbüntetés."

2. § A Btk. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

"A szigorított javító-nevelő munka

48/A. § (1) A szigorított javító-nevelő munkára ítélt köteles a kijelölt

a) munkahelyen dolgozni,

b) helységben tartózkodni,

c) szálláson lakni és annak rendjét megtartani.

(2) Az elítéltet - ha ez nincs ellentétben a büntetés céljával - megilletik a munkája végzésével kapcsolatos jogok.

(3) A szigorított javító-nevelő munka legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama két év, halmazati és összbüntetés esetében három év.

(4) A szigorított javító-nevelő munkát, illetőleg ennek hátralevő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni, ha az elítélt kivonja magát a büntetés végrehajtása alól, vagy az (1) bekezdésben felsorolt kötelességeit súlyosan megsérti. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani; az átváltoztatást elrendelő bíróság kivételesen indokolt esetben úgy rendelkezhet, hogy a szabadságvesztést börtönben hajtsák végre.

(5) Szabadságvesztésre átváltoztatás esetében egy napi szigorított javító-nevelő munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Ilyenkor a szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet, de nem haladhatja meg a törvény Különös Részében arra a bűncselekményre megállapított szabadságvesztés leghosszabb tartamát, amely miatt a szigorított javító-nevelő munkát kiszabták."

3. § A Btk. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre vagy szigorított javító-nevelő munkára ítélnek, egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti."

4. § A Btk. 67. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A főbüntetés elévül:)

"d) öt évet el nem érő szabadságvesztés vagy szigorított javító-nevelő munka esetén öt év,"

(elteltével)

5. § A Btk. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. § Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka vagy a javító-nevelő munka nem hajtható végre."

6. § (1) A Btk. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem bocsátható próbára a többszörös visszaeső."

(2) A Btk. 72. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha a próbára bocsátott visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll."

7. § A Btk. 80. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti, ha az elbocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi, vagy az elbocsátás tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt javító-nevelő munkára vagy pénzbüntetésre ítélik; ha pedig ilyen bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy szigorított javító-nevelő munkára ítélik, az ideiglenes elbocsátást meg kell szüntetni."

"(3) Ha az ideiglenes elbocsátás tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szigorított javító-nevelő munkát, javító-nevelő munkát vagy pénzbüntetést szabnak ki, és az elbocsátást megszüntetik, a kiszabott büntetés nem hajtható végre."

8. § A Btk. 82. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Visszaeső próbára bocsátása [72. § (4) bek.], valamint ideiglenes elbocsátás (79. §) esetén a pártfogó felügyeletet el kell rendelni."

9. § A Btk. 85. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények egyikére szigorított javító-nevelő munkát is rendel, halmazati büntetésként szigorított javító-nevelő munka akkor szabható ki, ha a bűnhalmazatban levő többi bűncselekmény büntetési tétele három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb."

10. § (1) A Btk. 91. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jelfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha)

"b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy az ilyen bűncselekmény miatt kiszabott szigorított javító-nevelő munkát vagy javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át",

(2) A Btk. 91. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelhető, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt szigorított javító-nevelő munkára ítélik.

(3) A felfüggesztett pénzbüntetést akkor is végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztésre, szigorított javító-nevelő munkára javító-nevelő munkára vagy végrehajtandó pénzbüntetésre ítélik."

11. § A Btk. 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre, több szigorított javító-nevelő munkára vagy több javító-nevelő munkára, illetve határozott ideig tartó szabadságvesztésre és szigorított javító-nevelő munkára vagy javító-nevelő munkára, illetőleg szigorított javító-nevelő munkára és javító-nevelő munkára ítélik, a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni."

12. § A Btk. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"95. § (1) Szabadságvesztés és szigorított javító-nevelő munka, illetve javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést szabadságvesztésben kell megállapítani. Ez esetben a szigorított javító-nevelő munkát és a javító-nevelő munkát, illetőleg ezeknek még végre nem hajtott részét a 48 A. § (5) bekezdésében, illetve az 50. § (2) bekezdésében megállapított mértékben, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni.

(2) Szigorított javító-nevelő munka és a javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést szigorított javító-nevelő munkában kell megállapítani, ebben az esetben két napi javító-nevelő munkának egy napi szigorított javító-nevelő munka felel meg."

13. § A Btk. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a bűncselekmény büntetési tétele vagylagosan

a) szabadságvesztés, szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, különös visszaesőnél a büntetési tétel szabadságvesztés vagy szigorított javító-nevelő munka,

b) szabadságvesztés, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, különös visszaesőnél a büntetési tétel szabadságvesztés."

14. § A Btk. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kiszabott szabadságvesztésbe, szigorított javító-nevelő munkába, javító-nevelő munkába, pénzbüntetésbe, illetőleg pénzmellékbüntetésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét be kell számítani."

15. § A Btk. 102. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés)

"c) szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka, továbbá gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján,"

16. § A Btk. 109. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fiatalkorúval szemben szigorított javító-nevelő munka és vagyonelkobzás nem alkalmazható."

17. § A Btk. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szigorított javító-nevelő munka és a javító-nevelő munka alkalmazásának kizárása

129. § Katonával szemben, szolgálati viszonyának fennállása alatt, szigorított javító-nevelő munka és javító-nevelő munka nem alkalmazható."

18. § A Btk. 264. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"264. § Aki egészségre veszélyes sugárzó anyagot vagy készítményt jogosulatlanul előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, tartásra nem jogosult személynek átad, vagy mást ilyen anyag felhasználásával fenyeget, bűntettet kövét el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

19. § A Btk. 266. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"266. § (1) Az a munkaképes személy, aki

a) munkakerülő életmódot folytat, ha korábban közveszélyes munkakerülés vétsége vagy szabálysértése miatt megbüntették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől két év még nem telt el,

b) tartósan munkakerülő életmódot folytat, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, szigorított javító-nevelő munkával, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van."

20. § A Btk. 301. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

"b) szabad árforma esetén az áru árát úgy állapítja meg, illetve tartja fenn, hogy az tisztességtelen árral elért anyagi előnyt foglal magában,"

21. § A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 110. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

"b) szabad árforma esetén az áru árát úgy állapítja meg, illetve tartja fenn, hogy az tisztességtelen árral elért anyagi előnyt foglal magában," (feltéve, hogy a cselekményt csekély mennyiségű árura vagy nyereség elérése végett követi el,)

22. § Ez a törvényerejű rendelet 1985. január 1-én lép hatályba.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára