1984. évi I. törvény

az Alkotmányjogi Tanácsról

Az Országgyűlés az Alkotmány 21. §-a (3) és (4) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

Az Alkotmányjogi Tanács feladatai

1. § Az Alkotmányjogi Tanács közreműködik a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának biztosításában.

2. § (1) Az Alkotmányjogi Tanács a feladatkörében ellenőrzi

a) a jogszabályokat,

b) a Legfelsőbb Bíróság irányelveit és elvi döntéseit,

c) a Minisztertanács tagjai, a legfőbb ügyész, az országos hatáskörű szervek vezetői, valamint a tanácsok és szerveik által a jogalkalmazás irányítása céljából kibocsátott jogi iránymutatásokat

(2) Az Alkotmányjogi Tanács a feladatkörében közreműködik az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezésében.

II. FEJEZET

Az Alkotmányjogi Tanács szervezete

3. § (1) Az Országgyűlés az Alkotmányjogi Tanácsot az országgyűlési képviselők sorából, valamint más közéleti személyiségek közül választja.

(2) Az Országgyűlés az Alkotmányjogi Tanács elnökét, titkárát és tagjainak többségét az országgyűlési képviselők közül választja.

(3) A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok nem választhatók az Alkotmányjogi Tanács tagjává.

4. § (1) Az Alkotmányjogi Tanács tizenegy-tizenhét tagból áll, akiknek megválasztására a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot

(2) Az Országgyűlés az Alkotmányjogi Tanácsot az első ülésén választja meg.

(3) Az Alkotmányjogi Tanács megbízatása az Országgyűlés időtartamára szól, és akkor szűnik meg, amikor az Országgyűlés az új Alkotmányjogi Tanácsot megválasztotta.

5. § Az Alkotmányjogi Tanács nem országgyűlési képviselő tagjának választhatóságára [1983. évi III. tv. 2. § (3) bek.] és mentelmi jogára az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

6. § (1) Az Alkotmányjogi Tanács az Országgyűlésnek felelős, és tevékenységéről az Országgyűlésnek számol be.

(2) Az Alkotmányjogi Tanács a Népköztársaság Elnöki Tanácsát (a továbbiakban: Elnöki Tanács), az Országgyűlés állandó bizottságait és a Minisztertanácsot tájékoztatja a tevékenysége során felmerült tapasztalatokról.

7. § Az Országgyűlés az Alkotmányjogi Tanácsot vagy bármely tagját visszahívhatja, ha a feladatát nem látja el megfelelően, illetőleg ha a tag a feladatának ellátására méltatlanná vált.

8. § Az Alkotmányjogi Tanácsban betöltött tagság megszűnik

a) az Alkotmányjogi Tanács megbízatásának megszűnésével,

b) visszahívással,

c) lemondással,

d) a választójog elvesztésével.

9. § Az Alkotmányjogi Tanács elnöke

a) irányítja az Alkotmányjogi Tanács tevékenységét,

b) összehívja és vezeti az Alkotmányjogi Tanács ülését,

c) képviseli az Alkotmányjogi Tanácsot az Országgyűlés és más szervek előtt.

10. § Az Alkotmányjogi Tanács tagjait a testület tevékenységében azonos jogok illetik meg, és azonos kötelességek terhelik.

11. § Az Alkotmányjogi Tanács ülésén részt vesznek:

a) az igazságügyminiszter,

b) a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke,

c) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

d) a legfőbb ügyész, valamint

e) az Alkotmányjogi Tanács elnöke által esetenként meghívott más személyek.

III. FEJEZET

Az Alkotmányjogi Tanács eljárása

12. § Az Alkotmányjogi Tanács a saját kezdeményezésére vagy az arra jogosultak indítványa alapján jár el.

13. § Az Alkotmányjogi Tanács eljárását indítványozhatják:

a) az Országgyűlés, annak állandó bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács,

b) az országgyűlési képviselő, a Minisztertanács tagja, az országos hatáskörű szerv vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész és az Alkotmányjogi Tanács tagja,

c) a társadalmi szervezet országos vezető szerve,

d) az állami gazdálkodó szervezeteknek és a szövetkezeteknek az országos érdekképviseleti szervei,

e) a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok.

14. § Ha a bíróság, az államigazgatási vagy más jogalkalmazó szerv valamely jogszabály vagy jogi iránymutatás alkotmányellenességét észleli, az eljárását felfüggeszti, és felettes (felügyeleti) szerve útján kezdeményezi az Alkotmányjogi Tanács eljárását.

15. § Az Alkotmányjogi Tanács elnöke a nem jogosult által előterjesztett indítványt megküldi az indítványozásra jogosult szervhez, a nyilvánvalóan alaptalan indítványt pedig elutasítja.

16. § Az Alkotmányjogi Tanács által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles előtte vallomást tenni.

17. § (1) Az Alkotmányjogi Tanács ülésén az Alkotmányjogi Tanács tagjai szavazati joggal, a 11. §-ban felsorolt személyek pedig tanácskozási joggal vesznek részt.

(2) Az ülés akkor határozatképes, ha azon az Alkotmányjogi Tanács tagjainak kétharmada jelen van.

(3) Az Alkotmányjogi Tanács a határozatát szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt.

18. § Ha az Alkotmányjogi Tanács a jogszabály, illetőleg a jogi iránymutatás alkotmányellenességét állapítja meg - a 20. § esetét kivéve -, a következőképpen határoz:

a) az alkotmányellenesség megszüntetése végett - határidő megjelölésével - a jogszabályt, illetőleg jogi iránymutatást kibocsátó szervhez fordul,

b) felfüggesztheti - az Országgyűlés és az Elnöki Tanács által alkotott jogszabály, valamint a Legfelsőbb Bíróság irányelve és elvi döntése kivételével - a jogszabály, illetőleg a jogi iránymutatás alkotmányellenes rendelkezésének végrehajtását; a felfüggesztett rendelkezést újabb intézkedésig nem lehet alkalmazni,

c) a felfüggesztésről szóló határozatát közzéteszi a Magyar Közlönyben, illetőleg abban a hivatalos lapban, amelyben a felfüggesztett rendelkezést tartalmazó jogszabályt kihirdették, vagy jogi iránymutatást közzétették.

19. § (1) Ha a 18. § a) pontja szerinti intézkedés nem vezetett eredményre, az Alkotmányjogi Tanács az alkotmánysértés megszüntetése végett a következő szervekhez fordul:

a) a tanácsok és szerveik által alkotott jogszabály és jogi iránymutatás esetén - a b) pontban említett kivétellel - a Fővárosi Tanács, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságához,

b) a Minisztertanács tagja, az országos hatáskörű szerv vezetője vagy a Fővárosi Tanács, illetőleg a megyei tanács vagy végrehajtó bizottságaik által alkotott jogszabály és jogi iránymutatás esetén a Minisztertanácshoz,

c) a Minisztertanács által alkotott jogszabály és jogi iránymutatás, a Legfelsőbb Bíróság irányelve és elvi döntése, valamint a legfőbb ügyész által kibocsátott jogszabály és jogi iránymutatás esetén az Országgyűléshez.

(2) Az alkotmányellenesség kérdésében vita esetén végső soron az Országgyűlés dönt.

20. § Ha az Alkotmányjogi Tanács az Országgyűlés, illetőleg az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályt tartja alkotmányellenesnek, az erről szóló véleményét tartalmazó határozatot a megfelelő intézkedés végett megküldi az Országgyűlés, illetőleg az Elnöki Tanács elnökének.

Hatálybalépés

21. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az Alkotmányjogi Tanács működésének szabályait az Országgyűlés ügyrendje tartalmazza.

(3) Ez a törvény nem érinti az ügyészségeknek a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény V. fejezetében meghatározott jogait és kötelességeit.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére