Tippek

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

1983. évi III. törvény

az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról[1]

Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását az Országgyűlés a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, a választási rendszer demokratizmusának szélesítése, a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá tétele, a választások előkészítésének, lebonyolításának egyszerűsítése érdekében - az alkotmányos alapelveknek megfelelően - az alábbiak szerint szabályozza:

ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A választójog

1. § Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, a városi és a fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: helyi) tanácstagokat a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják.

2. § (1) A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú állampolgárát megilleti.

(2) Nincs választójoga annak,

a) aki elmebeteg,

b) akit a bíróság eltiltott a közügyektől,

c) aki a szabadságvesztés büntetését tölti, vagy szigorított őrizetben van.

(3) Országgyűlési képviselővé vagy tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van.

(4) A választáson minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő.

3. § A fővárosi és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok titkos szavazással választják.

II. FEJEZET

A választás

4. § (1) Az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos választási listán választják. A választókerületenként és az országos választási listán megválasztott országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2)[2] Az országos választási listán megválasztott képviselő megüresedett helyére az új képviselőt - a Hazafias Népfront Országos Tanácsának jelölése alapján - egy éven belül az Országgyűlés választja meg.

(3)[3] A helyi tanácstagokat választókerületenként választják. A községi közös tanácshoz tartozó nem székhely társközségekben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik.

5. § (1) Minden országgyűlési választókerület egy országgyűlési képviselőt, minden tanácsi választókerület egy tanácstagot választ.

(2) Az országos választási listán a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (a továbbiakban: Elnöki Tanács) által meghatározott számú képviselőt választanak.

(3) A helyi tanácsok meghatározott számú fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot választanak.

6. § (1) Az országgyűlési választókerületek számát, területet, székhelyét és sorszámát az Elnöki Tanács állapítja meg.

(2) A tanácsi választókerületek számát - e törvényben meghatározott keretek között - a helyi tanács, a tanácsi választókerületek területét és sorszámát a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg.

7. § A választópolgárokat állandó lakóhelyükön nyilvántartásba kell venni; a nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba vétel miatt kifogást lehet emelni, amelyről végső soron a bíróság határoz.

8. § (1) A választókerületekben az országgyűlési képviselők, valamint a helyi tanácstagok jelölésének jogát a választópolgárok jelölő gyűlései gyakorolják; minden választókerületben két vagy több személyt jelölnek.

(2) A jelölő gyűléseken a választókerület lakosai és a választókerület területén lévő vállalatok, szövetkezetek, hivatalok, intézmények (a továbbiakban: munkahely) dolgozóinak képviselői vehetnek részt.

(3)[4] A jelölőgyűléseken szavazati joga az adott választókerületben választójoggal rendelkező állampolgároknak van.

9. § (1)[5] A választókerületben képviselőjelöltek, illetőleg tanácstagjelöltek azok lesznek, akik megkapták a jelölő-gyűléseken megjelent és szavazásra jogosult választópolgárok egyharmadának a szavazatát.

(2) Az országos választási listán a képviselőjelölteket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapján.

(3) A képviselőjelöltek és tanácstagjelöltek a választást megelőző napig - egyenlő feltételek mellett - tevékenységüket és elképzeléseiket választóikkal ismertethetik; ebből a célból a Hazafias Népfront bizottságai gyűléseket szervezhetnek.

10. § (1) Mindenki személyesen szavaz.

(2) A jelöltre szavazni a szavazólapon a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevének áthúzásával lehet.

11. § (1) A fővárosi és a megyei tanács tagjává a helyi tanácstag vagy más választópolgár választható.

(2) A jelölésnél tekintetbe kell venni, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagoknak legalább a kétharmada a helyi tanácstagok közül kerüljön ki.

III. FEJEZET

Az országgyűlési képviselő és a tanácstag

12. § (1) Országos választási listán megválasztott országgyűlési képviselő az a jelölt, aki országosan az összes érvényes szavazatnak több, mint a felét megkapta, feltéve, hogy az ország összes választópolgárának több, mint a fele szavazott.

(2) A választókerület megválasztott országgyűlési képviselője, illetőleg tanácstagja az a jelölt, aki az összes érvényes szavazatnak több, mint a felét megkapta, feltéve hogy a választókerületben az összes választópolgárnak több, mint a fele szavazott.

(3)[6]

(4) A fővárosi és a megyei tanács megválasztott tagja az a jelölt, aki az őt megválasztó helyi tanács tagjai számának felénél több szavazatot kapott.

13. § Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok rendszeresen beszámolnak működésükről a választóiknak.

14. § (1) Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatása megszűnik:

a) az Országgyűlés megbízatásának lejártával vagy feloszlásának kimondásával,

b) a tanács megbízatásának lejártával vagy feloszlatásának kimondásával,

c) összeférhetetlenség kimondásával,

d) visszahívással,

e) lemondással,

f) a választójog elvesztésével,

g) a képviselő, illetőleg a tanácstag halálával.

(2) A tanácstag megbízatása megszűnik az igazgatási terület megváltoztatásával, ha az a tanács megszűnésével jár együtt.

(3) A pótképviselő, illetőleg a póttanácstag megbízatása - a visszahívás kivételével - az (1) és (2) bekezdésben felsorolt esetekben szűnik meg.

15. § (1) A választópolgárok az országgyűlési képviselőt és a tanácstagot - ha megbízatásának nem tesz eleget, vagy arra méltatlanná vált - visszahívhatják.

(2) A visszahívásra az érintett választópolgárok legalább tíz százaléka, továbbá a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, helyi tanácstag esetén a Hazafias Népfront helyi bizottsága tehet javaslatot az Elnöki Tanácsnak, illetőleg a helyi tanácsnak. A javaslatban meg kell jelölni a javasolt visszahívás indokát.

(3) A visszahívásról a választópolgárok e törvénynek a szavazásra vonatkozó szabályai szerint, titkosan döntenek.

(4) Az országos választási listán megválasztott képviselő visszahívásáról az Országgyűlés - a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára - dönt.

MÁSODIK RÉSZ

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS

IV. FEJEZET

A választók nyilvántartása

16. § (1) A helyi tanács végrehajtó bizottsága a választópolgárokat állandó lakóhelyükön az állami népesség-nyilvántartás adatai alapján veszi nyilvántartásba.

(2) A Választók nyilvántartásába azokat a magyar állampolgárokat kell felvenni, akik legkésőbb a választás napján betöltik tizennyolcadik életévüket, vagy házasságkötésük folytán lettek nagykorúvá.

(3) Azokról a nagykorú személyekről, akiknek nincs választójoguk [2. § (2) bek.], a helyi tanács végrehajtó bizottsága névsort készít.

(4) A választók nyilvántartását úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A nyilvántartást a helyi tanács elnöke és végrehajtó bizottságának titkára hitelesíti.

17. § (1) A választók nyilvántartását a tanács hivatali helyiségében legalább nyolc napra közszemlére kell tenni, és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(2) A közszemlére tétellel egyidejűleg írásban értesíteni kell a választópolgárokat a nyilvántartásba való felvételükről, feltüntetve a választókerületet, a szavazókört, a szavazóhelyiség címét és a szavazás napját.

18. § (1) A nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba való felvétel miatt a választópolgárok - a nyilvántartás közszemlére tételének időtartama alatt - a helyi tanács végrehajtó bizottságánál emelhetnek kifogást.

(2) Az alaptalannak tartott kifogást legkésőbb a beérkezését követő napon át kell tenni a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (a továbbiakban: bíróság).

(3) A bíróság a kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után határoz. Ha a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a nyilvántartás kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) A bíróság a határozatát a meghozatala napján közli a helyi tanács végrehajtó bizottságával és azzal, aki a kifogást tette. Ha a bíróság a nyilvántartásba felvett személy törlését rendeli el, a határozatot vele is közölni kell.

19. § (1) A helyi tanács végrehajtó bizottsága a kihagyott választópolgárt utólag nyilvántartásba veszi. A 17. § (2) bekezdése szerint értesítést kell küldeni a nyilvántartásba való utólagos felvételről is.

(2) A helyi tanács végrehajtó bizottsága törli a választók nyilvántartásából azt, aki időközben meghalt, aki más választókerület nyilvántartásában már szerepel, vagy abba a felvételét kéri, illetőleg aki elvesztette a választójogát.

(3) A módosított nyilvántartást - a választás előtt tizenöt nappal - a tanács hivatali helyiségében három napra közszemlére kell tenni.

20. § (1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után az állandó lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságától vagy a szavazatszedő bizottságtól kérheti a választók nyilvántartásába való felvételét. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának igazolását arról, hogy a kérelmező a választók nyilvántartásában szerepelt, és onnan törölték.

(2) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága vagy a szavazatszedő bizottság a választópolgárt nyilvántartásba veszi.

(3) Az a választópolgár, aki állandó lakóhelyétől a választás napján távol van, az állandó lakóhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának igazolása alapján kérheti az ideiglenes lakóhelyén, illetőleg tartózkodási helyén a helyi tanács végrehajtó bizottságától vagy a szavazatszedő bizottságtól, hogy vegyék fel őt a választók nyilvántartásába. Ennek alapján csak az országos választási listára lehet szavazni.

V. FEJEZET

A választókerületek és a szavazókörök

21. § Az országgyűlési választókerületeket a főváros és a megye területén belül úgy kell kialakítani, hogy mintegy 30 000 lakos választhasson egy képviselőt.

22. § (1) A tanácsi választókerületek számát - az állandó lakosok számával arányosan - úgy kell megállapítani, hogy a városokban és a fővárosi kerületekben legalább harmincegy, az önálló tanácsú községekben legalább tizenegy választókerület legyen. A községi közös tanácsba községenként legalább három tanácstagot kell választani, a közös tanács tagjainak száma pedig legalább tizenegy legyen.

(2) A tanácsi választókerületek száma legfeljebb a következő lehet:

a) az 1000 vagy ennél kevesebb lakosú községben huszonegy,

b) az 1000-5000 lakosú községben harmincegy,

c) az 5000-10 000 lakosú városban és községben harmincöt,

d) a 10 000-20 000 lakosú városban és községben negyvenöt,

e) a 20 000-en felüli lakosú községben ötvenegy,

f) a 20 000-50 000 lakosú városban és fővárosi kerületben hatvanegy,

g) az 50 000-150 000 lakosú városban és fővárosi kerületben nyolcvanegy,

h) a 150 000-en felüli lakosú városban és fővárosi kerületben száztizenegy.

(3) A községi közös tanácsok esetében a választókerületek kialakításakor a közös tanácshoz tartozó községek lakosságszámát együttesen kell figyelembe venni.

23. § Az országgyűlési és a tanácsi választókerületek területi beosztását a választás kitűzésétől számított tíz napon belül közzé kell tenni.

24. § (1) A választás kitűzésétől számított tíz napon belül szavazóköröket kell alakítani.

(2) A szavazókörök számát és területi beosztását a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre 600-1000 választópolgár jusson, de minden községben legyen legalább egy szavazókör. Ha több szavazókör van, a szavazókörök sorszámot kapnak.

(3) A szavazókör területét úgy kell megállapítani, hagy abba egy vagy több tanácsi választókerület teljes területe beletartozzék.

VI. FEJEZET

A választási szervek

25. § (1) A választási elnökségek és a szavazatszedő bizottságok (a továbbiakban: választási szervek) a működési területükön

a) ellenőrzik a választás törvényességét, szükség esetén intézkednek a törvényes rend helyreállításáról,

b) közreműködnek a választások megszervezésében és lebonyolításában,

c) nyilvántartják az országgyűlési képviselőjelölteket.

(2) A választási szervek megbízatása az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok megbízatásának idejére szól.

26. § (1) Az országos feladatok ellátására Országos Választási Elnökséget, a területi és helyi feladatok ellátására fővárosi, megyei, városi, fővárosi kerületi és községi választási elnökséget, szavazókörönként pedig szavazatszedő bizottságot kell alakítani.

(2) A választási elnökségeket a választás kitűzésétől számított húsz napon belül, a szavazatszedő bizottságokat a választás napja előtt legalább tíz nappal kell megalakítani.

(3) A közös tanácshoz tartozó társközségekben közös választási elnökség alakul.

27. § (1) A választási szervnek csak választópolgár lehet a tagja.

(2) Az országgyűlési képviselőjelölt és a tanácstagjelölt nem lehet tagja annak a választási szervnek, amelynek működési területén jelölték.

(3) A választási szerv a működésének tartama alatt hatóságnak, a választási szerv tagja hivatalos személynek minősül.

28. § (1) Az Országos Választási Elnökség tizenegy, a választási elnökség és a szavazatszedő bizottság öt tagból áll. A választási szerv az alakuló ülésén tagjai közül elnököt és titkárt, az Országos Választási Elnökség elnökhelyettest is választ.

(2) Az Országos Választási Elnökség elnökének, elnökhelyettesének, titkárának és tagjainak nevét a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(3) A választási elnökség elnökének, titkárának és tagjainak nevét a tanács hivatali helyiségében - az országgyűlési választókerület székhelyén működő községi vagy városi választási elnökség elnökének, titkárának és tagjainak nevét a működési területéhez tartozó községi tanács hivatali helyiségében is - közszemlére kell tenni.

29. § (1) Az Országos Választási Elnökség tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa bízza meg; tagjai - miután megbízásukat az Elnöki Tanács megerősítette - esküt tesznek az Elnöki Tanács elnöke előtt.

(2) A többi választási szerv tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottsága bízza meg; tagjai - miután megbízásukat az illetékes tanács végrehajtó bizottsága megerősítette - esküt tesznek a tanácselnök előtt.

(3) A választási szervek tagjai a következő esküt teszik:

"Esküszöm, hogy az Országos Választási Elnökségben (választási elnökségben, szavazatszedő bizottságban) feladatomat a magyar nép érdekeinek megfelelően, a törvényes rendelkezéseket megtartva, legjobb tudomásom szerint teljesítem."

30. § (1) Ha a választási szerv tagja a feladatának ellátásában akadályozva van, a Hazafias Népfront illetékes bizottsága az adott választásban való közreműködésre helyettest bíz meg.

(2) A választási szerv tagjának megbízatása megszűnik

a) lemondással,

b) a megbízatásnak érdemtelenség miatt történő visszavonásával,

c) a választási szerv tagjának halálával,

d) a választási szervet megbízó tanácsnak az igazgatási terület megváltozása folytán bekövetkező megszűnésével.

31. § A választási szervek határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők többségének szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök, távollétében a titkár szavazata dönt.

32. § Az Országos Választási Elnökség

a) elfogadja a képviselőjelölteket, és nyilvánosságra hozza az erről szóló döntését,

b) dönt az országgyűlési választókerület székhelyén működő helyi választási elnökségnek a képviselőválasztás során végzett tevékenységével kapcsolatos kifogásról,

c) közzéteszi a választás országos eredményét,

d) pótválasztást tűz ki az országgyűlési választókerületben,

e) kiadja az országos választási listán megválasztott képviselőnek a megbízólevelet,

f) beszámol az Országgyűlésnek a választás országos lefolyásáról.

33. § A fővárosi és a megyei választási elnökség

a) közzéteszi az országgyűlési választási hirdetményeket,

b) megállapítja és közzéteszi a fővárosi és a megyei tanácstagok választásának eredményét,

c) közreműködik a helyi tanácsi választás eredményének megállapításában,

d) dönt a helyi választási elnökség olyan intézkedése elleni kifogásról, amelyet a tanácstag jelölt el nem fogadása miatt emeltek,

e) beszámol a fővárosi, megyei tanácsnak a választás fővárosi, megyei lefolyásáról.

34. § A községi, városi, fővárosi kerület (a továbbiakban együtt: helyi) választási elnökség

a) dönt a tanácstagjelöltek elfogadásáról, nyilvántartásba veszi és közzéteszi a jelöltek nevét,

b) elbírálja a jelölő gyűlés lefolytatásával kapcsolatban emelt kifogást,

c) gondoskodik a tanácsi választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, továbbá az elfogadott jelöltek nevének a szavazólapokon való feltüntetéséről,

d) megállapítja és nyilvántartja a tanácsi választókerületek választási eredményét,

e) elbírálja azt a kifogást, amelyet a szavazatszedő bizottságnak a szavazás tartama alatt tettintézkedése vagy a tanácsi választásnál a szavazás eredményével kapcsolatos határozata ellen emeltek,

f) megállapítja a tanácsi választás összesített eredményét,

g) pótválasztást tűz ki,

h) kiadja a megválasztott helyi tanácstagnak a megbízólevelet, illetőleg a megválasztott póttanácstagnak a megválasztásról szóló értesítést,

i) lebonyolítja a tanácstag visszahívásáról döntő szavazást,

j) beszámol a helyi tanácsnak a választás helyi lefolyásáról.

35. § Az országgyűlési választókerület székhelyén működő helyi választási elnökség - egyéb feladatai mellett -

a) elbírálja az országgyűlési képviselői jelölő gyűlés lefolytatásával kapcsolatban emelt kifogást,

b) elbírálja azt a kifogást, amelyet a szavazatszedő bizottságnak az országgyűlési képviselőválasztás szavazási eredményével kapcsolatos határozata ellen emeltek,

c) megállapítja az országgyűlési választókerület választási eredményét,

d) kiadja a megválasztott országgyűlési képviselőnek a megbízólevelet, illetőleg a pótképviselőnek a megválasztásáról szóló értesítést,

e) lebonyolítja az országgyűlési képviselő visszahívásáról döntő szavazást.

33. § A szavazatszedő bizottság

a) átveszi a szavazáshoz szükséges nyomtatványokat,

b) levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényességéről és zavartalanságáról,

c) megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét,

d) továbbítja a szavazási jegyzőkönyvet a helyi választási elnökséghez.

VII. FEJEZET

A jelölés

37. § (1) A jelölő gyűléseket a Hazafias Népfront bizottságai szervezik a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek bevonásával.

(2) A jelöltekre javaslatot tehetnek a jelölő gyűléseken a Hazafias Népfront szervei, a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek, a munkahelyek dolgozóinak képviselői és bármely választópolgár.

38. § (1)[7] Az országgyűlési képviselő jelölése céljából választókerületenként három jelölőgyűlést kell tartani.

(2) A korábbi jelölő gyűlésen elhangzott valamennyi javaslatot - ha a javasolt személy ott szavazatot kapott - a későbbi jelölő gyűlésen is szavazásra kell feltenni. A már megtartott jelölő gyűlést azonban nem kell újból összehívni, ha a későbbi jelölő gyűlésen újabb jelöltet fogadtak el.

39. § (1) A helyi tanács tagjának jelölése céljából választókerületenként jelölő gyűlést kell tartani.

(2) Az olyan községben, ahol a lakosok száma ötszáznál nem több, a választókerületek jelöltjei összevont jelölő gyűlésen is jelölhetők.

40. § (1) A jelölés nyílt szavazással történik. A jelöltekre vonatkozó javaslatokat - elhangzásuk sorrendjében - egyenként kell szavazásra bocsátani.

(2) A jelölő gyűlésen részt vevő választópolgár több személyre is szavazhat.

41. § (1) A jelölő gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a gyűlés helyét, idejét, a jelenlévők számát, a jelöltek személyi adatait és az egyes jelöltekre adott szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a jelölő gyűlés elnökségének elnöke és az általa kijelölt két tagja írja alá.

(2) A jelölő gyűlés elnöksége a jegyzőkönyvet országgyűlési képviselőjelölt esetén a Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottságához, tanácstagjelölt esetén a Hazafias Népfront helyi bizottságához küldi meg.

42. § (1) A jelölő gyűlés lefolytatásával kapcsolatban bármely választópolgár kifogást emelhet.

(2) A kifogást a jelölő gyűlés megtartásától számított három napon belül a helyi választási elnökséghez, országgyűlési képviselő jelölése esetén a választókerület székhelyén működő helyi választási elnökséghez lehet benyújtani. Az illetékes választási szerv a kifogást haladéktalanul elbírálja, és véglegesen határoz.

43. § (1) A Hazafias Népfront fővárosi és megyei bizottsága az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát a választás napja előtt legalább húsz nappal megküldi a Hazafias Népfront Országos Tanácsának.

(2) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát az Országos Választási Elnökséghez nyújtja be. Ugyanazt a személyt csak egy országgyűlési választókerületben lehet jelöltként bejelenteni. Nem jelölhető országgyűlési választókerületben az, akit az országos választási listán jelöltek.

(3)[8] A bejelentést írásban kell megtenni, és csatolni kell hozzá a képviselőjelöltek nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadják.

44. § (1) Ha a jelölés megfelel a törvényes követelményeknek, a képviselőjelöltet az Országos Választási Elnökség elfogadja.

(2) Ha nincs két elfogadott jelölt a választókerületben, hét napon belül új jelölő gyűlést kell tartani.

(3) Az Országos Választási Elnökség az elfogadott jelöltek névsorát a fővárosi, illetőleg megyei választási elnökségnek küldi meg, amely arról a Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottságát és az illetékes országgyűlési választókerület székhelyén működő helyi választási elnökséget értesíti.

(4) A fővárosi, illetőleg a megyei választási elnökség az országgyűlési képviselőjelöltek nevét és foglalkozását a választás napja előtt legalább tíz nappal közzéteszi.

45. § (1) A tanácstagi jelölő gyűléseken jelölt személyeket a Hazafias Népfront helyi bizottsága a választás napja előtt legalább húsz nappal bejelenti a helyi választási elnökségnek. Ugyanazt a személyt csak egy helyi tanácsi választókerületben lehet jelöltként bejelenteni.

(2)[9] A bejelentéshez csatolni kell a jelöltek nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadják.

46. § (1) A helyi választási elnökség a jelöltek elfogadásáról a bejelentés napján dönt, és döntéséről haladéktalanul értesíti a Hazafias Népfront helyi bizottságát.

(2) Ha a helyi választási elnökség a jelöltet nem fogadta el, mert a jelölés nem felel meg a törvényes követelményeknek, a Hazafias Népfront helyi bizottsága három napon belül kifogást emelhet a fővárosi, illetőleg a megyei választási elnökségnél, amely a kifogást haladéktalanul elbírálja, és véglegesen határoz.

(3) Ha nincs két elfogadott jelölt a választókerületben, hét napon belül új jelölő gyűlést kell tartani.

(4) A tanácstagjelöltek nevét és foglalkozását -a választás napja előtt legalább tíz nappal - a helyi választási elnökség közzéteszi.

47. § (1) Az országos választási listán az országgyűlési választókerületek mintegy tíz százalékának megfelelő számú képviselőt jelölnek.

(2) Az országos választási listán a Hazafias Népfront Országos Tanácsa annyi jelöltet állít, ahány képviselőt lehet választani.

48. § (1) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa az országos listán induló képviselőjelöltek névjegyzékét a választás napja előtt legalább harminc nappal - a jelölés benyújtósára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - az Országos Választási Elnökséghez nyújtja be.

(2) Az Országos Választási Elnökség az országos listán elfogadott jelöltek névsorát megküldi a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, és a választás napja előtt legalább tíz nappal közzéteszi.

VIII. FEJEZET

A szavazás és a választás eredményének megállapítása

49. § (1) A választás napja előtt legalább tíz nappal a helyi választási elnökség választási hirdetményt tesz közzé.

(2) A választási hirdetményben közzé kell tenni a választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A hirdetményben a választók figyelmét fel kell hívni arra, hogy a szavazáskor személyi igazolványukat mutassák be.

50. § (1) Szavazni a megfelelő szavazókörben lehet. A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja az egészségi állapota vagy idős kora miatt mozgásában gátolt választópolgárt - kérésére, szavazásának lehetővé tétele végett - felkeresi.

(2) Szavazni a szavazás napján 6 órától 18 óráig lehet.

(3) A szavazatszedő bizottság a szavazást 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja, ha a választók nyilvántartásába felvett valamennyi választópolgár szavazott.

(4) Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási elnökség elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék, a szavazatszedő bizottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson.

(5) A fővárosi kerületekben, a városokban, valamint az üdülőhelynek minősített és a turistaforgalmú községekben - az igazolással történő szavazás érdekében - a helyi választási elnökség kijelöl egy szavazókört, ahol a szavazás akkor is 18 óráig tart, ha a választók nyilvántartásába felvett valamennyi választópolgár szavazott. A megyei választási elnökség állapítja meg, hogy e szabály alkalmazása szempontjából melyik község minősül üdülőhelynek, illetőleg turistaforgalmú helynek.

51. § (1) Minden szavazóhelyiségben - a szavazás titkossága érdekében - legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A szavazás titkosságát az 50. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerint történő szavazás esetén is biztosítani kell.

(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

(3) A szavazatszedő bizottság az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményét feltünteti a szavazási jegyzőkönyvben.

52. § (1) A szavazatszedő bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák.

(2) A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.

(3) A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben nem szabad választási agitációt kifejteni.

(4) A szavazóhelyiségben az Országos Választási Elnökségnek, az illetékes választási elnökségeknek és a szavazatszedő bizottságnak a tagjain, az e szervekhez beosztott dolgozókon, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottam kívül senki sem tartózkodhat hosszabb ideig, mint amennyi a szavazáshoz szükséges.

53. § (1) Szavazni a hivatalos szavazólapokkal lehet.

(2) A szavazólapon a választókerület száma és - ábécé sorrendben - a nyilvántartásba vett jelöltek neve van feltüntetve.

54. § (1) A választópolgárok érkezésük sorrendjében szavaznak. Az szavazhat, aki a választókerületben a választók nyilvántartásában szerepel.

(2) A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e.

(3) A szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát megfelelően igazolni. A visszautasítottakról a bizottság elnöke jegyzéket vezet. A visszautasított választópolgár is szavazhat, ha a szavazás lezárása előtt a személyazonosságát igazolja.

(4) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a bizottság elnöke átadja a szavazónak a szavazólapokat, és szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját.

55. § (1) Érvénytelen a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, vagy amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire szavazott.

(2) Az országgyűlési és a tanácsi választókerületben az a szavazat is érvénytelen, amelyen a választópolgár egynél több jelölt nevét hagyta meg.

(3) A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság véglegesen határoz.

56. § (1) A szavazás a szavazófülkében történik, ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapokat borítékba teszi, és a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi.

(2) A szavazás ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a szavazó azonban, aki nem tud olvasni, vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választópolgár segítségét veheti igénybe.

(3) A szavazás megtörténtét a szavazatszedő bizottság feltünteti a választók nyilvántartásában.

57. § (1) A helyi választási elnökségnél kifogást lehet emelni a szavazatszedő bizottságnak a szavazás ideje alatt hozott határozata vagy intézkedése ellen, továbbá helyi tanácstag választása esetén a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban.

(2) Országgyűlési képviselőválasztás esetén az országgyűlési választókerület székhelyén működő helyi választási elnökségnél lehet kifogást emelni a szavazatszedő bizottság olyan határozata ellen, amely a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos.

(3) A kifogást az illetékes választási elnökség haladéktalanul elbírálja, és véglegesen határoz.

58. § (1) A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezáratja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy az előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszedő bizottság a szavazást lezárja.

(2) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.

59. § (1) A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság felbontja az urnákat, szétválogatja az urnába helyezett szavazólapokat, számukat összehasonlítja a választók nyilvántartásában megjelölt szavazók számával, majd összeszámlálja a leadott érvényes és érvénytelen szavazatokat.

(2) A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökségnek és az illetékes választási elnökségnek a tagjai, az e szervekhez beosztott dolgozók, továbbá a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak.

60. § (1) A szavazatszedő bizottság a szavazásról és a szavazatok összeszámlálásáról választókerületenként két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyet tagjai aláírnak.

(2) A szavazási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazókör és a választókerület sorszámát, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét,

c) az urnák felnyitásának a tényét és eredményét,

d) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját,

e) a nyilvántartásba felvett választópolgárok számát,

f) a leadott összes szavazat számát,

g) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

h) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát külön-külön,

i) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken valamennyi jelölt nevét törölték,

j) a visszautasított választópolgárok számát,

k) a szavazás közben előfordult fontosabb eseményeket, a szavazatszedő bizottsághoz benyújtott kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat.

(3) A szavazási jegyzőkönyvben az országos választási listával kapcsolatban külön-külön fel kell tüntetni:

a) a nyilvántartásba felvett választópolgárok számát,

b) a leadott összes szavazatok számát,

c) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

d) az egyes jelöltek ellen leadott szavazatok számát.

61. § (1) A jegyzőkönyv aláírása után a szavazatszedő bizottság elnöke a jegyzőkönyv egy példányát azonnal elküldi a helyi választási elnökségnek.

(2) A jegyzőkönyv másik példányát, a felhasznált és felhasználatlan szavazólapokat, a választók nyilvántartását és a többi választási iratot megőrzésre, lepecsételt csomagban a helyi tanács végrehajtó bizottságához kell megküldeni.

62. § (1) A szavazatszedő bizottságok által megküldött jegyzőkönyvek alapján az országgyűlési választókerület székhelyén működő helyi választási elnökség megállapítja az országgyűlési választókerületnek, az illetékes helyi választási elnökség pedig a tanácsi választókerületnek a választási eredményét.

(2) A választókerület választási eredményének a megállapításánál az illetékes választási elnökség tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökségnek és az illetékes fővárosi, megyei választási elnökségnek a tagjai, az e szervekhez beosztott dolgozók, továbbá a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai lehetnek jelen.

63. § (1) A választókerület választási eredményének megállapításáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a választási elnökség tagjai aláírnak.

(2) A választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni

a) a választás napját,

b) a választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét,

c) a 60. § (2) bekezdésének e)-j) pontjában feltüntetett adatokat,

d) az esetleges kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat,

e) a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag, továbbá a pótképviselő, illetőleg póttanácstag nevét.

64. § (1) Az országgyűlési választókerület székhelyén működő helyi választási elnökség a választási jegyzőkönyvet azonnal megküldi a fővárosi, illetőleg a megyei választási elnökségnek.

(2) A fővárosi, illetőleg a megyei választási elnökség a választási jegyzőkönyvek alapján az országos választási listára történt szavazás eredményét összesíti, és azt, valamint az egyes országgyűlési választókerületek szavazási eredményéről készült választási jegyzőkönyveket megküldi az Országos Választási Elnökségnek.

65. § (1) A választás országos eredményét az Országos Választási Elnökség állapítja meg és teszi közzé.

(2) A megbízólevelet a választókerületben megválasztott képviselőnek az országgyűlési választókerület székhelyén működő helyi választási elnökség, az országos választási listán megválasztott képviselőnek az Országos Választási Elnökség adja át.

(3) Az országgyűlési képviselő megválasztásának érvényességéről - kifogás esetén - az Országgyűlés határoz.

66. § (1) A helyi választási elnökség - a választókerületi választási jegyzőkönyvek alapján - a területére vonatkozóan megállapítja a tanácstagok választásának eredményét, és erről jegyzőkönyvet készít, amelyet a választási elnökség tagjai aláírnak.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni

a) a választás napját,

b) a választási elnökség tagjainak nevét,

c) a nyilvántartásba vett választópolgárok számát,

d) a leadott összes szavazatok számát,

e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

f) a választókerületek jelöltjeire leadott szavazatok számát,

g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken valamennyi jelölt nevét törölték,

h) a visszautasított választópolgárok számát,

i) a megválasztott tanácstagok és póttanácstagok számát,

j) azoknak a választókerületeknek a számát, amelyekben pótválasztást kell tartani.

(3) A jegyzőkönyvet és a többi választási iratot az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának kell átadni.

67. § (1) A fővárosi és a megyei választási elnökség a helyi választási elnökségek jegyzőkönyvei alapján megállapítja a működési területére vonatkozóan a tanácstagok választásának összesített végeredményét, és erről két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyet a tagjai aláírnak.

(2) A fővárosi és a megyei választási elnökség az összesített végeredményről szóló jegyzőkönyv egyik példányát azonnal továbbítja az Országos Választási Elnökségnek, a másik példányát - a beérkezett jegyzőkönyvekkel együtt - a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságának adja át.

IX. FEJEZET

A pótválasztás és az időközi választás

68. § A pótválasztásra és az időközi választásra e törvény rendelkezéseit azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni, amelyeket ez a fejezet állapít meg.

69. § (1) Ha valamelyik választókerületben nem szavazott az összes választópolgárnak több mint a fele, vagy egyik jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt napon belül kell megtartani.

(2) A pótválasztáson új jelölteket is lehet állítani.

(3) A pótválasztáson az lesz a megválasztott képviselő, illetőleg tanácstag, aki a legtöbb szavazatot kapta.

70. § (1) Ha valamelyik országgyűlési, illetőleg tanácsi választókerület országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag nélkül marad, és a választókerületnek megválasztott pótképviselője, illetőleg póttanácstagja van, ők lépnek a megüresedett tisztségekbe. Ilyenkor részükre az országgyűlési képviselői, illetőleg tanácstagi megbízólevelet át kell adni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett választókerületnek nincs pótképviselője vagy póttanácstagja, az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának idejére új képviselőt, illetőleg tanácstagot kell választani (időközi választás).

(3) Időközi választást kell tartani akkor is, ha területváltozás következtében új tanács alakul, és az Elnöki Tanács az igazgatási egység területén választást rendel el.

(4) Ha a tanácsot az Elnöki Tanács feloszlatja, egyúttal új tanács választását tűzi ki.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdés alapján megválasztott tanács megbízatása a következő általános választásig tart.

71. § (1) Az időközi választás szükségességének [70. § (2) bek.] felmerülésétől számított hatvan napon belül az időközi választás kiírására javaslatot tesz:

a) országgyűlési képviselőválasztás esetén a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága - a Hazafias Népfront Országos Tanácsa útján - az Elnöki Tanácshoz.

b) helyi tanácstag választása esetén a helyi tanács végrehajtó bizottsága a fővárosi, illetőleg a megyei tanácshoz.

(2) Az időközi választás napját országgyűlési képviselőválasztás esetén az Elnöki Tanács, helyi tanácstag választása esetén a fővárosi, illetőleg a megyei tanács határozza meg.

(3) Időközi választást szükség szerint, évente általában egyszer kell tartani.

(4) Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok időközi választását ugyanazon a napon kell megtartani. Ebben az esetben a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg, hogy mely helyi választókerületekben kell időközi választást tartani.

72. § (1) Az időközi választást országgyűlési képviselő esetén az Elnöki Tanács, helyi tanácstag esetén a fővárosi, illetőleg a megyei tanács a választás napja előtt legalább negyvenöt nappal tűzi ki.

(2) Az időközi választás kitűzését követő tíz napon belül közzé kell tenni azoknak a választókerületeknek a területi beosztását, amelyekben választást tartanak.

73. § (1) A választók nyilvántartását legalább tizenöt nappal az időközi választás napja előtt három napra közszemlére kell tenni a tanács hivatali helyiségében.

(2) Az időközi választás napja előtt legalább tíz nappal jelenti be az országgyűlési választókerület jelöltjeit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Országos Választási Elnökséghez, a helyi tanácsi választókerület jelöltjeit pedig a Hazafias Népfront helyi bizottsága a helyi választási elnökséghez.

(3) Az időközi választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek megjelölését hirdetménnyel vagy egyéb módon, legkésőbb a választás napja előtt öt nappal kell közölni a választókkal. Ezzel egyidejűleg a lakosság tudomására kell hozni a jelöltek nevét és foglalkozását.

(4) Az időközi választás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos - e fejezetben nem említett - határidőket a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg.

X. FEJEZET

A visszahívás

74. § (1) Az illetékes választási elnökség az érintett személyt és az érintett választópolgárokat tájékoztatja a visszahívási javaslatról és annak indokairól.

(2) Az Elnöki Tanács, illetőleg a helyi tanács a visszahívási javaslat alapján - a javaslatnak az érintett személlyel való közlését, illetőleg az érintett állampolgárok tájékoztatását követő harminc nap eltelte utáni időpontra - kitűzi a visszahívásról döntő szavazás napját.

75. § (1) A szavazást az illetékes választási elnökség szervezi meg, és az eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyet az Országgyűlésnek, illetőleg a helyi tanácsnak küld meg.

(2) A visszahíváshoz a választópolgárok több mint a felének a szavazásban való részvétele és az szükséges, hogy az érvényesen szavazóknak több mint a fele a visszahívás mellett döntsön.

XI. FEJEZET

A képviselő és a tanácstag jogi helyzete az igazgatási terület megváltozása esetén

76. § (1) Ha a helyi tanács működési területéhez tartozó valamelyik választókerület egész területét más helyi tanács működési területéhez csatolják, a választókerület tanácstagja annak a helyi tanácsnak lesz a tagja, amelyikhez a választókerületét átcsatolták.

(2) Ha a választókerületnek egy részét csatolják át más helyi tanács működési területéhez, az ezt elrendelő szerv dönt arról, hogy a választókerület tanácstagja az eredeti választókerület területének átcsatolt vagy át nem csatolt részében - mint önálló választókerületben - lesz-e helyi tanácstag.

(3) A területátcsatolást elrendelő szerv dönt arról, hogy az eredeti választókerület területének tanácstag nélkül maradó részén - mint új önálló választókerületben - választást kell-e tartani, vagy ezt a területet a szomszédos tanácstag választókerületéhez kell-e csatolni.

77. § (1) Ha a várost vagy községet más megyéhez csatolják, a városi, illetőleg községi tanács által választott megyei tanácstag annak a megyei tanácsnak lesz a tagja, amelyikhez a várost, illetőleg a községet átcsatolták. Ez megfelelően irányadó akkor is, ha az átcsatolás a főváros és a megye között történt.

(2) Ha több községi tanács együtt választott egy megyei tanácstagot, az egyik községnek más megyéhez való átcsatolása esetén az átcsatolást elrendelő szerv dönt arról, hogy a megválasztott tanácstag a továbbiakban melyik megyei tanácsnak lesz a tagja.

78. § (1) Ha területváltozás következtében új tanács alakul, vagy a tanács megszűnik, az Elnöki Tanács határoz arról, hogy az igazgatási egység területén helyi, illetőleg fővárosi vagy megyei tanácstagválasztást kell-e tartani, vagy pedig a tanács a (2) bekezdés alapján alakul-e meg.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján nem kell választást tartani, a tanácstagok a megalakuló új tanácsnak, illetőleg annak a tanácsnak lesznek a tagjai, amelynek területéhez a választókerületüket, illetőleg a helyi tanács területét átcsatolták. A fővárosi és a megyei tanácstag megtartja a megbízatását.

(3) Ha új helyi tanács alakulása esetén nem kell tanácsválasztást tartani, az új tanács első ülését - a területváltozást követő tizenöt napon belül - a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága hívja össze.

(4) Az e § szerinti eljárással az igazgatási terület megváltozása által érintett tanácsok tagjainak száma - a következő általános választásig - az e törvényben meghatározott kerettől eltérhet.

79. § (1) Ha a tanácsi választókerületek területe módosul, az érintett országgyűlési választókerületek területe külön intézkedés nélkül megváltozik.

(2) Ha az országgyűlési választókerület területének jelentősrészét átcsatoljak, az Elnöki Tanács a 73. § szerint jár el.

XII. FEJEZET

A fővárosi és a megyei tanácstagok választása

80. § (1) A fővárosi tanácsba legfeljebb százötvenegy tanácstagot, a megyei tanácsba pedig - a lakosság és a helyi tanácsok számához igazodóan - legfeljebb százegy tanácstagot lehet választani.

(2) A fővárosi és a megyei tanácstagok számát - az (1) bekezdésben foglalt keretek között - az Elnöki Tanács állapítja meg. A helyi tanács a fővárosi, illetőleg a megyei tanács által megállapított számú fővárosi, megyei tanácstagot választ. Több községi tanács együtt is választhat egy megyei tanácstagot.

(3) A fővárosi és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok tagjainak megválasztását követő harminc napon belül, általában a helyi tanács alakuló ülésén kell megválasztani.

81. § (1) A jelöltre a Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottsága tesz javaslatot, de saját tanácsának tagjai közül javaslatot tehet a helyi tanács bármely tagja is. A helyi tanácsok a fővárosi és a megyei tanácsba több jelöltet is állíthatnak, mint ahány tanácstagot választanak.

(2)[10] Fővárosi, illetőleg megyei tanácstagjelölt az lesz, aki a jelölő tanácsülésen megjelent helyi tanácstagok egyharmadának szavazatát megkapta, továbbá a jelölést elfogadja.

(3) A jelölés nyílt szavazással történik.

82. § (1) Ha egy helyi tanács több megyei tanácstagot választ és a helyi tanácstagok számának felénél több szavazatot több jelölt is kapott, mint ahány tanácstagot a helyi tanács megválaszthat, a fővárosi, illetőleg a megyei tanács tagjai azok lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták.

(2) Ha több községi tanács együtt választ egy megyei tanácstagot, minden községi tanácsnál külön szavaznak. A választás eredményét úgy kell megállapítani, hogy valamennyi szavazatot össze kell adni, és az egyes jelöltekre adott összes szavazat számát kell az érintett helyi tanácstagok együttes számához viszonyítani.

83. § (1) A megválasztott fővárosi és megyei tanácstag részére a megbízólevelet a helyi tanács elnöke adja ki.

(2) A több községi tanács által együtt választott megyei tanácstag részére a megbízólevelet a tanácstag lakóhelye szerinti - ha pedig a tanácstag nem valamelyik említett községben lakik, a megyei választási elnökség által kijelölt - községi tanácselnök adja ki.

84. § (1) Ha a megválasztáshoz szükséges szavazatot nem kapta meg annyi jelölt, mint ahány fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot kell választani, a hiányzó tanácstag megválasztására új szavazást kell elrendelni. Ilyenkor új jelölt is állítható. Az ismételt szavazást haladéktalanul, de legkésőbb az első választástól számított nyolc napon belül meg kell tartani.

(2) A fővárosi és a megyei tanácstag helyének megüresedése esetén az időközi választást a legközelebbi tanácsülésen, de legkésőbb a megüresedéstől számított hat hónapon belül e fejezetben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani.

85. § (1) A fővárosi és a megyei tanácstag visszahívására a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront fővárosi illetőleg megyei bizottsága vagy a tanácstagot megválasztó helyi tanács bármely tagja tehet javaslatot.

(2) A tanácstag visszahívásáról az őt megválasztó tanács - a választási szabályokat megfelelően alkalmazva - dönt.

XIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

86. § (1) Az Országgyűlés és a tanácsok megbízatása az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a tanácstagoknak a megválasztásától számított öt évre szól.

(2) Az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok megbízatásának lejártától számított három hónapon belül választást kell tartani.

(3) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását az Elnöki Tanács legalább kilencven nappal a választás napja előtt tűzi ki.

87. § (1) A tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy a választás előkészítésében és lebonyolításában közreműködő dolgozók, továbbá a választáshoz szükséges helyiségek, felszerelések, nyomtatványok és szavazólapok a választási elnökségnek és a szavazatszedő bizottságnak a rendelkezésére álljanak.

(2) A választáshoz szükséges nyomtatványok mintáját és előállításuk módját az Országos Választási Elnökség szabályozza.

88. § (1) A választással, a választók nyilvántartásával és a választójogosultsággal kapcsolatos államigazgatási és bírósági eljárás illetékmentes.

(2) A választással összefüggő dologi és személyi kiadások az államot terhelik.

89. § (1) Ez a törvény az 1985. évi általános választás kitűzésének napján lép hatályba, végrehajtásáról az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az Országos Választási Elnökség gondoskodik.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi III. törvény és a módosításáról szóló 1970. évi III. törvény,

az Alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1975. évi I. törvény 2. §-ának első bekezdése,

az új (időközi) választásokról, valamint az országgyűlési képviselők és a tanácstagok jogi helyzetének igazgatási területváltozás esetén történő rendezéséről szóló 1967. évi 35. törvényerejű rendelet és a módosításáról szóló 1971. évi 26. törvényerejű rendelet,

az országgyűlési képviselők és a tanácstagok 1980. évi általános választásáról szóló 10/1980. (IV. 3.) MT számú rendelet.

Losonczi Pál s. k,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Az 1/1985. (III. 8.) NET határozat alapján hatályos 1985.03.08.

[2] Beiktatta az 1985. évi VI. törvény 2. §-a. Hatályos 1985.12.29.

[3] Számozását módosította az 1985. évi VI. törvény 2. §-a. Hatályos 1985.12.29.

[4] Beiktatta az 1989. évi XI. törvény 1. § -a. Hatályos 1989.05.26.

[5] Megállapította az 1989. évi XI. törvény 2. § -a. Hatályos 1989.05.26.

[6] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XI. törvény 5. § -a. Hatálytalan 1989.05.26.

[7] Megállapította az 1989. évi XI. törvény 3. § -a. Hatályos 1989.05.26.

[8] Módosította az 1989. évi XI. törvény 3. § -a. Hatályos 1989.05.26.

[9] Módosította az 1989. évi XI. törvény 3. § -a. Hatályos 1989.05.26.

[10] Módosította az 1989. évi XI. törvény 3. § -a. Hatályos 1989.05.26.

Tartalomjegyzék