31/1984. (X. 31.) MT rendelet

a tisztességtelen ár megállapításáról

A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény 17. §-ának (3) bekezdése alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §

(1) A rendelet hatálya a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyek és magánszemélyek - ide értve a magánszemélyek társaságait is - által belföldön forgalomba hozott termék (anyag, félkésztermék, késztermék, építmény stb.) árára, valamint az általuk belföldön teljesített szolgáltatás díjára (a továbbiakban együtt: termék ára) terjed ki.

(2) Az ár a hozzátartozó áralkalmazási feltételekkel (pl. minőség, teljesítési hely) együtt értelmezendő.

2. §

Hatósági árforma esetén tisztességtelen az ár, ha a termék hatósági áránál magasabb vagy legalacsonyabb hatósági áránál alacsonyabb.

3. §

Szabad árforma esetén tisztességtelen az ár, ha

a) aránytalanul magas,

b) a külön jogszabályban előírt import árkorlátnál magasabb,

c) azt a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés körébe tartozó energiahordozóknál, ipari alapanyagoknál és félkész termékeknél a külkereskedelmi árak követésére vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek a megsértésével érvényesítik,

d) azt a feldolgozóipari termékek külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzésére vonatkozó rendelkezések megsértésével érvényesítik,

e) azt az árváltoztatás előzetes bejelentési kötelezettségének elmulasztásával vagy az áremelés felfüggesztésére előírt határidő lejárta előtt emelik fel.

4. §

Szabad árforma esetén tisztességtelen az ár akkor is, ha az árat érvényesítő

a) gyengébb minőségű, felszereltségű vagy csomagolású terméket változatlan, magasabb vagy nem arányosan csökkentett áron hoz forgalomba;

b) az árat nem, vagy nem arányosan csökkenti, holott az árszínvonal védelme érdekében ilyen célú támogatásban vagy kedvezményben részesül; ennek során a jogszabályok szerint felszámítható valamennyi árképző tényezőt figyelembe kell venni;

c) a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés körén kívül a költségek tartós emelkedését az árban rendszeresen érvényesíti, a költségek tartós csökkenését pedig nem.

5. §

(1) Az ár akkor aránytalanul magas, ha a hasonló, illetve helyettesítő termékek árával nincs összhangban, ezáltal a belföldön kialakult árarányokba nem illik bele.

(2) Az ár aránytalanul magas voltát a termék általánosan elismert használati értékét - különösen minőségét, korszerűségét, újszerűségét, divatosságát -, az értékesítési feltételeket és a vevő (megrendelő, felhasználó) külön igényeit is figyelembe véve kell elbírálni.

(3) A minőség és az értékesítési feltételek szempontjából figyelembe kell venni a termék fizikai, kémiai stb. tulajdonságait, méret-tűrését, tartósságát, a jellemzők állandóságát, a csomagolás módját, illetőleg a szállítási időpontját (ütemesség, teljesítési határidő) és az eladás egyéb körülményeit (megrendelések nagysága, kiszolgálási, fuvarozási, fizetési feltételek stb.).

6. §

Nem lehet aránytalanul magasnak tekinteni az árat, ha azt

a) a keresleti-kínálati viszonyok indokolják, vagy

b) a 3. § b) és d) pontjaiban említett szabályoknak az együttes megtartásával vagy a 3. § c) pontjában említett szabályoknak a megtartásával érvényesítik.

7. §

A keresleti-kínálati viszonyok értékelése során az igények jobb kielégítését biztosító helyi (területi) körülményeket is figyelembe kell venni.

8. §

A keresleti-kínálati viszonyok által indokoltnak tekinthető az ár különösen akkor, ha

a) olyan terméket hoznak belföldön forgalomba, amelyet konvertibilis elszámolású viszonylatba is rendszeresen exportálnak és belföldön a forintban határparitáson számított tartós exportárnál nem magasabb árat alkalmaznak;

b) eddig jellemzően konvertibilis elszámolású importból beszerzett árut állítanak elő, és belföldön a konvertibilis elszámolású importból származó termék jogszabály szerint felszámítható forint áránál - a minőséget és más áralkalmazási feltételeket is figyelembe véve - nem magasabb árat érvényesítenek;

c) a konvertibilis elszámolású exportra kerülő termék előállításához tartós termelési kapcsolatok keretében és jelentős mennyiségben szállított termék árát a felek a késztermék export nyereségében való osztozkodással alakítják ki;

d) a c) pontban meghatározott árral arányos árat érvényesítenek az ott említett termék más célú belföldi értékesítése esetén, amennyiben az előző pont szerinti termékmennyiség teszi ki a termék összes belföldi értékesítésének nagyobb hányadát;

e) az előírásoknak megfelelően megtartott versenytárgyalás alapján érvényesítik, vagy árverésen érik el.

9. §

A keresleti-kínálati viszonyok által nem tekinthető indokoltnak az ár, különösen ha

a) indokolatlan ráfordítások megtérülését biztosítja, főleg ha a költségek mértéke a munka szervezetlenségéből, a rossz munkafegyelemből, az együttműködési kötelezettség megsértéséből ered;

b) az árban olyan ráfordítások is megtérülnek, amelyek az állami szabványokban vagy a megrendelésben előírt minőségi és egyéb követelmények teljesítéséhez szükségtelenek (drágább anyag felhasználása, nagyobb anyagmennyiség, különleges gyártástechnológia vagy csomagolás szükségtelen alkalmazása), illetve amelyeknek az árban való érvényesítését jogszabály tiltja;

c) alapos gazdasági indok nélkül - a választékot szűkítve - a fogyasztók, által keresett, alacsonyabb áron forgalomban levő termék helyett ugyanolyan használati értéket képviselő terméket magasabb áron hoznak forgalomba;

d) szükségtelen közvetítői díjat tartalmaz.

10. §

Nem tisztességtelen az ár, ha a hatósági irányárnál nem magasabb.

11. §

E rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni a tervezett árváltoztatás árhatósági elbírálása során is.

12. §

(1) Ha az árhatóság tisztességtelen ár érvényesítését állapította meg, az ár felülvizsgálatát követően a tisztességtelen árat érvényesítő köteles - az árhatóság által meghatározott időn belül - a tisztességtelen árral elért többlet árbevételt visszatérítem.

(2) Az előző bekezdés szerinti visszatérítés azt illeti meg, akivel szemben a tisztességtelen árat érvényesítették. Amennyiben erre nincs lehetőség, a tisztességtelen fogyasztói árral elért többlet árbevételt a Piaci Intervenciós Alapba kell befizetni.

(3) Ha tisztességtelen ár érvényesítése miatt gazdasági bírság kiszabása iránti eljárás indul, az (1) bekezdés szerinti visszatérítési kötelezettségnek a gazdasági bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követően kell eleget tenni.

(4) A visszatérítést ellenőrizhető módon kell nyilvántartani.

13. §

(1) Ez a rendelet 1985. január hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után érvényesített árak tekintetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1028/1979. (XI. 1.) Mt. h. számú határozat hatályát veszti, rendelkezéseit azonban az 1985. január hó 1. napja előtt érvényesített árakra továbbra is alkalmazni kell.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke