45/1984. (XI. 6.) MT rendelet
az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásáról
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) az állami gazdaságra, a mezőgazdasági ágazatba sorolt egyéb állami vállalatra, a mezőgazdasági ágazatba sorolt korlátolt felelősségű társaságra, arra a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszeripari ágazatba sorolt közös vállalatra és betéti társulásra, amelyben a mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje nem haladja meg az ötven százalékot, továbbá a baromfi- és tojásfeldolgozó, bor-, tartósító-, cukoripari és a mezőgazdasági kutatás-fejlesztési szakágazatba sorolt vállalatokra, az Állatforgalmi és Húsipari Trösztre, a Gabona Trösztre és a Tejipari Vállalatok Trösztjére, az erdőgazdálkodás ágazatba sorolt állami vállalatra, valamint az e rendelet mellékletében felsorolt vállalatokra (a továbbiakban: állami vállalat);
b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetre, a halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre, arra a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy élelmiszeripari ágazatba sorolt közös vállalatra és betéti társulásra, amelyben a mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje az ötven százalékot meghaladja (a továbbiakban: termelőszövetkezet);
c) a leányvállalatokra.
[Az a)-c) a továbbiakban együtt: mezőgazdasági nagyüzem.]
(2) A mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) a keresetszabályozó adók, a termelési adó, a felhalmozási adó, az érdekeltségi alap, a műszaki fejlesztések elszámolása, a szociális-kulturális alap, a lakásépítési alap, a forgóalap képzése, az amortizáció és az állami támogatás tekintetében az agráripari egyesülésre;
b) egyes állami támogatások tekintetében a mezőgazdasági szakcsoport közös mezőgazdasági tevékenységére.
(3) A rendelet egyes rendelkezéseinek a hatálya kiterjed továbbá - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezeteken kívül - a rendeletben külön megjelölt gazdálkodó szerveretekre.
(4) A rendeletnek az egyes támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya kiterjed a háztáji és kisegítő gazdaságra, az egyéni termelőkre (a továbbiakban: mezőgazdasági kistermelő).
I. rész
ADÓZÁS
FÖLDADÓ
Adókötelezettség
2. §
A mezőgazdasági nagyüzem, továbbá a mezőgazdasági földterülettel rendelkező jogi személyként működő más gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: földhasználó nagyüzem) a használatában levő szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágba tartozó földterület után földadót fizet.
Adómentesség
3. §
(1) Mentes a földadó alól a földhasználó nagyüzem, ha szántóterületének hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme a tizenkilenc aranykoronát nem haladja meg.
(2) Mentes a földadó alól a földhasználó nagyüzem:
a) a kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágba tartozó területe után, ha ennek összevontan számított átlagos aranykorona értéke a huszonnyolc aranykoronát,
b) a rét és legelő művelési ágba tartozó területe után, ha ennek összevontan számított átlagos aranykorona értéke a tizennégy aranykoronát nem haladja meg.
(3) Mentes a földadó alól a földhasználó nagyüzem - a külön jogszabály alapján - a szövetkezeti tagok, továbbá az alkalmazottak részére kiadott háztáji, illetve illetményföld (a továbbiakban: háztáji föld) vagy a megfelelő földterület helyett nyújtott termény- vagy pénzjuttatás után. A földadómentesség a termény- és pénzjuttatás alapját képező szántóterület után jár.
(4) Azt a földhasználó nagyüzemet, amely a használatában levő, művelés alól kivont földterületet ismét művelésre alkalmassá teszi - ha erre más gazdálkodó szervezet nem kötelezett -, e terület után tíz évig adómentesség illeti meg.
(5) Ideiglenesen mentes az adó alól az újonnan telepített gyümölcsös, szőlő és cellulóz nyárfa területe. Az ideiglenes adómentességet az első fokú adóhatóság engedélyezi.
Az adó alapja és mértéke
4. §
(1) A földadó alapja a földhasználó nagyüzem használatában levő adóköteles földterület kataszteri tiszta jövedelme.
(2) Az adó mértéke az egy hektárra jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelem szerint, aranykoronánként
a) a szántó művelési ágban négytől nyolcvan forintig;
b) a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágcsoportban kettőtől negyvenkettő forintig;
c) a rét, legelő művelési ágcsoportban egytől nyolc forintig
terjed.
Adókedvezmény
5. §
A földadót elemi csapás esetén - a kár arányában - az első fokú adóhatóság mérsékelheti vagy elengedheti.
VÁROSI ÉS KÖZSÉGI HOZZÁJÁRULÁS
6. §
A mezőgazdasági nagyüzem és - a víziközmű társulat kivételével - a vízgazdálkodási társulat (a továbbiakban: vízgazdálkodási társulat) mérleg szerinti nyereségéből (a továbbiakban: nyereség) a nyereségtartalék-képzéssel csökkentett, illetve a nyereségtartalék-felhasználással növelt bruttó jövedelme három százalékát városi és községi hozzájárulásként - külön jogszabály szerint - fizeti be.
JÖVEDELEMADÓ
Adókötelezettség
7. §
A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a nyereségből jövedelemadót fizet.
Adómentesség
8. §
Mentes a jövedelemadó alól az a mezőgazdasági nagyüzem és az a vízgazdálkodási társulat, amelyben a jövedelemadó-alap egy főre jutó összege az ötvenötezer forintot nem haladja meg.
Az adó alapja
9. §
(1) A jövedelemadó alapja a bruttó jövedelem - jogszabályban meghatározott rendelkezések alapján - módosított összege.
(2) A bruttó jövedelem a nyereség, valamint a munkadíjak és a munkabérek együttes összege.
Az adó mértéke
10. §
(1) A fizetendő adó évi összege az egy főre jutó jövedelemadó és az átlagos állományi létszám szorzata.
(2) Az egy főre jutó adót az egy főre jutó jövedelemadó-alap sávokra való bontásával, a sávokba eső részek után nullától harmincöt százalékig terjedő kulcsokkal kell meghatározni.
(3) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a jövedelemadót, valamint a városi és községi hozzájárulást és a nyereségtartalék-képzéssel csökkentett és a nyereségtartalék-felhasználással növelt nyereségének a 32. § a), b), c), e) pontjában felsoroltakkal módosított összege hetven százalékáig köteles megfizetni.
Adókedvezmény
11. §
Jogszabály jövedelemadó-kedvezményt állapíthat meg.
KERESETSZABÁLYOZÓ ADÓK
Adókötelezettség
12. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem, a vízgazdálkodási társulat és az agráripari egyesülés a dolgozóinak személyi jövedelme után a következő keresetszabályozási formák egyikének alkalmazásával
a) a bruttó jövedelem-színvonaltól függő munkadíj-szabályozásban munkadíj- és részesedési adót vagy
b) a hozzáadott értéktől függő munkadíjtömegszabályozásban munkadíj- és részesedési adót vagy
c) a nagyüzemi keresetadóztatásban kereseti adót
fizet.
(2) A mezőgazdasági nagyüzem, a vízgazdálkodási társulat és az agráripari egyesülés választhat az (1) bekezdésben megjelölt keresetszabályozási formák közül. A választott formától három évig nem térhet el.
Adómentesség és adóalap
13. §
(1) A bruttó jövedelem-színvonaltól függő munkadíj-szabályozásban a munkadíjszínvonal-növekedés a jogszabályban meghatározott mértékig mentes a munkadíjadó alól.
(2) Az adó alapja a munkadíj-színvonalnak az (1) bekezdés alapján meghatározott mértéket meghaladó tárgyévi növekménye.
(3) A fizetendő adó évi összege az egy főre jutó adó és az átlagos állományi létszám szorzata.
14. §
(1) A hozzáadott értéktől függő munkadíjtömegszabályozásban a munkadíjtömegnek a jogszabályban meghatározott része mentes a munkadíj adó alól.
(2) Az adó alapja az (1) bekezdés szerinti munkadíj tömeget meghaladó növekmény.
15. §
(1) A nagyüzemi keresetadóztatásban a dolgozók egyénenkénti éves keresete alapján jogszabályban meghatározott mértékű kereseti adót kell fizetni.
(2) A fizetendő adó évi összegét az egyénenkénti keresetek után kiszámított adó összege adja.
Adókedvezmény
16. §
(1) Az ésszerű létszámgazdálkodás ösztönzésére és egyéb célokra jogszabály adókedvezményt állapíthat meg.
(2) A pénzügyminiszter mérsékelheti a munkadíj adót és a kereseti adót.
Részesedési adó
17. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem, a vízgazdálkodási társulat és az agráripari egyesülés a 12. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti keresetszabályozás alkalmazása esetén az érdekeltségi alapból személyi jövedelemként kifizetett összeg után részesedési adót fizet.
(2) Az érdekeltségi alapból kifizetett személyi jövedelemnek az egy főre jutó nyereségtől függően a munkadíj tömeghez viszonyított legfeljebb tizennyolc százaléka mentesíthető a részesedési adó-kötelezettség alól. Jogszabály egyéb adómentességet is megállapíthat
(3) Az adó alapja az érdekeltségi alapból kifizetett személyi jövedelmeknek a (2) bekezdés alapján meghatározott összegen felüli része.
(4) Az adó mértéke az adóalapnak a munkadíjtömeghez viszonyított első százaléka után száz százalék, a második százaléka után kettőszáz százalék, az ezt meghaladó rész után négyszáz százalék.
18. §
A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat a keresetszabályozó adókat az érdekeltségi alapból köteles fedezni.
TERMELÉSI ADÓ
Adókötelezettség
19. §
A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés, továbbá a mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy erdőgazdálkodási ágazatba sorolt egyesülés (a továbbiakban: egyesülés) az ipari termék-előállítás, építési-szerelési, kereskedelmi (vendéglátó) és szolgáltató tevékenysége után, valamint a vízgazdálkodási társulat a nem alapfeladatai körébe tartozó tevékenysége után termelési adót fizet
Adómentesség
20. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés, a vízgazdálkodási társulat és az egyelés mentes a termelési adó alól a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szolgáltatás, a baromfi- és tojásfeldolgozóipari, a tartósító-, bor-, hús-, tej-, malom-, cukor-, fűrész- és lemezipari termék-előállítás, valamint a meliorációs munkák után.
(2) Mentes a termelési adó alól a jogi személyiségű gazdasági társulás által a tagjai, illetve a tagjai által a jogi személyiségű társulás részére végzett tevékenység. Jogszabály egyéb adómentességet is megállapíthat.
Az adó alapja és mértéke
21. §
(1) A termelési adó alapja az adóköteles tevékenység nettó árbevétele, az építési-szerelési, szolgáltató, valamint a szuszpenziós műtrágya-előállító tevékenységnél a tevékenységből elért árbevétel közvetlen anyagköltséggel csökkentett összege, a kereskedelmi (vendéglátó) tevékenységnél az árbevételnek az árrésből származó összege.
(2) Az adó mértéke tevékenység csoportok szerint nullától tizenöt százalékig terjedhet.
(3) A termelési adót különféle ráfordításként kell elszámolni.
Adókedvezmény
22. §
A termelési adóból azt az állami gazdaságot, mezőgazdasági termelőszövetkezetet és mezőgazdasági szakszövetkezetet, amelyben a szántóterület hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme
a) 14,1 aranykorona alatt van, negyven százalékos,
b) 14,1-17,1 aranykorona között van, tizenöt százalékos
adókedvezmény illeti meg.
FELHALMOZÁSI ADÓ
Adókötelezettség
23. §
A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés, a vízgazdálkodási társulat és az egyesülés érdekeltségi alapjából a felhalmozási célú felhasználások után felhalmozási adót fizet.
Adómentesség
24. §
Mentes a felhalmozási adó alól az ültetvénytelepítés, a melioráció, a saját termelésű mezőgazdasági készletek - beleértve az élelmiszeripari szakágazatok által felvásárolt mezőgazdasági készleteket is - tartós növekménye és a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági gépek beszerzése, továbbá az erdőgazdálkodás ágazatba sorolt állami vállalat erdőgazdasági gépbeszerzése és az erdőfeltárást szolgáló mélyépítési beruházások, valamint a vízgazdálkodási társulatnak a meliorációhoz kapcsolódó helyi jelentőségű és közcélú vízrendezést szolgáló beruházása.
Az adó alapja
25. §
A felhalmozási adó alapja a vállalati beruházásokra kifizetett beruházási számlák - ideértve a saját vállalkozásban végzett beruházásokat is - adott évben elszámolt teljesítményértéke, illetőleg a saját forrásból és forgóalap-megelőlegezési hitel törlesztése révén megvalósult forgóalap-feltöltés összege.
Az adó mértéke
26. §
(1) A felhalmozási adó mértéke - differenciáltan - öttől huszonhárom százalékig terjedhet. Ezen belül a fizetendő felhalmozási adó évi mértékét a pénzügyminiszter jogszabályban határozza meg.
(2) A pénzügyminiszter jogszabályban kivételes esetben, egyes fejlesztések korlátozása érdekében 50%-os mértékű felhalmozási adót is meghatározhat.
II. rész
ALAPOK KÉPZÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA
27. §
A mezőgazdasági nagyüzem, a vízgazdálkodási társulat, az agráripari egyesülés és az egyesülés szociális-kulturális alapot, érdekeltségi alapot és lakásépítési alapot, a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat ezen kívül nyereségtartalékot képezhet.
Szociális és kulturális alap, lakásépítési alap
28. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés, a vízgazdálkodási társulat és az egyesülés
a) szociális és kulturális célú kiadásai céljára különféle ráfordításként egy átlagos állományi létszámra meghatározott összeggel szociális és kulturális alapot,
b) a dolgozók lakásigénye kielégítésének támogatására lakásépítési alapot
képezhet.
(2) A szociális és kulturális alapot az érdekeltségi alapból ki lehet egészíteni. Az alapot a dolgozók szociális, kulturális céljaira kell felhasználni.
(3) A lakásépítési alap a külön jogszabályban meghatározottak szerint képezhető és használható fel.
Értékcsökkenési leírás
29. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés, a vízgazdálkodási társulat és az egyesülés állóeszközeinek bruttó értéke után értékcsökkenést számol el.
(2) Az értékcsökkenési leírás elszámolt összegét az elszámolással egyidejűleg az érdekeltségi alapba kell helyezni.
Műszaki fejlesztés
30. §
(1) A műszaki fejlesztési célú kiadásait a mezőgazdasági nagyüzem a ráfordításai terhére vagy nyereségtartalékából, az agráripari egyesülés és az egyesülés a ráfordításai terhére fedezheti.
(2) Ipari és építőipari tevékenysége után a mezőgazdasági nagyüzem a ráfordításai terhére vagy nyereségtartalékából, az agráripari egyesülés és az egyesülés a ráfordításai terhére központi műszaki fejlesztési hozzájárulást fizet.
(3) A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés és az egyesülés kutatás-fejlesztési célokra juttatásban és kölcsönben részesülhet.
Nyereségtartalék
31. §
(1) A nyereségből a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat nyereségtartalékot képezhet. A nyereségtartalékot az érdekeltségi alapból kiegészítheti, de emiatt adóvisszatartásra nem jogosult.
(2) A nyereségtartalék saját döntés alapján használható fel a mérleg szerinti eredmény kiegészítésére, valamint év közben a költségek finanszírozására, a jogszabály szerint nyereségtartalékba helyezendő kölcsönök törlesztésére és az érdekeltségi alapból teljesíthető kifizetésekre.
(3) A nyereségtartalékot a veszteségrendezésre, az állammal szembeni, valamint az érdekeltségi alapot terhelő kötelezettségek teljesítésére minden egyéb felhasználást megelőzően be kell vonni.
(4) A termelőszövetkezet és a vízgazdálkodási társulat nyereségtartalékából a Kölcsönös Támogatási Alaphoz is hozzájárulhat. A Kölcsönös Támogatási Alapból kapott juttatást és kölcsönt a nyereségtartalékba kell helyezni é3 annak szabályai szerint használható fel.
(5) Az állami gazdaság és a mezőgazdasági ágazatba sorolt más állami vállalat nyereségtartalékából befizethet a Vállalati Együttműködési Alapba. A Vállalati Együttműködési Alapból kapott juttatást és kölcsönt a nyereségtartalékba kell helyezni és annak szabályai szerint használható fel.
(6) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a nyereségtartaléknak jogszabály szerint az érdekeltségi alapból teljesíthető kifizetések céljára év közben felhasznált összegét a felhasználással egy időben érdekeltségi alapjába köteles helyezni és annak felhasználási szabályai szerint használhatja fel.
(7) A (6) bekezdés szerinti felhasználás után a felhasználással egy időben jövedelemadó-előleget kell fizetni, amelynek forrása a nyereségtartalék.
(8) A jövedelemadó-előleg mértéke az előző évi jövedelemadónak az előző évi nyereséghez viszonyított aránya.
Eredményfelosztás
32. §
A nyereségtartalék-képzéssel csökkentett, valamint a nyereségtartalék-felhasználással növelt nyereséget a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a következő sorrendben használhatja fel:
a) az előző évek veszteségének kigazdálkodásra előírt összegére, a veszteségrendezési hitel visszafizetésére,
b) állami kölcsön törlesztésére, állami alapjuttatás utáni járadékfizetésre,
c) a veszteség rendezésére felhasznált alapok Visszapótlására,
d) városi és községi hozzájárulásra,
e) a részjegy után fizetett osztalékra, a célrészjegy és a termelésfejlesztési hozzájárulás után fizetett részesedésre,
f) jövedelemadóra,
g) eredményérdekeltségi fedezetre.
Érdekeltségi alap
33. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a 32. §-ban foglaltak szerint módosított nyereségét az érdekeltségi alapba köteles helyezni.
(2) Az érdekeltségi alapba kell helyezni továbbá:
a) a más gazdálkodó szervezet érdekeltségi alapjából, pénzintézettől, tanácstól kapott fejlesztési célú összegeket,
b) a jövedelemadóból jogszabály szerint visszatartható összeget,
c) az előző évek kigazdálkodásra előírt veszteségének rendezésére felhasznált alapok visszapótlására, az állami kölcsön törlesztésre, az állami alapjuttatás utáni járadékfizetésre, a részjegy utáni osztalékra, a célrészjegy és a termelésfejlesztési hozzájárulás után fizetett részesedésre - az eredményből - visszatartott összeget,
d) az értékcsökkenési leírás elszámolt összegét,
e) az érdekeltségi alapot jogszabály szerint közvetlenül megillető bevételeket.
(3) Az agráripari egyesülés érdekeltségi alapjába köteles helyezni az értékcsökkenési leírás összegét, a keresetszabályozó adó és a felhalmozási adó fedezetére szolgáló összeget. Érdekeltségi alapjába kell helyeznie továbbá a más gazdálkodó szervezet érdekeltségi alapjából, pénzintézettől, tanácstól kapott fejlesztési célú összeget és a jogszabály szerint az érdekeltségi alapot közvetlenül megillető bevételeket.
(4) Az érdekeltségi alap - a keresetszabályozó adók, a felhalmozási adó, valamint az államkölcsön törlesztése és az állami alapjuttatás utáni járadékfizetés teljesítése után - a vagyon növelésére, a dolgozók anyagi ösztönzésére, lakásépítési alapra és egyéb, a költségek, ráfordítások terhére nem fedezhető, illetve külön jogszabályban meghatározott célok finanszírozására fordítható.
(5) Az érdekeltségi alap más gazdálkodó szervezet, pénzintézet, tanács számára véglegesen vagy ideiglenesen átadható.
34. §
A tartósan lekötött forgóeszközök (készletek és befejezetlen termelés) állományának növekedését a mezőgazdasági nagyüzemnek, az agráripari egyesülésnek, a vízgazdálkodási társulatnak és az egyesülésnek érdekeltségi alapjából képzett forgóalap-növeléssel, illetve azt megelőlegező hitellel kell finanszíroznia.
Veszteség és alaphiány rendezése
35. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem veszteségét, illetve alaphiányát elsősorban a tárgyévben meglevő, valamint a tárgyévet követő évben képződő saját alapjaiból köteles rendezni.
(2) A veszteség, illetve alaphiány rendezésére számításba vett, a tárgyévet követő évben képződő érdekeltségi alapot a Magyar Nemzeti Bank hitellel megelőlegezheti.
III. rész
TÁMOGATÁSOK
MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK TÁMOGATÁSA
Beruházások támogatása
36. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzemnek és az agráripari egyesülésnek a népgazdasági tervben előirányzott éves keretből
a) a nagyüzemi méretű ültetvénytelepítési támogatásokhoz húsz-negyven százalékos, illetve fix összegű,
b) a tejtermelő tehenészeti létesítmények megvalósításához és korszerűsítéséhez a műszaki átadás-átvételt követően harminc százalékos, illetve fix összegű,
c) öntöző- és rizstelep létesítéséhez - pályázat alapján - legfeljebb hetven százalékos,
d) öntözőgépek vásárlásához húsz százalékos,
e) a sertéstartási létesítmények hatékonyságát szolgáló beruházások műszaki átadás-átvételét követően harmincöt százalékos,
f) gabonatároló létesítéséhez harminc százalékos
támogatás adható.
(2) Az exportforgalmazás érdekében épülő gabonatároló telephez a pénzügyminiszter - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - az (1) bekezdés f) pontjában meghatározottól eltérő mértékű támogatást is engedélyezhet.
(3) Az erdőgazdálkodási ágazatba sorolt állami vállalat, továbbá a mezőgazdasági nagyüzemek erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdasági társulásának az erdőfeltárást szolgáló mélyépítmények létesítésére - a népgazdasági tervben e célra előirányzott éves keretből - negyven százalékos támogatás adható.
Meliorációs munkák támogatása
37. §
A mezőgazdasági nagyüzemnek és a vízgazdálkodási társulatnak a meliorációs munkák költségeihez harminc-hetven százalékos mértékű támogatás adható. A támogatást igénylő részére okiratot kell kiállítani.
Vegyes rendelkezések
38. §
Abban az esetben, ha a támogatással megvalósított állóeszközt nem megfelelően hasznosítják (idő előtti kiselejtezés, a céltól eltérő hasznosítás stb.), a támogatást - jogszabályban meghatározott módon - vissza kell fizetni.
A szarvasmarha-tenyésztés támogatása
39. §
(1) A nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében a mezőgazdasági nagyüzemet és az agráripari egyesülést a tulajdonában levő nem húshasznú tehenek által termelt tej értékesítése, húshasznú tehenek élve született borjúszaporulata, valamint a saját termelésű vágómarha-értékesítés után árkiegészítés illeti meg.
(2) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés a húshasznú tehénállományának növekedése után darabonként húszezer forint állománynövelési dotációban részesül.
(3) Ha a mezőgazdasági nagyüzem vagy az agráripari egyesülés húshasznú és nem húshasznú tehénállománnyal is rendelkezik, állománynövelési dotációban csak együttes állományához viszonyított növekedése után részesülhet.
(4) A húshasznú tehénállomány csökkenése esetén az állománynövelési dotációt vissza kell fizetni.
A juh- és kecsketenyésztés támogatása
40. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzemet és az agrár-ipari egyesülést a saját termelésű vágójuh-értékesítése után árkiegészítés illeti meg.
(2) A mezőgazdasági nagyüzemet és az agráripari egyesülést a juh-, illetve kecske-anyaállomány előző évi átlagos anyaállományhoz viszonyított növekedése után állománynövelési dotáció illeti meg.
(3) Az anyaállomány csökkenése esetén az állománynövelési dotáció arányos részét vissza kell fizetni. A visszafizetési kötelezettség nem haladhatja meg a megelőző három évben felvett - még vissza nem fizetett - támogatás összegét
Zöldség- és cukorrépa-termelés speciális gépbeszerzésének támogatása
41. §
A zöldség- és a cukorrépa-termelés speciális gépeinek beszerzéséhez jogszabályban meghatározott feltételekkel támogatás adható.
Műtrágya beszerzésének támogatása
42. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem műtrágyát a jogszabályban meghatározott mértékű támogatással csökkentett áron vásárolhat.
(2) A támogatást az értékesítő szerv veheti igénybe.
A MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELŐK TÁMOGATÁSA
Az ültetvénytelepítés támogatása
43. §
(1) A mezőgazdasági kistermelő a bogyós gyümölcsös telepítéséhez szaporítóanyagot támogatással csökkentett áron vásárolhat, ha a teljes termésre három év időtartamra mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt
(2) A mezőgazdasági kistermelő a mezőgazdasági nagyüzemekkel azonos mértékű támogatásban részesülhet a nagyüzemi ültetvényekhez közvetlenül csatlakozó ültetvénytelepítéshez. A beruházási támogatást annak a mezőgazdasági nagyüzemnek kell igényelnie és elszámolnia, amelyiknek a területéhez a telepítés kapcsolódik.
Zöldségtermelés támogatása
44. §
A mezőgazdasági kistermelő a fóliasátor létesítéséhez szükséges fóliát vázszerkezetet, továbbá sík-fóliás termesztéshez síkfóliát negyven százalékkal csökkentett fogyasztói áron vásárolhat, ha a fólia alatt termelt zöldség értékesítésére egy évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt.
Az ültetvénytelepítési és zöldségtermelési támogatás visszavonása
45. §
Ha a mezőgazdasági kistermelő a szerződésben Vállalt kötelezettségének nem tett eleget, a lakosság adóztatásával foglalkozó első fokú adóhatóság az igénybe vett támogatást visszavonja. A visszavonást a bogyós gyümölcs, illetőleg a zöldség vásárlására szerződött megrendelőnek kell kezdeményeznie. Jogszabály a támogatás visszafizetése alól mentességet állapíthat meg.
Szarvasmarha-tenyésztés támogatása
46. §
(1) A mezőgazdasági kistermelő a tulajdonában levő, általa tartott tehénállomány után évenként és darabonként
a) az első tehén után kettőezerötszáz forint
b) a második és minden további tehén után hatezer forint
támogatásban részesül. A támogatás iránti igény a jogosultság keletkezésétől számított öt éven belül érvényesíthető.
(2) A mezőgazdasági kistermelő a támogatást négy évre előre is megkaphatja, ha a tehénállományát előhasi üsző tenyésztésbe állításával növeli, és az üszőnek az ellést követő négy éves tartására vállalkozik. Ez az igény az üsző ellésétől számított egy éven belül érvényesíthető.
Műtrágya beszerzésének támogatása
47. §
A mezőgazdasági kistermelő műtrágyát a 42. §-ban foglaltak szerinti támogatással csökkentett áron vásárolhat
A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ NAGYÜZEMEK TÁMOGATÁSA
48. §
(1) Az az állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet mezőgazdasági szakszövetkezet valamint az ezek keretében működő szakcsoportok mezőgazdasági tevékenysége (a továbbiakban együtt: kedvezőtlen adottságú nagyüzem), amelyben a szántóterület átlagának minősége a tizenkilenc aranykoronát nem haladja meg, árkiegészítésben részesül, fejlesztési hozzájárulást, termelési adóból visszafizethető fejlesztési hozzájárulást és szakember-támogatást kaphat
(2) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem termőterülete szerinti helységekben a mezőgazdasági szakcsoportok által termelt tej és bogyós gyümölcs után a kijelölt általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek is jogosultak árkiegészítésre.
IV. rész
VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
49. §
(1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozók közül az állami gazdaságok az 1984. december 31-én meglevő és az 1984. évi eredményelszámolás során visszapótolt tartalékalapjukat a Vállalati Együttműködési Alapba fizetik be.
(2) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozók - kivéve az állami gazdaságot - az 1984. december 31-én meglevő és az 1984. évi eredményelszámolás során visszapótolt tartalékalapjukat az adóelszámolási irodánál vezetett elkülönített számlára fizetik be.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnek, továbbá vízgazdálkodási társulatnak a fejlesztési alapnak a 40/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet alapján külön bankszámlára átvezetett összegét továbbra is a zárolt külön bankszámlán kell tartania. Ez az összeg további intézkedésig kizárólag a Kölcsönös Támogatási Alapba fizethető be. A befizetett összeg a saját forrásból nem rendezhető mérleg szerinti veszteség és alaphiány rendezésére visszaigényelhető.
(4) Az 1. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnek, továbbá vízgazdálkodási társulatnak az 1984. december 31-én meglevő és az 1984. évi eredményelszámolás során visszapótolt tartalékalapját továbbra is a számlavezető pénzintézetnél elkülönített (zárolt) bankszámlán, betétként kell tartania, amelyet a saját forrásból nem rendezhető mérleg szerinti veszteség és alaphiány rendezésén kívül nem lehet felhasználni.
(5) A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat mentesül a 39/1979. (XI. 1.) MT számú és a 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet alapján felhasznált tartalékalap visszapótlási kötelezettsége alól.
(6) A (3)-(4) bekezdésben foglaltakat az agráripari egyesülésre megfelelően kell alkalmazni.
50. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés, a vízgazdálkodási társulat és az egyesülés köteles érdekeltségi alapjába helyezni részesedési alapjának és fejlesztési alapjának 1984. évi záróállományát, valamint ezeknek az alapoknak az 1984. évi eredményből képzett összegét.
(2) A fejlesztési alap záróállományába bele kell érteni az 1984. évben elszámolt amortizáció fejlesztési alapra még át nem vezetett összegét is.
(3) A költségként, ráfordításként 1985. január 1-e előtt képzett alapok 1984. december 31-i záróállományát - kivéve a szociális-kulturális alapot -, valamint az önkéntes tartalékalap 1984. december 31-i záróállományát és az 1984. évi eredményből képzett összegét a nyereségtartalékba kell helyezni.
(4) A 22. és a 48. §-ban említett földminőséget a MÉM OFTH "Mező- és erdőgazdasági nagyüzemek földterülete 1984. május 31-én" című kiadvány alapján kell meghatározni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
51. §
(1) Ez a rendelet 1985. január 1-én - a 49. § (1)-(2) bekezdése 1984. december 1-én lép hatályba. Az eredményfelhasználásra vonatkozó előírásokat első ízben az 1985. évi eredményelszámolásnál kell alkalmazni.
(2) Az Állatforgalmi és Húsipari Trösztnek, a Gabona Trösztnek, a Tejipari Vállalatok Tröszt-jének, a cukoripari szakágazatba, az erdőgazdálkodási ágazatba sorolt vállalatoknak, valamint a Vetőmag-termeltető és -Értékesítő Vállalatnak a kötelező tartalékalap 1984. évi eredményeiszámolás keretében visszapótolt összegét a 35/1983. (XI. 12.) PM számi rendelet előírásai szerint kell felhasználnia.
(3) Felhatalmazást kap:
a) a pénzügyminiszter, hogy az adózásnak, az alapképzésnek a részletes szabályait, továbbá a veszteség, illetőleg az alaphiány rendezésének módját és lebonyolítási rendjét,
b) a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, hogy az értékcsökkenés mértékét és részletes szabályait, továbbá a mezőgazdasági üzemek támogatásának részletes szabályait,
c) a pénzügyminiszter, hogy a vállalati jövedelemszabályozásról szóló 40/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyes támogatásokat az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozási rendszerébe tartozó gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan,
d) a pénzügyminiszter, hogy a vízgazdálkodási társulatok Kölcsönös Támogatási Alapjára vonatkozó szabályokat,
e) a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari export-támogatás részletes szabályait
az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben rendelettel megállapítsa.
52. §
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 39/1979. (XI. 1.) MT számú, valamint az ezt módosító 43/1980. (X. 27.) MT számú, a 49/1981. (X. 27.) MT számú, a 42/1982. (IX. 28.) MT számú és a 41/1983. (XI. 12.) MT számú rendelet
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Melléklet a 45/1984. (XI. 6.) MT számú rendelethez
A rendelet szerinti jövedelemszabályozást kell alkalmazni a következő vállalatoknál is:
1. Állami Gazdaságok Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társasága (ÁGKER Kft),
2. Kertészeti Szövetkezeti Közös Vállalat (HORTCOOP),
3. Kertészeti Szaporítóanyag Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság (KERTFORG),
4. Kisállattenyésztők Beszerző és Értékesítő Szövetkezete,
5. Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata (TSZKER),
6. Vetőmag-termeltető és -Értékesítő Vállalat