50/1984. (XI. 21.) MT rendelet

a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény végrehajtására kiadott 9/1961. (III. 30.) Korm. számú rendelet módosításáról

A Minisztertanács a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény (a továbbiakban: Bt.) 66. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A Bt. végrehajtására kiadott 9/1961. (III. 30.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § (1) Szövetkezet, szövetkezeti vállalat, szövetkezeti leányvállalat kavics, kő (mészkő, homokkő, andezit stb.) homok, agyag, tőzeg felszíni kitermelésre kaphat engedélyt. Az engedélyt az ásványi nyersanyag lelőhelye szerint illetékes városi - a községekre is kiterjedően -, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának ipari feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal adja ki.

(2) Az engedélyező hatóság a határozat meghozatala előtt köteles beszerezni a bánya-, a földtani, a vízügyi hatóság és az egyéb érdekelt szakhatóság hozzájárulását.

(3) A földtani hatóságnak a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörét első fokon a Magyar Állami Földtani Intézet keretében működő, területi földtani szolgálatok látják el, amelyek székhelyét és illetékességi területét a rendelet melléklete tartalmazza.

(4) A bányahatóság az előzetes hozzájárulás alkalmával arról is nyilatkozik, hogy szükség van-e bányatelek megállapítására.

(5) Az engedély akkor adható ki, ha a kérelmező igazolja, hogy a föld felszínének bányászat céljára való hasznosítására jogosult.

(6) Az engedélynek tartalmaznia kell a jogosult elnevezését, a kitermelés helyét, az engedélyezett ásványi nyersanyag megnevezését, a kitermelés módját (kézi erő, robbantás stb.) valamint a közreműködő szakhatóságok által előírt feltételeket. Az engedély egy példányát meg kell küldeni a bányahatóságnák, az eljárásban közreműködő szakhatóságoknak, a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének és az egyéb érdekelt szakigazgatási szerveknek, továbbá a földtulajdonosnak (kezelőnek, használónak) is. A kitermelést az engedély kiadásától számított 15 nap eltelte után, ha pedig a bányahatóság előzetes hozzájárulásában szükségesnek tartotta bányatelek megállapítását, a bányatelek megállapítása után szabad megkezdeni. Erre a körülményre az engedélyben utalni kell."

2. §

A Vhr. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az engedélyhez nem kötött kitermelési tevékenységet az első fokú építésügyi és vízügyi hatóságnál a kitermelés tervezett megkezdése előtt 15 nappal be kell jelenteni.

(3) A kitermelési tevékenységet a bánya-, az építésügyi és a vízügyi hatóság ellenőrizheti és biztonsági, területrendezési vagy vízgazdálkodási érdekből annak folytatását feltételekhez kötheti, korlátozhatja vagy megszüntetheti."

3. §

A Vhr. 98. §-ának a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"98. § (1) A bányászatban - az egyéb kitüntető jelvények mellett - Bányász Szolgálati Érdeméremmel lehet kitüntetni azokat a dolgozókat, akik kötelességüket hosszabb ideje, megszakítás nélkül, jól és fegyelmezetten teljesítik. A bányamentő és kitöréselhárító szervezet dolgozójának - ha arra egyénileg is érdemes - a Bányamentő Szolgálati Érdemérem adományozható.

(2) A Bányász Szolgálati Érdemérem jelvény 36 mm átmérőjű, 4 mm széles babérkoszorú veszi körül, középen fent 10 mm átmérőjű címerrel, alatta keresztbe fektetett bányászkalapács. A babérkoszorún belül 4 mm széles, zománcozott alapon köralakban "Bányász Szolgálati Érdemérem" felírás van, amely a címer két oldaláig terjed.

(3) Az érdeméremnek bronz, ezüst, arany és gyémánt fokozata van.

(4) Az érdemérem bronz fokozata adományozható azoknak a föld alatti dolgozóknak, akik legalább 10 évet és azoknak a külszíni dolgozóknak, akik legalább 15 évet; az érdemérem ezüst fokozata adományozható azoknak a föld alatti dolgozóknak, akik legalább 20 évet és azoknak a külszíni dolgozóknak, akik legalább 25 évet; az érdemérem arany fokozata adományozható azoknak a föld alatti dolgozóknak, akik legalább 25 évet és azoknak a külszíni dolgozóknak, akik legalább 30 évet; az érdemérem gyémánt fokozata adományozható azoknak a föld alatti dolgozóknak, akik legalább 30 évet és azoknak a külszíni dolgozóknak, akik legalább 35 évet töltöttek a bányászatban munkaviszonyban. A gyémánt fokozat 35 év föld alatti és 40 év külszíni munkaviszonyban eltöltött idő után ismételten adományozható. A munkaviszonyban töltött idő megállapításánál az 1945. évi április hó 4. napja után eltöltött időt lehet figyelembe venni.

(5) A Bányamentő Szolgálati Érdemérem fekete-vörös szalagon, zománcozott kivitelben, 36 mm átmérőjű fehér alapon 28 mm átmérőjű zöld körben fekete bányászjelvény, amelyből felül és két oldalán vörös lángnyelv tör elő, alul az érdemérem fokozatát feltüntető évszám van, a bronz fokozaton a "10", az ezüst fokozaton a "15", az arany fokozaton "20" felirat díszítéssel.

(6) A Bányamentő Szolgálati Érdemérem bronz fokozata adományozható a bányamentő és kitöréselhárító szervezet dolgozóinak 10 évi, ezüst fokozata 15 évi, arany fokozata 20 évi bányamentő szolgálatért. Az arany fokozat 25 évi bányamentő és kitöréselhárító szolgálatért ismételten adományozható.

(7) Az arra érdemes dolgozókat kitüntetésre az ipari miniszter terjeszti elő. A bányamentő Szolgálati Érdemérem adományozására az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke is terjeszthet elő javaslatot."

4. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet az 50/1984. (XI. 21.) MT számú rendelethez

A területi (megyei) földtani szolgálatok elnevezése, székhelye és illetékességi területe

1. Budapesti Területi Földtani Szolgálat

(Budapest)

Működési területe: Budapest és Pest megye

2. Észak-magyarországi Területi Földtani Szolgálat

(Salgótarján)

Működési területe: Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye

3. Dél-dunántúli Területi Földtani Szolgálat

(Pécs)

Működési területe: Tolna, Baranya és Somogy megye

4. Közép-dunántúli Területi Földtani Szolgálat

(Veszprém)

Működési területe: Fejér, Veszprém és Komárom megye

5. Nyugat-dunántúli Területi Földtani Szolgálat

(Sopron)

Működési területe: Győr-Sopron, Vas és Zala megye

6. Kelet-magyarországi Területi Földtani Szolgálat

(Debrecen)

Működési területe: Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye

7. Dél-alföldi Területi Földtani Szolgálat

(Szeged)

Működési területe: Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye