5/1984. (II. 7.) KM rendelet

a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről szóló 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet végrehajtásáról

Az 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 21. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével, valamint az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendelet hatálya a közlekedés népgazdasági ágazat területén végzett tevékenység körében keletkező veszélyes hulladékok ellenőrzésére és azok ártalmatlanítására terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes áruk szállítására, amelyre külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.*[1]

2. §

(1) A termelő a tevékenysége során keletkezett minden olyan hulladékról, fel nem használt és fel nem használható anyagról (a továbbiakban együtt: hulladék), amely a R. 1. számú melléklete alapján nem azonosítható, illetve amelyet az nem tartalmaz, minősítést megalapozó vizsgálatot köteles végeztetni.

(2) A minősítést megalapozó vizsgálatot a Közlekedéstudományi Intézet, továbbá az emberre és az egészségre való hatás tekintetében kizárólag az egészségügyi miniszter által kijelölt egészségügyi intézmények végzik.

3. §

(1) A veszélyes hulladékot nyílt téren, illetve nem erre a célra létesített berendezésben elégetni csak kivételesen, a területileg illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság engedélyével, az első fokú tűzvédelmi hatóság előzetes értesítésével, valamint a területileg illetékes vízügyi igazgatóság előzetes szakhatósági állásfoglalásával szabad.

(2) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a Közlekedéstudományi Intézet, illetve indokolt esetben más jogosult szerv szakvéleményét arról, hogy az égetés a levegőt és a környezetet milyen mértékben szennyezi;

b) a közegészségügyi-járványügyi hatóság szakvéleményét az égetésnek az emberre és az egészségre gyakorolt hatásáról, valamint

c) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását arról, hogy a veszélyes hulladék elégethető-e.

(3) A nyílt téren való hulladékégetésre az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályai az irányadók.**[2]

4. §

(1) A hulladékégetés környezetszennyező hatását folyamatosan ellenőrizni kell. Ha az égetés a szennyezés engedélyezett határértékét túllépi, vagy az engedélyben foglalt egyéb feltétel nem teljesül, az égetést haladéktalanul be kell szüntetni.

(2) Ha üzemzavar vagy más rendkívüli esemény következtében a technológiai rendszerből, illetve a tárolóhelyről nagyobb mennyiségű hulladék kerül ki és ennek következtében a környezet szennyeződhet, - a R. 14. §-ának (1) bekezdésében előírt intézkedéseken kívül - a termelőnek a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos ügyeletről szóló rendelkezések szerinti bejelentést is meg kell tennie.

5. §

A veszélyes - feldolgozásra alkalmatlan, illetőleg égetéssel vagy más módon nem ártalmatlanítható - hulladékot az arra alkalmas helyen kell lerakni. A beruházással megvalósuló lerakóhely területét a területileg illetékes környezetvédelmi, közegészségügyi és vízügyi hatóság előzetes véleménye alapján - a földvédelmi jogszabályok megtartásával - a területfelhasználás engedélyezésére jogosult első fokú építésügyi hatóság jelöli ki.***[3]

6. §

(1) A termelő gazdálkodó szervezet vezetője a veszélyes hulladékkal kapcsolatos feladatok folyamatos irányítására - a szerv vezetőjének közvetlen alárendeltségébe tartozó - okleveles mérnöki szakképzettséggel és 5 éves termelési (szakirányú) gyakorlattal rendelkező főmérnököt köteles kijelölni. E követelménvektől indokolt esetben (ahol a veszélyes hulladékkal kapcsolatos feladatok kisebb súlyúak) a felügyeleti szerv engedélyével el lehet térni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt rendelkezéseket a kisipar területén nem kell alkalmazni.

7. §

A rendelet végrehajtásának ellenőrzéséről a termelő gazdálkodó szervezet vezetője a belső ellenőrzés útján is köteles gondoskodni.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Pullai Árpád s. k.,

közlekedési miniszter