64/1984. (XII. 21.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Belga Királyság Kormánya között a polgári eljárásról szóló, Egyezmény alkalmazásának megkönnyítésére irányuló, Brüsszelben 1983. május hó 11. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről

(A Megállapodás a 18. cikk értelmében 1984. április 1-én lépett hatályba.)

A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Belga Királyság Kormánya között a polgári eljárásról szóló, Hágában az 1951. évi március hó 1-én kelt Egyezmény alkalmazásának megkönnyítésére irányuló Brüsszelben 1983. évi május hó 11. napján aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti

2. §

A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

"Megállapodás

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Belga Királyság Kormánya között a polgári eljárásról szóló, Hágában 1954. március 1-én kelt Egyezmény alkalmazásának megkönnyítésére

A Magyar Népköztársaság Kormánya

a Belga Királyság Kormánya

attól az óhajtól vezettetve, hogy Magyarország és Belgium viszonylatában megkönnyítsék a polgári eljárásról szóló Hágában 1954. március 1-én kelt Egyezmény (a továbbiakban Hágai Egyezmény) egyes rendelkezéseinek alkalmazását, az Egyezményben foglalt lehetőségeknek megfelelően az alábbiakban állapodtak meg:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

1. Mindkét állam a saját területén a másik állam állampolgárai személyi és vagyoni jogainak és érdekeinek védelmét ugyanolyan feltételek mellett biztosítja, mint a saját állampolgáraiét.

2. Ennélfogva mindkét állam polgárai a másik állam területén szabadon és akadálytalanul, ugyanolyan feltételekkel fordulhatnak jogaik és érdekeik érvényesítéséért és védelméért az igazságügyi hatóságokhoz, mint az említett másik állam állampolgárai.

2. cikk

A jelen Megállapodásban a két állam egyikének polgáraira vonatkozó rendelkezéseket azokra a jogi személyekre is alkalmazni kell, amelyeknek székhelye ennek az államnak a területén van és amelyek az említett ország törvényeinek megfelelően alakultak meg.

A PERES ÉS NEMPERES IRATOK MEGKÜLDÉSE

3. cikk

1. Polgári vagy kereskedelmi ügyekben a két állam egyikének területén tartózkodó személyeknek szóló peres vagy nemperes iratokat a megkereső állam Igazságügyi Minisztériuma a megkeresett állam Igazságügyi Minisztériumának küldi meg.

2. Az iratok átadását vagy kézbesítését tanúsító elismervényt vagy igazolást ugyanezen az úton kell visszaküldeni.

3. Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések nem akadályozzák a Hágai Egyezmény 6. cikke első bekezdése 1. és 2. pontjának alkalmazását.

4. cikk

A kérelemnek tartalmaznia kell az irat lényeges adatait, így a megkereső hatóságot, a felek kilétét, a címzett lakcímét, az irat jellegét és adott esetben a bíróság előtti megjelenés időpontját és helyét, az iratban szereplő határidőket, a határozatot hozó igazságügyi hatóságot, valamint minden egyéb szükséges adatot.

5. cikk

1. A megkeresett hatóság a megkeresett állam belső jogszabályaiban előírt feltételek szerint gondoskodik az iratok átadásáról. Ha az iratok nem a saját nyelvén vannak megszerkesztve vagy nincs hozzájuk hiteles fordítás csatolva, a megkeresett hatóság akkor adja át ezeket a címzettnek, ha az önként elfogadja.

2. A két állam kölcsönösen lemond a minisztériumi tisztviselő közreműködése, vagy a Hágai Egyezmény 3. cikkében említett különös eljárás alkalmazása folytán felmerült költségek megtérítéséről.

JOGSEGÉLY IRÁNTI MEGKERESÉSEK

6. cikk

1. Polgári vagy kereskedelmi ügyekben a jogsegély iránti megkereséseket a két állam Igazságügyi Minisztériumai útján kell továbbítani.

2. A megkeresésekhez csatolni kell a megkeresett hatóság nyelvén vagy egyik nyelvén készült diplomáciai vagy konzuli tisztviselő, illetve hiteles fordító vagy bármely más, a két állam egyikében erre jogosult személy vagy szerv által hitelesített fordítást.

7. cikk

A megkeresett hatóság akkor is törekszik a megkeresés teljesítésére, ha az irat címzettjének vagy annak a személynek a címe, akinek a meghallgatását kérik, hiányos vagy pontatlan. Ebből a célból a megkereső államtól bármely olyan kiegészítő adat közlését kérheti, amely lehetővé teszi az érintett személy azonosítását.

8. cikk

A két állam kölcsönösen lemond a megkeresések teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítéséről, kivéve a szakértői költségeket.

PERKÖLTSÉGBIZTOSÍTÉK

9. cikk

Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akik felperesként vagy beavatkozóként lépnek fel a másik Szerződő Fél igazságügyi hatóságai előtt, a Hágai Egyezmény 17 cikkében meghatározott feltételek fennforgása esetén nem kötelezhetők perköltségbiztosíték adására.

10. cikk

A Hágai Egyezmény 18. és 19. cikkében említett a perköltségekben való marasztalás végrehajtása iránti kérelmeket az érdekelt fél közvetlenül az illetékes igazságügyi hatósághoz intézheti.

11. cikk

1. A Hágai Egyezmény 19. cikke 2. bekezdésének 2. pontjában és 3. bekezdésében előírt feltételek teljesítése végett:

1. a magyar határozatokhoz csatolni kell:

a) olyan okiratot, amelyből kitűnik, hogy a határozatot kézbesítették annak a félnek, aki ellen a végrehajtást folytatják;

b) egy olyan bírósági igazolást, amely igazolja, hogy a határozat jogerőre emelkedett,

2. a belga határozatokhoz csatolni kell:

a) olyan okiratot, melyből kitűnik, hogy a határozatot kézbesítették annak a félnek, aki ellen a végrehajtást folytatják;

b) egy olyan igazolást, amely megállapítja, hogy a határozatot sem rendes perorvoslattal, sem semmisségi panasszal nem támadták meg, illetve ilyen perorvoslattal vagy semmisségi panasszal már nem támadható meg.

2. A jelen cikk alkalmazása körében benyújtott okiratokhoz csatolni kell annak az államnak a nyelvén vagy egyik nyelvén készült hiteles fordítást, amelyiknek a területén a határozat végrehajtását kérik.

KÖLTSÉGMENTESSÉG

12. cikk

A Hágai Egyezmény 23. cikkében említett költségmentesség iránti kérelmeket a két állam Igazságügyi Minisztériumai küldhetik meg egymásnak.

13. cikk

A költségmentesség megadása iránti kérelemnek alátámasztására szolgáló iratokat a megkereső hatóság nyelvén lehet megszerkeszteni, és az esetleges fordítási költségek megtérítését nem lehet követelni.

A FELÜLHITELESÍTÉS MELLŐZÉSE

14. cikk

A két állam egyikének igazságügyi hatóságaitól származó és pecsétjükkel ellátott okiratok, valamint azok az okiratok, amelyeken a kiállítás keltét, az aláírás valódiságát vagy az eredetivel való egyezőséget ezek a hatóságok igazolják, a másik állam területén való felhasználásuk során mentesek a felülhitelesítés, illetve bármely más hasonló alakiság alól.

ANYAKÖNYVI OKIRATOK MEGKÜLDÉSE

15. cikk

Mindkét állam illetékes hatóságai kérelemre költségmentesen megküldik a másik állam illetékes hatóságai részére az adott esettől függően a magyar anyakönyvi bizonyítványt, illetőleg a belga anyakönyvi kiadványt vagy kivonatot, valamint a személyi állapottal kapcsolatban hozott határozatok kiadványait, amennyiben az említett okiratok a megkereső állam állampolgáraira vonatkoznak, és ha az okiratok megküldését megfelelően megjelölt igazgatási érdekből kérik. Ezek az okiratok mentesek a felülhitelesítés, illetőleg bármely más hasonló jellegű alakiság alól.

KÖLCSÖNÖS TÁJÉKOZTATÁS A JOGSZABÁLYOKRÓL

16. cikk

Az Igazságügyi Minisztériumok kérelemre tájékoztatják egymást a jogszabályokról és valamely konkrét kérdésben hozott bírósági döntésről, valamint bármely egyéb jogi kérdésről.

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Az Igazságügyi Minisztériumok egymásközt saját nyelvükön érintkeznek, szükség esetén francia nyelvű fordítást is csatolnak.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Mindkét állam értesíti a másikat az alkotmánya értelmében a jelen megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárás megtörténtéről. A megállapodás az említett értesítések közül az utolsónak keltétől számított második hónap első napján lép hatályba.

19. cikk

1. A jelen Egyezményt határozatlan időtartamra kötik. Az Egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg a két állam részese a Hágában 1954. március 1-én kelt a polgári eljárásról szóló egyezménynek.

2. A jelen Egyezmény felmondható. A felmondás az értesítés napját követő hat hónap elteltével lép hatályba.

Készült Brüsszelben, 1983. május 11. napján, két eredeti példányban, mindegyik példány magyar, francia és németalföldi nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles.

Aláírások"

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1984. április hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] A rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.

Czinege Lajos s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese