69/1984. (XII. 29.) PM rendelet
a társasági adóról szóló 66/1984. (XII. 29.) MT számú rendelet végrehajtásáról
A 66/1984. (XII. 29.) MT számú rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya a belföldi társaságokra terjed ki.
(2) A rendelet alkalmazásában belföldi társaság:
a) a gazdálkodó szervezet kiskereskedelmi, illetőleg vendéglátóipari üzletét bérlő polgári jogi társaság, a gazdálkodó szervezet ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást, termelőeszköz-kereskedést, valamint hulladékbegyűjtést végző részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető polgári jogi társaság, továbbá a magánkereskedők közös néven működő polgári jogi társasága, valamint
b) az a) pontban nem említett polgári jogi társaság;
c) a gazdasági munkaközösség (vállalati gazdasági munkaközösség), az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a munkásszövetkezeti csoport;
d) az ügyvédi és a jogtanácsosi munkaközösség, továbbá a gépjárművezető-képző munkaközösség;
e) a zene-, a tánc-, a balett- és a nyelvoktató munkaközösség, továbbá más, külön jogszabály alapján működő, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség.
(3) A belföldi társaságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a (2) bekezdésben felsorolt szervezeteken kívül, elnevezésüktől és szervezeti formájuktól függetlenül - figyelemmel a 2. §-ban foglaltakra is -, a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről, a kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemszabályozásáról, a közszolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási rendjéről, az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásáról vagy az állami költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló jogszabályok hatálya alá nem tartozó
a) egyesületekre és ezek szövetségeire,
b) egyházi szervekre, ezek intézményeire és vállalkozásaira,
c) társadalmi szervezetek és tömegszervezetek saját és felügyelt intézményeire, vállalkozásaira,
d) magánszemélyek által létrehozott egyéb személyi egyesülésekre, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e jogi személyiséggel vagy sem.
(4) Az adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében a rendelet hatálya más közületi szervekre is kiterjed.
2. §
Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) a 47/1984. (XI. 21.) MT számú rendelet szerint társulati adó fizetésére kötelezett szervezetekre;
b) a társadalmi és tömegszervezetekre;
c) a lakás-, üdülő- és garázsszövetkezetekre, az iskolai szövetkezeti csoportokra, a középiskolai sportkörökre, továbbá az önkéntes tűzoltó egyesületekre;
d) a magánkereskedők közkereseti társaságára; t) az 1. § (2) bekezdésének b) pontjában említett polgári jogi társaságok közül a gazdálkodó szervezet kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletét szerződéses rendszerben üzemeltető polgári jogi társaságra;
f) a művészeti alkotóközösségekre.
Adókötelezettség
3. §
(1) A társaság (1. §) a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező tevékenységével, valamint jogok és jogosítványok átruházásával vagy használatának engedélyezésével (a továbbiakban: együtt: adóköteles tevékenység) elért nyeresége után - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - társasági nyereségadót fizet.
(2) A jogi személyiséggel rendelkező társaságok, valamint az egyházi szervek és intézményeik a kulturális, szociális, vallási vagy sporttevékenységükből, a létesítményeik ilyen célra történt bérbe vagy használatba adásából, a tagjaik tagdíjaiból és az alapszabály szerinti működéshez való egyéb anyagi hozzájárulásaiból, továbbá a tulajdonukban álló ingatlanok lakás céljára történt hasznosításából származó nyereségük után társasági adót nem fizetnek. E rendelkezés nem alkalmazható az 1. § (2) bekezdésében meghatározott társaságok esetén.
(3) Ha a társaság adóköteles tevékenységével kapcsolatban munkaviszonyban vagy munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban társadalombiztosítás alá eső alkalmazottat vagy bedolgozót (a továbbiakban: alkalmazott) foglalkoztat, utána - az 1. § (2) bekezdésének b) és d) pontjában szereplő társaságok kivételével - alkalmazotti társasági adót fizet.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül alkalmazottnak:
a) aki legalább 67%-ban csökkent munkaképességű;
b) a szakmunkástanuló, valamint a szakmunkás-képesítés megszerzését követő két évig ugyanott tovább foglalkoztatott személy;
c) aki táppénzre jogosító keresőképtelen állományba kerül;
d) aki szülési szabadságát tölti, aki gyermekgondozási segélyben részesül;
e) akit a társaság fizetett szabadságon levő alkalmazottja helyett foglalkoztat;
f) a fizetés nélküli szabadságon levő alkalmazott;
g) akinek a munkáját a társaság a felmondás ideje alatt nem veszi igénybe;
h) aki katonai szolgálatot teljesít;
i) a vendéglátóipari egységben foglalkoztatott zenész.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
4. §
(1) Az adókötelezettség az adóköteles tevékenység megkezdésének (a jövedelemforrás keletkezésének), illetőleg az alkalmazott felvételének napján kezdődik. Az adókötelezettség akkor is fennáll, ha a társaság tevékenységét vagy annak egy részét jogszabályi tilalom ellenére vagy hatósági engedély (jóváhagyás) nélkül folytatja.
(2) Az adókötelezettség az adóköteles tevékenység megszűnésével, a jövedelemszerzés befejeződésével, illetőleg az alkalmazottal fennálló jogviszony megszűnésével szűnik meg.
Az adó alapja
5. §
(1) A társasági nyereségadó alapja az adóévben (naptári évben) elért adóköteles nyereség.
(2) Az adóköteles nyereséget úgy kell megállapítani, hogy az adóévben elért társasági bevételt csökkenteni kell az annak megszerzése (elérése) érdekében felmerült és igazoltan kifizetett termelési és kezelési költségekkel. Ugyanilyen módon kell a nyereséget megállapítani, ha a tevékenységnek csak egy része minősül adókötelesnek.
(3) Az adóköteles nyereség megállapításánál az egyes jövedelemforrások bevételéből kell kiindulni. Az adóévben elért bevételt kell figyelembe venni, tekintet nélkül arra, hogy az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik.
(4) Annak érdekében, hogy az éves bevételt csak az azzal kapcsolatos költségek terheljék, az adóévben elszámolt kiadásokat, az anyag- és árukészletről, a félkész termékekről (befejezetlen termelésről) és késztermékekről felvett, nyitóleltár értékével növelni, a záróleltár értékével pedig csökkenteni kell.
6. §
Az alkalmazotti társasági adó alapja az adóévben kifizetett és a társaságnál társadalombiztosítás alá eső munkabér és bérjellegű juttatás összege.
7. §
(1) Az adó alapját becsléssel állapíthatja meg az adóhatóság, ha a társaság
a) adóbevallási kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg a bevallásban szereplő adatok helyességét nem igazolta,
b) nyilvántartási és számadási kötelezettségeit nem, vagy hiányosan teljesítette.
(2) A becslés során az adó alapját a társaság jövedelmi és vagyoni viszonyaira, tevékenységi körére, jellegére, a tevékenységgel elérhető haszonra és a rendelkezésre álló egyéb adatokra figyelemmel kell meghatározni.
(3) Becsléssel megállapított adóalapot csak megváltozott tényállás (újabb adatok, tények, körülmények felmerülése) esetén lehet újra becsülni.
Az adó mértéke
8. §
(1) A társasági nyereségadó mértéke:
a) az 1. § (2) bekezdésének d) és e) pontjaiban szereplő társaságok esetében az adóköteles nyereség 3%-a,
b) az 1. § (2) bekezdésének a) is c) pontjaiban szereplő társaságok esetében ha az évi átlagos taglétszám szerint egy főre jutó adóköteles nyereség 200 000 Ft-nál nem több, az adóköteles nyereség 6%-a, 200 000 Ft-ot meghalad, tagonként 12 000 Ft és a 200 000 Ft-ot meghaladó adóköteles nyereség 12%-a,
c) az 1. § (3) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban szereplő társaságok esetében az adóköteles nyereség 20%-a,
d) minden más társaság esetében az adóköteles nyereség 40%-a,
(2) Az alkalmazotti társasági adó mértéke 20%.
A társaságok adóbevallási, adóbefizetési, bejelentési és nyilvántartási, illetőleg a közületi szervek adatszolgáltatási kötelezettsége
9. §
(1) A társasági adót önadóztatás formájában kell bevallani az első fokú adóhatósági feladatokat ellátó szervhez, a PM Ellenőrzési Főigazgatóságának a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatóságához (a továbbiakban: adóhatóság).
(2) Az adóbevallás benyújtásának elmaradása a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés szempontjából az adóösszeget nem tartalmazó bevallással esik egy tekintet alá.
(3) Az adóbefizetéseket a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Adóelszámolási Irodájához kell teljesíteni.
(4) A társasági adóval kapcsolatos eljárásnál, ellenőrzésnél, a mulasztások szabálytalanságok miatti intézkedéseknél az állami pénzügyekről szóló törvényt és végrehajtási rendeletét, a vállalati gazdálkodó szervezetek, valamint a társaságok adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól, a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól, továbbá a pénzügyi ellenőrzésről szóló jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A társaságok adóbevallás-adási, adóbefizetési, bejelentési kötelezettségük teljesítése érdekében a vállalati gazdálkodó szervezetek, valamint a társaságok adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló rendelet előírásai szerint járnak el.
(6) A társaságok nyilvántartásaikat és számadásaikat olyan módon kötelesek megszervezni, hogy azok megbízható alapul szolgáljanak a társasági adó alapjának megállapításához, valamint a társaság vagyonának védelméhez és a társaság tagjaival, illetőleg a társaság által foglalkoztatott személyekkel kapcsolatos elszámolásokhoz Az 1. § (2) bekezdésében szereplő társaságok nyilvántartási és számadási kötelezettségére az 1. sz. Mellékletben meghatározott előírásokat kell alkalmazni. Az adóhatóság bármely társaság esetében más nyilvántartások vezetését is előírhatja vagy azok vezetése alól felmentést adhat.
(7) A közületi szervek a társaságok részére teljesített, az adóévben összesen 2000 Ft-ot meghaladó összegű kifizetéseikről a kifizetésben részesített társaság székhelye szerint illetékes adóhatóság részére a kifizetést követő év január 15. napjáig kötelesek írásban adatot szolgáltatni. A társaságonként kiállított adatlapnak tartalmaznia kell:
a) a kiállító szerv megnevezését,
b) a társaság megnevezését és címét,
c) az egyes kifizetések összegét, idejét és jogcímét.
(8) A társaság köteles az adóhatóság felhívására írásban közölni mindazokat a tudomására jutott adatokat, amelyek adózásával, más szerv vagy személy adózásával összefüggnek
Záró rendelkezések
10. §
(1) Ez a rendelet 1985. január 1. napjával lép hatályba, rendelkezéseit az ez időponttól keletkezett adóalapok utáni adózásra kell alkalmazni. A 9. §-ban foglalt rendelkezéseket a rendelet hatályba lépését megelőző időszakra is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a 35/1978. (XII. 22.) PM számú, a 39/1980. (XI. 22.) PM számú, a 29/1981. (IX. 29.) PM számú, a 30/1982. (VI. 26.) PM számú, valamint a 46/1983. (XI. 20.) PM rendeletek, de ezeket a rendeleteket az 1985. január hó 1. napját megelőzően keletkezett adóalapok esetében továbbra is alkalmazni kell.
(3) Az értelmező rendelkezéseket e rendelet 2. Melléklete tartalmazza.
(4) Az 58/1981. (XI. 19.) MT számú rendelet 12. §-ának (1) bekezdésében szereplő adómérséklési, illetőleg adóelengedési jogot társaságok esetében az adóhatóság vezetője gyakorolja.
(5) Ahol jogszabály a társasági adóról szóló 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó belföldi társaságra nézve tartalmaz rendelkezést, ott 1985. január 1. napjától e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú Melléklet a 69/1984. (XII. 29.) PM számú rendelethez
A társaságok nyilvántartási és számadási kötelezettségéről
1. A pénzforgalomról, az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokról "Naplófőkönyvet" kell vezetni, amelyet a társaság tevékenységének megkezdését követő 15 napon belül az adóhatósághoz hitelesítésre be kell nyújtani A naplófőkönyvben külön rovaton kell kimutatni a pénztár és külön rovaton (rovatokon) a bankszámla (bankszámlák) forgalmát. A naplófőkönyvbe az adatokat naponta, bizonylatok alapján és - a magánkereskedők közös néven működő polgári jogi társaságának kivételével - tételesen kell bejegyezni.
Mind a pénztárrovaton, mind a bankszámlán (bankszámlákon) elszámolt bevételi és kiadási tételeket jogcím szerint részletező rovatokban is szerepeltetni kell. A részletező rovatokat bevételek, kiadások, aktív elszámolások (pl. kifizetett előlegek) és passzív elszámolások (pl hitelek) csoportosításban az adóbevallás elkészítéséhez és a társaság vagyonmegállapításához szükséges bontásban kell megnyitni és vezetni. A pénztár- és bankszámla rovatok forgalma mindenkor meg kell egyezzen a részletező rovatok forgalmával.
A naplófőkönyvet legalább negyedévenként le kell zárni. Záráskor meg kell állapítani az egyes rovatok év elejétől halmozott forgalmának végösszegét - oly módon, hogy adókulcsonkénti elkülönítéssel a forgalmi adó alapja is kiszámítható legyen -, majd meg kell győződni a naplófőkönyv adatainak egyezőségéről. A naplófőkönyv adatainak helyességét a nyilvántartás vezetésével megbízott személy és (vagy) a társaság felelős vezetője aláírásával köteles igazolni.
2. Az állóeszköz-nyilvántartást a
- faépületek, pavilonok, építmények, - egyéb épületek,
- gépek, berendezések, felszerelési tárgyak és kizárólag sajátos üzemi (üzleti) járművek csoportosításban, és azon belül egyedi részletezéssel,
- jellemző, illetőleg az azonosításhoz szükséges adatok feltüntetése mellett
kell elkészíteni.
A nyilvántartásban szereplő adatokat okmányokkal bizonyítani kell. A nyilvántartást folyamatosan úgy kell vezetni, hogy abból, a bekövetkezett változásokat, az évenkénti leírásokat és a még leírható értéket meg lehessen állapítani.
3. A raktári készletekről - anyagokról, fogyóeszközökről, kész- és félkész termékekről - mennyiségi nyilvántartás vezetése nem kötelező. A vásárolt készletek értékét azok beszerzésekor kell kiadásként elszámolni.
Az adóév végén (december 31.) a készleteket leltározni kell. A leltárban az állóeszközöket beszerzési áron - a már elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett - értékben, a vásárolt új raktári készleteket (anyagokat, fogyóeszközöket stb.), az utolsó számla szerinti beszerzési áron, a használt de rendeltetésszerű használatra még alkalmas, darabonként 1000 Ft beszerzési ár feletti fogyóeszközöket és gyártóeszközöket a tényleges beszerzési ár 50%-os értékében kell a leltárban szerepeltetni. A darabonkénti 1000 Ft értékhatár alatti fogyóeszközöket és gyártóeszközöket, valamint a már teljesen leírt állóeszközöket a leltárban értékben szerepeltetni nem szabad. A saját termelésű (előállított gyártott) befejezetlen termelést, félkész- és késztermékeket előállítási áron - anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt együttes összegében - kell értékelni.
4. A munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján kifizetett munkabérek és egyéb kifizetések elszámolásánál a Munka Törvénykönyvében, illetve annak végrehajtási utasításaiban foglaltak szerint kell eljárni. A társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolásokat, nyilvántartásokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell vezetni.
5. Nyilvántartást kell vezetni a vevőkkel, szállítókkal kapcsolatosan, áru-, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésből, szolgáltatásból származó követelésekről, illetve kötelezettségekről, a követelésekre befolyt összegekről, illetve a szállítói követelések kiegyenlítésére átutalt összegekről.
6. Nyilvántartást kell vezetni
- a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről és tartozásokról (folyósított előlegekről, ezek levonásáról; úti előlegekről, elszámolásra kiadott előlegekről stb.)
- a tagokkal és segítő családtagokkal kapcsolatos elszámolásokról (előleg személyi jövedelemből és az abból levont összegek).
A társaság gépjármű-használata során - a tényleges futásnak megfelelő költségelszámolás érdekében - vezetett útnyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az utazás időpontját;
b) honnan, hová történt az utazás;
c) a felkeresett üzleti partner megnevezését]
d) az utazó személyek megnevezését;
e) a közforgalmú útvonalon számított legrövidebb megtett utat km-ben.
7. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a 2000 Ft-ot elérő vagy meghaladó bevételről (eladásról, munkateljesítésről stb.) a társaságnak számlát kell adnia a megrendelőjének (vevőjének). A számlaadási kötelezettség akkor is fennáll, ha a követelés kiegyenlítése 2000 Ft-nál kisebb részletekben történik. A 2000 Ft-on aluli eladás, megrendelés alapján kapott ellenértékről nyugtát, vagy a megrendelő kívánságára számlát kell adni.
A számlának tartalmaznia kell:
a) a kiállítás helyét és idejét;
b) a számlázásra kötelezett társaság megnevezését;
c) a vevő (megrendelő) megnevezéséit;
d) az áru, a végzett munka megjelölését és mennyiségét;
e) az egységárat és a vételár (ellenérték) teljes összegét;
f) minden olyan adatot, amely a termék (áru) vagy szolgáltatás azonosításához szükséges.
Számlázás céljára az MSZ 5613 sz. A/5. alakú "Átírótömböt" vagy szabvány számlanyomtatványt, nyugtatömbként az e célra forgalomba hozott "Nyugtatömböt" kell használni. A számlát, nyugtát két példányban kell kiállítani. Az eredeti példány a vevőnél, megrendelőnél marad.
8. Az év végén, a december 31-i állapotnak megfelelően vagyonkimutatást kell készíteni és azt az adóbevallással együtt, az illetékes szervek részére meg kell küldeni. A vagyonkimutatásban az eszközök értékét, a követeléseket és kötelezettségeket a naplófőkönyv, a leltárak és az analitikus nyilvántartások adatai alapján kell szerepeltetni.
9. Az elszámolásokban szereplő bizonylatok kiállítására, alaki és tartalmi kellékeire vonatkozóan a számvitel bizonylati rendjéről szóló 29/1978. (XI. 14.) PM számú rendelet 3. § és 4. §-ának előírásait kell alkalmazni. A naplófőkönyvet, a leltárt, a vagyonkimutatást, az analitikus nyilvántartásokat és mindezek bizonylatait, valamint a tevékenységgel összefüggő iratokat, feljegyzéseket stb. az adó kivetéséhez való jog elévüléséig kell megőrizni.
A naplófőkönyv és az említett más üzleti iratok havonként egy alkalommal, a naptári hónap ugyanazon időszakában, legfeljebb öt munkanapra a telephelyen kívül a társaság könyvelőjénél is tarthatók; a könyvelő nevét, telephelyét és a könyvelési időszakot azonban az első fokú adóhatósághoz be kell jelenteni.
2. sz. Melléklet a 69/1984. (XII. 29.) PM számú rendelethez
Értelmező rendelkezések
A társasági adóra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:
1. Szociális tevékenység: a gyermekek, az időskorúak, a betegek és a rokkantak gondozása, ápolása.
2. Tagdíjnak nem tekinthető az olyan befizetés, amely kizárólag adott rendezvény látogatására, illetőleg valamely szolgáltatás egyszeri igénybevételére jogosít.
3. Jövedelemszerzés befejeződésén a társaság kötelezettségeinek teljesítését és követeléseinek kiegyenlítését, illetőleg ezek igazolt lehetetlenülését kell érteni.
4. Az évi átlagos taglétszám az adóévben - a társaság adóköteles tevékenységének idején - minden hónap 15. napján fennálló taglétszám átlagával állapítandó meg.
5. Bevétel mindaz, ami készpénz vagy jóváírás formájában, illetőleg bármilyen más módon (pl. természetbeni juttatás) az adóköteles tevékenységgel kapcsolatban az adóévben a társaság rendelkezésére áll. A készpénzt (természetbeni juttatási) a felvétele napján, a jóváírt összeget a jóváírás napjával kell a bevételhez számítani.
Bevételnek kell tekinteni a kapott kötbért, továbbá azoknak a termékeknek a forgalmi értékét is, amelyeket a társaság saját céljára felhasznál, vagy másnak részben vagy egészben ingyen átenged. Az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeget bevételként kell számításba venni. A visszavett csomagolóanyag értéke a bevételhez nem számítható. Bevétel az értékesített állóeszközért kapott ellenérték, ha az állóeszköz beszerzési árát vagy értékcsökkenését a társaság költségei között bármely évben elszámolta.
Ha a társaság bárkinek nem ugyanazon évben visszafizetésre kerülő kölcsönt nyújt, ennek összege a kifizetés évében a bevételből nem vonható le, a visszafizetés évében azonban bevételt nem képez.
Nem számítható a bevételhez a társaság által felvett kölcsön, az általa nyújtott kölcsönre történő visszafizetés, az üzletbe fektetett eszközök (pénz stb.) értéke, az élet- és vagyonbiztosítás alapján kapott kártérítés, kivéve, ha a biztosítás díját a rendelet költségként engedi elszámolni.
Nem lehet bevételként figyelembe venni a társaság tagja által az üzletbe fektetett eszközök (pénz stb.) értékét, a korábbi évről átvitt adózott társasági nyereséget, valamint a tag által - adózott jövedelméből - a társaság részére teljesített nyereség-visszafizetést.
6. Termelési és kezelési költségek:
a) az anyag- és árubeszerzésre, a szállításra, a karbantartásra, az állóeszközök indokolt felújítására, a vásárolt fogyóeszközre fordított összegek;
b) az alkalmazott részére ténylegesen kifizetett, az adóköteles bevétellel és jövedelemmel arányban álló bér és társadalombiztosítási járulék; az alkalmazott munkabére után befizetett alkalmazotti társasági adó, továbbá jogszabály alapján a munkáltatót kötelezően terhelő, az alkalmazottnak járó nem bérjellegű kifizetés;
c) a megrendelő által igazolt, szavatosság és jótállás során felmerült költségek, valamint a vendéglátóipari és kereskedelmi tevékenységet folytatóknál az igazolt árubeszerzéssel kapcsolatban az állami üzletekre vonatkozó belkereskedelmi miniszteri rendeletben meghatározott normalizált hiánynak az árbevételre vetített mértéke, a Központi szervezésű, oktatási jellegű, a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó továbbképzés, valamint az ezzel összefüggő utazás indokolt költsége;
d) az egyéb üzemi költségek: az üzlet bére, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a távbeszélő díja, a közlekedés és szállás költsége - ide nem értve a tag esetében a lakás és a székhely közötti utazás költségét -, a székhelytől távol foglalkoztatott alkalmazott utazási, étkezési és szállásköltsége, a műszaki leírás, tervrajz költsége, a bérmunka díja, a hatóságilag előírt munkaruha, védőöltözet, védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés költsége, az alvállalkozó, részére adott ellenérték, az adóköteles tevékenységgel összefüggően igénybevett pénzintézeti hitelre fizetett kamat, a kifizetett kötbér, a termeléssel összefüggő perköltség, az üzletvitellel összefüggésben kifizetett vám, az alkalmazottnak megítélt és kifizetett baleseti kártérítés, az üzleti tevékenységgel összefüggésben fizetett vagyonbiztosítási díj, a reklám és propaganda költsége, a magánkereskedők közös néven működő polgári jogi társasága tagjának KISOSZ-tagdíja stb.:
e) az állóeszköz beszerzési ára az alábbiak szerint
ea) az állóeszköz pótlásakor (értékesítésekor, selejtezésekor) a teljes beszerzési ár vagy;
eb) minden más esetben az állóeszközök évenkénti értékcsökkenési leírása útján az év utolsó napján a leltárban szereplő állóeszköz beszerzési arának (értékének) épületek, építmények esetén évi 5%-a, gépeknél, berendezéseknél, felszerelési tárgyaknál, valamint sajátos üzemi (üzleti) járművek esetén évi 20%-a; faépület, pavilon, szabadtéri (sportlétesítmény (pl. teniszpálya, tanmedence) esetében évi 10%-a időarányosan elszámolható (egyik évben el nem számolt amortizáció a másik évre átvihető, erre az adóbevallásban kifejezetten utalni kell);
f) az adóévben folytatott tevékenység után járó, határidőben befizetett forgalmi adó, a tevékenységgel kapcsolatos illeték;
g) a jogszabály alapján foglalkoztatható segítő családtag által kapott összeg havi 3000 Ft-ig;
h) a társaság székhelyén vagy telephelyén felszerelt telefon, CB-rádió, telex ára, a beszerelés költsége, kivéve, ha a társaság székhelye (telephelye) valamelyik tag lakásán van;
i) a reprezentációs költség, legfeljebb az éves bevétel fél százalékát meg nem haladó mértékben;
j) a társaság megalakításával kapcsolatos közvetlen költségek - a megalakulás évében -;
k) az az előzetes megállapodás szerinti juttatás, amelyet a vállalati gazdasági munkaközösség, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport a jövedelméből (nyereségéből) nyújtott annak a vállalatnak, illetőleg szövetkezetnek, amelynek keretében működik;
l) az olyan életbiztosítás díja, amelyet azért kötöttek, mert a társaság tagjának egészsége, testi épsége a tevékenység során közvetlenül nagy veszélynek van kitéve.
A társaság tagja által az üzletbe fektetett álló-és fogyóeszközök értékét költségként úgy kell elszámolni, mintha az eszközöket a társaság vásárolta volna.
Járművek közül fenntartási, javítási és felújítási költségeket csak a társaság vagy a tagja tulajdonában levő sajátos üzemi gépjármű után lehet elszámolni. A társaság által használt - a társaság, a tagja vagy alkalmazottja tulajdonában levő - nem üzemi gépjármű esetén - a megtett utakról vezetett nyilvántartás alapján - utazási és szállítási költségként a saját személygépkocsi hivatalos célú használatára vonatkozó rendelkezések szerinti térítési díjnak megfelelő összeg számolható el költségként. Nyilvántartás hiányában az említett térítési díj társaságonként összesen havi 500 km vélelmezett futás után számolható el.
Tehergépjárművel folytatott fuvarozás esetén a tényleges költség számolható el, amely nem lehet több mint a Tehergépjármű Díjszabás 29. §-ában meghatározott kilométer díjtételeknek megfelelő összeg.
7. Nem tekinthetők termelési és kezelési költségnek a pénzügyi ellenőrzés alapján megállapított adórövidítéssel, a jogszabály megsértéséből származó egyéb kötelezettséggel kapcsolatos befizetések (bírság, adópótlék, adóbehajtási költség, tisztességtelen haszon elvonása, vagyonelkobzás stb.). Ugyancsak nem minősül költségnek az állóeszközbeszerzésre fordított kiadás, az adósságokra teljesített törlesztés, a fel nem használt anyag- és árukészlet beszerzésére, előállítására kiadásként elszámolt összeg, a segítő családtagnak a 6/g pontban foglaltakat meghaladó díjazása, a kötelezettség nélkül adott ajándék, adomány - ide nem értve a társadalmi gyűjtéssel kapcsolatos adományt - és más ingyenes szolgáltatás
Az a juttatás, amelyet a társaság tagja a társaságtól kap - a jogszabály alapján a tagnak járó költségtérítés kivételével - költségként nem számolható el. Nem lehet költségként elszámolni a társasági nyereségadót, a társaságnak vagy tagjának (alkalmazottjának, megbízottjának) jogszabálysértéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségét - az önellenőrzés alapján megállapított forgalmi adóhiány, az önellenőrzési pótlék és a fizetési halasztás vagy részletfizetési kedvezmény esetén felszámított késedelmi pótlék kivételével -, továbbá a társasági tag és segítő családtag után fizetett társadalombiztosítási járulékot (baleseti járulékot).
8. Állóeszköz: a kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló épület, építmény és sportlétesítmény, a lakástól, üdülőtől műszakilag elkülönült üzleti, üzemi helyiség (iroda, műhely, raktár stb.), a jármű. A gépek, berendezések, felszerelési tárgyak akkor, ha elhasználódási idejük - rendeltetésszerű használat mellett - három évnél hosszabb és beszerzési értékük 20 ezer Ft-nál nagyobb, illetőleg külön jogszabály nem utalja a fogyóeszközök körébe.
9. Társaság tagja: a rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében szereplő társaságok tagja.
10. Segítő családtagnak a jogszabályi előírások mellett az minősül, aki a jövedelemszerző tevékenységben legalább napi 4 órán át részt vesz és saját iparjogosítvánnyal nem rendelkezik, illetőleg nem tagja más társaságnak.
11. Reprezentációs költség az üzleti partner ellátását, megvendégelését szolgáló összegek, a partner részére nyújtott kis értékű ajándéktárgyak beszerzési értéke.
12. Sajátos üzemi gépjármű: amelyet a társaság kizárólag az adóköteles tevékenységgel kapcsolatban tud használni.
13. Társaság tagjának járó költségtérítés: a saját gépkocsi használatáért a saját személygépkocsi hivatalos célú használatára vonatkozó rendelkezések szerint kapott térítés, az ügyvédi munkaközösségi tag havi költségátalánya és más, jogszabály rendelkezésével a társaság tagja részére kifizetni rendelt térítés jellegű járandóság.
14. Közületi szerv: a szerződéses kereskedelmi üzemeltetést folytatók polgári jogi társasága, magánkereskedők közkereseti társasága, valamint a társasházközösség kivételével minden szerv és szervezet, tekintet nélkül szervezeti formájára, elnevezésére, jogállására, ide értve a belföldön kifizetést teljesítő külföldi szerveket, szervezeteket is.