10/1985. (II. 16.) PM rendelet

a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások önköltségszámításának rendjéről szóló 50/1979. (XII. 15.) PM rendelet módosításáról

Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

Az 50/1979. (XII. 15.) PM rendelet (továbbiakban: R.) 2. § (2), (4) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A vállalat az önköltségszámítási rendjére vonatkozó előírásokat e rendelet előírásainak megfelelően Önköltségszámítási Szabályzatba (a továbbiakban: Szabályzat) köteles foglalni."

"(4) A Szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a kalkuláció tárgyát (a kalkulációs egységek kijelölését),

b) a költségtényezők tagolását és tartalmát (kalkulációs séma),

c) a fenntartó és segédüzemek, valamint a főágazati általános költségek felosztási módját és ezzel összhangban a költségek vetítési alapjának meghatározását,

d) az alkalmazott önköltségszámítási módszerek leírását, ideértve az iker- és melléktermékekre elszámolt költségek meghatározásnak módszerét is

e) a kalkulációs időszakot (az utókalkuláció készítésének időpontját),

f) az utókalkuláció és a könyvvitel adatai egyeztetésének módját,

g) az önköltségszámítási adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért felelős személyek munkakörének megjelölését."

"(8) Az önköltségszámítás kötelezettsége a mezőgazdasági ágazatba sorolt vállalatoknál az alaptevékenységből származó termékekre szűkített önköltségig, a többi vállalatoknál közvetlen önköltségig (a továbbiakban együtt: értékelés alapjául szolgáló önköltség) azokra a kalkulációs egységekre terjed ki, amelyek termékeiből a vállalatnak év végén készlete van."

2. §

A R. 3. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az értékelés alapjául szolgáló önköltséget az 1. és 2. számú melléklet szerinti kalkulációs séma részletezésében kell kiszámítani.

(4) A kalkulációs séma szerinti költségtényezők a vállalat sajátosságainak, adottságainak és információs igényeinek megfelelően részletesebben is tagolhatók.

(5) Az értékelés alapjául szolgáló önköltség kalkulációs költségtényezőinek tartalmát, valamint a vállalati belső információs célra számítható további önköltség kategóriákat a rendelet mellékletei tartalmazzák."

3. §

A R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson

a) a saját termelésű készletek értékeléséhez,

b) az önköltség tervezéséhez és megfigyeléséhez,

c) a gazdaságossági számításokhoz."

4. §

A R. 10. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Közvetlen költségnek minősülnek a termelés volumenének és összetételének változásával általában közvetlen kapcsolatban levő költségek, amelyek a termék előállítása és szolgáltatás teljesítése, továbbá értékesítése érdekében merülnek fel, és kalkulációs egységre utalványozhatók, illetve a kalkulációs egységre jutó értéke megfelelő mutatók, jellemzők segítségével megállapítható és elszámolható az 1. számú melléklet II. részében foglalt tartalommal. Ezek a költségek azonban nem tartalmazhatnak olyan költségelemeket, amelyeket az ágazati számlakeret kötelezően a vállalat központi irányításának költségei közé sorol. Értékcsökkenési leírás kalkulációs egységre közvetlenül nem számolható el.

(3) Normatív utókalkuláció esetén a tényleges közvetlen önköltség az érvényes norma szerinti költségek és a normaeltérések kalkulációs tényezőnkénti összevonásával (a normaeltérések előjelétől függően összeadásával vagy kivonásával) állapítható meg.

(4) A közvetlen önköltség számításának és a főágazati általános költségek felosztásának módszerét a Szabályzatban kell meghatározni".

5. §

A R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Tervezési, gazdaságossági és fedezeti számításoknál a gazdasági kalkuláció bármely formája alkalmazható. A gazdasági kalkuláció önköltségtartalmát - a rendeletben és annak mellékletében foglaltak figyelembevételével - a vállalat határozza meg."

6. §

A R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek.

"14. § (1) Utókalkuláció az a gazdasági-műszaki tevékenység, amellyel a vállalat a termelés (tevékenység) befejezése után a könyvviteli elszámolásokban gyűjtött költségek alapján a termék tényleges értékelés alapjául szolgáló önköltségét kiszámítja.

(2) A saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek) év végi mérlegértékének meghatározásához az évzárlatkor meglevő saját termelésű készletek értékelésének. alapjául szolgáló önköltségig bezáróan utókalkulációt kell készíteni.

(3) A főkönyvi számlán vagy a számlához kapcsolódó analitikus nyilvántartásban a közvetlen költségeket kalkulációs egységenként, a fenntartási, segédüzemi és főágazati általános költségeket költséghelyenként, továbbá a felosztásukhoz szükséges vetítési alapokat költséghelyenként, azon belül kalkulációs egységenként folyamatosan gyűjteni kell.

(4) Az utókalkuláció és a könyvelés (főkönyvi könyvelés, analitikus nyilvántartás) adatai között tartalmi és számszerű egyezőségnek kell fennállni. A vállalat belső előírásokkal köteles gondoskodni arról, hogy a könyvvitelben ténylegesen elszámolt költségek az utókalkuláció adataival egyeztethetők legyenek."

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1985. január 1. napjától kell alkalmazni; egyidejűleg a R. 2. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti, a R. 1., 2. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

(2) A R. 2. § (2) bekezdése szerinti Szabályzat módosítását, illetve kiegészítését a vállalat - az e rendeletben és az ágazati irányelvekben foglaltak alapján - legkésőbb 1985. június 30-ig köteles elvégezni.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminisztériumi államtitkár

Melléklet a 10/1985. (II. 16.) PM rendelethez

I.

Az 1. számú melléklet I. rész, továbbá a II. rész 4/a és a 11-15. pontjainak előírásai hatályukat vesztik.

Az 1. számú melléklet "A költségtényezők kötelező részletezése" rész a következőkre módosul:

"1. Közvetlen anyagköltség [a felhasznált saját termelésű termékek értékelés alapjául szolgáló önköltségen, a vásárolt termékek tényleges beszerzési áron (1/a±1/b)]

1/a Közvetlen anyagköltség elszámolási egységáron (a felhasznált saját termelésű termékek rögzített elszámolási egységáron, a vásárolt termékek tényleges beszerzési áron)

1/b Értékkülönbözet (felhasznált saját termelésű termékek rögzített elszámolási egységáron számított értékének és az értékelés alapjául szolgáló önköltségen számított értékének különbözete)

2. Közvetlen bérköltség

3. Közvetlen bérek társadalombiztosítási járuléka

4. Értékesítési különköltség

5. Egyéb közvetlen költség

a) Álló- és forgóeszköz fenntartási költség

b) Segédüzemi költségek

c) Felhasznált befejezetlen termelés egyéb költsége

d) Egyéb költségek

6. Le: Növénytermelés káreseménye miatt elszámolt összeg

7. Közvetlen költség összesen (1+2+3+4+5-6)

8. Le: Melléktermék értéke

9. Főtermék közvetlen költsége (7-8)

10. Főágazati általános költség

11. Szűkített költség (9+10)

Az 1. számú melléklet "II. A költségtényezők tartalma" című rész a következő bevezető szöveggel egészül ki, továbbá a 3., 4., 5/e és 9. pontja a következők szerint módosul, illetve egészül ki:

"A közvetlen költségek körét és tartalmát - a számlakeretben foglaltak alapján - a vállalat sajátosságai, valamint a következőkben felsorolt irányelvek figyelembevételével a vállalat határozza meg."

Az 1. kalkulációs tétel részletezésénél a bérmunkadíjra vonatkozókat törölni kell.

A 3. kalkulációs tétel megnevezése és szövege helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3. Közvetlen bérek társadalombiztosítási járuléka

Közvetlen bérek társadalombiztosítási járulékaként a közvetlen munkabér, munkadíj társadalombiztosítási járulékát kell a kalkulációban szerepeltetni, amely magában foglalja a szövetkezetek által a tagok részére fizetett szülési és betegségi segélyt is."

A 4. kalkulációs tétel megnevezése és szövege helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyben az eddigi 4-10. sorszámok eggyel megnövekednek, a, b, c, d, és e alpontok betűjele a, b, c és d betűjelre módosul:

"4. Értékesítési különköltség

Értékesítési különköltségként kell kimutatni általában a megrendelő különleges igénye miatt felmerülő, illetve felmerült és a kalkulációs egységre közvetlenül elszámolható értékesítési költségeket (különleges csomagolás, szállítás, prospektusok stb. költsége). Az export értékesítés külön költségeként kell kimutatni a kötésre elszámolt közvetlen költségeket, a külkereskedelmi kirendeltségek, szervizállomások költségeit, a belföldi útszakaszra eső fuvarköltséget, bizományi díjat és rezsitérítést."

Az 5 d "Egyéb költségek" kalkulációs tétel szövege a következőkkel egészül ki:

"Itt kell elszámolni továbbá a saját termelésű készletek bérmunkadíját a bérmunkát végző által a munka teljesítéséért számlázott összeggel egyezően, a vállalati megbízások teljesítéséért a vállalati munkaközösségnek térített összeget, a gépek és termelőberendezések kalkulációs egységre közvetlenül elszámolható bérleti díját."

A "9. Főtermék közvetlen költsége" kalkulációs tétel szövege a következőképpen egészül ki:

"A termelés mennyiségével közel arányosan változó költségeket tartalmazza, ezért fedezeti számításához a különféle fedezeti mutatók meghatározásához közvetlenül felhasználható."

A "10. Főágazati általános költség" kalkulációs tétel szövege a következőkkel egészül ki:

"A főágazati általános költségek között számolható el kalkulációs egység által használt állóeszköz közvetlen költségként nem terhelhető értékcsökkenési leírása is."

Az 1. számú melléklet a következő III. résszel egészül ki:

"III. Irányelvek a teljes önköltség és a módosított önköltség kiszámításához

Amennyiben hatóság elrendelésére vagy saját információs célra a teljes önköltség vagy a módosított önköltség kiszámítása is indokolt, a teljes önköltség és a módosított önköltség a szűkített önköltségből kiindulva a következő kalkulációs költségtényezők számbavételével állapítható meg:

11. Szűkített költség

12. Központi irányítás általános költsége (üzemegységi, kerületi, gazdasági általános költségek)

13. Teljes költség (11+12)

14. Önköltségben érvényesíthető különféle ráfordítások

15. Értékkülönbözet

16. Módosított költség (13+14±15)

12. Központi irányítás általános költsége (üzemegységi, kerületi, gazdasági általános költségek)

Ebben a költségtényezőben kizárólag az ágazati számlakeret és a vállalati számlarend előírása szerint ilyen címen elszámolható költségeket szabad számításba venni. Itt veendő figyelembe a kalkulációs egység közvetlen, illetve szűkített önköltségében nem szerepeltetett értékcsökkenési leírás.

A központi irányítás általános költségeinek felosztási módját a kalkulációs egységekre az ágazati önköltségszámítási irányelvek figyelembevételével a vállalat határozza meg.

Az általános költségek felosztásának módszerei a következők lehetnek:

a) osztó kalkuláció,

b) pótlékoló kalkuláció,

c) vegyes kalkuláció (a kalkulációs módszerek kombinációja).

Az önköltségszámítási módszerek megválasztásánál a tevékenység jellegét, az alkalmazott technológiát és a vállalat szervezeti felépítését indokolt figyelembe venni.

13. Teljes költség

Teljes költség a kalkulációs egységre elszámolt (felosztott) szűkített költség és a kalkulációs egységre felosztott központi irányítás általános költségének együttes összege (11+12. költségtényező). A teljes önköltség a kalkulációs egység teljes költsége és a kalkulációs időszakban előállított főtermék hányadosa.

14. Önköltségben érvényesíthető különféle ráfordítások

Ezen a címen lehet a növénytermelés kalkulációs egységeire a fizetett földadó összegét a vetésterület aranykorona értéke arányában felosztani. Földadó csak arra a kalkulációs egységre osztható, amely fővetésű növénytermelési kalkulációs egységként szerepel.

25. Értékkülönbözet

A módosított költség a teljes költség, az önköltségben érvényesíthető különféle ráfordítások és az értékkülönbözet összegezésével állapítható meg (13+14 + 15 költségtényező). A főtermék módosított önköltsége a kalkulációs egység módosított költsége és a kalkulációs időszak alatt előállított főtermék hányadosa. Ez a költségkategória a felhasznált saját termelésű termékeket rögzített elszámolási egységáron, a hatósági árral rendelkező felhasznált saját termelésű termékeket hatósági áron számított értéken tartalmazza.

Gazdaságossági számításhoz készített önköltségszámításnál a közvetlen költség (7. költségtényező) vagy a szűkített költség (11. költségtényező) is módosítható az értékkülönbözet összegével.

önköltség nemcsak a termékegységre, hanem a termelési kapacitás egységére (hektár, állat darabszám stb.) is számolható.

II.

A 2. számú mellékletnél "súly" kifejezés alatt az új mértékrendszer szerinti "tömeg"-et kell érteni.