14/1985. (VII. 20.) ÉVM rendelet

az üdülőhellyé nyilvánításról, továbbá a gyógy- és üdülőhelyi határvonal kijelöléséről

A gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII. 19.) MT rendelet (a továbbiakban: R/13. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

(A R. 4. §-ához)

1. §

(1) A település (településrész) üdülőhellyé nyilvánítása során azok az adottságok vehetők figyelembe, amelyek az üdülés céljára (természetjárás, vízisport, télisport, termálüdülés, falusi üdülés, pihenés, kulturális programok stb.) ténylegesen alkalmasak és használhatók.

(2) Az üdülőhellyé nyilvánítás során elsősorban azokat a településeket (településrészeket) kell figyelembe venni, ahol az üdülési adottságok és a természeti tényezők sokrétűsége, továbbá a közösségi és a szolgáltató intézmények mennyisége, minősége alapján tartós üdülés lehetséges.

2. §

(1) A település (településrész) üdülési funkcióval és annak megfelelő fogadóképességgel akkor rendelkezik, ha

a) legalább regionális vagy kistérségi vonzása van, és annak feltételei hosszabb távon is biztosítottak (területrendezési terv, illetőleg a megyei településfejlesztési koncepció ott üdülési célú hasznosítást irányoz elő), továbbá

b) az üdülőnépesség elhelyezéséhez és ellátásához szükséges feltételek (szállásférőhelyek, kereskedelmi ellátás stb.) adottak.

(2) A környezet minősége üdülésre akkor megfelelő, ha

a) az adottságok színvonala (vízminőség, erdő, levegőtisztaság, csendesség stb.) lehetővé teszi a zavartalan üdülést, és e színvonal tartós megőrzése területrendezési, hatósági és más eszközökkel (pl. az álattartás szabályozásával, védőövezetek kijelölésével) megoldott, úgy, hogy az üdülőnépesség által a használati igénybevétel tartósan nem haladja meg a környezet teherbíróképességét,

b) az üdülési környezet fenntartásához szükséges kommunális szolgáltatásokról (települési hulladékok gyűjtése és elszállítása, szennyvizek elhelyezése, köztisztaság, belterületi vízrendezés, közutak és közhasználatú zöldterületek fenntartása stb.) rendszeresen gondoskodnak.

(3) Az üdülőnépesség alapfokú ellátása akkor megoldott, ha a lakónépesség ellátásának veszélyeztetése nélkül

a) a település (településrész) rendszeresen közlekedő tömegközlekedési eszközzel elérhető,

b) az egészséges ivóvíz közüzemi vagy más módon helyben biztosított,

c) a villamosenergiával való ellátás közüzemi vagy más módon megoldott,

d) az élelmiszer és napicikk ellátás helyben vagy a településen belül elérhető közelségben biztosított,

e) folyamatos üzemű segélykérő, telefon, továbbá postai szolgálat a településen belül működik,

f) az elsősegélynyújtás helyben megoldott és a körzeti orvosi ellátás elérhető közelségben van.

(4) A közösségi célú üdülési szolgáltatásoknál elsősorban az üdülés céljának és a helyi sajátosságoknak megfelelő létesítményekre (pl. vízparton: kiépített strand, vízisportlétesítmény, hegyvidéken turista utak, menedékház stb.) kell figyelemmel lenni.

3. §

A kiemelt üdülőhellyé nyilvánításhoz szükséges átlagosnál magasabb minőségi színvonal akkor áll fenn, ha a településen (településrészen) - a 2. §-ban foglaltakon túlmenően -

a) a szállásférőhelyek, a vendéglátó és a kereskedelmi egységek széles választéka (pl. szálloda-kemping, étterem-eszpresszó, ABC áruház-iparcikk üzlet) található,

b) az idegenforgalmi szolgáltatások (pénzváltás, idegenvezetés, programszervezés, információ stb.) megoldottak,

c) az üdülőnépesség ellátása magasabb színvonalon (közműves ivóvíz ellátással, továbbá szennyvízelvezetéssel és tisztítással, a közutak kiépítettségével, közvilágítással, szolgáltatóintézményekkel stb.) biztosított,

d) a kommunális szolgáltatások és a környezetvédelmi feltételek (a folyamatos hulladékgyűjtés és elszállítás, a közutak és a közhasználatú zöldterületek karbantartása, az üdülés zavartalanságát szolgáló települési környezetvédelmi határértékek megtartása, védőövezetek létesítése, nyilvános W. C-k üzemeltetése stb.) intézményesen biztosítottak,

e) a szabadidő eltöltésének közösségi feltételeit szolgáló létesítmények (közpark, sétáló utca, művelődési otthon, üdülőhelyi klub, mozi, kiállítóhely, könyvtár, sportlétesítmények stb.) széles választéka vehető igénybe, továbbá

f) az ingatlanok (telkek, épületek és közterületek egyaránt) folyamatosan esztétikusak (gondozottak, ápoltak és tisztántartottak).

(A R. 3., 5. és 6. §-ához)

4. §

(1) Az üdülőhellyé nyilvánításra vonatkozó javaslat, továbbá a gyógy-, illetőleg az üdülőhely határvonala (továbbiakban: határvonal) kijelölésének előkészítése a fővárosi, illetőleg a helyi tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének a feladata.

(2) A döntés előkészítése során a területrendezési tervek egyeztetésére, társadalmi vitájára, jóváhagyására és módosítására vonatkozó eljárási rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az eljárásban a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi és kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szervét és az illetékes tájegységi intéző bizottságot, továbbá társközség esetében az elöljáróságot minden esetben érdekeltnek kell tekinteni.

5. §

(1) A határvonal kijelölésének településrendezési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A határvonal kijelölése során gondoskodni kell arról, hogy csak a kommunális szolgáltatások és környezeti feltételek (gyógyintézményi és területi feltételek, közművek és település-higiénés szolgáltatások, üdülési célnak megfelelő környezetminőség) jogszabályban meghatározott színvonalát elérő településrészek kerüljenek a határvonalon belül.

Az ellátás intézményi feltételei (pl. vendéglátóhely, posta) a határvonalon kívül is teljesíthetők.

(3) Az üdülőhely jellemző adatait az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő törzsadatlap kitöltésével kell ismertetni. A határvonalra vonatkozó javaslatot a település általános rendezési tervlapján, illetőleg - ennek hiányában - a település alaptérképén kell feltüntetni. E munkarészeket, továbbá a határvonalon belül levő földrészletek ismertetését (utcajegyzék vagy helyrajziszámmutató közlésével) a gyógy-, illetőleg üdülőhellyé nyilvánításra vonatkozó javaslathoz kell csatolni.

(4) A határvonalat - a gyógy-, illetőleg üdülőhellyé nyilvánítást követően - a település területén arra alkalmas módon (pl. útmutató táblán) jelezni kell.

6. §

(1) Ha a helyi tanács kiemelt üdülőhellyé nyilvánításra tesz javaslatot, a megyei tanács végrehajtó bizottsága állást foglal arról, hogy a helyi tanács javaslatával egyetért-e vagy sem és a javaslatot állásfoglalásával együtt terjeszti fel az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez.

(2) Az építésügyi és városfejlesztési miniszter a kiemelt üdülőhellyé nyilvánításról a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben - az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Központi Statisztikai Hivatal és más érdekelt minisztériumok (országos hatáskörű szervek) bevonásával - dönt.

7. §

(1) Az üdülőhellyé nyilvánításra vonatkozó javaslatnak tartalmaznia kell:

a) az üdülőhellyé nyilvánítani javasolt település (településrész) megjelölését,

b) az üdülőhellyé nyilvánítás indokait, e) az üdülőhely jellemző adatainak ismertetését,

d) az öt éven belül megvalósuló közösségi létesítményeket,

e) az üdülőhely rendeltetésének és jellegének megfelelő sajátos környezeti és használati követelményeket,

f) az üdülőhely megnevezésére vonatkozó javaslatot,

g) az egyeztetésben résztvevő szervek véleményét és a társadalmi vita összefoglalását.

(2) A javaslatot úgy kell előkészíteni, hogy a döntés az év április hó 30. napjáig megtörténhessen.

(3) A kiemelt üdülőhellyé nyilvánításra vonatkozó javaslatot az év január hó 31. napjáig kell az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez felterjeszteni.

8. §

Az üdülőhellyé nyilvánításról hozott döntést és a határvonala ismertetését a Tanácsok Közlönyében, az Építésügyi Értesítőben, az Egészségügyi Közlönyben és a Kereskedelmi Értesítőben közzé kell tenni.

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az üdülőhellyé nyilvánítás határideje az 1985. évben szeptember hó 30. napja.

Somogyi László s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 14/1985. (VII. 20.) ÉVM rendelethez

A gyógy- és üdülőhelyek határvonala kijelölésének településrendezési követelményei

1. A határvonal kijelölésénél arra kell törekedni, hogy olyan összefüggő, a gyógyászati, illetőleg az üdülési célnak megfelelő funkcionális és településszerkezeti egység alakuljon ki, amelyet természetes határvonalak (folyók, vízfolyások, tavak partvonala, erdők stb.) vagy vasutak határolnak.

2. A határvonal kijelölésénél figyelembe vehető területek: a település üdülőterülete, lakóterülete, üdülési, idegenforgalmi vagy gyógyászati felhasználásra kijelölt intézmény területe, közhasználatú zöldterülete és a közösségi - turisztikai - idegenforgalmi rendeltetésű épületekhez tartozó külterületi földrészletei.

3. A határvonalon belül "zárvány"-ként maradó, a sajátos rendeltetésükre tekintettel gyógy-, illetőleg üdülőhelynek nem minősülő területrészeket és ezek védőterületeit a határvonallal együtt külön fel kell tüntetni.

4. A határvonal kijelölése során - szükség szerint - a gyógy-, illetőleg üdülőhely települési környezetvédelmét szolgáló védőterület határvonalát is meg kell jelölni.

5. A határvonalat a település általános rendezési tervlapján, ennek hiányában pedig az alaptérképén kell ábrázolni. Ezen fel kell tüntetni minden olyan adottságot és tervezett változást, amely (zaj-, rezgés-, levegőtisztaság-védelmi besorolás, zöldterület, intézmény, közművek stb.) a határvonal kijelölését befolyásolja.

6. A határvonal kijelölésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a határvonalon belül érvényesüljenek a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 17. §-ában a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre előírt követelmények, továbbá a 4/ 1984. (I. 23.) EüM rendelet 1-3. számú mellékletében a gyógy- és üdülőhelyekre megállapított követelmények.

7. Gyógyhely határvonalának kijelölésekor arra is figyelemmel kell lenni, hogy azon belül az egészségügy, a pihenés és gyógyászat eredményességét elősegítő és az ahhoz kapcsolódó művelődési létesítmények körül a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 18. §-ában szabályozott csendes övezet kialakítható legyen.

8. A zajtól védendő területek és a zajos tevékenységet okozó létesítmények között kialakított zajgátló védőterületek a határvonal kijelölése során a gyógy-, illetőleg üdülőhely területébe nem vonhatók be.

9. A határvonal kijelölésénél a levegő tisztasága védelme szempontjából a 11/1973. (IV. 18.) ÉVM rendelet mellékletének a védett területi kategóriára - gyógyhely esetében a kiemelten védett területi kategóriára - vonatkozó előírásaira is figyelemmel kell lenni.

10. A gyógy-, illetőleg üdülőhelyekre káros hatással levő üzemi létesítmények védőterületei a gyógy- illetőleg üdülőhely határvonalába nem nyúlhatnak be.

11. A határvonal kijelölésénél figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a javasolt területek feleljenek meg az Országos Építésügyi Szabályzat övezeti előírásainak.

2. számú melléklet a 14/1985. VII. 20.) ÉVM rendelethez

TÖRZSADATLAP

az üdülőhellyé nyilvánításra vonatkozó javaslathoz

ÚTMUTATÓ

a Törzsadatlap kitöltéséhez

A törzsadatlap nyomtatványt a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága építésügyi szakigazgatási szerve biztosítja.

Az adatlap zöld felülnyomattal kiemelt részeit a Központi Statisztikai Hivatal illetékes területi igazgatósága, a fennmaradó részeit pedig az üdülőhellyé nyilvánításra javaslatot tevő település tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve tölti ki öt példányban. Az adatlap három példányát a javaslathoz kell csatolni. Ebből egy példány a megyei tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél marad.

Kiemelt üdülőhely esetében az ÉVM-hez beküldött javaslathoz két példányt kell mellékelni.

Üdőlőhely esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága állásfoglalásával együtt két példányt visszaküld a javaslattevőnek. Az üdülőhellyé nyilvánításról a fővárosi, illetőleg a helyi tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve a jóváhagyó határozat és a törzsadatlap egy példányát megküldi az ÉVM-nek.

A fővárosi, illetőleg a helyi tanács a területileg illetékes KSH igazgatóságot üdülőhely és kiemelt üdülőhely esetében is, a jóváhagyó határozat és a törzsadatlap egy példányának megküldésével tájékoztatja.

Az adatlap kitöltése szempontjából:

- magántulajdonban levő üdülőegység a családi vagy társasüdülőben levő, idényjellegű tartózkodásra szolgáló olyan helyiség, illetőleg műszakilag összefüggő helyiségcsoport, amely különbejárattal rendelkezik és alaprajzi beosztásánál fogva a rendeltetésszerű használatra önmagában alkalmas [az alapterülete a 12 m2-t meghaladja, legalább egy 6 m2-t meghaladó szobája van, árnyékszék (W. C.) használata és a vízvétel lehetősége biztosított stb.].

- becsült üdülőnépességen értendők a települést üdülési szándékkal felkereső és ott éjszakai elszállásolást igénylő személyek, függetlenül attól, hogy a szállásférőhely kereskedelmi, üdülési vagy magánjellegű,

- becsült kirándulónépességen értendők a települést kirándulási céllal felkereső, elszállásolást nem igénylő (nem a településen éjszakázó) személyek,

- fizetővendéglátás alatt a jogszabályban előírt engedéllyel rendelkező szállásadók által bérbeadott férőhelyet (21. sor) kell érteni, ezek közül kereskedelmi szálláshelyként kell figyelembe venni az utazási irodák, idegenforgalmi hivatalok és egyéb idegenforgalmi szerződés alapján bérbeadott férőhelyeket,

- magánszálláshelyként (kemping, fogadó stb.) csak a helyi tanács vb szakigazgatási szervének engedélyével működő magánszálláshelyek vehetők figyelembe. Hasonlóan kell értelmezni a magánszektorban működő vendéglátóhelyeket.