34/1985. (VII. 1.) MT rendelet
a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt esetek kivételével - kiterjed azokra
a) a nem lakás céljáró szolgáló épületekben lévő helyiségekre,
b) a lakó- és a vegyes rendeltetésű épületekben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre,
c) a tanácsi házkezelési szervek által kezelt raktárhelyiségekre,
d) a földalatti tárolótérnek nem minősülő pincehelyiségekre, továbbá
e) az a)-d) pontban említett helyiségekhez tartozó, illetőleg azokhoz nem tartozó beépítetlen területekre (telekrészekre, telkekre), amelyeket bérbeadás útján hasznosítanak.
(2) A lakó- és a vegyes rendeltetésű épületek esetében a közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre a lakások elosztásáról és a lakásbérletről, valamint a lakbérekről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a földalatti tárolóterekre, a raktárgazdálkodásról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó raktárakra - a tanácsi házkezelési szervek kezelésében lévő raktárhelyiségek kivételével -, továbbá a közlekedési és a hírközlési szervek (vasúti, hajózási, autó- és légiközlekedési vállalatok és a Magyar Posta) raktáraira, valamint szabadtéri rakterületeire.
A helyiségek és a területek bére
2. §
(1) Bérleti jogviszony fennállása esetében az e rendelet hatálya alá tartozó helyiségek, illetőleg terütetek használatáért a bérlő bért köteles fizetni.
(2) A felek ideiglenes jellegű bérbeadás, továbbá több állami szerv vagy társadalmi szervezet által közösen használt állami ingatlan esetében megállapodhatnak, hogy a bérlő (használó) az e rendeletben szabályozott bér, illetőleg használati díj fizetése helyett a kezelöt terhelő költségeknek az általa használt ingatlanrészre eső hányadát viseli; e hányad számítása során legfeljebb az ingatlannal kapcsolatos folyamatos fenntartási, karbantartási költségeket, továbbá járulékos terheket (amortizációs hányad, telekhasználati díj stb.) szabad alapul venni.
3. §
(1) A bért - ha a felek másként nem állapodnak meg, - havonta egy összegben előre, a hó 15. napjáig kell megfizetni.
(2) A közüzemi és más közszolgáltatásokért, továbbá a bérbeadó által nyújtott - e rendeletben nem említett - külön szolgáltatásokért fizetendő díjakra a külön jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.
A helyiségek bére
4. §
(1) Az állami tulajdonban álló helyiségekre vonatkozó éves alapbérmértékét - a helyiség alapterülete (m2), a településkategóriák és a bérleménycsoportok szerint - e rendelet melléklete állapítja meg.
(2) Az alapbér mértéke - jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben - módosítható (csökkenthető vagy növelhető).
(3) A Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatóság és a Pénzintézeti Központ, illetőleg a Szakszervezetek Országos Tanácsa által külföldi szervek elhelyezésére bérbeadott állami tulajdonban álló helyiségek bérét a felek szabad megállapodása határozhatja meg.
5. §
(1) A nem állami szervek és a magánszemélyek tulajdonában álló helyiségek bére 1985. július 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében 1987. december 31. napjáig a 4. § (1)-(2) bekezdése alapján megállapítható bért legfeljebb 50%-kal haladhatja meg.
(2) A nem állami szervek és a magánszemélyek tulajdonában álló helyiségek bérét
a) az 1985. július 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében 1988. január 1. napjától, továbbá
b) az 1985. július 1. napja után létesített bérleti jogviszonyok esetében
a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodása határozhatja meg.
A területek bére
6. §
(1) A helyiségekhez tartozó területek bérére
a) az 1985. július 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében - ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg - a bérleti szerződés,
b) az 1985. július 1. napja után létesített bérleti Jogviszonyok esetében pedig a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodása az irányadó.
(2) A helyiségekhez nem tartozó területek bérét a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodása, határozhatja meg.
A helyiségek bérének módosítása
7. §
(1) Az állami tulajdonban álló helyiségek esetében a bért a bérleti jogviszony fennállása alatt -a (2) bekezdésben említett esetek kivételével -módosítani kell, ha a helyiségek településkategóriájában, bérleménycsoportjában, alapterületében, illetőleg a módosító (csökkentő, növelő) tényezőkben változás következik be.
(2) Ha a bérlő az állami tulajdonban álló helyiséget a saját költségén - bérbeszámítási igény nélkül
a) jelentősen átalakítja (bővíti, korszerűsíti), e címen a bér a bérleti jogviszony fennállása alatt nem módosítható;
b) rendeltetés szerinti használatra alkalmassá tesz (helyreállít, korszerűsít vagy magasabb bérleménycsoportba tartozó helyiséggé átalakít), a bér összegét a munkálatok elvégzése előtti állapot alapulvételével kell megállapítani.
Használati díj és bírság fizetési kötelezettség
8. §
Jogcím nélküli használat esetén - a használat ellenértékeként - az egyébként fizetendő bérnek megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.
9. §
(1) A helyiségek és területek jogcím nélküli, illetőleg rendeltetésellenes használata esetén a használati díjon, illetőleg a béren felül bírságot is kell fizetni.
(2) A bírság a jogcím nélküli, illetőleg a rendeltetésellenes használat első évében a fizetett használati díj, illetőleg bér kétszerese, a második és az azt követő években pedig a háromszorosa.
(3) A jogcím nélküli és rendeltetésellenes használat együttes fennállása esetén bírság csak egyik címen állapítható meg.
(4) A bírság összege a helyi tanácsot illeti meg;
Az ideiglenes jellegű használat díja
10. §
(1) A helyiséggazdálkodásról, illetőleg az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló jogszabályok rendelkezései szerint ideiglenes jellegű használatra átengedett helyiségek esetén a 4. § (1)-(2) bekezdése, illetőleg - területek esetében a 6. § (1)-(2) bekezdése alapján megállapítható bérnek megfelelő összegű használati díj számítható fel.
(2) Nem állami tulajdonban álló olyan pince esetében, amelyet a különösen nagy kárt okozó pincebeomlásokkal érintett területeken levő pincékről szóló jogszabály alapján közérdekből a helyi tanács végrehajtó bizottsága állíttatott helyre és az elhelyező hatóság - a tulajdonost terhelő helyreállítási költséghányad megtérüléséig - ideiglenes jelleggel a tulajdonosnak utalt ki, a tulajdonos az elhelyező hatóság által a 4. § (1)-(2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított bér 25%-ának megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.
Az albérleti díj mértéke
11. §
Az albérletbe adott helyiség (helyiségrész), illetőleg terület után albérleti díj címén az e rendelet alapján megállapítható bér arányos része számítható fel.
A helyiségek új bérének megállapítása, közlése és megfizetése
12. §
(1) Az 1985. július 1. napján fennálló bérleti jogviszony esetében a bérbeadó köteles a fizetendő új bér összegét a 4. § és 5. §, továbbá a (2)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásával megállapítani, és azt, valamint az évenként fizetendő bér összegét a bérlővel legkésőbb 1985. október 31. napjáig írásban közölni.
(2) Az állami tulajdonban álló helyiségek esetében a bérbeadó és a bérlő megállapodása a helyiség bérét
a) az "A" bérleménycsoportba tartozó helyiség esetében a módosított alapbérnél 1988. január 1. napjától legfeljebb 50%-kal magasabb,
b) a "C" bérleménycsoportba tartozó gazdasági helyiség esetében pedig a módosított alapbérnél legfeljebb 75%-kal alacsonyabb
összegben is meghatározhatja. A b) pont alkalmazása során azonban a bér összege az 1985. július 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében a bérlő által fizetett bér összegénél nem lehet kevesebb.
(3) Ha az állami tulajdonban álló helyiséget az elhelyező hatóság a rendeltetésétől eltérő célra utalta ki, a bérbeadó a bérlőtől - választása szerint - a helyiség rendeltetésének vagy a kiutaló határozatnak megfelelő bérleménycsoportra irányadó mérték alapján megállapítható bért követelhet.
(4) Az 1985. július 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében az állami tulajdonban álló olyan helyiségeknél, amelyeknél az alapbér a korábbi jogszabályok alapján megállapított bérleménycsoport, illetőleg településkategória összevonás miatt megváltozott és az új bér a korábbi kétszeresét meghaladja, a bérlő - a (2) bekezdés a) pontja alapján történt megállapodás esetének kivételével - csak a korábbi bér kétszeresének megfelelő összegű bért köteles megfizetni.
(5) Az 1985. július 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében a bérlőnek - a helyiség tulajdoni formájára tekintet nélkül - 1986. április 1. napjától a korábbi és az új bér közötti különbözet összegének egyharmadával, 1987. január 1. napjától a kétharmadával és 1988. január 1. napjától pedig a különbözet teljes összegével növelt korábbi bért kell fizetnie.
(6) Ha a bérbeadó a közlési kötelezettségét határidőben nem teljesítette, az e rendeletnek megfelelő összegű bérre csak a közlést követő hó 1. napjától - legkorábban azonban 1986. április 1. napjától - tarthat igényt.
(7) Az 1985. július 1. napja után keletkezett bérleti jogviszony esetében a fizetendő új bér összegét a bérleti szerződésben kell megállapítani és a bérlővel közölni. A bérlő - a helyiség tulajdoni formájára tekintet nélkül -
a) az 1985. július 1. napja és az 1986. március 31. napja közötti időszakban a korábbi jogszabályok alapján,
b) 1986. április 1. napját követően pedig az e rendelet szerint megállapítható bért köteles fizetni.
Vegyes rendelkezések
13. §
Ha a felek a fizetendő bérben nem tudnak megegyezni, a bér megállapítását bármelyik fél kérheti a bíróságtól.
Záró rendelkezések
14. §
(1) Ez a rendelet 1985. július 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról az építésügyi és városfejlesztési miniszter - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - gondoskodik.
(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 8/1971. (II. 10.) Korm. számú és az ezt módosító 32/1979. (IX. 29.) MT rendelet 1986. március 31. napján hatályát veszti.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Melléklet a 34/1985. (VII. 1.) MT sz. rendelethez
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérének mértéke
Ft/m2/év
