1985. évi III. törvény
az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról
1. § Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. § Az állami költségvetés
- állami feladatokat szolgáló jövedelmek központosítását és újraelosztását megvalósítva, a népgazdasági pénzügyi irányítás egyik eszköze;
- a naptári évre szóló pénzügyi terv, amelyet a népgazdasági tervvel összehangoltan és azzal kölcsönhatásban alakítanak ki, és amelyre tekintettel történik a tanácsi tervek kialakítása."
2. § Az Ápt. 4. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
"(1) Az állami költségvetés a központi költségvetést, valamint a tanácsok költségvetéséhez és az elkülönített állami pénzalapokhoz nyújtott állami támogatást foglalja magába. Az állami költségvetés, a tanácsok költségvetéséi és az elkülönített állami pénzalapok bevételei és kiadásai együttesen az államháztartás pénzügyi mérlegét képezik."
"(4) Önálló költségvetési fejezetet alkotnak: az államhatalom szervei, a Minisztertanács, a minisztériumok, általában az országos hatáskörű szervek, a társadalombiztosítás, valamint a fővárosi és a megyei tanácsok. Országos fontossága alapján kivételesen más központi költségvetési szerv is önálló költségvetési fejezetet alkothat.
(5) Az államhatalom szervei, a Minisztertanács, a minisztériumok, általában az országos, hatáskörű szervek, a társadalombiztosítás, valamint egyéb önálló költségvetési fejezetek (központi fejezetek) a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait, illetve az ezeknek nyújtandó támogatást is tartalmazzák.
(6) A tanácsi költségvetési fejezetek a fővárosi és a megyei, illetve a helyi tanácsok részére nyújtott állami támogatásokat, valamint a felügyeletük alá, illetve területileg illetékességi körükbe tartozó költségvetési szervek előirányzatait és támogatásait tartalmazzák."
3. § Az Ápt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Magyar Népköztársaság területén működő jogi személyek, az itt lakó vagy tartózkodó magánszemélyek és az itt vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkező jogi és magánszemélyek - ideértve a magánszemélyek társaságát is - az e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint befizetéseikkel kötelesek hozzájárulni a központi és a tanácsi költségvetés, illetve az elkülönített állami pénzalapok eszközeivel megvalósítandó feladatok ellátásához."
4. § Az Ápt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"6. § (1) Az állami vállalatok, a szövetkezetek, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások és a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: vállalati gazdálkodó szervezetek) keletkező jövedelmeik meghatározott részét adók, illetékek és egyéb kötelező befizetések formájában fizetik be a központi vagy a tanácsi költségvetésbe, illetve az elkülönített állami pénzalapokba. A befizetésre kerülő jövedelmek arányát a gazdaságpolitikának és a népgazdasági terveknek a céljaival összhangban és a vállalati gazdálkodó szervezetek megfelelő gazdasági önállóságának figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A nem vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő állami szervezeteknél keletkezett jövedelemnek meghatározott részét a központi, illetve a tanácsi költségvetésbe kell befizetni.
(3) Az állam a magánszemélyeket - ideértve a magánszemélyek társaságát is -, az (1) és a (2) bekezdésben nem említett belföldi jogi személyeket, továbbá a Magyarországon jövedelemmel, vagyonnal rendelkező vagy gazdasági tevékenységet folytató külföldi székhelyű vagy lakóhelyű jogi és magánszemélyeket, illetőleg egyéb szervezeteket - a jövedelmek és a vagyon szabályozása, valamint a társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulásuk végett - arra kötelezheti, hogy a központi és a tanácsi költségvetésbe adókat, illetékeket fizessenek be, vagy egyéb befizetéseket teljesítsenek.
(4) A lakosság széles körét érintő adózási kötelezettséget megállapítani, vagy adózási kötelezettséget jelentősen kiterjeszteni csak törvényben vagy törvényerejű rendeletben lehet,
(5) Az állam bevételeinek a központi és a tanácsi költségvetés között történő megosztásáról az országgyűlés, illetve felhatalmazása alapján a Minisztertanács dönt. Ez a rendelkezés nem érinti a tanácsoknak azt a jogát, hogy a bevételeiket képező adók és adójellegű kötelezettségek mértekének a megállapításáról döntsenek."
5. § Az Ápt. 7. §-ának (1) bekezdésében "- a termelési eszközöknek az értéke és a munkaerőnek a bérköltsége", szövegrész helyébe a következő lép:
"- a vállalati gazdálkodó szervezetek saját vagyona, illetve a munkaerőnek a bérköltsége",
6. § (1) Az Ápt. 8. §-ának (1) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"- a népgazdasági lehetőségekkel összehangoltan biztosítja a tanácsok állami támogatását",
(2) Az Ápt. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az Országgyűlés állapítja meg a tanácsoknak adható állami támogatások összegét. Az állami költségvetésről szóló törvény keretei között a Minisztertanács állapítja meg a központi költségvetési szerveknek adható támogatások alapelveit."
7. § Az Ápt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Országgyűlés határoz a tanácsok középtávú tervéhez nyújtott állami támogatások mértékéről, feltételeiről, valamint megtárgyalja a tanácsok középtávú terve pénzügyi előirányzatainak (a továbbiakban: középtávú pénzügyi előirányzat) végrehajtásáról szóló jelentést, és az állami támogatás felhasználásának jóváhagyásáról törvényt alkot."
8. § Az Ápt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"12. § A tanácsok középtávú pénzügyi előirányzatairól szóló törvényben az Országgyűlés
a) meghatározza az állami bevételeknek a központi és a tanácsi költségvetések közötti megosztását, vagyis a tanácsi feladatok ellátásához és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek működéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez igénybevehető bevételi forrásokat (szabályozott és egyéb bevételek körét),
b) meghatározza tanácsi fejezetenként az állami támogatás összegét, valamint
c) felhatalmazást ad az előirányzatok módosítására."
9. § Az Ápt. 13. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Minisztertanács)
"b) az Országgyűlés elé terjeszti a tanácsok középtávú pénzügyi előirányzatairól és az azok végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot;"
10. § Az Ápt, 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A Minisztertanács
- a tanácsok középtávú pénzügyi előirányzatairól szóló törvényjavaslatot a középtávú népgazdasági terv első évének állami költségvetését tartalmazó törvényjavaslattal egyidejűleg kell előterjesztenie;
- a tanácsok középtávú pénzügyi előirányzatainak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot pedig úgy kell előterjesztenie, hogy az a közép-távú népgazdasági terv utolsó évére érvényes állami költségvetésnek a végrehajtásáról szóló törvényjavaslattal együtt legyen tárgyalható."
11. § Az Ápt. 18. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyminiszter)
"a) e törvénnyel, a népgazdaság tervezési rendszerére vonatkozó rendelkezésekkel, valamint más jogszabályokkal összhangban szabályozza az állami költségvetés tervezésének, végrehajtásának és végrehajtásáról szóló beszámolásnak, valamint az államháztartás pénzügyi mérlege tervezésének és elszámolásának részletes rendjét;"
12. § Az Ápt. 20. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
"(1) Az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) az ágazatához tartozó költségvetési szervek összességére kiterjedően
- részt vesz az állami költségvetés kidolgozásában,
- közreműködik a fővárosi és a megyei tanácsok költségvetésébe beépülő, népgazdasági érdekeket kifejező céltámogatások körének és mértékének, valamint a szakmai programoknak a kialakításában,
- kidolgozza a gazdálkodás megalapozásának az irányelveit,
- elősegíti, hogy az ágazathoz tartozó szervek tevékenységében megfelelően érvényesüljenek a népgazdasági követelmények.
(2) Amennyiben az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) által kiadott irányelvek vagy szakmai intézkedések pénzügyi kihatással járnak, és ennek fedezetét nem tudja biztosítani, ehhez - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges.".
13. § Az Ápt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"21. § (1) A tanács - a tanácsokról szóló törvényben meghatározott jogkörében - maga állapítja meg középtávú pénzügyi előirányzatait, valamint - az éves tanácsi tervvel összhangban - éves költségvetését.
(2) Az előirányzatok megállapításakor a fővárosi és a megyei tanácsoknak
a) érvényesíteniük kell az állami támogatásokra, valamint kiemelt előirányzatokra vonatkozóan a népgazdasági tervben és az állami költségvetésben meghatározott követelményeket és rendelkezéseket:
b) a helyi feladatok ellátása és az arányos fejlesztés érdekében a helyi tanácsokra vonatkozóan gondoskodniuk kell - a tanácsok szabályozott bevételi forrásainak a figyelembevételével - középtávú időtartamra és annak első évére az állami támogatás megállapításáról, számítási anyagként annak éves ütemezéséről és a céltámogatások elnyerési feltételeinek a meghatározásáról, évenként pedig ezeknek esetleg szükségessé váló módosításáról, valamint a kiemelt költségvetési előirányzatok meghatározásáról.
(3) A fővárosi és a megyei tanács a helyi tanácsoknak csak olyan körben adhat kötelező előírást, mint amely reá is vonatkozik.
(4) Év közben a tanács növelheti kiadási előirányzatait, ha azt bevételi előirányzatai emelésével megalapozza. Ha a tanács bevételei kisebbek az előirányzottnál, kiadásait ennek megfelelően mérsékelni köteles.
(5) A tanácsok más tanácsoktól, nem tanácsi szervektől - a jogszabályok keretei között - a velük létesített megállapodásban meghatározott célokra pénzeszközöket vehetnek át.
(6) A tanács bevételi forrásai megelőlegezéseként - az éves hitelpolitikai irányelvekben megállapított célokra és feltételek mellett - beruházási, felújítási, valamint vállalkozási célokra középlejáratú bankhitelt, a bevételek és a kiadások átmeneti egyensúly-hiányának az áthidalására pedig - éven belül visszafizetendő - rövidlejáratú hitelt vehet igénybe, és az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kötvényt bocsáthat ki."
14. § Az Ápt. 22. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
"(3) Ha a végrehajtás során szükségessé válik, hogy a költségvetésben elő nem irányzott feladatokat teljesítsenek, vagy ha a bevételek az előirányzott összeg alatt maradnak, a pénzügyi fedezetről a tanácsnak kell gondoskodnia. Ha a feladatkört a költségvetés megállapítása után hozott minisztertanácsi döntés írja elő, az állami támogatás összegét szintén módosítani kell. A Minisztertanács azonban - mérlegelve a feladat nagyságát, a népgazdaság általános helyzetét és a tanács kötelezettségeit - mellőzheti pótlólagos állami támogatás megállapítását.
(4) A tanács a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség keretében elsősorban a meglevő költségvetési intézmények működtetését és fenntartását köteles biztosítani; erre a célra felhasználhatja az előző évről származó pénzmaradványait, tartalékát és a folyó évi többletbevételeit is.
(5) A helyi tanács által céltámogatás igénybevételével megvalósított létesítmény működtetéséről, fenntartásáról a belépés évében a fővárosi, megyei tanács, ezt követően a helyi tanács köteles gondoskodni. A tanács a saját hatáskörében eldöntött beruházások megvalósítása után a létesítmény működtetéséről, fenntartásáról saját pénzeszközei terhére köteles gondoskodni. Döntéseinek pénzügyi következményeit a fővárosi, megyei tanács az állami költségvetésre, a helyi tanács pedig a fővárosi, megyei tanácsra és az állami költségvetésre nem háríthatja át.
(6) A helyi tanács az egyéb bevételeire, a lakosságtól származó hozzájárulások, díjak felhasználására vonatkozó döntési jogosultságát átruházhatja az illetékes elöljáróságra. A kizárólag az elöljáróság illetékességi területére megállapított településfejlesztési hozzájárulásból származó bevételek felhasználására vonatkozó döntési jogosultság az elöljáróságot illeti meg."
15. § Az Ápt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"23. § (1) A fővárosi, megyei tanácsok részére a Minisztertanács a középtávú pénzügyi előirányzat kapcsán tervezési tartalék címén kötelező tartalékolást írhat elő. A tervezési tartalék későbbi felhasználásának lehetővé tételéről a Minisztertanács dönt.
(2) A Minisztertanács módosíthatja, (csökkentheti vagy növelheti) a költségvetési törvényben a tanácsi fejezetek részére megállapított állami támogatás összegét, ha a népgazdaság körülményei azt indokolttá teszik. Ha a csökkentés a fővárosi, megyei tanácsokat az előirányzott tervezési tartalékon túlmenően érintené, az intézkedés megvalósításához a Minisztertanácsnak az Országgyűlés felhatalmazását kell kérnie.
(3) A Minisztertanács korlátoztathatja a tanácsok előző évi pénzmaradványainak, tartalékának és folyó évi többletbevételeinek a felhasználására vonatkozó - a 22. § (4) bekezdésében foglalt - jogait; erről az Országgyűlést tájékoztatni köteles."
16. § Az Ápt. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(3) A társadalmi szervezetek, az érdekképviseleti szervek és az egyesületek - a pénzügyminiszterrel és az ágazati miniszterrel egyetértésben - a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint működő intézményeket alapíthatnak."
17. § Az Ápt. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Tanácsi költségvetési szervek: a tanácsok végrehajtó bizottságai és a felügyeletük alatt működő költségvetési intézmények."
18. § Az Ápt. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A költségvetési szervnek teljesítenie kell jóváhagyott vagy módosított bevételi előirányzatait, és nem szabad túllépnie jóváhagyott vagy módosított kiadási előirányzatainak együttes összegét. Az állami költségvetéssel nettó kapcsolatban álló költségvetési szerveknek az előirányzott támogatást alapul véve kell gazdálkodniuk."
19. § Az Ápt. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Költségvetési szervnél, ha azt alaptevékenységének jellege lehetővé vagy szükségessé teszi, anyagi érdekeltségi rendszer alkalmazható."
20. § Az Ápt. 55. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A vállalati gazdálkodó szervezet és az eredményérdekeltségű költségvetési szerv köteles a naptári év utolsó napjával vagyoni helyzetéről és gazdasági tevékenységének eredményéről (nyereségéről vagy veszteségéről) mérleget és eredmény-kimutatást készíteni.
(3) A mérlegnek a vállalati gazdálkodó szervezet és az eredményérdekeltségű költségvetési szerv vagyoni helyzetét, az eredménykimutatásnak pedig az elszámolási időszak realizált eredményét kell - a mérleggel megegyező módon - a valóságnak megfelelően kimutatnia."
21. § Az Ápt. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vállalati gazdálkodó szervezetek mérlegét a jogszabályokban erre feljogosított testületük, illetve vezetőjük állapítja meg."
22. § (1) Ez a törvény 1985. június hó 1. napján lép hatályba.
(2) Az 1985. évi költségvetési gazdálkodást érintően 1985. december 31-ig még a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni, illetőleg a korábbi rendelkezések szerint kell az 1985. évi költségvetésről szóló beszámolót elkészíteni.
(3) E törvénynek az elöljáróságokra vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépésétől kell alkalmazni.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ápt. 9. §-a és 39. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Katona Imre s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára