46/1985. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet

a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendelet módosításáról

A lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 61/1985. (XII. 27.) MT rendelet 11. § (4) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a dolgozók lakásépítésének a munkáltató szerv részéről történő fokozott támogatása érdekében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:

1. §

A lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló - a 47/1984. (XI. 28.) PM-ÉVM együttes rendelettel módosított - 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem lehet támogatást nyújtani - a 14. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a hétvégi ház (nyaraló, üdülő) építéséhez."

2. §

A R. 3. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A Szabályzatban meghatározható a kölcsöntartozásnak a szerződésben vállalt határidő előtti visszafizetése (rendkívüli törlesztése) esetén a fennálló tartozásból az adósnak adható engedmény mértéke."

3. §

A R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezetek lakásépítési alapot a következő forrásokból képezhetnek:

a) a központi költségvetési fejezetek, tanácsok, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek a költségvetésükből; a képzés évenkénti mértéke a szerv és a felügyelete alá tartozó összes maradványérdekeltségű költségvetési intézmény, illetőleg a tanács végrehajtó bizottsága tárgyévi engedélyezett átlaglétszáma után számítva, nem haladhatja meg dolgozónként az 1000 Ft-ot;

b) az eredményérdekeltség rendszerét alkalmazó önálló költségvetési szerv az adózott nyereségéből; ha az adózott nyereségből képzett lakásépítési alap a tárgyévi január 1-i létszámra vetítve nem éri el az 1000 Ft/fő/év összeget, akkor ilyen mértékig a költségvetési előirányzat terhére a lakásépítési alap kiegészíthető, illetőleg képezhető;

c) a tanácsi költségvetési üzemek lakásépítési alapot az érdekeltségi alapjukból képezhetnek;

d) a maradványérdekeltség rendszerét alkalmazó önálló költségvetési szervek és a tanácsok, valamint az egyesületek az őket megillető pénzmaradványaikból a tárgyévi január 1-i létszám után számítva az a) pont szerint képzett összeget dolgozónként legfeljebb további évi 1000 Ft-tal kiegészíthetik;

e) az önálló költségvetési szervek és az egyesülések lakásépítési alapja a felügyeleti szervek lakásépítési alapjából kiegészíthető.

(2) A központi költségvetési fejezetek és a tanácsok gondoskodnak lakásépítési alapjukból -legalább az utánuk képzett mértékig - az intézmények dolgozói jogos igényének kielégítéséről."

4. §

A R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A lakásépítési alap pénzeszközeit, a felhasználásra vonatkozó döntésektől kezdődően az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) területileg illetékes fiókjánál vezetett "lakásépítési alap számlán" kell kezelni. A számla megnyitására és vezetésére az OTP-vel bankszámla-szerződést kell kötni. A számlán kezelt összegek után az OTP évi 2% kamatot térít.

(2) A "Lakásépítési alap számla" megelőlegezésére bankhitelt nyújtani nem lehet.

(3) Ahol a R. az OTP-t említi, ott a 20. § (2) bekezdése kivételével a Takarékszövetkezetet is érteni kell."

5. §

A R. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A munkáltató szerv a lakásépítési alapból:]

"a) kölcsönt nyújthat a dolgozónak - a tulajdonába kerülő lakás építéséhez, újjáépítéséhez és vásárlásához, cseréjéhez, tekintet nélkül arra, hogy a lakást kitől és milyen formában vásárolja,

- az önálló lakást eredményező emeletráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításához, toldaléképítéshez, továbbá lakások műszaki megosztásához, tekintet nélkül arra, hogy a lakás tulajdonosa vagy bérlője,

- az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt összeg megfizetéséhez,

- a tulajdonában levő lakás esetén az egyes építési kölcsönökről szóló 49/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendeletben szabályozott hitelcélokra."

6. §

A R. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a 12. § a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben arra nézve, hogy a szerződést szegő dolgozónak milyen összeget kell a munkáltató részére megtérítenie, a dolgozóval kötött szerződésben foglaltak az irányadók. Az összeg azonban nem haladhatja meg a lakásra megállapítható lakás-használatbavételi, díj háromszorosát."

"(5) Ha a munkáltató a használatbavételi engedély kiadását követő 5 éven belül nyújt a dolgozójának támogatást, lakásépítés esetén azt vagy a ténylegesen hátralevő munkák költségeire vagy a pénzintézeti kölcsöntartozás csökkentésére lehet elszámolni.

(6) Ha a munkáltató a támogatást az adásvételi szerződés megkötését követően, illetőleg építés esetén a használatbavételi engedély kiadását követő 5 éven túl nyújtja, azzal a pénzintézeti kölcsöntartozást kell csökkenteni."

7. §

A R. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(... az elvégzett teljesítmény)

"b) egyéb esetekben pedig legalább az ágazati számlakeretek előírásai szerint számított tényleges közvetlen önköltség és a tárgyévet megelőző év fel nem osztott költségek arányos részének együttes összegében kell a dolgozóval elszámolni."

8. §

A R. 16. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A dolgozó a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönt az illetékes pénzintézet útján - kamatmentesen, havi részletekben, a felek megállapodásában meghatározott - legfeljebb a hitelcélokra nyújtható állami vagy bankkölcsönre megállapítható törlesztési idő alatt köteles visszafizetni. A kölcsön összege után az illetékes pénzintézet évi 1% kezelési költséget számít fel. A kölcsöntartozás késedelmes visszafizetése esetén a kamatfizetés tekintetében a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A késedelmi kamat a munkáltatói lakásépítési alapot illeti meg.

(2) A dolgozó által teljesített visszafizetéseket az illetékes pénzintézet a munkáltató szerv "Lakás- építési alap számlája" javára átutalja és negyedévenként elszámolja."

9. §

Ez a rendelet 1986. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit - 2. § és a 6. § kivételével - a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni; egyidejűleg a R. 6. §-ának a) és b) pontjai, valamint 15. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

Somogyi László s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter