61/1985. (XII. 27.) MT rendelet

a lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről

A RENDELET HATÁLYA

1. §

(1) A rendelet hatálya a következő lakásépítési (-vásárlási) formákra terjed ki:

a) a magánlakásépítésre.

b) értékesítés céljára épített és építtetett lakások vásárlására,

c) a nem állami tulajdonban álló használt lakásoknak az értékesítésre jogosult szervezettől történő vásárlására,

d) a műszaki állapotuk miatt kiürített, de helyreállítással fenntartható állami tulajdonban volt épületekben levő lakásoknak az értékesítést követő újjáépítésére és gazdálkodó szervezet által újjáépített ilyen lakás értékesítésére.

(2) E rendeletet kell alkalmazni a lakáshoz jutás és -fenntartás helyi támogatására is.

PÉNZÜGYI FELTÉTELEK

2. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó lakásépítés (-vásárlás) esetén az állam - a felhatalmazott pénzintézetek útján - a lakásigény kielégítése céljából az építési költség (vételár) megfizetéséhez - az építő, építtető (vásárló) részére szociálpolitikai kedvezményt és - a rendelkezésre álló saját anyagi eszközök kiegészítésére - kedvezményes kamatozású hosszúlejáratú állami kölcsönt (a továbbiakban: állami kölcsön) nyújt. A pénzintézet bankkölcsönt, a munkáltató és a helyi tanács támogatást nyújthat.

(2) Az állami kölcsön összege nem haladhatja meg a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) 70%-át és az éves Hitelpolitikai Irányelvekben a családlétszám figyelembevételével meghatározott legmagasabb kölcsön összegét. Ezen felül az állami kölcsön feltételei szerint kell nyújtani és a továbbiakban annak részeként kell kezelni az ifjúsági takarékbetét és a lakástakarékossági betét utáni külön kölcsönt is.

(3) Az állami kölcsönök mindenkori évi kamatának mértékét az éves Hitelpolitikai Irányelvek határozzák meg. A kamatkedvezményből adódó terheket a lakosságnak nyújtott támogatásként az állam viseli.

(4) Az állami kölcsön törlesztési ideje legfeljebb 35 év. A havi törlesztés összegét a családlétszám és a jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, de az a lakásba együtt költözők keresete, jövedelmei együttes összegének 10%-á-nál kevesebb nem lehet.

3. §

(1) Az állami kölcsön kiegészítésére, a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) 85%-áig, kellő fedezet esetén bankkölcsön nyújtható, melynek törlesztési ideje legfeljebb 15 év. A kölcsönnyújtás egyéb feltételeit az éves Hitelpolitikai Irányelvek határozzák meg.

(2) Ha a lakás

a) az együttköltöző családtagok - a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1,1971. (II. 8.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott - lakásigénye mértékének felső határát egynél több lakószobával, vagy

b) építési költsége (eladási ára) a lakásigény mértéke alsó határának megfelelő méretű lakás előző évi megyei (fővárosi) átlagköltségét több mint két és félszeresen

meghaladja, az állami kölcsön egy része helyett bankkölcsön nyújtható.

(3) Ingatlanszerzésre jogosult kiskorú személy (személyek) önálló lakásának építéséhez (vásárlásához) csak bankkölcsön nyújtható.

(4) A lakásépítés (-vásárlás) céljára csak bankkölcsön nyújtható annak az építtetőnek (vásárlónak), akinek a tulajdonában olyan telek, vagy egyéb be nem épített ingatlan, illetőleg üdülő van, amelynek forgalmi értéke az építeni (vásárolni) kívánt lakás építési költségét (eladási árát) meghaladja.

(5) Tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentés alapján történő lakásépítés (-vásárlás) esetén -ha jogszabály kivételt nem tesz - csak bankkölcsön nyújtható.

4. §

Ha a tulajdonos a meglevő személyi tulajdonú lakása helyett akár az 50/1982. (X. 7.) PM-ÉVM számú együttes rendelet feltételei szerint, vagy más módon újabb lakást kíván építeni (vásárolni), részére a lakótelek (telekhányad) megvásárlásához, a telek használatbavételi díjának, valamint az építés (vásárlás) lebonyolításával, illetőleg az építés megkezdésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségek fedezetéhez - legfeljebb a meglevő lakóingatlan forgalmi értékéig - áthidaló bankkölcsön nyújtható. Az áthidaló bankkölcsön lejárati ideje legfeljebb 3 év, kamatának mértékét az éves Hitelpolitikai Irányelvek határozzák meg.

5. §

(1) Az állami és bankkölcsönök összegét, valamint a visszafizetés feltételeit e rendelet, továbbá a Hitelpolitikai Irányelvek alapján a kölcsönt folyósító pénzintézet állapítja meg.

(2) Az állami kölcsönök felső határainak, a tartozásokat az adott időszakban terhelő kamat mértékének, valamint a bankkölcsön kamatának közzétételéről az éves Hitelpolitikai Irányelvek alapján a pénzügyminiszter gondoskodik.

MUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁS

6. §

(1) Munkáltatók a dolgozóik lakásépítésének (-vásárlásának) támogatására külön jogszabály előírásai szerint lakásépítési alapot képezhetnek.

(2) A munkáltatói támogatás (kölcsön és vissza nem térítendő támogatás) felhasználható a saját anyagi eszközök kiegészítésére, pótlására, csökkentheti a bankkölcsön, illetőleg az állami kölcsön összegét, vagy ezek törlesztőrészleteit.

HELYI TÁMOGATÁS

7. §

(1) A helyi tanácsok kamatmentes kölcsönt, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak a rászoruló családok részére a lakótelep, az új vagy használt lakás megszerzéséhez, a lakás bővítéséhez, felújításához, fenntartásához az állami, vagy bankkölcsön törlesztő részleteinek megfizetéséhez, vagy más, a lakással kapcsolatos költség viseléséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célokra nyújtható támogatás odaítélésének feltételeit - az építés, a szervezés és a megszerzés módjától függetlenül, kizárólag a rászorultságra tekintettel - a fővárosi, illetőleg a helyi tanács rendeletben állapítja meg.

(3) Ha a támogatni kívánt célra pénzintézet Is nyújt kölcsönt, úgy a támogatás összegét e pénzintézet útján kell folyósítani.

SZOCIÁLPOLITIKAI KEDVEZMÉNY

8. §

(1) Az építtetőt (vásárlót) az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és egyéb eltartott családtagok után az építési költség (eladási ár) megfizetéséhez szociálpolitikai kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) illeti meg.

(2) A kedvezmény összege gyermekenként 40 000 Ft, az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön (adásvételi) szerződés megkötésének időpontjában meglevő, (1) bekezdés szerinti, illetőleg megelőlegezett gyermek(ek) esetén a második gyermek után 65 000 Ft, a harmadik gyermek után 125 000 Ft. Más eltartott családtagok után személyenként 30 000 Ft.

(3) A kedvezmény összege az építési költség (eladási ár) 45%-át nem haladhatja meg.

(4) Fiatal házaspár részére - kérelmére - a kedvezményt önálló bankkölcsönként két gyermekig meg kell előlegezni. A megelőlegezés időtartama - amely alatt törlesztést nem kell fizetni - egy gyermek esetében három év, két gyermek esetében hat év. Ha a gyermekek az előírt határidőn belül megszületnek, a kedvezményt a fiatal házaspárnak jóváírják és az állam a pénzintézetnek megtéríti. Ha nem születnek meg, úgy a kölcsöntartozást és kamatait a bankkölcsönre előírt és még hátralévő törlesztési idő alatt kell kiegyenlíteni, ilyen esetben a tartozás állami kölcsönné nem alakítható át.

9. §

(1) Az építtetőt (vásárlót) a kedvezmény akkor is megilleti, ha az építéshez (vásárláshoz) állami kölcsönt nem vesz igénybe.

(2) Az építtetőt (vásárlót) a fenálló állami, vagy bakkölcsön-tartozás esetén a kedvezmény a kölcsön (adásvételi) szerződés megkötését követően született, vagy örökbefogadott gyermeke után - a megelőlegezés kivételével - a szerződéskötés időpontjában hatályban volt feltételekkel utólagosan is megilleti. Ilyen esetben a kedvezmény összegével a fennálló kölcsöntartozást, több kölcsön közül a magasabb kamatozású kölcsön összegét kell csökkenteni.

(3) Aki után kedvezményt már elszámoltak, azután újabb lakás építése (vásárlása) esetén akkor kell kedvezményt nyújtani a különbözet erejéig, ha a kedvezmény összege időközben emelkedett.

PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS

10. §

(1) A kölcsönök nyújtását, folyósítását a törlesztés és a kedvezmények megállapítását, valamint ezeknek a költségvetéssel való elszámolását - az építtetőre, illetőleg az értékesítőre tekintet nélkül - az erre felhatalmazott pénzintézetek végzik.

(2) A kölcsönök és a visszatérítendő támogatások összegéig, azok biztosítékaként teljes visszafizetésükig az ingatlannyilvántartásba a hitelező javára jelzálogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A bejegyzett jelzálogjog a törvényes kielégítési elsőbbséggel bíró házadót és az illetéket kivéve, az ingatlant terhelő egyéb követeléseket és a haszonélvezeti jogot is megelőzi.

(3) A lakás értékesítése esetén az azt terhelő állami kölcsöntartozás - amennyiben a pénzintézet és a felek másként nem állapodnak meg - a magánszemély vevőre száll át. Ez esetben a törlesztő részleteket az e rendelet 2. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint újból meg kell állapítani. Az eredetileg megállapított törlesztési határidő nem léphető túl.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. §

(1) Ez a rendelet 1986. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 53/1982. (X. 7.) MT rendelet és az ezt módosító 9/1984. (I. 23.) MT, valamint az 55/1984. (XI. 28.) MT rendelet hatályát veszti.

(2) E jogszabály rendelkezéseit az 1986. január 1. után megkötött kölcsön- (adásvételi) szerződésekre kell alkalmazni. A korábban kötött kölcsön-(adásvételi) szerződések tekintetében - 9. § (2) és a 10. § (3) bekezdése kivételével - továbbra is a szerződéskötés időpontjában hatályban volt jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.

(3) Ha a tanács a tanácsi értékesítésű lakások állami támogatással történő értékesítése során a vásárlót 1985. december 31-ig kijelöli, az 1986. április 30-ig megkötött adásvételi szerződések tekintetében a kijelöléskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter, hogy

a) a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben e rendelet végrehajtásáról gondoskodjék,

b) a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben e rendelettel nem érintett egyéb építési (felújítási, tatarozási, korszerűsítési, lakóépület bővítési, lakásmegosztási, stb.) kölcsönök nyújtásának feltételeit rendeletben megállapítsa.

c) a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a lakásépítés munkáltatói támogatásával kapcsolatos feltételeket rendeletben újólag megállapítsa.

(5) Felhatalmazást kap az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter, hogy az emeletráépítések és tetőtérbeépítések feltételeit rendeletben állapítsa meg, valamint az ár- és belvízkárok helyreállítására igényelt kölcsönök feltételeit szabályozza.

(6) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) a lakosságot érintő és a mindenkori Hitelpolitikai Irányelvekben meghatározott lakásépítési (-vásárlási) és egyéb építési kölcsönfeltételeket közzétegye,

b) az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben az értékesítés céljára lakást építők részére nyújtható hitelek feltételeit rendeletben szabályozza.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke