8/1985. (IX. 5.) KM rendelet

az utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejű rendelet és a 34/1962. (IX. 16.) MT rendelet végrehajtásáról

Az utakról szóló 1962. év 21. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) végrehajtásáról rendelkező 34/1962. (IX. 16.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtására - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁS

1. §

(1) A Tvr. és az R. alkalmazásában:

a) kerékpár út: a kerékpár közlekedésre szolgáló, a közúti jelzőtáblával jelölt önálló út;

b) műtárgy: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz (a továbbiakban együtt: híd, illetőleg áteresz), az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény. A 2 m-nél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a 2 m vagy kisebb nyílást áthidaló műtárgy: áteresz.

(2) A közúthoz tartozhat várakozó hely, közúti jelzés, vezető oszlop, korlát, útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (pl. segélykérő telefon, pihenőhely); továbbá 1945. évi január 1. napja előtt létesített közút rézsűjének külső szélétől számitott 2 m távolságon belül ültetett fa - az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével - (a továbbiakban együtt: tartozék).

(3) A közút területe magában foglalja az út burkolt részét - földút esetén annak közlekedésre kijelölt részét - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát vagy más vízelvezető létesítményt, valamint a hóvédő erdősáv, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmények által állandó jelleggel elfoglalt területet. Belterületen a közút legfeljebb a járdának a közút felé eső széléig (a kiemelt szegélyig) terjed.

(4) A közúthoz létesített csatlakozás (a továbbiakban: útcsatlakozás):

a) kizárólag fegyveres erők, illetőleg fegyveres testületek által használt útnak,

b) közforgalom számára meg nem nyitott saját használatú útnak,

c) útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító (üzemanyagtöltő állomás megközelítésére szolgáló létesítmény, pihenőhely, várakozóhely stb.),

d) út melletti ingatlan megközelítését biztosító kocsibehajtónak

közúthoz való csatlakozása.

(5) A közút területén (a felszín alatt vagy felett) elhelyezett közművek, a közvilágítási és távközlési berendezések, valamint a földmérési jelek nem tartoznak a közúthoz.

II. FEJEZET

AZ UTAK IGAZGATÁSA

2. §

(1) Az országos közúthálózatba tartoznak azok az utak, amelyek:

a) nemzetközi forgalomra szolgálnak,

b) összekötik a helységeket egymással,

c) összekötik a vasút és hajóállomásokat az a)-b) pontokban megjelölt utakkal.

(2) Nemzetközi forgalomra szolgálnak azok az utak, amelyeket a nemzetközi forgalmi utakra vonatkozó európai megállapodásban megneveztek.

(3) Ha a helységeket vagy a vasút- és hajóállomásokat az országos közúttal több út köti össze, azok közül a legkedvezőbb kapcsolatot biztosító út az országos közúthálózatba, a többi út a tanácsi közúthálózatba tartozik.

(4) Külterületen levő - a (3) bekezdésben nem emlitett - közutak közül tanácsi közutak a külterületi település beépítésre szánt területén levő utak, és azok a külterületi utak, amelyek közcélú (szociális, kulturális, egészségügyi, sport stb.) létesítményeket, valamint több egymáshoz közeli tanyákból álló kisebb települést kötnek össze az országos közúttal. A fővárosi, megyei közlekedési hatóság a zártkerti utakat a közúthálózat folyamatosságának biztosítása érdekében a tanácsi közúthálózatba felveheti.

3. §

(1) Az országos és tanácsi közúthálózat egymás javára vagy terhére történő megváltoztatásáról a Közlekedési Főfelügyelet, a tanácsi közúthálózat más esetben történő megváltoztatásáról - a közlekedési miniszter előírásainak megfelelően - a fővárosi, megyei közlekedési hatóság határoz a közút kezelőjének kezdeményezésére.

(2) A közúthálózat megváltoztatásáról szóló határozatban rendelkezni kell a változással felmerülő költségek viseléséről is.

(3) A közúthálózat megváltoztatását elrendelő határozatát - a közutakra vonatkozó, az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jogok megváltoztatásának az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése céljából - az (1) bekezdésben meghatározott közlekedési hatóságnak meg kell küldeni az illetékes földhivatalhoz.

(4) Ha azok a körülmények, amelyek miatt az utat a közúthálózatba (országos vagy tanácsi) felvették, lényegesen megváltoztak, a közutat el kell bontani, feltéve, hogy azt tartozékként (várakozó hely, pihenő hely) vagy saját használatú útként nem kívánják használni, illetőleg kezelésbe (tulajdonba, használatba) venni.

(5) A saját használatú út elbontását a tulajdonos (kezelő, használó) kérelmére engedélyezni kell, ha más nem kívánja azt közútként vagy saját használatú útként kezelésbe (tulajdonba, használatba) venni. Ha a saját használatú utat elbontják, meg kell szüntetni annak a közúttal való kapcsolatát, a közút kezelője által meghatározott módon.

(6) A tulajdonos (kezelő, használó) zárt területén belül haladó saját használatú út (útszakasz) elbontásához a közlekedési hatóság engedélye nem szükséges.

4. §

(1) Egy-, kettő- vagy háromjegyű számmal kell jelölni a főutakat és a főútnak nem minősülő országos közutakat (összekötő út). Az egyéb országos közutak azonosítására számjelet kell használni.

(2) Az autópályákat és az autóutakat betűjellel is jelölni kell. Az autópályák és autóutak betűjele: M.

(3) A nemzetközi forgalmú utakat az azokra vonatkozó európai megállapodásban meghatározott jelekkel is jelölni kell.

5. §

(1) A közúthálózat fejlesztésére a várható közúti forgalmi igény alapján - a terület- és településfejlesztési szempontokat is figyelembe véve - tervet kell készíteni. A tervben hosszú távra kell meghatározni a közúthálózat térbeli rendszerét, a közúthálózat fejlesztéséhez szükséges területet. A tervkészítés során figyelembe kell venni - a meglevő közúthálózat adottságaira tekintettel - a nemzetközi és- hazai motorizációs és forgalmi igényeket, a területi ellátottság fokozatos növelését, a településeken belüli és az egymás közötti kapcsolati rendszer jobb kialakítását.

(2) A közúthálózat-fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata - az érintett közutak kezelőinek bevonásával - az országos közutak tekintetében a Közlekedési Minisztérium, tanácsi közutak tekintetében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a fővárosi, megyében a helyi tanács végrehajtó bizottságának feladata. A tervet szükség szerint, de legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.

6. §

(1) A közutakról azok kezelőinek nyilvántartást kell vezetniök.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a műszaki (fenntartási, fejlesztési) a gazdasági és a közlekedésbiztonsági szempontból lényeges adatokat. A nyilvántartás egyéb tartalmi előírásait külön rendelkezés tartalmazza.

(3) A nyilvántartás adataiban történt változásokat folyamatosan át kell vezetni. A közutak műszaki állapotára vonatkozó adatokat legalább 5 évenként felül kell vizsgálni.

(4) A nyilvántartás egy másolati példányát országos közút vonatkozásában a Közlekedési Minisztérium, tanácsi közút vonatkozásában a fővárosi, megyei közlekedési hatóság részére meg kell küldeni. A nyilvántartási adatokat évente területenként a fővárosi, megyei közlekedési hatóság, országosan a Közlekedési Minisztérium összesíti és értékeli.

(5) Az országos közutak nyilvántartásával összefüggésben rendszeresen, de legalább 5 évenként forgalomszámlálást kell végezni. A tanácsi közutak közül a fővárosban, a városokban és a városi jogú nagyközségekben a jelentősebb forgalmi utakon legalább 5 évenként forgalomszámlálást kell végezni. A tanácsi közút kezelője más tanácsi közúton is végezhet forgalomszámlálást.

(6) A nyilvántartás és a forgalomszámlálás elkészítésével, illetőleg végzésével a közút kezelője más szervet is megbízhat.

III. FEJEZET

VÁRAKOZÁSI DÍJAK SZEDÉSE

7. §

Járművek várakozóhelyein díj szedését - a közút kezelője véleményének figyelembevételével - a közlekedési hatóság engedélyezi. A várakozási díj szedése csak olyan várakozóhelyen engedélyezhető, amely a járművek közlekedésére alkalmas és kellően megvilágítható. A közlekedési hatóság parkolótárcsa használatát is elrendelheti.

8. §

(1) A várakozási díj szedésére feljogosított (a továbbiakban: engedélyes) köteles a várakozóhely járműközlekedésre alkalmas állapotáról és tisztántartásáról gondoskodni.

(2) A várakozóhelyen - a járművezetők által könnyen észrevehető táblán - jól látható módon fel kell tüntetni:

a) hogy a járművek várakozásáért díjat kell fizetni,

b) az engedélyező nevét és az engedély számát,

c) az engedélyes nevét és címét,

d) a várakozási díj mértékét járműfajtánként,

e) a várakozási díj fizetésének módját,

f) ha az engedélyes a várakozási díj szedésére csak meghatározott időszakban jogosult, az időszak megjelölését,

g) az esetleges pótdíj összegét.

IV. FEJEZET

A KÖZÚT IGÉNYBEVÉTELE

9. §

(1) A közúti igénybevételéhez szükséges kezelői hozzájárulás iránti kérelemhez 3 példányban csatolni kell a létesítmény elhelyezési tervét, a közút érintett szakaszának keresztszelvényét, valamint a forgalomkorlátozás vagy terelés tervét. A kérelemben meg kell jelölni a munka kezdésének és befejezésének tervezett időpontját, a munkát végző kivitelező és építésvezető nevét és címét, a munkavégzés helyét (belterületen az utcanevet, házszámot vagy helyrajzi számot, egyéb területen a közút szelvény számát).

(2) Új utak építését és forgalomba helyezését követő 5 éven belül az út felbontására engedély csak kivételesen indokolt esetben adható.

10. §

Ha közmű vasúti üzemi berendezés, távközlési vezeték, valamint cseppfolyós vagy légnemű halmazállapotú termék szállítására szolgáló vezeték meghibásodásának halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz vagy belvíz-védekezés idején halaszthatatlan beavatkozás miatt szükséges a közút felbontása, a kezelői hozzájárulást a felbontástól számított 24 órán belül lehet megkérni.

11. §

A közút területén, alatt vagy felett elhelyezett létesítmény kivitelezését követő átadás-átvételi eljárásra a közút kezelőjét meg kell hívni és képviselőjének nyilatkozatát az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

12. §

Közút területét elfoglalni, a közút árkába vagy csatornájába vizet bevezetni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. Ha a közút területének elfoglalásához közterülethasználati engedély szükséges, a közterület-használat engedélyezéséről szóló jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni.

13. §

Ha a közút kezelője a hozzájárulást megtagadja vagy a kérelmező a hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatban meghatározott feltételeket sérelmesnek találja, kérelemmel fordulhat a területileg illetékes közlekedési hatósághoz.

14. §

(1) A R. 19. §-ának (3)-(5) bekezdései alkalmazása szempontjából a saját használatú út fenntartásában nem érdekelt az a szerv vagy személy, amelynek illetőleg akinek az a területén halad vagy területéhez vezet, valamint az a szerv vagy személy, amely, illetőleg aki az utat járműforgalom céljára rendszeresen használja.

(2) Azokat az országos közutakat, valamint az országos közutaknak azokat a szakaszait, amelyek mentén a közúti forgalom biztonságát zavaró épületet vagy egyéb létesítményt 100 m távolságon belül tilos emelni (elhelyezni), a rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Abban a kérdésben, hogy létesítmény a közúti forgalom biztonságát zavarja-e, a közút kezelőjének álláspontja az irányadó.

(4) A közút melletti ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) az R 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges hozzájárulás iránti kérelemhez a 9. §-ban foglaltakon kívül csatolnia kell a nyilvántartási térképnek az érintett ingatlanokat tartalmazó hiteles másolatát is.

V. FEJEZET

KÖZERŐ IGÉNYBEVÉTELE

15. §

(1) A közúti forgalmat akadályozó elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály esetén a közlekedési miniszter rendkívüli készültséget rendel el és a védekezés irányítására munkabizottságot hoz létre.

(2) A munkabizottság tagjai a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Közlekedési Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala kijelölt képviselői. A munkabizottságot a közlekedési miniszter által kijelölt személy vezeti.

16. §

(1) A munkabizottság köteles a védekezés érdekében minden szükséges intézkedést megtenni. Különösen gondoskodnia kell:

a) védekezési munka irányításáról,

b) a figyelő, a jelentő és a riasztó szolgálat megszervezéséről,

c) a védekezéshez szükséges munkaerő, gépjármű, gép, felszerelés és anyag folyamatos rendelkezésre állásáról és utánpótlásáról,

d) a lakosság életének, javainak és a társadalmi tulajdonnak a védelméről,

e) a védekezéshez szükséges műszaki intézkedések elrendeléséről és végrehajtásának ellenőrzéséről,

f) a védekezési munkához szükséges adatok nyilvántartásának megszervezéséről.

(2) A munkabizottság a Közúti Igazgatóságok Információs Szolgálatánál (ÚTINFORM-nál) országos, az illetékes közúti igazgatóságoknál pedig területi ügyeletet állít fel.

(3) Az ügyeleteken naplót kell vezetni, amelyben a védekezéssel kapcsolatos eseményeket, utasításokat és jelentéseket kell vezetni.

17. §

(1) Az elemi csapás vagy a rendkívüli hóakadály káros következményeinek elhárítása után a rendkívüli készültséget meg kell szüntetni.

(2) A megszüntetés után a védekező szervek kötelesek a közerőként igénybevett gépeket (gépjárműveket), felszereléseket, anyagokat haladéktalanul visszaadni. Az igénybevételért a közlekedési miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke és a pénzügyminiszter által együttesen megállapított térítést kell fizetni.

(3) A közerőként igénybevett személyek munkabérét, az időleges munkakötelezettségről szóló jogszabályban foglaltak alapján kell megállapítani és kifizetni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

18. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1985. évi szeptember hó 1. napjától kell alkalmazni; egyidejűleg hatályát veszti

- az utak igazgatásáról szóló 7/1970. (XI. 13.) KPM és az azt módosító 18/1983. (VI. 30.) KPM, valamint a 8/1983. (XII. 28.) KM rendelet,

- a járművek várakozásáért szedhető díjakról szóló 1/1976. (II. 17.) KPM számú és az azt módosító 22/1979. (X. 3.) KPM rendelet,

- a közutak és a járdák nyilvántartásáról szóló 13/1983. (Közl. Ért. 8.) KPM utasítás.

dr. Tóth László s. k.,

közlekedési minisztériumi államtitkár

Melléklet a 8/1985. (IX. 5.) KM rendelethez

Azoknak az országos közutaknak a jegyzéke, amelyeknél 100 m távolságon belül a közúti forgalom biztonságát zavaró épületet vagy egyéb létesítményt emelni, elhelyezni tilos.

1. számú budapest-tata-győr-hegyeshalmi

2. számú budapest-vác-rétság-honti

3. számú budapest-miskolc-tornyosnémeti

4. számú budapest-debrecen záhonyi

5. számú budapest-szeged-röszkei

6. számú budapest-pécs-barcsi

7. számú budapest-nagykanizsa-letenyei - a 112,6-165,8 km közötti szakasz kivételével

8. számú Székesfehérvár-jánosháza- rábafüzesi

10. számú budapest-dorog-dunaalmási

11. számú budapest-esztergom-dorogi

12. számú vác-szobi

13. számú komarom-országhatári

14. számú győr-vámosszabadi

15. számú mosonmagyaróvár-rajkai

21. számú hatvan-somoskőújfalui

22. számú rétság-salgótarjáni

23. számú kisterenye-tarnaleleszi

24. számú gyöngyös-párád-egri

25. számú kerecsend-eger-bánrévei

26. számú miskolc-bánrévei

31. számú budapest-Jászberény-dormándi

311. számú nagykáta-ceglédi

32. számú hatvan-szolnoki

33. számú füzesabony-debreceni

34. számú tiszafüred-kenderesi

35. számú nyékládháza-debreceni

36. számú polgár-nyíregyházi

37. számú felsőzsolca-sátoraljaújhelyi

38. számú bodrogkeresztúr-nyíregyházi

41. számú nyíregyháza-beregsurányi

42. számú püspökladány-biharkeresztesi

43. számú szeged-makó-nagylaki

44. számú kecskémét-békéscsaba-gyulai

441. számú cegléd-nagykörös-kecskeméti

442. számú szolnok-kunszentmártoni

443. számú endrőd-szarvasi

45. számú kunszentmárton-szentes-hódmezővásárhelyi

451. számú kiskunfélegyháza-csongrád-szentesi

46. számú törökszentmiklós-endrőd-mezőberényi

47. számú debrecen-szegedi

471. számú debrecen-mátészalkai

48. számú debrecen-nyírábrányi

49. számú rohod-mátészalka-csengersimai

51. számú budapest-baja-hercegszántói

52. számú kecskémét-dunaföldvári

53. számú solt-kiskunhalas-tompái

54. számú kecskémét-soltvadkert-sükösdi

55. számú szeged-baja-bátaszéki

56. számú Szekszárd-mohács-udvari

57. számú mohács-pécsi

58. számú pécs-harkány-drávaszabolcsi

61. számú dunaföldvár-dombóvár-nagykanizsai

611. számú dombóvár-sásdi

62. számú dunaújváros-székesfehérvári

63. számú Szekszárd-székesfehérvári

64. számú simontornya-enyingi

65. számú Szekszárd-tamási-siófoki

66. számú pécs-kaposvári

67. számú kaposvár-balatonlellei

68. számú barcs-balatonkeresztúri

70. számú budapest-zamárdi - a 46,0-58,0 és a 107,0-120,0 km közötti szakaszok kivételével

71. számú lepsény-balatonfüred-balatonkeresztúri

72. számú balatonfűzfő-literi

73. számú csopak-veszprémi

74. számú nagykanizsa-Zalaegerszeg-vasvári

75. számú keszthely-bak-rédicsi

81. számú Székesfehérvár-kisbér-győri 811. számú Székesfehérvár-bicskei

82. számú veszprém-zirc-győri

83. számú városlőd-pápa-győri

84. számú balatonederics-sárvár.-soproni

85. számú győr-nagycenki

86. számú körmend-szombathely-csornai

87. számú kám-szombathely-kőszegi

88. számú sárvár-váti