Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

1986. évi 10. törvényerejű rendelet

az állami népességnyilvántartásról

Az állami népességnyilvántartás célja és feladata

1. § (1) Az állami népességnyilvántartás célja az állampolgár jogai érvényesítésének és kötelezettségei teljesítésének előmozdítása, az állami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, egyesületek, valamint a magánszemélyek társulásai (a továbbiakban együtt: szervezetek) munkájának segítése a személyhez fűződő jogok, valamint az állam- és közbiztonsági érdekek védelmének biztosításával.

(2) Az állami népességnyilvántartás feladata az egységes személyi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok gyűjtése, a nyilvántartás folyamatos vezetése és adatok szolgáltatása.

Az állami népességnyilvántartás hatálya

2. § Az állami népességnyilvántartás hatálya kiterjed a Magyar Népköztársaság területén állandó jelleggel tartózkodó magyar és letelepedett külföldi állampolgárra, továbbá állampolgárságra és tartózkodási helyére tekintet nélkül arra, aki az ország területén állandó bejelentett lakóhellyel, illetőleg - jogszabályban meghatározott esetben - csak ideiglenes lakóhellyel rendelkezik (a továbbiakban együtt: állampolgár).

Az adatgyűjtés

3. §[1] Az állami népességnyilvántartás adatai és az adatok változásai közül a lakcímadatokat az állampolgár, az anyakönyvi adatokat a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője, az iskolai végzettségre és a szakképzettségre vonatkozó adatokat az oktatási intézmény köteles a külön jogszabályban meghatározott módon és határidőben, a valóságnak megfelelően szolgáltatni.

Az adatok nyilvántartása

4. § Az állami népességnyilvántartás az állampolgár személyi számát, alapvető személyazonosító és lakcím adatait tartalmazza.[2]

5. § (1) A tizennégy éven felüli magyar állampolgárok és korra való tekintet nélkül a letelepedett külföldiek állandó és ideiglenes lakcímét az állami népességnyilvántartás által szolgáltatott adatok alapján a rendőrség is nyilvántartja.

(2)[3]

6. § (1) A személyi szám az állampolgár személyazonosítására szolgáló adat.

(2) A személyi számot a személyi adatokat is tartalmazó számítógépes nyilvántartásokban azonosító adatként kell használni.[4]

(3)[5]

Adatszolgáltatás

7. § (1) Az állami népességnyilvántartás magánszemélyek és - feladataik végrehajtásához - szervezetek részére adatokat szolgáltat.[6]

(2) Magánszemély az állami népességnyilvántartás alapján más személyre vonatkozóan olyan adat közlését, illetőleg olyan okirat kiállítását kérheti, amelyhez joga fűződik. Ezt a kérelmezőnek okirattal vagy nyilatkozatával igazolnia kell.[7]

(3) Jogszabály egyes szervezetek részére, azok alapfeladata ellátása érdekében kötelezően teljesítendő rendszeres adatszolgáltatást írhat elő.

(4)[8]

8. § Az állami népességnyilvántartás adatainak szolgáltatása, illetőleg felhasználása személyhez fűződő jogot, állam- vagy közbiztonsági érdeket, államtitkot vagy szolgálati titkot nem sérthet. Ilyen okból az adatszolgáltatást meg kell tagadni.

9. § (1) Az állami népességnyilvántartásból való adatszolgáltatásért díjat kell fizetni.

(2) Díjmentes az adatszolgáltatás, ha azt az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján teljes személyes illetékmentességben részesülő szerv kéri. illetőleg ha az adatszolgáltatás olyan eljáráshoz kapcsolódik, amely költség- vagy illetékmentes. Nem kell díjat fizetnie annak az ügyfélnek sem. aki olyan eljáráshoz kér adatszolgáltatást, amelyben őt személyes költség- vagy illetékmentesség illeti meg.

(3) Az adatszolgáltatásért fizetendő díj mértékét, továbbá a (2) bekezdésben megjelölteken kívüli díjmentes adatszolgáltatások körét a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a pénzügyminiszterrel, valamint az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szerv vezetőjével egyetértésben állapítja meg.

A személyhez fűződő jogok védelme

10. § (1) Az állampolgár a róla nyilvántartott adatokról másolatot vagy kivonatot kérhet. Ez a jog a törvényes képviselőt is megilleti a szülői felügyelete, gyámsága vagy gondnoksága alatt álló személyre nézve.

(2) Ha az állami népességnyilvántartásban szereplő vagy közölt adat nem felel meg a valóságnak, az érintett állampolgár, illetőleg törvényes képviselője kérheti a helyesbítését. A nyilvántartott adatok kiegészítéséhez, helyesbítéséhez szükséges adatszolgáltatást az állampolgár, illetőleg a szervezetek kötelesek teljesíteni.

(3) Az állampolgár személyére, családi és egyéb körülményeire vonatkozó adatot csak az érintett állampolgár hozzájárulásával, illetőleg törvényben meghatározott esetben lehet nyilvánosságra hozni.[9]

11. § (1) Az állami népességnyilvántartás rendszerébe felvett adatok védelmére a büntetőjog, a polgári jog és az államigazgatási jog szabályait, a számítástechnikai rendszerek titok-, vagyon és tűzvédelmére, valamint az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint illeti meg jogvédelem azt, akit az állami népességnyilvántartásból való adatközlés vagy annak rendeltetéstől eltérő felhasználása a személyhez fűződő jogaiban sért.

Az állami népességnyilvántartás irányítása és szervezete

12. § Az állami népességnyilvántartás irányításáról és felügyeletéről a Minisztertanács gondoskodik.

13. § (1) Az állami népességnyilvántartás központi szerve az Állami Népességnyilvántartó Hivatal.

(2) Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal országos hatáskörű szerv, amely

a) vezeti az országos számítógépes népesség-nyilvántartást;

b) közreműködik a személyi adatokat is tartalmazó nyilvántartások összehangolásában;

c) ellátja az állampolgárt személyi számmal.

14. §[10] (1) A települési népességnyilvántartási feladatot a jegyző látja el.

(2) A helyi népességnyilvántartási tevékenység felett a köztársasági megbízott gyakorol felügyeletet.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1986. szeptember 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg az állami népességnyilvántartásról szóló 1974. évi 8. számú törvényerejű rendelet a hatályát veszti.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik,

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Módosította az 1991. évi XX. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[2] A 4. § 2. mondatát megsemmisítette a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatályos 1991.04.13.

[3] Az 5. § (2) bekezdését megsemmisítette a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatálytalan 1991.04.13.

[4] A 6. § (2) bekezdésének második és harmadik tagmondatát megsemmisítette a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatályos 1991.04.13.

[5] A 6. § (3) bekezdését megsemmisítette a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatálytalan 1991.04.13.

[6] A 7. § (1) bekezdésének második mondatát megsemmisítette a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatályos 1991.04.13.

[7] Módosította a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatályos 1991.04.13.

[8] Megsemmisítette a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatálytalan 1991.04.13.

[9] Módosította a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatályos 1991.04.13.

[10] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

Tartalomjegyzék