1986. évi 10. törvényerejű rendelet
az állami népességnyilvántartásról
Az állami népességnyilvántartás célja és feladata
1. § (1) Az állami népességnyilvántartás célja az állampolgár jogai érvényesítésének és kötelezettségei teljesítésének előmozdítása, az állami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, egyesületek, valamint a magánszemélyek társulásai (a továbbiakban együtt: szervezetek) munkájának segítése a személyhez fűződő jogok, valamint az állam- és közbiztonsági érdekek védelmének biztosításával.
(2) Az állami népességnyilvántartás feladata az egységes személyi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok gyűjtése, a nyilvántartás folyamatos vezetése és adatok szolgáltatása.
Az állami népességnyilvántartás hatálya
2. § Az állami népességnyilvántartás hatálya kiterjed a Magyar Népköztársaság területén állandó jelleggel tartózkodó magyar és letelepedett külföldi állampolgárra, továbbá állampolgárságra és tartózkodási helyére tekintet nélkül arra, aki az ország területén állandó bejelentett lakóhellyel, illetőleg - jogszabályban meghatározott esetben - csak ideiglenes lakóhellyel rendelkezik (a továbbiakban együtt: állampolgár).
Az adatgyűjtés
3. §[1] Az állami népességnyilvántartás adatai és az adatok változásai közül a lakcímadatokat az állampolgár, az anyakönyvi adatokat a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője, az iskolai végzettségre és a szakképzettségre vonatkozó adatokat az oktatási intézmény köteles a külön jogszabályban meghatározott módon és határidőben, a valóságnak megfelelően szolgáltatni.
Az adatok nyilvántartása
4. § Az állami népességnyilvántartás az állampolgár személyi számát, alapvető személyazonosító és lakcím adatait tartalmazza.[2]
5. § (1) A tizennégy éven felüli magyar állampolgárok és korra való tekintet nélkül a letelepedett külföldiek állandó és ideiglenes lakcímét az állami népességnyilvántartás által szolgáltatott adatok alapján a rendőrség is nyilvántartja.
(2)[3]
6. § (1) A személyi szám az állampolgár személyazonosítására szolgáló adat.
(2) A személyi számot a személyi adatokat is tartalmazó számítógépes nyilvántartásokban azonosító adatként kell használni.[4]
(3)[5]
Adatszolgáltatás
7. § (1) Az állami népességnyilvántartás magánszemélyek és - feladataik végrehajtásához - szervezetek részére adatokat szolgáltat.[6]
(2) Magánszemély az állami népességnyilvántartás alapján más személyre vonatkozóan olyan adat közlését, illetőleg olyan okirat kiállítását kérheti, amelyhez joga fűződik. Ezt a kérelmezőnek okirattal vagy nyilatkozatával igazolnia kell.[7]
(3) Jogszabály egyes szervezetek részére, azok alapfeladata ellátása érdekében kötelezően teljesítendő rendszeres adatszolgáltatást írhat elő.
(4)[8]
8. § Az állami népességnyilvántartás adatainak szolgáltatása, illetőleg felhasználása személyhez fűződő jogot, állam- vagy közbiztonsági érdeket, államtitkot vagy szolgálati titkot nem sérthet. Ilyen okból az adatszolgáltatást meg kell tagadni.
9. § (1) Az állami népességnyilvántartásból való adatszolgáltatásért díjat kell fizetni.
(2) Díjmentes az adatszolgáltatás, ha azt az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján teljes személyes illetékmentességben részesülő szerv kéri. illetőleg ha az adatszolgáltatás olyan eljáráshoz kapcsolódik, amely költség- vagy illetékmentes. Nem kell díjat fizetnie annak az ügyfélnek sem. aki olyan eljáráshoz kér adatszolgáltatást, amelyben őt személyes költség- vagy illetékmentesség illeti meg.
(3) Az adatszolgáltatásért fizetendő díj mértékét, továbbá a (2) bekezdésben megjelölteken kívüli díjmentes adatszolgáltatások körét a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a pénzügyminiszterrel, valamint az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szerv vezetőjével egyetértésben állapítja meg.
A személyhez fűződő jogok védelme
10. § (1) Az állampolgár a róla nyilvántartott adatokról másolatot vagy kivonatot kérhet. Ez a jog a törvényes képviselőt is megilleti a szülői felügyelete, gyámsága vagy gondnoksága alatt álló személyre nézve.
(2) Ha az állami népességnyilvántartásban szereplő vagy közölt adat nem felel meg a valóságnak, az érintett állampolgár, illetőleg törvényes képviselője kérheti a helyesbítését. A nyilvántartott adatok kiegészítéséhez, helyesbítéséhez szükséges adatszolgáltatást az állampolgár, illetőleg a szervezetek kötelesek teljesíteni.
(3) Az állampolgár személyére, családi és egyéb körülményeire vonatkozó adatot csak az érintett állampolgár hozzájárulásával, illetőleg törvényben meghatározott esetben lehet nyilvánosságra hozni.[9]
11. § (1) Az állami népességnyilvántartás rendszerébe felvett adatok védelmére a büntetőjog, a polgári jog és az államigazgatási jog szabályait, a számítástechnikai rendszerek titok-, vagyon és tűzvédelmére, valamint az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint illeti meg jogvédelem azt, akit az állami népességnyilvántartásból való adatközlés vagy annak rendeltetéstől eltérő felhasználása a személyhez fűződő jogaiban sért.
Az állami népességnyilvántartás irányítása és szervezete
12. § Az állami népességnyilvántartás irányításáról és felügyeletéről a Minisztertanács gondoskodik.
13. § (1) Az állami népességnyilvántartás központi szerve az Állami Népességnyilvántartó Hivatal.
(2) Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal országos hatáskörű szerv, amely
a) vezeti az országos számítógépes népesség-nyilvántartást;
b) közreműködik a személyi adatokat is tartalmazó nyilvántartások összehangolásában;
c) ellátja az állampolgárt személyi számmal.
14. §[10] (1) A települési népességnyilvántartási feladatot a jegyző látja el.
(2) A helyi népességnyilvántartási tevékenység felett a köztársasági megbízott gyakorol felügyeletet.
Záró rendelkezések
15. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1986. szeptember 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg az állami népességnyilvántartásról szóló 1974. évi 8. számú törvényerejű rendelet a hatályát veszti.
(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik,
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Katona Imre s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] Módosította az 1991. évi XX. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.
[2] A 4. § 2. mondatát megsemmisítette a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatályos 1991.04.13.
[3] Az 5. § (2) bekezdését megsemmisítette a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatálytalan 1991.04.13.
[4] A 6. § (2) bekezdésének második és harmadik tagmondatát megsemmisítette a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatályos 1991.04.13.
[5] A 6. § (3) bekezdését megsemmisítette a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatálytalan 1991.04.13.
[6] A 7. § (1) bekezdésének második mondatát megsemmisítette a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatályos 1991.04.13.
[7] Módosította a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatályos 1991.04.13.
[8] Megsemmisítette a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatálytalan 1991.04.13.
[9] Módosította a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. Hatályos 1991.04.13.
[10] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.