16/1986. (V. 16.) MT rendelet
az iskolai szövetkezetről és az iskolai szövetkezeti csoportról
A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 116. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) Az iskolai szövetkezeti tevékenység célja a termelő, a szolgáltató és az értékesítő munka útján a tanulók (hallgatók) önállóságra, közösségi életre, a demokratikus jogok gyakorlására, munkára és a takarékos életvitelre való nevelése.
(2) Az iskolai szövetkezeti tevékenységet a nevelési-oktatási intézmény (a továbbiakban: oktatási intézmény), más intézmény, gazdálkodó szervezet, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége anyagi eszközökkel és más módon is segíti. A tevékenységnek igazodnia kell az oktatási intézmény rendjéhez.
2. §
(1) Iskolai szövetkezési forma: az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport.
(2) Az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységi körére, továbbá a tevékenység folytatásának a feltételeire a szövetkezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3. §
(1) Az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport tagja az oktatási intézmény tanulója (hallgatója, a továbbiakban együtt: tanuló), továbbá pedagógusa, oktatója és az intézmény más dolgozója lehet. Ha az alapszabály vagy a szövetkezeti csoport működési szabályzata úgy rendelkezik, tag lehet a tanuló szülője, továbbá képesítéshez kötött tevékenység esetében más kívülálló személy is.
(2) A tanulókon kívül felvett tagok száma a taglétszám tizenöt százalékát nem haladhatja meg.
(3) Kiskorú tanulót törvényes képviselőjének a hozzájárulásával lehet tagnak felvenni.
(4) Az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport tagjainak munkavégzésénél a kiskorúak munkavégzésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. A munkavégzés során folyamatosan biztosítani kell az egészséges és biztonságos munka feltételeit.
ISKOLAI SZÖVETKEZET
Általános rendelkezések
4. §
(1) Iskolai szövetkezet középfokú iskolában és felsőfokú oktatási intézményben működik.
(2) Több oktatási intézményben közösen is alakítható iskolai szövetkezet.
(3) Az iskolai szövetkezetre (a továbbiakban: szövetkezet) a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel kell alkalmazni.
A megalakulás és az önkormányzat
5. §
(1) A szövetkezet legalább 15 taggal alakulhat és működhet.
(2) A szövetkezet megalakulásának feltétele, hogy az induló vagyoni eszközök elegendők legyenek az alapszabályban foglalt tevékenység megkezdéséhez és folyamatos kibontakozásához. Az induló vagyoni eszközöket - ideértve a tevékenységhez szükséges helyiséget, műhelyt, gépet és anyagot is - az oktatási intézmény, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, gazdálkodó szervezet, illetőleg más intézmény biztosíthatja.
6. §
(1) Az alakuló közgyűlésen a belépni szándékozó tagok vesznek részt. Tanácskozási joggal részt vesz az oktatási intézmény vezetője vagy képviselője is.
(2) Az alakuló közgyűlés határoz a szövetkezet megalakulásáról, a belépésre jelentkezettek felvételéről, az alapszabály megállapításáról, a testületi szervek megalakításáról és a tisztségviselők megválasztásáról.
7. §
(1) A szövetkezet nevében szerepelni kell a székhelye szerinti oktatási intézmény nevének és az iskolai szövetkezeti jellegre való utalásnak is. A szövetkezet "diákszövetkezet" elnevezéssel is működhet.
(2) Középfokú iskolában működő szövetkezet alapszabálya jóváhagyásának feltétele az iskola vezetőjének, egyetértése az alapszabállyal. A felsőfokú oktatási intézmény és a szövetkezet kapcsolatát megállapodás rendezi.
8. §
(1) A szövetkezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza az önkormányzat és a munkaszervezet működésének, a munka végzésének és irányításának, továbbá - középfokú iskolában működő szövetkezet esetében - a szövetkezet és az oktatási intézmény kapcsolatának szabályait. Ez utóbbi szabályoknak a felvételéhez az oktatási intézmény vezetőjének egyetértése szükséges.
(2) A szervezeti és működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását meg kell küldeni az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek.
9. §
(1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a szervezeti és működési szabályzat megállapítása, az elnök, az elnökhelyettes és más tisztségviselők megválasztása és felmentése, döntés a gazdálkodás eredményének felhasználásáról, a munka végzésének és díjazásának rendszeréről, a gazdálkodás tervének megállapításáról, továbbá a tagsági viszonynak a szövetkezet részéről történő megszüntetéséről.
(2) A felsőfokú oktatási intézményben működő szövetkezet közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az intézmény és a szövetkezet megállapodásának elfogadása és módosítása is.
(3) A közgyűlés jogosult a vezetőség határozatát megváltoztatni vagy helyette új határozatot hozni.
10. §
(1) A közgyűlés vezetőséget és ellenőrző bizottságot választ; az alapszabály más bizottság választását is előírhatja. A szövetkezetben munkahelyi tanácskozás és szövetkezeti döntőbizottság nem működik.
(2) A közgyűlést évente legalább kétszer - ha küldöttgyűlés működik, egyszer - össze kell hívni, és időpontjáról tájékoztatni kell az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet.
(3) A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vesz az oktatási intézmény vezetője vagy a képviselője is.
11. §
(1) Ha a tagok száma a száz főt meghaladja, az alapszabály rendelkezhet küldöttgyűlés alakításáról. Ebben az esetben - a tisztségviselők megválasztásának és felmentésének, valamint az alapszabály módosításának a kivételével - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben való döntést az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utalhatja.
(2) A küldötteket az alapszabályban meghatározott szervezeti egységhez (munkaszervezet, osztály, évfolyam stb.) tartozó tagok választják a tagok sorából egy évre. A küldöttet bármikor fel lehet menteni és helyette újat választani.
12. §
(1) A tisztségviselő választása legfeljebb két évre szól. A tisztségviselő bármikor felmenthető és helyette új tisztségviselő választható.
(2) Tisztségviselővé kiskorú tag is választható.
(3) A tisztségviselőt a közgyűlés a gazdálkodás eredményéből jutalomban részesítheti.
A gazdálkodás
13. §
(1) A szövetkezet gazdálkodásához szükséges vagyoni eszközöket pénzbeli térítés ellenében lehet a szövetkezet tulajdonába, illetőleg ingyenesen is a használatába átengedni.
(2) A vagyoni eszközök átengedéséről megállapodást kell kötni, ebben pénzbeli térítés helyetti árutermelés vagy szolgáltatás is kiköthető.
(3) Földhasználat átengedésére a földekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
14. §
A szövetkezet tevékenységét székhelyén kívül is folytathatja.
15. §
A tag a gazdálkodás eredményéből munkája szerint részesedik. Az eredménynek a részesedésre fordítható mértékét a közgyűlés állapítja meg, és a tagok között - az alapszabályban meghatározott időközönként, illetőleg a gazdasági év végén - a vezetőség osztja szét.
16. §
A szövetkezet alkalmazottat csak képesítéshez kötött tevékenység folytatása esetén e tevékenységgel összefüggésben foglalkoztathat, az alkalmazottak száma azonban a taglétszám tíz százalékát nem haladhatja meg. Az alkalmazott felett a munkáltatói jogokat a vezetőség gyakorolja.
Egyesülés, megszűnés
17. §
(1) Középfokú iskolában működő szövetkezetek egyesüléséhez, ha azok nem egy iskolán belül működnek, az érdekelt iskolák vezetőinek a hozzájárulása szükséges.
(2) Ha a szövetkezet megszűnik, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonát - a használatába átengedett vagyoni eszközök kivételével - a területi szövetség útján iskolai szövetkezési célra kell felhasználni.
A tagsági viszony és a munkavégzés
18. §
(1) Az oktatási intézmény tanulója tizenöt éves kortól, kivételesen - ha az alapszabály így rendelkezik - tizennégy éves kortól lehet a szövetkezet tagja.
(2) Kiskorú tag csak olyan könnyű munkát végezhet, amely egészségére és fejlődésére nem hátrányos, továbbá nem akadályozza az iskola látogatását és a képzési rendszer részét képező feladatok ellátását.
(3) A kiskorú tag fizikai munka végzésére való alkalmasságát a tagsági viszony létesítésekor, illetőleg a munka nagyobb megterhelést eredményező megváltozásakor orvosi igazolással kell igazolni.
(4) A kiskorú tag heti munkaideje szorgalmi időben a hat órát nem haladhatja meg.
(5) Az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosításáról és folyamatos ellenőrzéséről az oktatási intézmény vezetője gondoskodik.
(6) A kiskorú tagot a munka jellegének megfelelő gyakorisággal, de havonta legalább egy alkalommal ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.
19. §
A vezetőségnek a tagfelvételt elutasító határozata ellen a belépni kívánó tanuló a közgyűléshez (küldöttgyűléshez) fordulhat.
20. §
(1) A tag a tagsági viszony létesítésével egyidejűleg köteles egy részjegyet jegyezni. A részjegy összegét az alapszabály határozza meg az részletekben is megfizethető.
(2) A részjegyekből részjegyalapot kell képezni. A részjegyalapot az év végi mérleg szerint mutatkozó veszteség fedezésére, továbbá a tagsági viszony megszűnése esetén a részjegy összegének a visszafizetésére lehet felhasználni.
21. §
(1) A tagsági viszony - a kilépésen kívül - megszűnik akkor is, ha
a) a tanulói (hallgatói) jogviszony, illetőleg a pedagógusnak, oktatónak vagy más dolgozónak az oktatási intézménnyel fennálló munkaviszonya megszűnik,
b) a kiskorú tag tagsági viszonyát a törvényes képviselője megszünteti, vagy
c) a közgyűlés a tagsági viszonyt megszünteti.
(2) Az alapszabály lehetővé teheti a tagsági viszonynak a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnése utáni fenntartását.
(3) A szövetkezet a tagsági viszonyt akkor szüntetheti meg, ha a tag
a) a szövetkezetnek szándékosan kárt okoz,
b) figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek, így különösen, ha a rábízott munkát nem végzi el, vagy egyébként akadályozza a szövetkezet tevékenységét.
(4) A kiskorú tag törvényes képviselője a tagsági viszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a tagsági viszony fenntartása a tag életét, egészségéi, vagy testi épségét veszélyeztetné vagy egyébként reá káros következményekkel járna.
(5) A tagsági viszony megszűnése esetén a részjegy összegét és az esedékes részesedést a gazdasági év végén kell a tagnak kiadni, kivéve ha a részjegy összegét vagy annak egy részét a szövetkezet veszteségének rendezésére használták fel.
Felelősség, tagsági viták
22. §
A tagot fegyelmi felelősség nem terheli. A tagsági viszonyból eredő kötelességeinek elmulasztása esetén a tagot - meghallgatása után - a vezetőség figyelmeztetésben részesíti.
23. §
(1) A tag a szövetkezetnek szándékosan okozott kárért annak teljes mértékéig, a gondatlanul okozott kárért legfeljebb két havi átlagos részesedése erejéig felel.
(2) A kár megtérítésére a tagot a vezetőség kötelezi; előtte a tagot meg kell hallgatni.
(3) A vezetőség döntése ellen a tag harminc napon belül a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
24. §
(1) A szövetkezet a tagnak a tagsági viszonnyal összefüggésben okozott kárért a munkajog szabályai szerint felel.
(2) A tagnak okozott kár megtérítéséről - a tag kérelmére - a vezetőség dönt. A vezetőség döntése ellen a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.
25. §
(1) A tagsági vitákban - a kártérítési ügyeket kivéve - a közgyűlés dönt; döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(2) A tagsági vitának a közgyűlés elé terjesztése előtt a vezetőség és a tag megkísérli a vitás kérdésben való megállapodást.
Állami törvényességi felügyelet, érdekképviselet
26. §
(1) A szövetkezet állami törvényességi felügyeletét a tevékenységének megfelelő tanácsi szerv látja el.
(2) A szövetkezet tagja lehet a tevékenysége szerinti ágazatban működő szövetkezetek területi szövetségének
ISKOLAI SZÖVETKEZETI CSOPORT
Általános rendelkezések
27. §
(1) Az iskolai szövetkezeti csoport (a továbbiakban: csoport) oktatási intézménynél és szövetkezet keretében (a továbbiakban: befogadó szövetkezet) működő meghatározott önkormányzati és gazdasági önállósággal rendelkező önelszámoló szervezet. A csoport diákszövetkezeti csoport elnevezéssel is működhet.
(2) Az oktatási intézménynél több csoport is működhet, illetőleg több intézménynél közösen is alakítható csoport.
(3) A csoport nevében utalni kell az oktatási intézmény, továbbá a befogadó szövetkezet nevére.
A megalakulás és az önkormányzat
28. §
(1) A csoport megalakulásához legalább tíz személy belépésre jelentkezése, a befogadó szövetkezet vezetőségének, igazgatóságának (a továbbiakban: vezetőség) és az oktatási intézmény vezetőjének hozzájárulása, továbbá a tevékenység megkezdése feltételeinek (műhely vagy más helyiség, munkaeszköz, anyag, pénz stb.) biztosítása szükséges.
(2) Az alakuló tagértekezlet elfogadja a csoport működési szabályzatát, megválasztja a csoport elnökét, elnökhelyettesét és - ha a működési szabályzat intéző bizottság, illetőleg ellenőrző bizottság létrehozását is előírja - a bizottságok tagjait.
(3) Az alakuló tagértekezleten tanácskozási joggal részt vesz a befogadó szövetkezet és az oktatási intézmény vezetője vagy a képviselője is.
29. §
(1) A működési szabályzat meghatározza a csoport nevét, célját, tevékenységi körét, az önkormányzati és munkaszervezetre vonatkozó főbb szabályokat, az intéző bizottság és ellenőrző bizottság, valamint az elnök és elnökhelyettes feladatait, a tagok alapvető jogait és kötelességeit, a gazdálkodás eredménye felhasználásának főbb elveit, - ideértve a nem a tanulók közül választott elnök vagy elnökhelyettes anyagi elismerésének módját is - továbbá általános iskolánál és középfokú iskolánál működő csoportnak a befogadó szövetkezettel és az oktatási intézménnyel való kapcsolatát.
(2) A működési szabályzatnak az oktatási intézménnyel és a befogadó szövetkezettel való kapcsolatot rendező tartalmát az oktatási intézmény vezetőjével és a szövetkezet vezetőségével egyetértésben kell megállapítani.
(3) Felsőfokú oktatási intézménynél működő csoport és a befogadó szövetkezet, valamint az oktatási intézmény kapcsolatát megállapodás rendezi.
(4) A működési szabályzat a befogadó szövetkezet vezetőségének hozzájárulásával válik érvényessé és azt a szövetkezet tájékoztatásul megküldi a szövetkezet felett az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek, amely a csoport állami törvényességi felügyeletét a szövetkezet törvényességi felügyeletének keretében látja el.
30. §
(1) A csoport ügyeiben a tagértekezlet dönt, kivéve a működési szabályzatban az intéző bizottság, az elnök vagy az elnökhelyettes feladatkörébe utalt ügyeket.
(2) Kizárólag a tagértekezlet dönthet a működési szabályzat, továbbá a befogadó szövetkezettel és az oktatási intézménnyel kötött megállapodás [29. § (3) bekezdése] elfogadásáról és módosításáról, az intéző bizottság, az ellenőrző bizottság, az elnök és elnökhelyettes megválasztásáról és felmentéséről, a csoport éves gazdasági célkitűzéseinek meghatározásáról és az eredmény felhasználásáról, a tagsági viszony megszüntetéséről, továbbá a csoport egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről.
(3) A működési szabályzat úgy rendelkezhet, hogy a tágértekezletet a munkaszervezeti vagy tanulmányi egységekben azonos napirenddel külön-külön is meg lehet tartani (rész-tagértekezlet).
31. §
(1) A tagértekezletet évente legalább kétszer össze kel hívni. Soron kívül is össze kell hívni, ha a tagok legalább tíz százaléka - de legalább öt tag - javasolja, a befogadó szövetkezet, az oktatási intézmény vezetője, illetőleg a szövetkezet felett az állami törvényességi felügyeletei gyakorló szerv - az ok és cél megjelölésével - kezdeményezi.
(2) A tagértekezleten tanácskozási joggal részt vesz a befogadó szövetkezet és az oktatási intézmény vezetőjének a képviselője.
(3) A tagértekezlet határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza, kivéve, ha a működési szabályzat minősített szótöbbséget vagy titkos szavazást ír elő.
32. §
(1) A tagértekezlet az intéző bizottságot, az ellenőrző bizottságot, az elnököt és az elnökhelyettest a működési szabályzatban meghatározott időre választja meg.
(2) Általános és középfokú iskolánál működő csoport elnökének vagy elnökhelyettesének pedagógust, oktatót vagy más nagykorú tagot kell megválasztani.
A gazdálkodás
33. §
(1) A csoport a tagok pénzbeli hozzájárulásából származó, továbbá a befogadó szövetkezet, más gazdálkodó szervezet, az oktatási intézmény vagy más intézmény, illetőleg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége által a csoport használatába átengedett vagyoni eszközökkel gazdálkodik.
(2) Vagyoni eszköz használatba átengedésére a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat, földhasználat átengedésére a földre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A föld és vagyoni eszköz átengedéséről megállapodást kell kötni.
(4) A tagok pénzbeli hozzájárulásából és a gazdálkodás eredményéből származó vagyont, továbbá a csoport használatába átengedett vagyoni eszközöket külön-külön és a befogadó szövetkezet egyéb vagyonától elkülönítve kell nyilvántartani.
34. §
(1) A csoport bevételeiből fedezi a termelési költségeket és teljesíti az egyéb kiadásait.
(2) A csoport számvitelét és nyilvántartását a befogadó szövetkezet vezeti.
35. §
(1) A munkaszervezetet és a munkavégzés módját, továbbá a munkavégzés irányítására vonatkozó szabályokat a működési szabályzat keretei között a tagértekezlet és az intéző bizottság határozza meg.
(2) Az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosításáról és folyamatos ellenőrzéséről a befogadó szövetkezet elnöke gondoskodik.
36. §
A csoport tagja a közös munkában való részvétele alapján részesedik a gazdálkodás eredményéből. Ennek mértékét - a működési szabályzat szerint - személyre szólóan a tagértekezlet vagy az intéző bizottság határozza meg.
37. §
A csoport alkalmazottat nem foglalkoztathat. Ha jogszabály valamely tevékenység folytatását külön képesítéshez köti, a csoport e tevékenységét csak akkor folytathatja, ha a csoport működésében olyan személy vesz részt, aki a szükséges képesítéssel rendelkezik.
38. §
A csoport tagja csak pénzbeli hozzájárulásával felel a csoport tartozásaiért. Ha ez a tartozások fedezetére nem elegendő, a fennmaradó tartozásért a befogadó szövetkezet felel.
A csoport és a szövetkezet kapcsolata
39. §
(1) A csoport tevékenységét a befogadó szövetkezet vezetősége folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti. A szövetkezet a csoportot kedvezményes szolgáltatásokban és egyéb támogatásban részesítheti.
(2) A befogadó szövetkezet vezetősége a szövetkezet felügyelő (ellenőrző) bizottságával együttműködve évi egy alkalommal felülvizsgálja a csoport egész gazdálkodását. Ennek eredményéről tájékoztatja a tagértekezletet.
(3) Ha a befogadó szövetkezet testületi szervei a csoporttal kapcsolatos ügyet tárgyalnak, erre a csoport elnökét és elnökhelyettesét is meg kell hívni.
40. §
(1) A csoportot harmadik személyekkel szemben a befogadó szövetkezet képviseli. A szövetkezet a képviseleti jogát a csoport nagykorú elnökére vagy elnökhelyettesére átruházhatja; ennek keretében a képviseleti jog terjedelmét korlátozhatja.
(2) A képviseleti jog átruházása esetén a képviseletre jogosult személyeket, illetőleg a képviseleti jog korlátozását a befogadó szövetkezet képviseleti könyvében elkülönítetten kell nyilvántartani.
Egyesülés, szétválás, megszűnés
41. §
(1) A tagértekezlet (tagértekezletek) döntése alapján, a befogadó szövetkezet vezetőségének és - felsőfokú oktatási intézményben működő csoport kivételével - az oktatási intézmény vezetőjének hozzájárulásával
a) azonos szövetkezet keretében működő csoportok egyesülhetnek, vagy
b) a csoport két vagy több csoportra válhat szét.
(2) Szétválás esetén a csoport részére elkülönítve nyilvántartott vagyont a tagok pénzbeli hozzájárulása és a taglétszám alapján, a használatra átengedett föld vagy más vagyoni eszköz használatát az átengedővel való megállapodás alapján kell megosztani.
42. §
(1) A csoport megszűnik, ha
a) a tagértekezlet ezt elhatározza,
b) a taglétszáma tíz alá csökken,
c) a befogadó szövetkezet jogutód nélkül megszűnik,
d) a befogadó szövetkezet vezetősége vagy az oktatási intézmény vezetője a csoport megalakulásához adott hozzájárulását visszavonja.
(2) Vissza kell vonni a hozzájárulást, ha a csoport működése a befogadó szövetkezet felett az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv megállapítása szerint - felhívás ellenére - törvénysértő.
(3) Vissza lehet vonni a hozzájárulást, ha
a) a csoport működése nincs összhangban működési szabályzatának az intézmény vagy a befogadó szövetkezet és a csoport kapcsolatát rendező szabályaival, illetőleg az erre vonatkozó megállapodással;
b) a csoport tevékenysége - felhívás ellenére - az átengedett vagyoni eszközök sérelmével jár, vagy a gazdálkodás tartósan veszteséges.
(4) A hozzájárulás visszavonását az oktatási intézmény vezetője és a befogadó szövetkezet vezetősége előzetesen egyezteti.
43. §
A csoport megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése, a tagok pénzbeli hozzájárulásának kiadása és a használatra átengedett vagyoni eszközök levonása után fennmaradó, a csoport részére elkülönítve nyilvántartott vagyont a befogadó szövetkezet, illetőleg a területi szövetség iskolai szövetkezési célokra használja fel.
A tagsági viszony és a munkavégzés
44. §
(1) A tanuló tagsági viszonyt korhatár nélkül, munkavégzési kötelezettséggel járó tagsági viszonyt csak tizenkét éves kortól létesíthet.
(2) A tizennégy évesnél fiatalabb tanuló csak rendszeres fizikai megterheléssel nem járó könnyű munkát végezhet, felnőtt közvetlen felügyelete mellett; heti munkaideje a három órát - szorgalmi időn kívül a húsz órát - nem haladhatja meg.
(3) A kiskorú tanuló munkavégzésére egyebekben a 18. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
45. §
(1) A tagfelvételről - a működési szabályzat rendelkezése szerint - a tagértekezlet vagy az intéző bizottság dönt. Az intéző bizottságnak a tagfelvételt elutasító döntése ellen a belépni kívánó tanuló a tagértekezlethez fordulhat.
(2) A belépő tag a működési szabályzatban meghatározott mértékű pénzbeli hozzájárulásra köteles, amelyet részletekben is meg lehet fizetni. A tagértekezlet a hozzájárulás alól felmentést adhat.
(3) A hozzájárulást a tagsági viszony megszűnése esetén vissza kell fizetni, kivéve, ha azt a veszteség rendezésére használták fel.
46. §
(1) A tagsági viszony a tag kilépése, a csoport megszűnése esetén, továbbá a 21. §-ban foglalt esetekben szűnik meg.
(2) A kilépési szándékot az elnöknek kell bejelenteni.
(3) A pénzbeli hozzájárulást és az eredményből való részesedést a gazdasági év végén kell a volt tagnak kiadni.
Felelősség, tagsági viták
47. §
(1) A tag felelősségére a 22-23. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A csoport által a tagnak okozott kárért - a 24. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával - a befogadó szövetkezet felel.
(3) Az intéző bizottságnak a kártérítési ügyben hozott határozata ellen a bírósághoz lehet fordulni. Más tagsági vitákban a tagértekezlet dönt.
Érdekképviselet
48. §
A csoport érdekképviseletét a befogadó szövetkezet érdekképviseleti szerve látja el.
Záró rendelkezések
49. §
(1) Szövetkezet és csoport az e rendeletben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával diákotthonban, kollégiumban, nevelőotthonban és - a javítóintézeti nevelést végző intézeteket kivéve - nevelőintézetben is működhet.
(2) Iskolai szövetkezeti csoport az e rendeletben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával szövetkezeten kívül más gazdálkodó szervezet keretében is működhet.
50. §
(1) Ez a rendelet 1986. szeptember 1-jén lép lép hatályba.
(2) Az e rendelet hatálybalépésének napján működő iskolai fogyasztási szövetkezetek és iskolai, fogyasztási szövetkezeti csoportok 1987. szeptember 1-ig az e rendeletben meghatározott szövetkezetté, illetőleg szövetkezeti csoporttá alakulnak át.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a művelődési miniszterrel, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel és a Magyar Úttörők Szövetségével egyetértésben rendelettel megállapítsa az iskolai szövetkezési formák jövedelemszabályozásának, egyszerűsített számvitelének és nyilvántartásának szabályait.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke