17/1986. (VII. 8.) PM rendelet

az agrár és élemiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásáról szóló 39/1984. (XI. 6.) PM rendelet módosításáról

Az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásáról szóló 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet (a továbbiakban: AJR.) 51. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

Az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásáról szóló 29/1985. (X. 31.) PM, valamint a 7/1986. (III. 20.) PM rendeletekkel módosított 39/1984. (XI. 6.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (4) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c), d), e), f), g), pontok d), e), f), g), h) pontokra változnak:

[(4) A jövedelemadó alapjának megállapításához a tárgyévi bruttó jövedelmet a következőkkel kell módosítani:]

"c) csökkenteni kell a szarvasmarha és juhállomány forgóalappal finanszírozandó tárgyévi tartós készletérték növekményének megfelelő összeggel, de legfeljebb annyival, amennyivel a tárgyévi összes tartós készletek értéke növekedett, függetlenül attól, hogy azt saját forrásból vagy hitelből finanszírozták;"

2. §

Az R. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az a bruttó jövedelemszínvonaltól és a hozzáadott értéktől függő munkadíj szabályozást alkalmazó mezőgazdasági nagyüzem, agráripari egyesülés és vízgazdálkodási társulat, amelynél az 1986. évi - a 8. számú melléklet 2/a pontjában meghatározott - keresetszabályozó adókra a 8. számú melléklet 1. pontjában meghatározott forrás nem nyújt fedezetet, a fedezetlen keresetszabályozó adó ötszörösét köteles az 1987. évi érdekeltségi alapja terhére elszámolni és a munkadíjadó szabályai szerint befizetni."

3. §

Az R. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az a nagyüzemi keresetadóztatást alkalmazó mezőgazdasági nagyüzem, agráripari egyesülés és vízgazdálkodási társulat, amelyben a 100 forint keresetre jutó hozzáadott érték az előző évéhez viszonyítva csökken és az egy főre jutó kereset 4,5%-ot meghaladóan nő, a

- 4,5 - 6,0% közötti növekmény után 250 %-os;

- 6,0%-ot meghaladó növekmény után 300 %-os

adót köteles fizetni az AJR. 18. §-ában meghatározott forrásból."

"(3) Az a nagyüzemi keresetadóztatást alkalmazó mezőgazdasági nagyüzem, agráripari egyesülés és vízgazdálkodási társulat, amelyben az egy főre jutó kereset 1986. évben 1985. évhez viszonyítva nő és a 8. számú melléklet 2/b pontjában meghatározott kereseti adókra a 8. számú melléklet 1. pontja szerinti forrás nem nyújt fedezetet, a fedezetlen keresetszabályozó adó ötszörösét köteles az 1987. évi érdekeltségi alapja terhére elszámolni és a kereseti adó szabálya szerint befizetni."

4. §

Az R. a következő 20/C §-sal egészül ki:

"20/C § (1) A 15. § (3) és 20. § (3) bekezdése szerint befizetett munkadíj- és kereseti adó a költségvetéstől az érdekeltségi alap javára 1988. február 28. után visszaigényelhető, amennyiben az 1987. évi eredményelszámolás keretében képzett érdekeltségi alap - kiegészítve az érdekeltségi alap 1987. december 31-i pozitív előjelű, előírások szerint rendezett (mérleg szerinti Érdekeltségi alap és a Kölcsön kapott pénzeszközök alapja összevonása) záróegyenlegével - fedezetet nyújt a 8. számú melléklet 2. pontja szerinti 1987. évi keresetszabályozó adókra és az 1986. évi fedezetlen keresetszabályozó adóra. Ha a forrás az 1987. évi keresetszabályozó adókon felül az 1986. évi fedezetlen keresetszabályozó adónak csak egy részére nyújt fedezetet, úgy csak ezzel arányosan lehet a befizetett összegből visszaigényelni.

(2) Az a kedvezőtlen adottságú nagyüzem, amelyik az (1) bekezdésben foglaltak alapján az adó teljes összegének vagy egy részének visszaigénylésére jogosult azzal egyidejűleg az adó befizetéséhez igénybe vett hitel kamatát - részleges adóvisszatérítés esetén azzal arányos részét - is visszaigényelheti.

Az adó befizetéséhez felvett hitel kamataként a mindenkori rövidlejáratú hitel kamata és az adó szorzata vehető figyelembe.

(3) Nem kell a 15. § (3) és a 20. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni az állami gazdaságnak; a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatnak, leányvállalatnak, közös vállalatnak és betéti társulásnak; a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek; a halászati termelőszövetkezetnek a mezőgazdasági szakszövetkezetnek, ha az alaptevékenységből és az élelmiszeripari termelésből származó árbevételét 1984. évhez viszonyítva 10%-ot meghaladó mértékben növeli."

5. §

Az R. 3. számú melléklete 1. pontjában a jövedelemadót mérséklő kedvezmény mértéke

- az első francia bekezdésben foglalt hitelcélnál 11%-ról 17%-ra;

- a harmadik, negyedik, ötödik és hetedik francia bekezdésben foglalt hitelcéloknál 8%-ról 12%-ra

változik.

6. §

A rendelet 6. számú melléklete az alábbiakkal egészül ki:

7. §

Az AJR. 12. § (3) bekezdésében foglalt felmentés iránti kérelem 1986. július 31-ig nyújtható be.

8. §

Az R. az e rendelet melléklete szerinti új 8. számú melléklettel egészül ki.

9. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1986. évi jövedelemadó, munkadíj- és kereseti adó, valamint az 1986. évi árbevétel utáni termelési adó megállapításánál kell először alkalmazni.

(2) Az e rendelet 1. §-ában foglaltakat első ízben az 1986. évi tartós készletérték finanszírozásakor kell alkalmazni.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 17/1986. (VII. 8.) PM rendelethez

"8. számú melléklet a 39/1984. (XI. 6.) PM rendelethez

1. A 15. § (3) és a 20. § (3) bekezdésének alkalmazásánál forrásként az 1986. évi eredményelszámolás keretében képzett érdekeltségi alap - kiegészítve az érdekeltségi alap 1986. december 31-i pozitív előjelű, előírások szerint rendezett záróegyenlegével (mérleg szerinti Érdekeltségi alap és a Kölcsön kapott pénzeszközök alapjai összevonása, az 1985. évi Mérleg 46. és 47. sor tartalmának megfelelő összeg) - vehető figyelembe.

2. a) A bruttó jövedelemszínvonaltól és a hozzáadott értéktől függő munkadíjszabályozást alkalmazóknál keresetszabályozó adóként a munkadíjadót, részesedési adót és az R. 20/A. §-a szerinti adót;

b) a nagyüzemi keresetszabályozást alkalmazóknál kereseti adóként a 16. § szerinti kereseti adó tárgyévi növekményét, továbbá a 20. § (1) bekezdése és a 20/A § szerinti adó együttes összegét

kell figyelembe venni."