19/1986. (VIII. 26.) MM rendelet
a zeneiskolák működéséről
Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 1. §-a (2) bekezdésének e)-f) és h) pontjában, a 3. §-ának a)-b) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel a 18. §-ban, a 30. §-ban és a 36. § (1) bekezdésében, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével a 33-36. §-ban, a Hazafias Népfront Országos Tanácsával pedig a 44-45. §-ban foglaltak tekintetében egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed
a) a zeneiskolákra,
b) a tanulókra,
c) a pedagógusokra,
d) a nem pedagógus dolgozókra.
e) a tanulók szüleire, gondozóira, törvényes képviselőire (a továbbiakban együtt: szülők),
f) a zeneiskolák vezetőire, valamint
g) a zeneiskolák közösségeire.
A zeneiskola működése
2. §
A zeneiskolában szervezhető tanszakok felsorolását, a képzés idejét, tartalmát a nevelési és oktatási terv tartalmazza. Ha a nevelőtestület a sajátos helyi igények kielégítésére a nevelési és oktatási tervben nem szereplő tanszakot kíván szervezni, ehhez a Művelődési Minisztérium véleményét ki kell kérni.
A tanév rendje
3. §
(1) A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart.
(2) A tanév rendjéről a művelődési miniszter évenként rendelkezik.
(3) A tanítás március 15-én és március 21-én szünetel.
4. §
(1) A tanév helyi rendjét a nevelőtestület a munkatervben határozza meg: ehhez ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét.
(2) A tanév helyi rendjében kell meghatározni a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát a Művelődési Minisztérium által megszabott kereten belül, a megemlékezéseket, a nemzeti, a nemzetközi, a társadalmi ünnepek, az iskolai hagyományok megünneplésének módját és időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját, a nevelési értekezletek témáját.
(3) A szorgalmi időben - az első és az utolsó tanítási nap között - a (2) bekezdésben foglalt tanítás nélküli munkanapokon kívül (beleértve a téli és a tavaszi szünet munkanapjait is) tanítási óra. illetve tanítási nap nem maradhat el, illetőleg nem rövidíthető meg.
(4) Az iskolában csak olyan zenei versenyre, hangversenyre, találkozóra, fesztiválra stb. kerülhet sor, amelyet a rendező szervek a tanévkezdés előtt meghirdettek és a tanév helyi rendjében a nevelőtestület meghatározott.
(5) A tanév rendjének meghatározásakor figyelembe kell venni a munkaidőalap védelmében kiadott rendelkezéseket. A szülőket is érintő rendezvényeket (szülői értekezletet, fogadóórát, tanévnyitó és -záró ünnepséget stb.) csak az általános munkaidőn kívüli időpontban lehet szervezni.
5. §
Ha a helyi tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervének, községben, nagyközségben a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének intézkedése alapján elrendelt rendkívüli szünet miatt a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást az utolsó tanítási napig nem sikerült pótolni, a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szerv) a szorgalmi időt meghosszabbíthatja.
A tanítási órák
6. §
(1) A tanítási órák hétfőtől péntekig, szükség esetén szombaton is szervezhetők.
(2) A csoportos foglalkozások időtartama általában hetenként kétszer negyvenöt perc.
(3) Az egyéni foglalkozások időtartama főtárgy esetében "A" tagozaton hetenként kétszer harminc, "B" tagozaton pedig kétszer negyvenöt perc.
(4) A negyvenöt perces tanítási órával egy tekintet alá esnek az előképző, a szolfézs, a zeneelmélet, a zeneirodalom és az egyéb elméleti tantárgy, továbbá a csoportos hangszeres előképző, a zenekari óra és a kamarazene főtárgy órái.
(5) Hatvan perces foglalkozási órának számít az "A" tagozaton a főtárgy és a zongora kötelező tárgy két harminc perces órája, a kamarazenei foglalkozások, továbbá a korrepetició az óratervben meghatározottak szerint.
(6) Másfél foglalkozási órának számít a "B" tagozaton a főtárgy kétszer negyvenöt perces órája.
(7) A csoportos órák között általában szünetet kell tartani. A tanítási órák és a szünetek Váltakozását, a tanítási órák időtartamát a működési szabályzatban ettől eltérően is meg lehet állapítani, de ez nem járhat az egyes tartárgyakra az óratervben előírt óraszám módosulásával.
7. §
Az órarend szerint tartott foglalkozásokon felül tanítási napnak, illetőleg tanítási órának számít a tanterv által előírt meghallgatások, tanév végi beszámolók időtartama, illetőleg a tanulók hangversenye, bemutatói, közös órái, ha azokon egyes tanulók részvétele kötelező.
A tanórán kívüli foglalkozások
8. §
(1) Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) 16. §-ában foglaltak szerint szervezett, a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatását szolgáló szervezeti formák, illetőleg tevékenységek
a) a szakmai versenyek,
b) a zeneiskolai tanulók közreműködése külső rendezvényeken,
c) a kulturális seregszemlék,
d) a hangversenylátogatások.
(2) A kiemelkedő tehetségű tanulók tanulásának segítésére egyéb foglalkozás is szervezhető.
(3) A zeneiskola egyéb szervezeti formákat is kialakíthat a tanulók igényei alapián. valamint az iskolai feltételek figyelembevételével.
(4) A tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes.
A működési szabályzat
9. §
(1) A működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. A működési szabályzat elfogadásakor az őket érintő kérdésekben ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét.
(2) A működési szabályzat tervezetét tárgyaló nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak legalább hetvenöt százaléka jelen van. A működési szabályzat elfogadásához és módosításához a nevelőtestület tagjai több mint ötven százalékának igenlő szavazata szükséges.
(3) A működési szabályzat, illetőleg módosítása a zeneiskola helyi irányítását végző városi jogú nagyközségi, városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: helyi irányító művelődési szakigazgatási szerv) jóváhagyásával válik érvényessé.
(4) A gyakorló zeneiskola működési szabályzatát a fenntartó felsőoktatási intézmény hagyja jóvá.
(5) A jóváhagyást meg kell tagadni, ha a működési szabályzat vagy módosítása jogszabállyal ellentétes. Ha a jóváhagyásra jogosult a működési szabályzat vagy módosítása jóváhagyásáról harminc napon belül nem nyilatkozott, a zeneiskola a működési szabályzat, illetőleg módosítása szerint járhat el.
(6) Ha a helyi irányító művelődési szakigazgatási szerv, illetőleg a fenntartó felsőoktatási intézmény a jóváhagyást megtagadta, a nevelőtestület tizenöt napon belül kérheti a fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szervtől, illetve a Művelődési Minisztériumtól a döntés felülvizsgálatát.
(7) A zeneiskola működési szabályzatában kell meghatározni
a) a zeneiskola vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást,
b) a zeneiskola munkarendjét (munkakezdés, tanítási órák, óraközi szünetek időtartama stb.),
c) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, rendjét,
d) a felvételi vizsgák, a beszámolók és a javítóvizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályokat,
e) a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezéseket,
f) a pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elveit.
g) a nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének i rendjét,
h) a tanulók jutalmazásának elveit,
i) a fegyelmező intézkedéseket,
j) a zeneiskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,
k) a tanszaki munkaközösségre átruházott nevelőtestületi feladatokat,
l) a zeneiskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendjét,
m) a zeneiskolának a társadalmi környezetével való kapcsolattartása rendjét.
10. §
(1) A zeneiskolában szeszes ital fogyasztása tilos.
(2) A tanulók részére tilos a dohányzás, a zeneiskola dolgozói pedig csak a tanulóktól elkülönített helyen dohányozhatnak.
Eljárási rendelkezések
11. §
(1) A törvény 31. §-ának hatálya alá tartozó ügyekben hozott döntéseket az igazgató határozatba foglalja, ha
a) a jelentkezést, illetőleg a kérelmet (a továbbiakban: kérelem) részben vagy egészben elutasították, vagy
b) a döntés hivatalból történt.
(2) A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a fellebbezési joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell.
(3) A határozatot a szülőnek és a tizennyolcadik életévét betöltött (a továbbiakban: nagykorú) tanulónak kell megküldeni.
(4) A határozat ellen irányuló fellebbezést az első fokú határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az igazgatónál kell előterjeszteni. A fellebbezés továbbítására és a másodfokú határozat közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
(5) A fellebbezés elbírálása a helyi irányító művelődési szakigazgatási szerv, illetőleg a fenntartó hatáskörébe tartozik.
(6) A törvény 32. §-ának hatálya alá tartozó döntéseket az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, illetőleg ha az ügy jellege miatt indokolt (pl. a 20. § (3) bekezdésében megállapított esetben) írásba kell foglalni. A döntés elleni fellebbezés benyújtására, elbírálására és a másodfokú határozat közlésére a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(7) A törvény 31-32. §-ának hatálya alá tartozó ügyekben a nagykorú tanuló mindig, a tizennyolc évnél fiatalabb (a továbbiakban: kiskorú) tanuló pedig, ha e rendelet másképp nem rendelkezik, önállóan járhat el.
A tanulók
Felvétel
12. §
Az igazgató a helyi szokásoknak megfelelően hívja fel a lakosság figyelmét a tanulás lehetőségére, a jelentkezés módjára és határidejére, a beiratkozás időpontjára.
13. §
(1) A felvételi vizsga, bizottság előtt folyik. A felvételre e bizottság tesz javaslatot az igazgatónak.
(2) A hangszeres oktatásra való felvételi vizsga főtárgyi tanulásra való alkalmasságra és a szolfézs tudás ellenőrzésére terjed ki. Hangszeres oktatásra csak azt szabad felvenni, aki a választott hangszeren való játék tanulására alkatilag is alkalmas.
14. §
(1) Felvételi vizsga nélkül vehető fel az a tanuló, aki az előző évfolyamot másik zeneiskolában eredményesen elvégezte és a tanulmányaiban nincs megszakítás.
(2) Az előképző kihagyásával az első hangszeres évfolyamra felvehető az ének-zenei szakosított tantervű általános iskola tanulója, továbbá az, akiről a felvételi vizsgán megállapították, hogy az előképző anyagának megfelelő ismeretekkel rendelkezik.
(3) Ha a jelentkező magánúton, zeneoktatói munkaközösségben vagy máshol szerzett hangszeres tudást, évfolyamba sorolására a bizottság tesz javaslatot.
15. §
A felvételről, illetőleg a felvételi vizsga eredményéről a nagykorú tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatni kell. Ha az igazgató nem veszi fel, vagy nem a kért tanszakra veszi fel a jelentkezőt, a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
16. §
(1) A felvett tanulóknak a zeneiskolába be kell iratkozniuk. Az újonnan felvett tizennégy éven aluli gyermeket a szülő íratja be. Ugyanazon iskola magasabb évfolyamába lépéskor a tanuló a beíratáskor a bizonyítványát nyújtja be.
(2) Ha a felvétel külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány alapján történik, a beíráskor a külföldi bizonyítványt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását kell benyújtani.
(3) A beiratkozás ideje általában a tanévzárást követő két munkanap.
17. §
(1) A tanuló - indokolt esetben - tanév közben is kérheti az átvételét másik zeneiskolába. Kiskorú tanuló kérelméhez a szülő beleegyezése szükséges.
(2) Az átvevő iskolába való beiratkozáskor a tanuló bemutatja az elbocsátó iskola igazolását a tandíj befizetéséről, továbbá könyv-, kotta- és hangszerkölcsönzésének rendezéséről.
(3) Aki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, csak annak befejezése után vehető át másik zeneiskolába.
18. §
A zeneiskolába felvett tanulók beosztásáról a 13. § (1) bekezdésében meghatározott bizottság javaslata alapján - az 1. számú mellékletben megállapított létszámhatárok figyelembevételével - az igazgató dönt.
A tanulmányi kötelezettségek teljesítése
19. §
(1) Az igazgató részben vagy egészben felmentheti a tanulót a kötelező foglalkozások látogatása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos helyzete vagy rendkívüli körülmények (pl. külföldi tartózkodás) ezt indokolttá teszik.
(2) A főtárgy tanárának javaslatára az igazgató felmentheti a tanulót egyes tantárgyak óráinak látogatása alól, ha fejlődésének elősegítése ezt indokolttá teszi.
(3) A felmentés legfeljebb egy-egy tanév időtartamára szólhat. Az indokoltságot megfelelően Igazolni kell. Kiskorú tanuló felmentéséhez a szülő egyetértése szükséges.
20. §
(1) Ha a tanuló - a törvény 60. §-a alapján - a tanulmányi idő megrövidítését kéri, kérelmében a rövidítés időtartamát meg kell jelölnie.
(2) A tanuló számára - kérelmére - engedélyezhető, hogy egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményét egy tanévben teljesíthesse.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kérelemről az igazgató az érdekelt pedagógusok véleménye alapján dönt. A kérelem teljesítése esetén rendelkeznie kell a zeneiskola-látogatási kötelezettségről és a továbbhaladás módjáról (összevont beszámoló) is. Kiskorú tanuló kérelméhez a szülő beleegyezése szükséges.
21. §
(1) Ha a tanuló a zeneiskolai kőtelező foglalkozásról (tanítási óra) távol marad, mulasztását igazolnia kell.
(2) A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló
a) előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra,
b) beteg volt és ezt igazolja,
c) hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott a kötelező foglalkozáson részt venni.
(3) A tanulókkal és a szülőkkel a mulasztásra és igazolására vonatkozó rendelkezéseket ismertetni kell.
A tanulók teljesítményének értékelése
22. §
(1) A tanuló teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján kell értékelni.
(2) A tanuló teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén osztályzatokkal kell értékelni. Az évközi érdemjegyek, a félévi és a tanév végi osztályzatok a következők:
a) a főtárgy, a kis előképző, az előképző, a szolfézs, a zeneelmélet és a zeneirodalom tárgyak esetén: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1);
b) a kamarazene, a kötelező zongora tantárgy, illetőleg a társas ének és a zenekar tantárgyak esetén: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg;
c) hangszeres előképző esetén - ideértve a fakultatív hangszeres előképzőt is -: jól megfelelt, megfelelt, más hangszerre átirányítva, nem felelt meg.
23. §
(1) A tanuló félévi osztályzatát a tanár állapítja meg az első félév érdemjegyei alapján. Ha a tanuló az első félévben mulasztása miatt nem volt osztályozható, ezt az ellenőrző könyvébe be kell jegyezni.
(2) A tanév végén
a) hangszeres előképzőből, főtárgyból, valamint szolfézsből, zeneelméletből és zeneirodalomból bizottság előtt kell beszámolni. A beszámolón az osztályzatot - a főtárgy tanárának a javaslata alapján - a bizottság állapítja meg; egész tanévi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség miatt vagy más méltányolandó okból a beszámolón nem tud megjelenni;
b) a kamarazene, a társas ének és a zenekar tantárgyakból az osztályzatot a tanár adja.
(3) Nem bocsátható tanév végi beszámolóra az a tanuló, akinek igazolt és igazolatlan mulasztása a kötelező óraszám egyharmadát meghaladja.
(4) A tanév végi beszámolókat a szorgalmi idő utolsó négy hetében kell szervezni.
(5) Azt a tanulót, aki kiemelkedő eredményt ér el, a tanév végén a nevelőtestület - a szaktanár javaslatára - tantárgyi dicséretben részesítheti.
(6) A szorgalom minősítésének fokozatai a magatartás figyelembevételével: példás (5), jó (4), változó (3) és hanyag (2). A kiemelkedő szorgalmú tanulót a nevelőtestület dicséretben részesítheti.
(7) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja (tanszakvezető), tagjai: a tanuló főtárgyi tanára és még legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár.
24. §
(1) A tanuló tanulmányi eredményéről a tanulót, valamint a kiskorú tanuló szülőjét folyamatosan tájékoztatni, félévi osztályzatairól pedig értesíteni kell.
(2) A tanév végi osztályzatokról és a tanuló továbbhaladásáról bizonyítványt kell kiadni.
25. §
(1) Annak a tanulónak, aki a tanév végén a hangszeres főtárgyból elégtelen osztályzatot kapott, tanulói jogviszonya a törvény 27. §-ának (3) bekezdése alapján megszűnik, ezért törölni kell a tanulók névsorából. Ha a tanuló más tantárgyakból kapott elégtelen osztályzatot, javítóvizsgát tehet.
(2) A javítóvizsga időpontját az augusztus 25-től szeptember 15-ig terjedő időszakon belül az igazgató határozza meg.
(3) A javítóvizsgát bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai: a kérdező tanár és egy azonos, illetőleg rokon szakos tanár. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg.
(4) A javítóvizsga nem ismételhető meg.
26. §
(1) A javítóvizsga időpontjáról, a javítóvizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról a tanulót, kiskorú tanuló esetében a szülőt is tájékoztatni kell.
(2) Ha a tanuló a javítóvizsgán igazolatlanul nem jelent meg vagy javítóvizsgája elégtelen, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.
(3) A 22-25. §-ban és a 26. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően kell eljárni, ha a nevelés és oktatás terve az osztályozásról másképp rendelkezik.
A fegyelmi felelősség
27. §
(1) Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető.
(2) A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz; alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát.
(3) A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó, testi fenyítést alkalmazni tilos.
(4) A tanulók fegyelmi ügyében
a) első fokon - ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik - a nevelőtestület,
b) másodfokon a helyi irányító művelődési szakigazgatási szerv
dönt.
28. §
(1) A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) tanári vagy igazgatói írásbeli intés.
(2) Az intést a kiskorú tanuló szülőjével láttamoztatni kell.
29. §
(1) A tanuló a törvény 34. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kizárható a zeneiskolából, a (4) bekezdésében felsoroltak közül pedig a következő fegyelmi büntetésekben részesíthető:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás.
(2) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot szabad.
(3) A fegyelmi eljárás szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza.
Az anyagi felelősség
30. §
(1) Ha az iskolát kár érte, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó személyét megállapítani.
(2) Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt a zeneiskola tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanúsítható tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.
(3) Ha a tanuló kártérítési felelőssége a törvény 37. §-a alapján megállapítható, a tanulót, illetőleg a szülőt a kár megfizetésére írásban fel kell szólítani.
(4) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege az okozott kár huszonöt százalékáig terjedhet, ez azonban nem haladhatja meg a szülő, illetőleg az önálló keresettel rendelkező, nagykorú tanuló havi jövedelmének ötven százalékát.
(5) A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy az általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg.
A továbbtanulás elősegítése
31. §
Ha a tanuló zeneművészeti szakközépiskolába jelentkezik, jellemzését a szaktanárok készítik el és az igazgató foglalja össze. Ennek tanalmát a tanulóval és a kiskorú tanuló szülőjével ismertetni kell. Ha a nagykorú tanuló, illetőleg a kiskorú tanuló szülője a jellemzésben foglaltakkal nem ért egyet, a véleményt a tanuló jelentkezési lapjához csatolni kell.
A házirend
32. §
(1) A házirendet a nevelőtestület állapítja meg a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával.
(2) A házirendben a tanulók számára kell meghatározni a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a zeneiskolai munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket.
(3) A házirendet, továbbá a működési szabályzatnak a tanulókat közvetlenül érintő rendelkezéseit a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell.
A zeneiskola pedagógusai és más dolgozói
33. §
(1) A zeneiskolai pedagógusnak zenetanári képesítéssel kell rendelkeznie.
(2) Sajátos feladatrendszerrel működő zeneiskolában más képesítésű pedagógus is foglalkoztatható.
34. §
(1) A pedagógus munkaköri kötelességeit a nevelő-oktató munkával összefüggésben e jogszabály, a nevelési és oktatási terv és a zeneiskola működési szabályzata tartalmazza.
(2) A pedagógus munkaköri kötelessége különösen az egyes pedagógus-munkakörökre előírt, illetőleg a kötelező óraszámban tartandó tanítási, nevelési feladatok, továbbá a tanítás, a foglalkozás előkészítésével, a tanórán kívüli foglalkozásokkal szorosan összefüggő olyan feladatok ellátása, amelyek a pedagógus szakértelmét igénylik.
(3) A pedagógus kijelölés vagy az igazgatóval való megállapodás alapján - a bér- és munkaügyi előírások szerint - alacsonyabb kötelező óraszámmal vagy a feladatnak a kötelező óraszámba való beszámításával, illetőleg pótlékért pedagógiai vezetési, szervezési feladatokat is elláthat.
(4) A pedagógus megállapodás alapján elláthat az iskola tevékenységével, működésével összefüggő egyéb feladatokat.
35. §
A zeneiskola feladatainak ellátásában gazdasági vezető vesz részt, továbbá ügyviteli és műszaki dolgozók is közreműködnek.
36. §
(1) Az alkalmazható pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő más dolgozók létszámának megállapításához a 3. számú mellékletben foglaltak az irányadók. A gazdasági, az ügyviteli és a műszaki dolgozók létszámát az ellátandó feladatoktól függően, helyileg kell meghatározni.
(2) A pedagógust és az iskola más dolgozóját titoktartási kötelezettség terheli azon tények, adatok tekintetében, amelyek a tanulók iskolán kívüli helyzetével, családi jogállásával kapcsolatosan tudomására jutottak.
A zeneiskola vezetője és közösségei
Az igazgató
37. §
(1) Az igazgató dönt a zeneiskola működésével, a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal a zeneiskola valamely közösségének vagy más szervnek a hatáskörébe. A dolgozók munkaviszonyára, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntési jogkörét - külön jogszabályokban megállapított esetekben - az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
(2) A zeneiskolát az igazgató képviseli. Ezt a jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körére a zeneiskola dolgozójára átruházhatja.
(3) Az igazgató joga kiterjed
a) a gazdálkodási szempontból önálló zeneiskolában a költségvetési előirányzatok,
b) a gazdálkodási szempontból részben önálló zeneiskolában a költségvetési szakmai előirányzatok,
c) a bérgazdálkodási jogkörrel felruházott zeneiskolában a béralap
feletti önálló rendelkezésre.
(4) Az igazgató az e rendeletben foglaltak szerint gyakorolja jogkörét.
(5) Az igazgató feladatkörébe tartozik továbbá
a) a nevelőtestület vezetése,
b) a nevelő-oktató munka tervezése, szervezése és ellenőrzése, e tevékenység irányítása,
c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése,
d) a személyi és szervezési feltételek biztosítása,
e) a zeneiskolában működő politikai és társadalmi szervezetek működési feltételeinek biztosítása.
A nevelőtestület
38. §
(1) A nevelőtestület feladata a zeneiskola pedagógiai programjának kidolgozása és elfogadása.
(2) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik
a) a működési szabályzat elfogadása, a jóváhagyását megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,
b) a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének a meghatározása,
c) a zeneiskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
d) a zeneiskola teljes nevelő-oktató tevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek indítása és értékelése,
e) a tanuló fegyelmi ügyében való döntés,
f) a házirend megállapítása,
g) a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról való döntés,
h) a vezető pedagógusi besorolás helyi követelményeinek megállapítása,
i) a gazdálkodó szervezetekkel, az állami költségvetési szervekkel, a társadalmi szervezetekkel, az állampolgárokkal és közösségeikkel való kapcsolattartás elveinek a meghatározása.
(3) A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik
a) az igazgatóhelyettesek megbízásakor,
b) zeneiskolai pedagógiai pályázatok kiírásában, díjazásában,
c) a pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezésében, a továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerésében,
d) a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízásai megállapításában,
e) a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásában,
f) a zeneiskola költségvetésében rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásában,
g) a zeneiskola fejlesztési, beruházási és felújítási tervei megállapításában, valamint
h) külön jogszabályokban meghatározott ügyekben.
(4) A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed a zeneiskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.
39. §
(1) A nevelőtestület tagja a zeneiskola valamennyi pedagógusa.
(2) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az igazgató vagy a zeneiskolában működő valamely választott testület kezdeményezésére, illetőleg a nevelőtestület egyharmada javaslatára.
(3) A nevelőtestület a döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályban, illetőleg e rendeletben meghatározott eseteket.
40. §
(1) A nevelőtestület jogkörébe utalt ügyek előkészítésére vagy eldöntésére - a működési szabályzat elfogadása és a házirend megállapítása kivételével - tagjaiból bizottságot hozhat létre. A bizottság a nevelőtestületnek számol be munkájáról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásával tanszaki munkaközösség is megbízható.
(3) A nevelőtestület bármely tagját megbízhatja képviseletének ellátásával.
A tanszaki munkaközösségek
41. §
(1) Tanszaki munkaközösség hozható létre a zeneiskolában dolgozó legalább három azonos vagy rokon szakos zenetanár kezdeményezésére.
(2) Összevont tanszaki munkaközösség alakítható olyan tantárgyak esetében, amelyeket a zeneiskolában csak egy-egy tanár tanít.
(3) Iskolaközi tanszaki munkaközösség szervezhető az érintett zeneiskolák közös megállapodásával, az érdekelt pedagógusok kezdeményezése alapján.
42. §
(1) A zeneiskolai tanszaki munkaközösség határozott időre megválasztja a munkaközösségvezetőt, dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.
(2) A zeneiskolai tanszaki munkaközösség dönt szakterületén
a) a továbbképzési programról,
b) a zeneiskolai tanulmányi versenyek programjáról,
c) minden olyan szakmai, pedagógiai kérdésről, amelyben a nevelőtestület a döntési jogkört átruházta. Az átruházott jogkör gyakorlásáról a tanszaki munkaközösség a nevelőtestületnek számol be.
(3) A zeneiskolai tanszaki munkaközösség az adott tantárgy (tantárgycsoport, nevelési terület) eredményességét ellenőrzi, és javaslatot tesz továbbfejlesztésére.
(4) A zeneiskolai tanszaki munkaközösség véleményező jogkörébe tartozik szakterületén minden olyan kérdés, amelyben a nevelőtestületnek véleményező jogköre van.
(5) A zeneiskolai tanszaki munkaközösség tesz javaslatot
a) kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre,
b) központi alternatív programok választására, helyi alkalmazására,
c) a tanórán kívüli foglalkozások programjaira.
43. §
(1) Az iskolaközi tanszaki munkaközösség határozott időre megválasztja a munkaközösségvezetőt, dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.
(2) Az iskolaközi tanszaki munkaközösség véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden olyan szakmai kérdésben,
a) amelyben a zeneiskolai tanszaki munkaközösségnek döntési joga van,
b) amelyet a megállapodásban meghatároztak.
A szülők közösségei
44. §
(1) A zeneiskola vezetésében a szülők képviseletét a zeneiskolai szülői munkaközösség választmánya látja el. A választmány tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak.
(2) Az egyes főtárgyak tanáraihoz beosztott tanulók szülei alkotják a csoport szülői munkaközösségét, amelyet egy választott tag képvisel a zeneiskolai szülői munkaközösség választmányában.
45. §
(1) A zeneiskolai szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik
a) működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása,
b) a képviseletében eljáró személyek megválasztása,
c) a szülők körében társadalmi munka szervezése,
d) a rendelkezésére álló pénzeszközökből a zeneiskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása.
(2) A zeneiskolai szülői munkaközösség véleményező jogkört gyakorol
a) a munkaterv, ezen belül a tanév rendje meghatározásában,
b) a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben (pl. a tanórán kívüli foglalkozások rendjének megállapításában),
c) a házirend megállapításában,
d) a zeneiskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatása formáinak meghatározásában,
e) a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,
f) a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.
(3) A zeneiskolai szülői munkaközösség társadalmi irányítását a Hazafias Népfront helyi bizottsága az igazgatóval együttműködve látja el.
(4) A főtárgyi tanárokhoz tartozó csoport szülői munkaközösségek döntési és véleményező jogkörüket az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint gyakorolják.
Külföldön folytatott tanulmányok beszámítása
46. §
(1) Ha a zeneiskolába külföldön folytatott, nem befejezett alapfokú zeneiskolai tanulmányokról kiállított bizonyítvánnyal rendelkező jelentkezik, a felvételre a 14. § (3) bekezdés, valamint a 16. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Művelődési Minisztérium abban az esetben dönt, ha a bizonyítvány alapján nem állapítható meg, hogy a tanuló melyik évfolyamon folytathatja tanulmányait. A jelentkezést és a tanuló bizonyítványát, továbbá annak hiteles magyar nyelvű fordítását az igazgató szolgálati úton terjeszti fel.
(3) Ha a tanuló a külföldi iskolában olyan tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, amelyet a hazai zeneiskolában nem tanítanak, ezt az osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni.
47. §
Külföldi megkeresést teljesíteni, illetve külföldre megkeresést küldeni a Művelődési Minisztérium útján lehet. A megkeresést a helyi irányító művelődési szakigazgatási szervnek kell megküldeni.
48. §
A zeneiskolában fizetendő tandíj összegét és a befizetés módját külön jogszabály állapítja meg.
Záró rendelkezések
49. §
A zeneiskolák legkésőbb 1987. szeptember 30-ig kötelesek elkészíteni a működési szabályzatot. Addig az időpontig a rendtartásnak a működésre vonatkozó azon rendelkezéseit, amelyek a jogszabályokkal nem ellentétesek, működési szabályzatként lehet alkalmazni.
50. §
Ez a rendelet 1986. szeptember 1. napján lép hatályba; egyidejűleg
- az állami zeneiskolákról szóló 11/1982. (VIII. 2.) MM rendelet,
- az állami zeneiskolák szervezetéről és működéséről szóló 121/1982. (M. K. 16.) MM utasítás és
- az állami zeneiskolák nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 113/1981. (M. K. 10.) MM utasítás
hatályát veszti.
Köpeczi Béla s. k.,
művelődési miniszter
1. számú melléklet a 19/1986. (VIII. 26.) MM rendelethez
A zeneiskolai osztályok és foglalkozási csoportok szervezési elvei és létszámhatárai
Alapfokon és a továbbképző évfolyamon a kötelező tárgyak (szolfézs, zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar stb.) szervezése a zeneiskolai óraterv szerint történik.
A csoportos órák tanulólétszáma - iskolai átlagban - általában tíz-tizenöt fő, kivéve a hangszeres előképzőt, továbbá - szakmai indok esetén - azokat az elméleti tantárgyakat, amelyek egyénileg is oktathatók.
2. számú melléklet a 19/1986. (VIII. 26.) MM rendelethez
A fegyelmi eljárás szabályai
1. A kötelességeit súlyosan és vétkesen megszegő tanuló ellen a fegyelmi eljárást haladéktalanul meg kell indítani és lehetőleg harminc napon belül be kell fejezni.
2. Ha a tanuló ellen büntetőeljárás indult - az ügy elbírálási lehetőségétől függően - haladéktalanul vagy a büntetőeljárás jogerős befejezése után kell dönteni a zeneiskolai büntetésről. Egyéb hatósági felelősségrevonás esetén - kellő mérlegelés után - a zeneiskolai büntetést mellőzni lehet.
3. A fegyelmi vétség kivizsgálására és a fegyelmi tárgyalás előkészítésére az igazgató bizottságot hozhat létre.
4. A fegyelmi tárgyalásra a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, illetőleg ha a fegyelmi vétség elkövetése más szervet is érint, annak képviselőjét meg kell hívni. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
5. Az eljárás során az ügy összes - súlyosbító és enyhítő - körülményeit fel kell tárni, és a kötelességszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat, azok bizonyítékait a fegyelmi tárgyaláson a tanulóval és a kiskorú tanuló szülőjével közölni kell. A tanuló, illetőleg a szülő bizonyítási indítványát (pl. tanú meghallgatását) teljesíteni kell.
6. A tanulót nevelő-oktató pedagógusoknak - ha a fegyelmi bizottságnak nem tagjai - lehetővé kell tenni, hogy véleményüket kifejthessék.
7. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 51 százaléka, a főtárgytanár, továbbá a tanulót nevelő-oktató pedagógusoknak 75 százaléka, fegyelmi bizottság hatáskörébe utalt döntés esetén pedig bizottság tagjainak 75 százaléka a tárgyaláson jelen van.
8. A fegyelmi határozatnak tartalmazni kell a tanuló személyi adatait, a fegyelmi vétség megjelölését, a kiszabott fegyelmi büntetést és indokolását, továbbá a fellebbezés lehetőségéről szóló tájékoztatást A fegyelmi határozatot az igazgató írja alá és a döntéstől számított három napon belül a tanulónak és a kiskorú tanuló szülőjének ajánlottan megküldi.
9. A fegyelmi határozat ellen irányuló fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az igazgatónál kell előterjeszteni.
10. A másodfokú határozat közléséra a 8. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
11. A működési szabályzat - a zeneiskola sajátosságait figyelembe véve - a fegyelmi eljárás lefolytatására további rendelkezéseket állapíthat meg.
3. számú melléklet a 19/1986. (VIII. 26.) MM rendelethez
A pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő más dolgozók létszáma
I. Intézményvezetők
1. Igazgató minden önálló intézményben, önálló központi intézményben 1
2. Tagiskolavezető, kihelyezett tagozatvezető (nem önálló) intézményenként, tagozatonként, intézményegységenként 1
3. Az igazgatóhelyettes(ek) létszámát a feladatoktól függően (a tanulólétszám, a tanszakok, tagiskolák, kihelyezett tagozatok száma) alapján kell megállapítani
II. Beosztott pedagógusok
1. Zenetanár
15 tanulónként 1
2. Könyvtáros
Az általános iskolai normatíváknak megfelelően
III. Egyéb szakalkalmazottak
Hangszerkarbantartó
400 tanulóig 1
400 tanuló felett 2