20/1986. (VIII. 31.) MM rendelet
a felsőoktatási intézmények szervezetéről és működéséről
Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) végrehajtásáról rendelkező 41/1985. (X. 5.) MT rendelet (a továbbiakban Vhr.) 2. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a felsőoktatási intézményeket irányító miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban: irányító miniszter), a hallgatókat és közösségeiket érintő kérdésekben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben - a következőket rendelem:
Az intézményi szabályzat
1. §
(1) A felsőoktatási intézmény (az egyetem és a főiskola, a továbbiakban együtt: intézmény) alapokmánya az intézményi szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat).
(2) A Szabályzat tartalmazza és megállapítja az intézmény alapvető feladatait, az intézmény szervezeti tagozódását, az intézmény vezetésének, ezen belül a testületek, az önkormányzati szervek, a szervezeti egységek és a vezetők feladat-és hatáskörét, az intézményi testületekben való képviselet és a választás rendjét, az intézményi és az intézményhez tartozó szervezeti egységek irányításának, továbbá az intézmény működésének és az intézmények közötti együttműködésnek az alapvető szabályait, valamint az intézmény által a Szabályzatban rendezni kívánt - vagy jogszabály által a Szabályzatba utalt - más kérdéseket.
Az intézmény vezetése
2. §
(1) Az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat
a) az intézményi (egyetemi, illetőleg főiskolai) tanács és
b) az intézmény vezetője (rektor, főiskolai főigazgató)
látja el.
(2) Az intézmény vezetésében jogszabályban és a Szabályzatban meghatározott diákönkormányzati szervek és hallgatói, oktatói, dolgozói testületek, illetőleg közösségek is részt vesznek.
3. §
(1) Az intézményi tanács
a) meghatározza az intézmény fejlesztési tervét (programját),
b) meghatározza az intézmény gazdálkodásának alapvető szabályait, jóváhagyja a felsőoktatási intézményt irányító minisztérium, országos hatáskörű szerv (a továbbiakban: irányító minisztérium) elé terjesztendő intézményi költségvetési javaslatot, és ehhez kapcsolódóan javaslatot tesz az intézmény szempontjából jelentős gazdasági, beruházási stb. ügyekben, és dönt a rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásának elveiről,
c) ellenőrzi az intézmény hatáskörébe tartozó alapvető ifjúságpolitikai feladatok végrehajtását,
d) megállapítja az intézményi személyzeti munka elveit és feladatait, valamint az intézmény oktatói-kutatói követelményrendszerét, és véleményt nyilvánít személyi kérdésekben,
e) megállapítja a tudományos kutatás végzésének és irányításának, valamint a tudományos utánpótlás nevelésének és képzésének a képzés jellegéből adódó, sajátos intézményi elveit,
f) jóváhagyja a tanterveket,
g) megállapítja a tudományos diákköri munka segítésének és szakmai irányításának formáit.
h) meghatározza az intézményi együttműködés alapvető funkcióit, típusait és szabályait,
i) kezdeményezi regionális tanács és más együttműködési formák létrejöttét,
j) meghatározza az intézmény nemzetközi kapcsolatainak elveit,
k) meghatározza az intézmény szakirodalmi információs igényeinek kielégítésére szolgáló könyvtári (informatikai) tevékenység elveit, gyakorlatának és együttműködési rendszerének főbb szempontjait,
l) kialakítja az intézmény közművelődési és sporttevékenységének irányvonalát,
m) meghatározza az intézmény fejlesztő, szolgáltató és más hasonló tevékenységével kapcsolatos irányvonalát,
n) intézményi kitüntetéseket és kitüntető címeket alapít, és ilyeneket adományoz, továbbá adományozza az arany, gyémánt, vas és rubin okleveleket,
o) intézményi szabályzatokat alkot,
p) megállapítja munkatervét,
r) elfogadja az intézmény tevékenységéről a felettes szerv elé terjesztendő beszámolót,
s) dönt mindazokban a kérdésekben, amelyet jogszabály vagy a Szabályzat a hatáskörébe utal.
(2) Az intézményi tanács dönt az intézményi, a kari vagy a szakmacsoportonként szervezett szakmai testületek létesítéséről, megállapítja feladat- és hatáskörüket, az intézményi tanáccsal való kapcsolataikat, valamint az intézményi tanácsi képviseletüket.
(3) Az intézményi tanács
a) a saját működésének elősegítésére, továbbá meghatározott nevelési, oktatási, tudományos, igazgatási, gazdasági és egyéb kérdések elemzésére, javaslatok kidolgozására, döntések előkészítésére, intézményi folyamatok ellenőrzésére, valamint a hallgatói ügyeknek és a felsőoktatási intézménybe felvételre jelentkezők ügyeinek az intézésére bizottságokat hozhat létre,
b) dönt minden olyan szervezeti kérdésben, amely nem tartozik felettes szervek hatáskörébe,
c) meghatározott időnként beszámoltatja az intézményi vezetőket, az oktatási és más szervezeti egységek vezetőit (egyetemeken az egyetemi és főiskolai karok vezetőit is), a főtitkárt és a gazdasági igazgatót (főigazgatót), az irányított szervek vezetőit, beszámolót kérhet - a politikai és a társadalmi szervezetek kivételével - az intézményben működő minden szervtől és más közösségtől,
d) közvetlenül vagy a bizottságain keresztül ellenőrzi a határozatainak végrehajtását és elfogadja az azok teljesítéséről szóló beszámolókat.
(4) Az intézményi tanács véleményt nyilvánít, illetőleg javaslatot tesz minden, az intézményt érintő és a felettes szervek döntési hatáskörébe tartozó ügyben.
(5) Az intézményi tanácsi előterjesztéseket, jegyzőkönyveket és határozatokat az irányító minisztériumhoz tájékoztatásul fel kell terjeszteni.
4. §
(1) Az intézményi tanács a hatáskörét a kari, illetőleg az önálló oktatási szervezeti egység mellett működő tanácsra, a 3. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt testületekre és bizottságokra, továbbá a 2. § (2) bekezdésében említett szervekre és közösségekre, illetőleg az intézmény vezetőjére átruházhatja. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az érintett tanácsnak, testületnek, bizottságnak, közösségnek és személynek rendszeresen be kell számolnia.
(2) Az átruházott hatáskört másra átruházni nem lehet.
(3) Az intézményi tanács nem ruházhatja át
a) az intézmény nevelő-oktató-tudományos munkáját, szervezetét és fejlődését alapvetően érintő kérdésekben való állásfoglalást,
b) a saját szervezetének és munkarendjének meghatározását,
c) a fejlesztési programok, tervek meghatározását és a költségvetésben biztosított összeg felhasználásának elfogadását.
d) az intézmény egészét érintő szabályalkotást,
e) az országos jelentőségű kérdésekben való állásfoglalást, illetőleg, ha valamely kérdésben az irányító miniszter az intézményi tanács véleményét vagy javaslatát kéri,
f) a 3. § (4) bekezdésében megjelölt véleményezési jogát.
(4) Az intézményi tanács megsemmisítheti
a) az átruházott hatáskörben hozott, továbbá
b) bármely - az intézményben működő állami vagy állami felügyelet alatt működő - tanács, testület, szerv, közösség, illetőleg vezető által hozott
oktatáspolitikai érdeket sértő döntést.
5. §
(1) Az intézményi tanács
a) a hatáskörét az ülésén gyakorolja,
b) szükség szerint, de tanévenként legalább négy alkalommal tart ülést,
c) ülésének előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai az intézmény oktatói, dolgozói, kutatói és hallgatói számára nyilvánosak,
d) működésének rendjét a Szabályzat határozza meg.
(2) A nagylétszámú intézményi tanács - a tanács összetételét tükröző - elnökséget hozhat létre. Az elnökség az intézményi tanács szerve, amelyre - az általános szabályok szerint - döntési hatáskörök is átruházhatók.
(3) Az intézményi tanácsot 15 napon belül össze kell hívni, ha azt valamely kari tanács javasolja, az intézményi tanács tagjainak egyharmada írásban kéri, továbbá, ha az irányító miniszter erre az intézmény vezetőjét felhívja. A rendkívüli tanácsülést a napirend megjelölésével kell összehívni.
6. §
(1) Az intézményi tanács összetételét a Szabályzatban általában úgy kell meghatározni, hogy a tanács
a) elnöke az intézmény vezetője,
b) titkára a főtitkár,
c) tagjai állami tisztségük alapján az intézmény vezetőjének helyettesei, több karból álló egyetemen a karok dékánjai és a főiskolai karok főigazgatói, a kihelyezett tagozat vezetője, továbbá a gazdasági igazgató (főigazgató),
d) tagjai társadalmi szervezetben viselt tisztségük alapján az MSZMP, a szakszervezet és a KISZ intézményi szervezetének a képviselője,
e) tagja a felsőoktatási intézmény előző vezetője.
(2) A Szabályzat az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt tagok körét bővítheti.
(3) Az intézményi tanács többi tagját fele-fele arányban a hallgatók, illetőleg az oktatók, kutatók és dolgozók választják. A választott tagok számát a Szabályzatban úgy kell meghatározni, hogy az legalább kétszerese legyen az (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben felsoroltaknak.
(4) Az intézményi tanácsban meghívottként részt vevő tagokat - ideértve a Tv. 123. §-a (3) bekezdésében felsoroltakat is - a Szabályzat állapítja meg azzal, hogy a tanácsba az irányító miniszter, továbbá ha a tanács olyan kérdést tárgyal - a képzésben érdekelt miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője - képviselőjét meg kell hívni.
(5) Az intézményi tanácsi tagság legfeljebb öt évig, a hallgatók esetében legfeljebb kettő évig, az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt esetben pedig három évig tart.
7. §
(1) Az intézmény vezetőjének feladat- és hatásköre
a) az intézmény képviselete,
b) a közvetlenül hozzá tartozó szervezeti egységek irányítása,
c) az intézményi tanács döntéseinek előkészítése és a tanács határozatainak végrehajtása,
d) az ellenőrzési, a munkavédelmi és a személyzeti munka irányítása,
e) a nevelő-oktató és a kutatómunka, továbbá a továbbképzés irányítása, összehangolása,
f) az ifjúságpolitikai tevékenység irányítása,
g) az intézmény felvételi tevékenységének irányítása, ideértve a felvételi előkészítő (FEB) tanfolyamokat is,
h) az intézmény fejlesztési tervének összeállítása, a jóváhagyott terv végrehajtásának megszervezése.
i) az intézményben folyó igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása,
j) a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkör gyakorlása,
k) kiadói és terjesztési jog gyakorlása a jogszabályok rendelkezései szerint,
l) kiadmányozási és utalványozási jogkör gyakorlása,
m) az intézmény rendelkezésére álló központi alapok és pénzügyi keretek feletti rendelkezés,
n) mindazoknak a hatásköröknek a gyakorlása, amelyeket jogszabály vagy a Szabályzat a hatáskörébe utal.
(2) Az intézmény vezetője és helyettesei között a munkaköri megosztást az intézmény vezetője -az intézményi tanács véleményének meghallgatásával - állapítja meg.
(3) Az intézmény vezetője felügyeletet gyakorol az önkormányzati szervek és az öntevékeny közösségek felett.
(4) Az intézmény vezetője tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja az intézményi tanácsot, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről rendszeresen beszámol.
8. §
Az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására, megszervezésére, döntések előkészítésére az intézmény vezetője operatív, illetőleg tanácsadó bizottságokat - ideértve a rektori, főigazgatói tanácsot is - alakíthat. A hallgatók képviseletét e tanácsokban, illetve bizottságokban is biztosítani kell.
9. §
(1) Az intézmény vezetőjének feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási joga van, azonban nem utasíthatja az intézményi, a kari, az önálló oktatási szervezeti egység mellett működő tanácsot, továbbá az intézményben működő politikai és társadalmi szervezeteket.
(2) Az intézmény vezetője - az intézményi tanács és az intézményben működő politikai és társadalmi szervezetek döntéseinek kivételével -megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt sért.
(3) Az intézmény vezetője az intézményi tanács jogszabályt, illetőleg oktatáspolitikai érdeket sértő döntésének megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordul az irányító miniszterhez. Az intézményi vezető előterjesztésének a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van.
Az egyetemi karok, az egyetemen szervezett főiskolai karok vezetése
10. §
(1) A kar vezetésével kapcsolatos feladatokat
- a kari tanács és
- a kar vezetője (dékán, főigazgató, a továbbiakban együtt: dékán)
látja el.
(2) A kar vezetésében a Szabályzatban meghatározott diákönkormányzati szervek és a hallgatói, oktatói, dolgozói testületek, illetőleg közösségek is részt vesznek.
11. §
(1) A kari tanács alapvető feladat- és hatáskörét az intézményi Szabályzat, részletes feladat-és hatáskörét a kari szabályzat állapítja meg. A kari tanács feladat- és hatáskörét úgy kell kialakítani, hogy dönthessen a kar életére vonatkozó valamennyi lényeges kérdésben.
(2) A kari tanács dönt különösen
a) saját szervezetének kialakításáról, a tantervek meghatározásáról és a tantárgyi programok jóváhagyásáról,
b) az oktatási szervezeti egységvezetők testületének, továbbá az egyéb bizottságoknak [3. § (3) bekezdés a) pont] a létrehozásáról,
c) a fakultatív és a speciális tantárgyak körének megállapításáról,
d) a kar költségvetési keretének felosztásáról és az egyes előirányzatokkal való gazdálkodásról,
e) a kar nevelő-oktató munkájával és tudományos tevékenységével, továbbá a kar által szervezett továbbképzésekkel kapcsolatos elvi kérdésekről,
f) a kar képzési és káderutánpótlási elveinek megállapításáról,
g) a kari szabályzatok megalkotásáról.
(3) A karokra nem tagozódó felsőoktatási intézményekben a kari tanács feladat- és hatáskörében az intézményi tanács jár el.
12. §
(1) A kari tanács
a) a hatáskörét az ülésén gyakorolja,
b) szükség szerint, de tanévenként legalább négy alkalommal tart ülést,
c) üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai a kar oktatói, kutatói, dolgozói és hallgatói számára nyilvánosak,
d) működésének rendjét a kari szabályzat határozza meg.
(2) A nagylétszámú kari tanács elnökséget hozhat létre. Az elnökség a kari tanács szerve, amelyre, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt testületekre és bizottságokra - az általános szabályok szerint - döntési hatáskörök is átruházhatók.
(3) A kari tanácsot 15 napon belül össze kell hívni, ha azt a kari tanács tagjainak egyharmada írásban kéri, ha valamely kari önálló oktatási szervezeti egység tanácsa javasolja, továbbá ha az intézmény vezetője erre a dékánt felhívja. A rendkívüli tanácsülést a napirend megjelölésével kell összehívni.
13. §
(1) A kari tanács összetételét a Szabályzatban általában úgy kell meghatározni, hogy a tanács
a) elnöke a dékán,
b) titkára a kari tanács által választott oktató, kutató vagy dolgozó,
c) tagjai állami tisztségük alapján a dékánhelyettesek,
d) tagjai társadalmi szervezetben viselt tisztségük alapján az MSZMP, a szakszervezet és a KISZ képviselője,
e) tagja a kar előző dékánja.
(2) A Szabályzat az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt tagok körét a kari szervezeti egységek vezetőivel (képviselőivel) is bővítheti.
(3) A kari tanács többi tagját fele-fele arányban a hallgatók, illetőleg az oktatók, kutatók, dolgozók választják. A választott tagok számát a kari szabályzatban úgy kell meghatározni, hogy az legalább kétszerese legyen az (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben felsoroltaknak.
(4) A kari tanácsban meghívottként részt vevő tagokat - ideértve a Tv. 123. §-a (3) bekezdésében felsoroltakat is - a kari szabályzat állapítja meg azzal, hogy a tanácsba az irányító miniszter, valamint a képzésben érdekelt miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője képviselőjét meg kell hívni.
(5) A kari tanácsi tagság legfeljebb öt évig, a hallgatók esetében legfeljebb kettő évig, az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt esetben pedig három évig tart.
14. §
(1) A dékán feladat- és hatásköre különösen
a) a kar képviselete,
b) a kari tanács üléseinek előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtása,
c) a kari személyzeti munka irányítása,
d) a kari szervezeti egységek, a kari nevelési-oktatási tevékenység és a karon szervezett továbbképzés irányítása és ellenőrzése,
e) a kari hivatalok irányítása,
f) a kari ügyekben a kiadmányozási és a kar rendelkezésére álló, központi kezelésben tartott pénzügyi keretek tekintetében az utalványozási jogkör gyakorlása,
g) a jogszabályokban és az intézményi szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, hatáskör gyakorlása.
h) az intézmény vezetője által átruházott hatáskörök gyakorlása.
(2) A dékán és helyettesei közötti munkaköri megosztást a dékán - a kari tanács véleményének meghallgatásával - állapítja meg.
(3) A dékán - a kari tanács és a karon működő politikai és társadalmi szervezetek döntéseinek kivételével - megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt sért.
(4) A dékán munkáját dékáni tanács segítheti.
Az oktatási és más szervezeti egységek
15. §
(1) A nevelő-oktató és a tudományos munkát, a szervezeti egység jellegéből adódó egyéb tevékenységet, valamint az ezekkel összefüggő kiegészítő feladatokat az oktatási szervezeti egységek, továbbá - a (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel - a Szabályzatban megjelölt egyéb szervek végzik.
(2) A képzés, a tudományos kutatás és más feladatok célszerű, hatékony megoldása érdekében a Szabályzat az önálló oktatási szervezeti egységen belül és az önálló szervezeti egységek között az együttműködés különböző formáit (pl. tanszékcsoport alakítása) határozhatja meg.
(3) Meghatározott oktatási, tudományos vagy fejlesztő feladat végzésére az oktatók, kutatók, dolgozók, valamint a hallgatók önkéntes társulásai jöhetnek létre, s ehhez az intézmény - a feladat jellegétől függően és a jogszabályok keretei között - segítséget nyújthat.
16. §
(1) Az önálló oktatási szervezeti egység tanácsának a hatáskörét a Szabályzat állapítja meg. A tanács döntési hatáskörét biztosítani kell
a) az általa oktatott tantárgyi program, továbbá a vizsgakövetelmények, valamint a tananyagok meghatározásában,
b) az önálló oktatási szervezeti egység kutatási, káderfejlesztési és egyéb terveinek meghatározásában,
c) az önálló oktatási szervezeti egység költségvetésének felosztásakor.
(2) Az önálló oktatási szervezeti egységet érintő és a felettes szervek hatáskörébe tartozó minden lényeges kérdésben ki kell kérni a tanács véleményét.
(3) Az önálló oktatási szervezeti egység tanácsának a létszámát - ezen belül a választott tagok arányát és számát - a 6. §-ra figyelemmel a Szabályzat állapítja meg.
(4) Az intézményi, illetőleg a kari szabályzatban megállapított esetekben a tanács feladatait az oktatók, kutatók értekezlete is elláthatja, működésére az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
17. §
(1) Az önálló oktatási szervezeti egység vezetőjének alapvető jogait és kötelességeit a Szabályzatban kell meghatározni akként, hogy a vezető
a) képviseli az önálló oktatási szervezeti egységet az intézményi (kari) testületek és az intézményi (kari) vezetők előtt, továbbá - a Szabályzatban megállapított keretek között - az intézményen kívüli szerveknél,
b) véleményt nyilvánít az önálló oktatási szervezeti egységet érintő valamennyi kérdésben, javaslataival ilyen tartalmú döntéseket kezdeményezhet,
c) megszervezi az önálló oktatási szervezeti egység nevelő-oktató, tudományos kutató és más (pl. a külső szervek által adott megbízáson alapuló) tevékenységét,
d) irányítja és ellenőrzi a hozzá beosztott oktatók és más dolgozók munkáját, illetőleg az önálló oktatási szervezeti egységen belül szervezett nem önálló egységek vezetőinek munkáját,
e) gondoskodik a tudományos diákkörök tevékenységéhez szükséges szakmai feltételek megteremtéséről,
f) az önálló oktatási szervezeti egység jóváhagyott költségvetése alapján rendelkezik a pénzügyi keretek felhasználásáról,
g) a Szabályzatban megállapított módon együttműködik az intézmény más szervezeti egységeivel, a társadalmi szervezetek, valamint a hallgatók képviselőivel,
h) végrehajtja az intézmény testületeinek, továbbá az önálló oktatási szervezeti egység tanácsának a határozatait,
i) munkáltatói jogkört gyakorol a Szabályzatban meghatározott keretek között,
j) dönt a Szabályzatban meghatározott, az önálló oktatási szervezeti egység nevelő-oktató és tudományos kutatómunkájával kapcsolatos kérdésekben.
(2) Ha a Szabályzat az önálló oktatási szervezeti egység vezetőjének a hallgatókat érintő döntési jogkört biztosít, ehhez a Szabályzatban - a 21. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával -hallgatói képviselő megválasztásának lehetőségét is biztosítani kell, a külön jogszabályban meghatározott jogok gyakorlására.
(3) A 15. § (2) bekezdésében említett együttműködési szervezetek és a nem önálló oktatási szervezeti egységek feladatait és hatáskörét a Szabályzat határozza meg.
18. §
Az intézmény szervezetéhez kapcsolódóan - a felsőoktatás, ezen belül az oktatási szervezeti egységek feladatainak megvalósítását segítő és azt kiegészítő - nevelési-oktatási intézmény, könyvtár, kollégium, továbbá tanüzem, tangazdaság, kutató és fejlesztő intézet és más szervezetek működhetnek, a külön jogszabályok szerint.
Választások az intézményi testületekbe, a tanácstagok jogai
19. §
(1) Az intézményi tanácsokba és az önkormányzati szervekbe való választás alapelvei:
a) a hallgatói és az oktatói, kutatói, dolgozói választások megszervezése állami feladat,
b) minden oktató, kutató, dolgozó és hallgató választó és egyben választható,
c) az intézmény, a kar, az önálló oktatási szervezeti egység tanácsába - ha ilyen tagozat működik - egy-egy hallgatói képviselőt az esti, illetve a levelező tagozatról is kell választani,
d) a testület jellegétől függően törekedni kell minden oktatói kategória, továbbá a kutatók és más dolgozók képviseletére is,
e) jelölési joga minden hallgatónak, oktatónak, kutatónak, dolgozónak, az állami vezetőknek, továbbá a politikai és a társadalmi szervezeteknek is van.
(2) A választott hallgatók és oktatók képviselik választóikat, nekik beszámolni kötelesek.
(3) A tanács választott tagját a választásra jogosult testület, a személyre szólóan meghívott tagot pedig a tanács a tagsága alól felmentheti, illetőleg visszahívhatja.
(4) A választás, a beszámolás és a visszahívás rendjét a Szabályzat állapítja meg.
20. §
(1) Az intézményi, a kari és az önálló oktatási szervezeti egység mellett működő tanácsok tagjai a tanácsok ülésén az intézmény, a kar, az önálló oktatási szervezeti egység bármely vezetőjéhez jogosultak kérdést intézni. Az érintett vezető a kérdésre legkésőbb a következő ülésen köteles válaszolni.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak jogosultak betekinteni az intézmény, a kar, az önálló oktatási-szervezeti egység olyan ügyiratába, amely a testületi tagságukból folyó feladataik ellátásához szükséges.
Hallgatói közösségek a felsőoktatási intézményekben
21. §
(1) A Szabályzatban kell meghatározni azt a hallgatói közösséget, amely a hallgatói jogviszonyból származó jogokat, - többek között - a választást, a beszámoltatás és a visszahívás jogát, továbbá az egyetértési és véleményezési jogkört, valamint a tanulócsoportok vezetői megválasztásának jogát gyakorolhatja (pl. hallgatói csoportok, évfolyamok, szakonként szerveződött hallgatói közösségek).
(2) A hallgatói közösségek vezetőjüket, illetőleg vezetőiket maguk választják.
(3) A nem önálló oktatási szervezeti egységeknél a Szabályzatban meghatározott módon választott hallgatói képviselők töltenek be közvetítő szerepet a nem önálló oktatási szervezeti egységek vezetői és a hallgatók között. A képviselők
a) részt vehetnek az oktatási szervezeti egység által tartott foglalkozásokon, vizsgákon,
b) részt vesznek az oktatási szervezeti egység munkaértekezletén.
22. §
(1) Hallgatói öntevékeny csoport (kör, klub stb.)
a) alakulhat tanulmányi, tudományos, közművelődési, sport és más törvényes célból,
b) tagsága önkéntes,
c) maga határozza meg tevékenysége tartalmát és formáját, belső ügyeiben önállóan dönt,
d) a költségvetési előírások szerint önállóan gazdálkodik a rendelkezésére álló anyagi eszközökkel, saját bevételeivel és a külső forrásokból származó támogatásokkal.
(2) A hallgatói öntevékeny csoport megalakulását az intézmény vezetőjének be kell jelenteni.
(3) Az öntevékeny csoportokra vonatkozó döntések meghozatala előtt véleményüket meg kell hallgatni.
(4) Az intézmény vezetője az öntevékeny csoport jogszabálysértő működése esetén jogosult az öntevékeny csoport feloszlatására, illetőleg működésének felfüggesztésére.
(5) A hallgatók és az oktatók közös öntevékeny csoportot is alakíthatnak. E csoportok működésére az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Az intézményi hivatalok
23. §
Az intézmény, valamint a karok vezetői mellett az igazgatási, a szervezési és a gazdálkodási feladatokat a központi és a kari hivatalok látják el. Az intézményben működő hivatalokat és azok feladat- és hatáskörét a Szabályzatban kell meghatározni.
24. §
A főtitkár az intézmény vezetőjének közvetlenül alárendelten
a) irányítja az intézmény igazgatási szerveinek ügyintéző, ügyviteli tevékenységét és felügyeletet gyakorol a kari igazgatási szervek ilyen irányú munkája felett,
b) igazgatási kérdésekben segíti az intézmény vezetőinek a munkáját,
c) az intézményi tanács titkáraként részt vesz az intézményi tanács üléseinek előkészítésében, szervezi és ellenőrzi a határozatok végrehajtását, gondoskodik arról, hogy az érintett szervezeti egységek, vezetők, dolgozók, hallgatók az intézményi tanács határozatait, döntéseit, állásfoglalásait megismerjék,
d) biztosítja az intézményben született döntések, határozatok jogszabályokkal való összhangját,
e) dönt a Szabályzatban meghatározott egyedi ügyekben,
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, az intézményi tanács vagy az intézmény vezetője számára meghatároz.
25. §
A gazdasági igazgató (főigazgató) az intézmény vezetőjének közvetlenül alárendelten
a) szervezi az intézmény gazdálkodását, az intézmény gazdasági ügyvitelét és az e tevékenységet végző szervezeti egységeket,
b) felügyeli az intézményi (kari) oktatási szervezeti egységekben az intézményi szabályzatoknak megfelelően folyó gazdálkodási tevékenységet.
A regionális tanács
26. §
(1) A regionális tanácsban az adott településen, térségben található felsőoktatási intézmények mellett a tudományos, fejlesztő intézetek és más szervezetek is részt vehetnek.
(2) A regionális tanács (pl. a kollégiumi ügyekre, közművelődési feladatokra, közös kutatásokra) munkabizottságokat hozhat létre.
(3) A regionális tanács összetételét - ideértve a hallgatók képviseletét is -, működési rendiét, az együttműködés anyagi és személyi feltételeit maga állapítja meg.
Főiskolák egyetemi irányítása
27. §
(1) A Vhr. 13. §-a (1) bekezdésében megjelölt egyetemi irányító tevékenység nem korlátozhatja az irányított főiskola jogszabályokban meghatározott önállóságát.
(2) Az irányító miniszter az irányítási hatáskör átruházásakor meghatározza a hatáskör gyakorlásának feltételeit és módját, valamint megjelöli a hatáskört gyakorló szervet vagy személyt. Az átruházott hatáskör tovább nem adható.
(3) Az irányító minisztert az átruházott hatáskörök tekintetében is megilletik a Vhr. 8. §-a (1) bekezdésének m) és o) pontjaiban és más jogszabályokban meghatározott jogok.
(4) Az irányító egyetem az átruházott hatáskörök tekintetében - a (2) bekezdésben megjelölt keretek között és a Vhr. 8. §-a (1) bekezdésének m) és o) pontjainak kivételével - az irányító miniszter általános jogkörét gyakorolja.
(5) Az irányító egyetem vezetőjét a főiskolai tanács ülésére meg kell hívni.
(6) Az irányított főiskola egyetemi tanácsi képviseletét az érintett felsőoktatási intézmény Szabályzata határozza meg.
(7) Az irányítói hatáskör átadása következtében szükséges szervezeti, működési és eljárási kérdéseket az egyetem, illetőleg a főiskola Szabályzata tartalmazza.
Záró rendelkezések
28. §
(1) Ez a a rendelet 1986. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
a) az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák szervezetéről és működéséről szóló 3/1969. (VII. 4.) MM rendelet,
b) a főiskolák, továbbá a felsőfokú intézetek szervezetéről és működéséről szóló 14/1970. (XI. 10.) MM rendelet,
c) az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák szervezetéről és működéséről szóló 3/1969. (VII. 4.) MM rendelet módosításáról szóló 7/1980. (VI. 24.) OM rendelet,
d) a felsőoktatási intézmények által adományozható díszoklevelekről szóló 10/1984. (IV. 18.) MM rendelet 6. §-ának (2)-(4) bekezdése.
(2) Az intézmények legkésőbb 1987. augusztus 31-ig készítik el a Szabályzatukat. A Szabályzat jóváhagyásáig a jelenlegi Szabályzatuknak az oktatásról szóló törvénnyel nem ellentétes rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A fegyveres erők és a fegyveres testületek felsőoktatási intézményeinek szervezeti és működési szabályzatai - a sajátosságaik által indokolt mértékben - e rendelet előírásaitól eltérhetnek.
(4) Az intézmények KISZ szervezeteinek, a hallgatói közösségeknek, valamint a hallgatói képviselőknek a jogait külön jogszabály tartalmazza.
Köpeczi Béla s. k.,
művelődési miniszter