22/1986. (VIII. 31.) MM rendelet

a felsőoktatási intézmények hallgatóinak fegyelmi szabályzatáról

Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) végrehajtásáról rendelkező 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 2. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a felsőoktatási intézményeket irányító miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban együtt: irányító miniszter), valamint a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben - a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a felsőoktatási intézményben alap- és szakosító továbbképzésben résztvevő magyar és - ha jogszabály, vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - külföldi állampolgár hallgatóra.

(2) A rendelet hatálya a Tv. 36. §-ának alkalmazása esetén a volt hallgatóra is kiterjed.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a fegyveres erők és fegyveres testületek felsőoktatási intézményeinek hallgatóira.

2. §

(1) Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha a Tv.-ben meghatározott valamely kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi.

(2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a tanulmányi és vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket

3. §

(1) A Tv. 35. §-ának (2) bekezdésében említett tudomásszerzésen a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy tudomásszerzését kell érteni.

(2) Ha a hallgató ellen büntetőeljárás indult, a Tv. 35. §-a (2) bekezdésében meghatározott határidőket a büntetőeljárás jogerős befejezésétől kell számítani.

(3) A fegyelmi vétség miatt a hallgató ellen foganatosított eljárási cselekmény (fegyelmi eljárás elrendelése, idézés, meghallgatás stb) az elévülést megszakítja. A megszakítás napjával az elévülés újból elkezdődik.

Fegyelmi büntetések és intézkedések

4. §

(1) A hallgató a következő fegyelmi büntetésekben részesíthető:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

d) az ösztöndíj csökkentése,

e) meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától,

f) kizárás a felsőoktatási intézményből,

g) kizárás az ország valamennyi felsőoktatási intézményéből.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott büntetés a c) vagy a d) pontban meghatározott büntetéssel együtt is alkalmazható.

(3) A fegyelmi határozat állapítja meg az (1) bekezdés c), illetőleg d) pontjában foglalt fegyelmi büntetés időtartamát, valamint a kedvezmény, illetőleg a juttatás csökkentésének mértékét. A büntetés időtartama az öt hónapot nem haladhatja meg. Fegyelmi büntetésként a szociális támogatást megvonni nem lehet.

(4) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eltiltás időtartamát a fegyelmi jogkör gyakorlója állapítja meg. Az eltiltás időtartama legfeljebb négy félévnek megfelelő oktatási időszak lehet.

(5) A Tv. 36. §-ában említett eltiltás három évig terjedhet.

5. §

A fegyelmi büntetés célja a nevelés és a megelőzés. A fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a cselekmény súlyához, a hallgató vétkességének fokához, valamint az enyhítő és súlyosító körülményekhez.

6. §

(1) Fegyelmi büntetés kiszabása helyett - az eljárás megszüntetése mellett - figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövetett fegyelmi vétség az eset összes körülményeire - különösen a hallgató személyére, cselekménye indítékára és az elkövetés módjára - tekintettel olyan súlyú, hogy a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is szükségtelen és a figyelmeztetésből is kellő nevelő hatás várható.

(2) A figyelmeztetéssel az eljáró fegyelmi szerv rosszallását fejezi ki és a hallgató figyelmét felhívja magatartásának helytelenségére, továbbá arra, hogy a jövőben tartózkodjék minden olyan cselekménytől, amely újabb fegyelmi eljárásra adhat alapot.

7. §

Fegyelmi büntetés kiszabása mellett el lehet rendelni a jogerős fegyelmi határozatnak meghatározott körben (évfolyam, tanulócsoport stb.) való ismertetését, ha az elkövetett fegyelmi vétség súlyára és jellegére, valamint a hallgató személyére tekintettel alaposan lehet következtetni arra, hogy a nyilvános ismertetés fokozott nevelő és visszatartó hatást vált ki.

Mentesülés a fegyelmi büntetés alól

8. §

(1) A hallgató (volt hallgató) a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól - kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül - mentesül:

a) a 4. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével,

b) a 4. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozatban kiszabott büntetés lejártával,

c) a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában és a Tv. 36. §-ában foglalt fegyelmi büntetés esetén az eltiltás lejártával.

(2) A 4. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén az elsőfokon eljárt fegyelmi bizottság, a g) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a Művelődési Minisztérium a felsőoktatási intézményt irányító miniszter véleményének meghallgatásával - a volt hallgató kérelmére - mentesítő határozatot hozhat, feltéve, hogy a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől legalább három év eltelt és a volt hallgató a fegyelmi vétség elkövetése óta - a munkáltató véleménye szerint - kifogástalan magatartást tanúsított.

A fegyelmi eljárás

9. §

(1) A fegyelmi jogkört elsőfokon - a (2) bekezdésben és a Tv. 36. §-ában megjelölt kivétellel -a felsőoktatási intézmény (kar) fegyelmi bizottsága gyakorolja.

(2) A 4. § (1) bekezdésének g) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a Művelődési Minisztérium szabhatja ki.

(3) Másodfokon a fegyelmi jogkört

a) a rektor, főiskolai főigazgató (a továbbiakban együtt: rektor),

b) a (2) bekezdésben megjelölt esetben a művelődési miniszter

gyakorolja.

10. §

(1) Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlásából való kizárásra vonatkozó rendelkezést a jegyzőkönyvvezetőre is alkalmazni kell.

(3) A kizárás kérdésében a rektor (dékán, kari főigazgató, a továbbiakban együtt: dékán) határoz.

(4) Ha a kizárási ok a rektort érinti, a kizárás felől a felsőoktatási intézményt irányító miniszter határoz és kijelöli a másodfokon eljáró személyt

11. §

(1) A felsőoktatási intézmény (kar) oktatókból és hallgatókból álló fegyelmi testületet alakit A fegyelmi testület létszámát az intézmény (kar) tanácsa állapítja meg. A testület oktató tagjait, elnökét és elnökhelyettesét az intézmény (kar) tanácsa, hallgató tagjait - az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon - a hallgatók választják.

(2) A fegyelmi ügyben elnökből és két tagból álló fegyelmi bizottság jár el. A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a fegyelmi testület elnöke jelöli ki a fegyelmi testület tagjai közül úgy, hogy a tagok egyike legalább a fegyelmi eljárás alá vont hallgatóval azonos tagozatú hallgató legyen.

12. §

(1) A fegyelmi eljárás lefolytatására az a felsőoktatási intézmény illetékes, amellyel az eljárás alá vont hallgató hallgatói jogviszonyban áll.

(2) Ha a hallgató több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, az az intézmény jogosult a fegyelmi eljárás lefolytatására, amelyhez kapcsolódó kötelességét megszegte, illetőleg amelynek sérelmére a cselekményt elkövette. Ilyen esetben az eljáró intézmény fegyelmi bizottsága az eljárás megindulásáról a másik intézményt értesíti.

13. §

(1) Ha a fegyelmi bizottság megítélése szerint a lefolytatott eljárás alapján a 4. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt fegyelmi büntetés kiszabása mutatkozik indokoltnak, a fegyelmi ügy iratait javaslatával együtt a rektor elé terjeszti. Ha az eljárás nappali tagozatos hallgató ellen folyik, a rektor gondoskodik az intézményi KISZ szervezet véleményének beszerzéséről. A büntetés kiszabására a művelődési miniszter irányítása alá tartozó felsőoktatási intézményben a rektor, más felsőoktatási intézmény hallgatójára vonatkozóan az irányító miniszter tesz javaslatot a Művelődési Minisztériumnak.

(2) Ha az eljárásra a Tv. 36. §-a alapján került sor, az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés kiszabására a rektor tesz javaslatot az irányító miniszternek.

14. §

(1) A fegyelmi eljárás bejelentésre vagy hivatalos tudomásszerzés alapján indul.

(2) A fegyelmi eljárást a rektor (dékán) rendeli el, az eljárás alá vont hallgató egyidejű értesítése mellett

(3) A fegyelmi eljárást elrendelő intézkedés tartalmazza a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, lakcímét, a kar, tagozat, évfolyam megjelölését, valamint az eljárás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását

(4) A fegyelmi eljárást az elkövetésről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül kell elrendelni és lehetőleg harminc napon belül érdemi határozattal kell befejezni.

15. §

(1) Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a rektor (dékán) feljelentést tesz.

(2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható. A fegyelmi eljárás felfüggesztése az elévülést megszakítja.

(3) Az eljárás alá vont hallgatót a felsőoktatási intézmény látogatásától (Tv. 34. § (5) bekezdés) a fegyelmi jogkör gyakorlója tilthatja el.

(4) Az intézmény látogatásától való eltiltás esetén a hallgató a jogerős határozat meghozataláig az előadásokat és más foglalkozásokat nem látogathatja és vizsgát sem tehet.

(5) Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy nem a tanulmányok folytatásától való eltiltással fejeződik be, az intézmény látogatásától eltiltott hallgatónak módot kell adni az elmulasztott gyakorlatok, illetőleg vizsgák - hátrányok nélküli -pótlására.

16. §

(1) A tárgyalásra az eljárás alá vont hallgatót írásban, a tanút és a szakértőt írásban vagy szóban (közvetlenül vagy távbeszélőn) kell megidézni. Az idézésben meg kell jelölni a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, a fegyelmi tárgyalás helyét és idejét, valamint azt is, hogy a címzettet milyen minőségben idézik. A megidézettet fel kell hívni arra, hogy a személyi igazolványát hozza magával. A szóban történő idézés megtörténtét az ügy irataiban fel kell jegyezni.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont hallgatót az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll védekezését írásban benyújtani, továbbá utalni kell a társadalmi védő választásának lehetőségére, valamint arra, hogy távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

17. §

(1) Az eljárás alá vont személy kérésére az eljárásban társadalmi védő (hallgató vagy oktató) is részt vehet.

(2) A hallgató és a védő jogai:

a) betekinthet az eljárási iratokba,

b) indítványokat terjeszthet elő,

c) a tanúkhoz, szakértőhöz kérdéseket intézhet.

18. §

(1) A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti. Ügyel e rendelet rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban részt vevő személyek jogaikat gyakorolhassák.

(2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg - s magát előzetesen, elfogadható indokkal nem mentette ki - a fegyelmi tárgyalás távollétében is megtartható.

19. §

(1) A fegyelmi tárgyalás nyilvános - közérdekből vagy az eljárás alá vont hallgató érdekében -a fegyelmi bizottság a hallgatóságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja.

(2) A fegyelmi bizottság elnöke a megjelentek számbavétele után - ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya - felhívja a tanúkat a helyiség elhagyására. Ezután az elnök ismerteti a fegyelmi tárgyalás alapjául szolgáló adatokat. Ezt követően a bizottság meghallgatja az eljárás alá vont hallgatót.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont hallgató meghallgatása alatt az ugyanazon fegyelmi eljárás alá vont - még ki nem hallgatott - más hallgatók, valamint a tanúk nem lehetnek jelen.

20. §

(1) Ha az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri, és a beismeréshez nem fér kétség, a további bizonyítást mellőzni lehet.

(2) Ha további bizonyítás válik szükségessé, a fegyelmi bizottság meghallgatja a tanúkat és szükség esetén a szakértőt, ismerteti a beszerzett iratokat

(3) A tanútól meg kell kérdezni, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell az igazmondás kötelezettségére és a hamis tanúzás büntetőjogi következményeire.

(4) A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanú nem lehet jelen. Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását - szükség esetén - szembesítéssel kell megkísérelni.

21. §

(1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(2) A jegyzőkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni kell és ennek megtörténte után a jegyzőkönyv megfelelő részét velük alá kell íratni. A meghallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását, és ennek okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A jegyzőkönyvet a fegyelmi iratokhoz kell csatolni.

22. §

(1) A fegyelmi bizottság a határozatát a bizonyítási eljárás lefolytatása után, zárt ülésen, szavazással hozza meg. A zárt ülésen csak a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

(2) A határozat fegyelmi büntetést kiszabó vagy a fegyelmi eljárást megszüntető határozat lehet.

(3) A fegyelmi bizottság a határozatot kizárólag a fegyelmi tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt, a fegyelmi eljárás alá vont hallgató terhére értékelni nem lehet.

(4) A határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy mely felsőoktatási intézmény hozta, továbbá annak a hallgatónak a nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét, és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e.

23. §

(1) Büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a fegyelmi bizottság megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek.

(2) A büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:

a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait (személyi számát, lakcímét, évfolyamát, szakát, tagozatát),

b) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését.

c) az alkalmazott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket (pl. határozat nyilvános kihirdetésének elrendelését),

d) utalást a fellebbezés lehetőségére és bejelentésének nyolc napos határidejére. Nem kell utalni a fellebbezés lehetőségére, ha a jogosultak a fellebbezésről lemondtak.

(3) A büntetést kiszabó határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell:

a) a megállapított tényállást,

b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését,

c) annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen vétséget valósít meg, és annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes,

d) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket,

e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak.

24. §

(1) A fegyelmi bizottság megszüntető határozatot hoz, ha

a) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy azt nem az eljárás alá vont hallgató követte el,

b) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható,

c) nem állapítható meg a hallgató vétkessége,

d) a fegyelmi vétség elévült,

e) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták,

f) a fegyelmi bizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz.

(2) A megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:

a) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait,

b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték,

c) a fegyelmi eljárás megszüntetésének kimondását,

d) a megszüntetés okának megjelölését,

e) utalást - erre irányuló döntés esetén - a figyelmeztetés alkalmazására,

f) utalást a fellebbezés benyújtásának lehetőségére és a benyújtás nyolc napos határidejére. Nem kell utalni a fellebbezés lehetőségére, ha a jogosultak a fellebbezésről lemondtak.

(3) A megszüntető határozat indokolásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, ki kell térni azokra az okokra, amelyek a fegyelmi bizottságot az eljárás megszüntetésére indították, ennek során hivatkozni kell az (1) bekezdésnek arra a pontjára, amelyen a fegyelmi eljárás megszüntetése alapul.

25. §

(1) Az eljáró fegyelmi bizottság elnöke a zárt ülésen meghozott fegyelmi határozatot kihirdeti.

(2) A kihirdetés során fel kell olvasni a határozat - zárt ülésen írásba foglalt - rendelkező részét és ismertetni kell a határozat indokolásának lényegét.

(3) A határozat kihirdetése után a fegyelmi bizottság elnöke felhívja a fellebbezésre jogosultakat jogorvoslati nyilatkozatuk megtételére. A nyilatkozatok jegyzőkönyvbe vétele után az elnök a fegyelmi tárgyalást berekeszti.

(4) A fegyelmi határozatot az érintett távollevőkkel kézbesítéssel kell közölni.

26. §

(1) A fegyelmi bizottság határozatát a kihirdetéstől számított nyolc napon belül írásba kell foglalni.

(2) Az írásba foglalt fegyelmi határozatot és megfelelő számú másolati példányát az eljáró fegyelmi bizottság elnöke írja alá.

(3) A határozatot az eljárás alá vont hallgatónak és a társadalmi védőnek akkor is kézbesíteni kell, ha a határozatot velük kihirdetés útján közölték.

(4) A fegyelmi bizottság a kihirdetett határozatát nem változtathatja meg. A határozat érdemével össze nem függő hibákat (név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírásokat) azonban kijavíthatja.

27. §

(1) Az elsőfokú érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató, illetőleg a társadalmi védő fellebbezhet.

(2) Az, akivel a fegyelmi bizottság a határozatát kihirdetés útján közli, a fellebbezést nyomban bejelentheti, a fellebbezési jogáról lemondhat, illetve gondolkodási időt tarthat fenn. Ez utóbbi esetben a fellebbezés határideje a határozat kézhezvételétől számított nyolc nap. A fellebbezési határidő elmulasztását további nyolc napon belül - kellő indokkal - igazolni lehet.

(3) Az írásbeli fellebbezést a fegyelmi bizottsághoz kell benyújtani.

(4) A fellebbezésnek a határozatban foglalt rendelkezések végrehajtására halasztó hatálya van.

(5) Nincs helye fellebbezésnek a Tv. 36. §-a alapján hozott határozat ellen.

28. §

(1) A fegyelmi bizottság a fellebbezést és az eljárásban keletkezett iratokat a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához.

(2) A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a fellebbezést - annak kézhezvételétől számított - nyolc napon belül bírálja el.

(3) A fellebbezett ügyben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója rendszerint az iratok alapján dönt. Szükség esetén azonban az érdekelteket megidézheti és meghallgatásuk, valamint az egyéb beszerzett bizonyítékok alapján határoz. Ebben az esetben a fellebbezést harminc napon belül kell elbírálni.

(4) A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az elsőfokú határozatot

a) helybenhagyja,

b) megváltoztatja,

c) hatályon kívül helyezi és az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárásra utasítja.

(5) Ha a fellebbezés elkésett, vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a fellebbezést elutasítja.

(6) A másodfokú határozat tartalmára és közlésére a 24.-26. § az irányadó. A határozatot a fegyelmi bizottság kézbesíti. (30. §)

29. §

(1) A határozatot csak jogerőre emelkedése után lehet végrehajtani.

(2) Az elsőfokú határozat azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen

a) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni, illetőleg a fellebbezést visszavonták,

b) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el,

c) a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az elsőfokú határozatot helyben hagyta, illetőleg a fellebbezést elutasította.

(3) A másodfokú határozat a kihirdetése napján emelkedik jogerőre.

(4) A jogerőre emelkedett határozatra záradékul rá kell vezetni, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, valamint azt, hogy mely napon emelkedett jogerőre.

(5) A jogerős határozatot nyilvántartásba kell venni, a határozat egy másolatát a hallgató személyi iratgyűjtőjében kell elhelyezni.

30. §

(1) Ha a fegyelmi bizottság határozata első fokon jogerőre emelkedik, a határozatot a bizottság megküldi a rektornak.

(2) A fegyelmi bizottság a jogerős határozat megküldésével értesíti

a) több karból álló egyetemen az illetékes kar dékánját,

b) a fegyelmi büntetés végrehajtására jogosult szervet.

(3) A nappali tagozatos hallgató ellen hozott jogerős, büntetést megállapító határozatról értesíteni kell

a) a hallgatói jogviszony szünetelését vagy megszűnését eredményező határozat esetén a hallgató szüleit (eltartóját, gondozóját),

b) a KISZ bizottság titkárát, ha a hallgató az MSZMP tagja, az MSZMP illetékes bizottsága titkárát,

c) ha a hallgató társadalmi ösztöndíjas, az adományozó szervet,

d) SZET-es hallgató esetén a munkáltatót,

e) szükség esetén a kollégium igazgatóját.

(4) Ha a hallgató munkaviszonyban áll, a hallgatói jogviszony szünetelését vagy megszűnését érintő határozat esetében értesíteni kell a munkáltatót is.

A mentesítési eljárás

31. §

(1) Mentesülés esetén (8. §) a fegyelmi határozatot a nyilvántartásból törölni kell. A törlés úgy történik, hogy az iratgyűjtőben elhelyezett határozatra az elsőfokú fegyelmi szerv intézkedése alapján rájegyzik a mentesülés tényét.

(2) Ha a mentesítés az erre irányuló kérelem elbírálásától függ [8. § (2) bekezdés], a mentesítés elutasítása ellen - a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül - fellebbezésnek van helye.

(3) A fellebbezést, ha a mentesítést elutasító határozatot

a) az elsőfokú fegyelmi bizottság hozta, a rektor,

b) a Művelődési Minisztérium hozta, a művelődési miniszter bírálja el.

Új eljárás elrendelése

32. §

(1) Ha a jogerős határozat a 4. § (1) bekezdésének c)-g) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésről rendelkezik, a hallgató (volt hallgató) új eljárás elrendelése iránti kérelmet terjeszthet elő. A kérelem kizárólag a fegyelmi eljárás során fel nem merült tényekre (új tények), illetőleg ott fel nem használt bizonyítékokra (új bizonyítékok) alapítható.

(2) A kérelmet a 4. § (1) bekezdésének c)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés esetén a rektor (dékán) bírálja el. Az elutasítást tartalmazó döntés ellen fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést karokra tagozódó egyetemeken a rektor, más felsőoktatási intézmény esetében az irányító minisztérium bírálja el.

(3) A 4. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés esetében az új eljárás elrendelése iránti kérelmet a rektor az irányító miniszterhez terjeszti fel, aki azt véleményével ellátva, döntés végett a művelődési miniszternek küldi meg.

(4) A Tv. 36. §-ában foglalt esetben az új eljárás elrendelése iránti kérelmet az irányító miniszter bírálja el.

Záró rendelkezések

33. §

(1) Ez a rendelet 1986. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Egyidejűleg a felsőoktatási intézmények hallgatóinak fegyelmi szabályzatáról szóló 169/1969. (M. K. 17.) MM utasítás hatályát veszti.

Köpeczi Béla s. k.,

művelődési miniszter