42/1986. (X. 18.) MT rendelet

a raktárgazdálkodásról

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjed a gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685. § c) pont), az állami költségvetési szervek és a társadalmi szervezetek kezelésében, illetőleg tulajdonában álló raktárakra.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek raktáraira;

b) az ideiglenes jellegű felvonulási raktárakra, a vasúti, a hajózási, az autó- és légiközlekedési vállalatok és a Magyar Posta, valamint a vízügyi szervek, a víz- és csatornamű vállalatok, továbbá az erőművek (atom-, villamos-, hő stb.) raktáraira;

c) a polgári védelem céljait szolgáló és ideiglenesen raktárként hasznosított helyiségekre;

d) az állami tartalékkészletek raktáraira.

2. §

Részben raktár, részben egyéb (pl. iroda, műhely stb.) célra szolgáló és ugyanazon szerv által használt épület, illetve helyiségcsoport (továbbiakban: vegyes rendeltetésű helyiség) esetében is e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a vegyes rendeltetésű helyiségek összes alapterületének több mint 50%-a raktározási célt szolgál. A vegyes rendeltetésű helyiségekre - egyéb esetben - a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabályok az irányadók.

3. §

E rendelet alkalmazása szempontjából raktár minden olyan, falakkal körülzárt és fedett épület, épületrész, helyiség, illetve helyiségrész, valamint egy vagy több oldalról nyitott, de fedett tárolóhely (fedett szin), amelyet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően raktározási célra építettek, vagy raktározási célra átalakítottak és rendeltetésszerűen használnak.

Raktárgazdálkodási hatóságok

4. §

A raktár hatósági igénybevételével, kiutalásával kapcsolatos államigazgatási ügyekben - a raktár méreteitől függetlenül - a raktár fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szerv, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg megyei városi hivatal (továbbiakban: raktárgazdálkodási hatóság) jár el.

A raktár hasznosítása

5. §

(1) Nem állami tulajdonban álló raktár esetén a raktár tulajdonosa, állami tulajdonban álló raktár esetén a raktár kezelője (a továbbiakban együtt: kezelő) a raktár hasznosításáról - e jogszabály keretei között - maga gondoskodik.

(2) A raktár hasznosítása történhet: bértárolással, bérbeadással, határidő nélküli használatra átengedéssel, adásvétellel, cserével.

(3) A raktár bérbeadása esetén a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(4) Állami tulajdonú raktár nem raktározási célú, határidő nélküli hasznosítását követően a helyiséggazdálkodásról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(5) A raktár hasznosítása esetén érvényesíthető ellenértékben - az árformára vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - a szerződő felek szabadon állapodnak meg. A tanácsi házkezelési szervek kezelésében lévő raktárhelyiségek bérére a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. §

E rendelet hatálybalépése előtt a hatóság jogerős határozatával raktározási célra végleges jelleggel kiutalt, de a használó részére feleslegessé vált raktár használati jogáról a használó a kezelő javára lemondhat. Ezért a használó pénzbeli térítésre tarthat igényt, melynek mértékére a felek megállapodása az irányadó.

A raktár hatósági igénybevétele

7. §

(1) A raktárgazdálkodási hatóság a raktárat rendkívüli körülmények esetén (elemi csapás, jelentős anyagi eszközök megvédése) határozott időre - kártalanítási kötelezettség nélkül - igénybe veheti és kiutaló határozattal új használót jelölhet ki.

(2) A használati jog a kiutaló határozatban előírt időpontban megszűnik. A kijelölt használó köteles a raktárt kártalanítási kötelezettség nélkül kiüríteni és a raktározási célnak megfelelő állapotban a korábbi használó rendelkezésére bocsátani.

Nyilvántartás, adatszolgáltatás

8. §

(1) A raktár használója köteles a használatában levő 50 m2-nél nagyobb raktárakról folyamatosan nyilvántartást (raktár- és tárolókatasztert) vezetni.

(2)[1] A raktár- és tárolókataszter egy példányát az Kereskedelmi Minisztérium a raktár használójától - legfeljebb 4 évenként - bekérheti. A raktár- és tárolókataszterek beküldésének időpontját az Kereskedelmi Minisztérium határozza meg.

(3) A raktárgazdálkodási hatóság - a raktárgazdálkodási ügyek intézése során - az érintett raktárhasználók raktárkataszterét bekérheti.

9. §[2]

A használó köteles a használatában lévő 300 m2-en felüli zárt-fedett raktárak területében az év folyamán végbement jelentősebb változásokat, valamint ezen raktárak tulajdonában, kezelésében, bérletében bekövetkezett -módosulásokat a tárgyévet követő február 28. napjáig közvetlenül az Kereskedelmi Minisztériumnak jelenteni.

10. §

A nyilvántartási és jelentési kötelezettség a mellékletben megjelölt népgazdasági ágazatokba tartozó szervezetre nem terjed ki.

Záró rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet 1987. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit az első fokú határozattal még el nem bírált folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 15/1970. (V. 26.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Lázár Györqy s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 42/1986. (X. 18.) MT rendelethez

Adatszolgáltatásra nem kötelezett ágazatok

41. Közlekedés

61. Vízgazdálkodás

71. Adatfeldolgozás, számítástechnikai tevékenység, tervezés

72. Az anyagi tevékenység egyéb fajtái

73. Személyi és háztartási szolgáltatások

75. Pénzintézeti szolgáltatás

81. Társadalombiztosítás

82. Egészségügyi ellátás

83. Szociális ellátás

84. Oktatás

85. Kulturális szolgáltatás

(kivéve: 8531 Könyv- és zeneműkiadás

8532 Lapkiadás

8533 Filmgyártás- és forgalmazás

8536 Hanglemezgyártás és forgalmazás

8539 Kulturális vegyes szolgáltatás)

86. Testnevelés és sport

9. Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások.