15/1970. (V. 26.) Korm. rendelet
a raktárgazdálkodásról
A rendelet hatálya
1. §
(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek, valamint szervezetek, továbbá ezek társulásai (továbbiakban: raktározók) raktáraira terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek raktáraira;
b) az ideiglenes jellegű felvonulási raktárakra; továbbá a vasúti, hajózási, autóközlekedési és légi-közlekedési vállalatok, a vízügyi szervek, valamint a víz- és csatornamű vállalatok, úgyszintén a posta raktáraira;
c) a részben, vagy egészben személyi tulajdonban, vagy az (1) bekezdésben nem említett jogi személyek tulajdonában álló házingatlanban, továbbá társasházban, vagy lakásszövetkezeti házban levő raktárakra;
d) a polgári védelem céljait szolgáló és ideiglenesen raktárként hasznosított helyiségekre;
e) az állami egészségügyi tartalékkészletek raktáraira.
2. §
Vegyes rendeltetéssel használt épületcsoport, továbbá egy épületben ugyancsak vegyes rendeltetéssel használt helyiségcsoport esetében e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az épületcsoport (helyiségcsoport) alapterületének 50%-át meghaladó mértékben raktározási célra szolgál. Ez azonban nem irányadó a lakásbérletről szóló jogszabályok, valamint a 26/1961. (VII. 18.) Korm. számú rendelet hatálya alá tartozó helyiségekre.
3. §
E rendelet alkalmazása szempontjából raktár minden olyan falakkal körülzárt és fedett épület (tárház), épületrész, helyiség, illetve helyiségrész, amelyet
a) a raktározó raktározási célra építtetett és rendeltetésszerűen használ;
b) az illetékes hatóság jogerő- határozata végleges jelleggel raktározás céljára kiutalt, vagy
c) a raktározó legalább 1968. január hó 1. napja óta rendeltetésszerűen raktározási célra használ.
Raktárgazdálkodási hatóságok
4. §
(1) Első fokú raktárgazdálkodási hatóság:
a) az 500 m2-t meg nem haladó alapterületű raktár tekintetében a raktár fekvése szerint illetékes nagyközségi, járási, járási jogú városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának, a megyei jogú városokban a városi tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt kerületi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve;
b) az 500 m2 alapterületet meghaladó raktár tekintetében a raktár fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve,
(2) Egy megye több nagyközségében, járásában, járási jogú városában, illetőleg a főváros több kerületében levő raktárakat érintő azonos ügyben első fokon, az illetékes másodfokú raktárgazdálkodási hatóság jár el.
(3) Több megyében (megyei jogú városban) levő raktárakat érintő azonos ügy első fokú elbírálása az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság (továbbiakban: ÁTI) hatáskörébe tartozik.
(4) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve a hatáskörébe tartozó raktárigények kielégítése során az eljárással összefüggő, de egyébként a nagyközségi, járási, járási jogú városi (fővárosi kerületi, megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozó raktárak ügyében is intézkedhet.
(5) A másodfokú raktárgazdálkodási hatósági jogkört az első fokú raktárgazdálkodási hatóság közvetlen felettes szakigazgatási szerve gyakorolja. Amennyiben az ügyben első fokon a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve járt el, a másodfokú raktárgazdálkodási hatósági jogkört az ÁTI gyakorolja.
(6) Az ÁTI első fokú határozata ellen beadott fellebbezés esetén az Országos Anyag- és Árhivatal dönt.
5. §
A raktárgazdálkodási hatóságok szakirányítását az ÁTI látja el.
A raktárgazdálkodási hatóságok jogköre
6. §
A raktárgazdálkodási hatóságok jogköre
a) a felesleges raktárkapacitások hasznosításának koordinálására;
b) a raktárak bérbe (albérletbe) adásának, valamint határidő nélküli használatra való átengedésének, vagy cseréjének engedélyezésére;
c) raktárak igénybevételére (kiutalására) [10. § (1) bekezdés];
d) a kártalanítással kapcsolatban a raktározók között keletkezett viták eldöntésére [9. § (3) bekezdés és 11. § (2) bekezdés];
terjed ki.
A raktárak hasznosítása
7. §
(1) A raktározó a számára felesleges raktár hasznosításáról maga gondoskodhat, vagy a raktárgazdálkodási hatóságnak azt hasznosításra felajánlhatja.
(2) A raktár hasznosításának módjai:
a) bértárolás-vállalás;
b) határozott, de legfeljebb 5 évi időtartamra történő bérbe (albérletbe) adás;
c) határidő nélküli használatra átengedés;
d) csere.
8. §
(1) A raktár átengedése esetén [7, § (2) bekezdés b)-d) pont] a raktárt átvevő, a szerződést a megkötésétől számított 15 napon belül köteles az első fokú raktárgazdálkodási hatósághoz megküldeni.
(2) Amennyiben az első fokú raktárgazdálkodási hatóság a szerződés beérkezésétől számított 15 napon belül kifogást nem emel, az átengedést engedélyezettnek kell tekinteni.
(3) Az engedély csak közérdekből (pl. építésügyi, honvédelmi, műemlékvédelmi, egészségügyi, tűzrendészeti, városfejlesztési érdekből), rendkívüli körülmények esetén (elemi csapás, jelentős anyagi eszközök megvédése stb.) vagy a kártalanítás felső határának [11. § (4) és (5) bekezdés] túllépése miatt tagadható meg, vagy köthető feltételhez.
(4) A raktározó a részére átengedett raktárt a (2) bekezdésben megjelölt 15 nap elteltével, amennyiben pedig a raktárgazdálkodási hatóság kifogást emelt, az abban foglaltaktól függően jogosult elfoglalni.
(5) A raktár új használója a raktár elfoglalása előtt köteles a raktár tulajdonosával (kezelőjével) is - amennyiben az nem azonos a használóval - bérleti szerződést kötni.
(6) A raktár egy évet meg nem haladó időtartamú bérbe (albérletbe) adásához a raktárgazdálkodási hatóság engedélye nem szükséges.
9. §
(1) A raktározó a külön jogszabályban meghatározott
a) tárolási díjat követelheti az általa végzett bértárolásért;
b) bérleti díjat követelheti a raktárának határozott időre történő bérbe (albérletbe) adása esetén.
(2) A raktározó raktárának határidő nélküli használatra való átengedése, vagy cseréje esetén a megegyezés szerinti ellenértéket követelheti, ami azonban nem haladhatja meg a 11. §-ban szabályozott kártalanítás felső határát.
(3) Amennyiben a felek között a (2) bekezdés szerinti ellenértékben megegyezés nem jön létre, a vita eldöntése végett, közös megegyezéssel, az első fokú raktárgazdálkodási hatósághoz fordulhatnak. Ilyen esetben az ellenérték mértékében az illetékes raktárgazdálkodási hatóság dönt.
Raktárak hatósági igénybevétele
10. §
(1) A raktárgazdálkodási hatóság rendkívüli körülmények esetén (elemi csapás, jelentős anyagi eszközök megvédése stb.) e rendelet hatálya alá tartozó raktárt a használó felügyeleti szervével egyetértésben, - szövetkezet esetében az érdekképviseleti szerv meghallgatásával - határozott vagy határozatlan időre igénybe vehet.
(2) Ha a raktározó a raktárat saját költségére - állami szerv esetében 1968. január hó 1. napja után - maga létesítette, illetőleg szerezte meg kisajátítás, vagy vásárlás útján, az igénybevételhez a raktározó beleegyezése is szükséges.
(3) Hatósági igénybevétel esetén a raktár új használójául kijelölt raktározó, a raktárgazdálkodási hatóság jogerős kiutaló határozata alapján, a raktár elfoglalása előtt köteles a raktár tulajdonosával (kezelőjével) raktárbérleti szerződést kötni.
Kártalanítás
11. §
(1) A raktározót raktárának a raktárgazdálkodási hatóság által történő igénybevétele esetén kártalanítás illeti meg. A kártalanítási kötelezettség, továbbá a költözködési költség az igénylő raktározót terheli.
(2) A kártalanítás - a kártalanításra jogosult választása szerint - cserehelyiséggel, pénzzel, vagy mindkettővel történhet. A kártalanítás módját, mértékét és határidejét - a jogszabályban meghatározott keretek között - elsősorban a felek egyezsége határozza meg. Vitás kérdésekben az első fokú raktárgazdálkodási hatóság dönt.
(3) A pénzbeli kártalanítás mértékét, a raktár kapacitása, műszaki állapota, gépesítési foka, valamint közúti és vasúti megközelítési lehetősége alapján kell meghatározni.
(4) A kártalanítás mértéke légköbméterenként a 600,- Ft-ot, pince, vagy alagsori raktár esetén pedig a 300,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha a raktár iparvágánnyal rendelkezik, vagy különleges forgalmi, tárolási követelményeket kielégítő berendezésekkel van felszerelve, a kártalanítási összeg felső határa legfeljebb 50%-kal növelhető.
(5) Ha a kártalanításra jogosult által a helyiséggel kapcsolatban - állami szerv esetében 1968.január hó 1. napja után - a saját költségén végzett ráfordítás (beruházás, felújítás) értéke az előző bekezdés szerinti összegeket meghaladja, akkor a kártalanítás mértéke legfeljebb az igazolt ráfordítás lehet.
(6) Cserehelyiséggel történő kártalanítás esetén a helyiségek nagyságában és minőségében jelentkező különbséget pénzben kell megtéríteni.
12. §
(1) Ha a raktározó egészségügyi, vagy egyéb hatósági határozat miatt kénytelen a raktár használatát megszüntetni, a kiürítéssel járó költségeket maga viseli.
(2) Ha a raktározó olyan raktár használatát szerzi meg, amelynek jogszerű használója nincs (3. §), az illetékes tanács fejlesztési alapja javára egyszeri igénybevételi díjat köteles fizetni. Az igénybevételi díjat a 11. § (3) és (4) bekezdés szerint kell meghatározni. Kisajátítás, vásárlás (csere) esetén nem kell egyszeri igénybevételi díjat fizetni.
Raktárgazdálkodási határozatok végrehajtása
13. §
(1) A raktárgazdálkodási hatóság jogerős határozatával megállapított pénzbeli kártalanítás megfizetésének elmulasztása esetén a jogosult követelését - a jogerős határozat csatolásával - azonnali beszedési megbízás útján érvényesítheti, ha pedig erre nincs lehetőség, akkor az adós székhelye szerint illetékes járási (városi) bíróságtól végrehajtási lap kiállítását kérheti.
(2) Ha a raktárgazdálkodási hatóság határozatának végrehajtása során az igénybevett raktárban olyan készletek vannak, amelyek a raktározó más raktárában el nem helyezhetők, a végrehajtást csak abban az esetben lehet elrendelni, ha az elrendelő hatóság határozatában megjelöli azt a raktárt, ahová a készletek átszállíthatók. A raktárgazdálkodási hatóság - az ÁTI előzetes hozzájárulásával - a készletek közraktárba szállítását is elrendelheti.
Nyilvántartás, adatszolgáltatás
14. §
(1) A raktározók kötelesek a kezelésükben (tulajdonukban) álló, továbbá a tartós és jogszerű használatukban levő raktárakról folyamatosan nyilvántartást (raktárkatasztert) vezetni.
(2) A raktárkataszter egy példányát az ÁTI a raktározóktól, legfeljebb három évenként bekérheti. A raktárkataszterek beküldésének időpontját az ÁTI határozza meg.
(3) A raktárgazdálkodási hatóságok - a raktárgazdálkodási ügyek intézése során - az érintett raktározók raktárkataszterét bekérhetik.
15. §
A raktározók kötelesek a használatukban álló raktárak együttes alapterületének változásait naptári évenként, a tárgyévet követő február hó 15.napjáig közvetlenül az ÁTI-nak bejelenteni.
16. §
A raktárkataszter és a raktárterület bejelentéséhez szükséges nyomtatványt az ÁTI bocsátja az érdekeltek rendelkezésére.
Vegyes rendelkezések
17. §
(1) A raktárgazdálkodással kapcsolatos eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. rendelkezéseit e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A raktárgazdálkodási hatóság határozatát bíróság előtt megtámadni nem lehet.
(3) Az állami tulajdonban álló raktárak tulajdonjogának, illetve kezelői jogának megszerzése és ellenértéke, továbbá a kezelő egyéb jogai és kötelezettségei tekintetében a vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(4) A raktárgazdálkodási ügyekben hozott határozatban rendelkezni kell a kezelői jog átengedéséről is, ha a raktározó az általa igényelt raktárt magában foglaló állami tulajdonban álló ingatlan kezelői jogának átengedését is kérte, vagy a hivatalból történő kezelői jog átadásnak, az állami ingatlanok kezeléséről szóló jogszabályokban meghatározott feltételei fennállnak.
(5) A raktárbérleti jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá a felek jogai és kötelezettségei tekintetében a lakásbérletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
18. §
(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit azokban a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az első fokú raktárgazdálkodási hatóság határozatot még nem hozott.
(2) E rendelet hatálybalépésével az 1056/1955. (VI. 5.) Mt. h. számú és az 1083/1955. (IX. 21.) Mt. h. számú határozat, a 69/1955. (XII. 15.) MT számú rendelet, továbbá az 1-98/1954. (TK 34.) és az 1-92/1955. (TK 55.) MTE számú utasítás hatályát veszti.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke