1990. évi LXXXVII. törvény

az árak megállapításáról[1]

Egyes veszélyhelyzeti V./háborús normák:

14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

Egyes veszélyhelyzeti IV./háborús normák:

355/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (különösen: 1-4. §)

259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet (különösen: 3. § (1) bekezdés, 6. § (1) bekezdés)

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:

94/2022. (III. 10.) Korm. rendelet (különösen: 1-3/A. §, 5-6. §)

57/2022. (II. 28.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 4. §, 8. §)

6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet (különösen: 1-2/A. §)

2021. évi CXXX. törvény (különösen: 41. §, 43-44. §)

626/2021. (XI. 13.) Korm. rendelet (különösen: 3. §)

624/2021. (XI. 11.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására. A kormányzati beavatkozás kereteinek kijelölése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:[2]

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra, természetes személyre (a továbbiakban együtt: vállalkozó), valamint az általuk belföldön érvényesített árakra és díjakra, továbbá

b) a hatósági ár megállapítójára.

(2) A törvény hatálya nem terjed ki:

a) a jogszabályok alapján kötelezően igénybe vett szolgáltatások díjára;

b) a külön törvény felhatalmazása alapján szabályozott szolgáltatási díjakra;

c) a hegyközség által megállapított termőhelyi védőárra.

d) az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény alapján megállapított árakra.

e)[3] a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára.

f)[4] a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára.

g)[5] pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben szabályozott szolgáltatási díjakra.

h)[6] a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára;

i)[7] a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alapján meghatározott díjakra.

j)[8] a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott helyi, valamint az elővárosi, regionális és országos közösségi közlekedési szolgáltatások áraira.

k)[9] a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvényben meghatározott kényelmi díjra, és a nemzeti mobil fizetési szervezet által a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás továbbértékesítése során alkalmazandó árrésre.

l) fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben meghatározott legkisebb kereskedelmi árrésre.

(3) E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység: nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő vagy szolgáltatási tevékenység folytatása.

Általános rendelkezés

2. § Az árban, díjban (a továbbiakban együtt: ár), valamint az ár alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerződő felek - a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, valamint az ebben a törvényben foglaltak megtartásával, egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttműködve - állapodnak meg, ideértve a versenytárgyaláson vagy árverésen történő ármegegyezést is.

Bejelentési kötelezettség

3. §

4. §[10]

5. §[11]

6. §[12]

Hatósági ármegállapítás

7. § (1) A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: a hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.

(2)[13] A termék hatósági árát az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kell megállapítani, ha az árat a miniszter állapítja meg, vagy az árat a központi költségvetés támogatja.

(3) A taxi engedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat - a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete a területi kereskedelmi és iparkamarával egyeztetve, a fogyasztóvédelmi hatóság és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdekképviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével rendeletben megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért felszámítható árat és annak alkalmazási feltételeit. A személytaxi szolgáltatás díjszabását (díjtételeit) a képviselőtestület - a helyi körülmények mérlegelésével - legmagasabb hatósági árként vagy rögzített hatósági árként határozhatja meg.

(4)[14]

(5)[15] E törvény melléklete "I. Legmagasabb ár" pontjának "B) Szolgáltatások" alpontjában 40.30.90.0 SZTJ szám alatt szereplő "Távhőszolgáltatás csatlakozási díját" a települési önkormányzat - fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete külön törvényben meghatározottak szerint rendeletben állapítja meg.

8. § (1) A legmagasabb árat - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.

(2) A tovább-feldolgozók vagy tovább-értékesítők részére értékesített egyes energiahordozók ára a külpiaci árak szintjén is meghatározható.

(3) A legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is.

9. § (1) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(2) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel (pl. a minőség, a határidő, a szállítások ütemezése, a megrendelés nagysága, a teljesítés helye, a fizetési feltételek) együtt kell megállapítani.

10. § (1) A hatósági ár megállapítása - ideértve az áralkalmazási feltételeket is - hivatalból vagy az árat érvényesítő vállalkozó kérelmére történhet. Ez utóbbi esetben a kérelmező köteles a hatósági árra vonatkozó javaslatát a hatósági ár megállapítója részére egyidejűleg megküldeni. A hatósági ár megállapítója - mindkét esetben - további adatokat kérhet.

(2)[16] A hatósági ár megállapítójának megkeresésére az országos gazdasági kamara tájékoztatást ad a kérelemmel érintett termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos forgalmi és árviszonyokról.

(3) A hatósági ár megállapítója a kérelem, illetve a kért adatok kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az ármegállapítást közzétenni vagy a kérelem elutasításáról a kérelmezőt értesíteni.

11. § (1)[17] A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba; e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(2) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező emelése esetén jogszabály kivételesen előírhatja, hogy az emelt legmagasabb hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik. A felek azonban az új ártól lefelé - közös megegyezéssel - eltérhetnek, a szerződésben kikötött ár fenntartásával vagy megváltoztatásával.

12. § Ha hatósági árat állapítottak meg, a szerződésben

a) a legmagasabb árnál magasabb árat és

b) a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat

érvényesen nem lehet kikötni.

13. § Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre hatósági ár van hatályban, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a joszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

14. § A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kikötött áron kell teljesíteni.

15. §[18] A lakosságot közvetlenül érintő hatósági ár változtatásáról a hatósági ár megállapítója legkésőbb az ár hatálybalépésével egyidejűleg köteles a lakosságot tájékoztatni.

16. § A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal

a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint

b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére.

c) bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozással szemben. A bírság legkisebb összege a jogsértő magatartással elért anyagi előny, maximális mértéke pedig annak kétszerese,

d) a 7. § (3) bekezdése szerinti rendelkezések megsértése esetén az 1997. évi CLV. törvény alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása kezdeményezhető.

17. § (1)[19] A hatósági ár megállapítójának a 16. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[20] A hatósági ár megállapítójának határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3)[21]

(4)[22]

18. §[23]

Vegyes rendelkezések

19. § A gazdaság egészét vagy jelentős részét érintő és az árak alakulására ható adózási, pénzügyi vagy egyéb szabályozási eszköz változása esetén a Kormány - legfeljebb hat hónapra - az árakra vonatkozóan rendelkezhet a nem hatósági árak körében is.

19/A. § A gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása, kiküszöbölése vagy a gyógyszerpiac egyensúlyának fenntartása érdekében tehető intézkedésekről külön törvény rendelkezik.

20. §[24]

21. § Az e törvényben foglaltak nem érintik a külön jogszabályok szerinti polgári jogi igény érvényesítésének, illetőleg szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának lehetőségét.

Hatálybalépés; átmeneti szabályok

22. § (1) Ez a törvény az 1991. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2)[25]

(3)

(4)

23. § A törvény hatálybalépése nem érinti a mellékletben felsorolt termékekre vonatkozóan korábban kiadott hatósági ármegállapítások érvényességét.

24. §[26] Ez a törvény a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 451/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. október 29-i 1209/2014/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez[27]

Hatósági áras termékek

I. Legmagasabb ár

A) Termékek

[28]
Termékszám (ITJ)MegnevezésA hatósági ár megállapítója
11-3Földgázipari és kereskedelmi
miniszter
14-1Villamosenergiaipari és kereskedelmi
miniszter

B) Szolgáltatások

Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR kód)MegnevezésA hatósági ár megállapítója
46.18.11-ből, 46.46.11, 47.00.74Humán célú, a járóbeteg-ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással forgalmazható gyógyszerek kereskedelmi árréseegészségügyért felelős miniszter
Szolgáltatásszám (BTO)MegnevezésA hatósági ár megállapítója

II.[29]

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1990. november 19-ei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1990. december 5.

[2] Lásd az 1990. évi LXXXVI. törvényt.

[3] Beiktatta a 2007. évi LXXXVI. törvény 181. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[4] Beiktatta a 2008. évi XL. törvény 148. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.07.01.

[5] Beiktatta a 2009. évi CL. törvény 2. § - a. Hatályos 2010.03.01.

[6] Megállapította a 2017. évi XLIV. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.

[7] Beiktatta a 2011. évi CCIX. törvény 89. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.07.15.

[8] Megállapította a 2012. évi XLI. törvény 56. §-a. Hatályos 2012.07.01.

[9] Beiktatta a 2011. évi CC. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.04.01.

[10] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi XIV. törvény 17. § (9) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2009.06.01.

[11] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi XIV. törvény 17. § (9) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2009.06.01.

[12] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi XIV. törvény 17. § (9) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2009.06.01.

[13] Módosította a 2011. évi CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[14] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 13. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[15] Megállapította a 2011. évi XXIX. törvény 223. § (20) bekezdése. Hatályos 2011.04.15.

[16] Beiktatta az 1994. évi XVI. törvény 84. § (1) bekezdése j) pontja. Hatályos 1994.04.06.

[17] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 12. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[18] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 12. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[19] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 12. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[20] Módosította a 2009. évi LVI. törvény 13. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[21] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CXXX. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2012.07.25.

[22] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi XL. törvény 148. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2009.07.01.

[23] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi XIV. törvény 17. § (9) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2009.06.01.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CLV. törvény 54. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 1998.03.01.

[25] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 64. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[26] Beiktatta a 2017. évi XLIV. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.

[27] Módosította az 1997. évi LXV. törvény 23. § (4) bekezdés a) pontja. Hatályos 1998.01.01.

[28] Módosította a 2011. évi CCIX. törvény 93. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.12.31.

[29] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XVI. törvény 34. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.04.04.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére