30/1987. (VI. 30.) PM rendelet

a reprezentációról

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján a reprezentációs és vendéglátási költségek mértékéről, a felhasználás módjáról és elszámolásáról - a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) az állami költségvetési szervekre (Ápt. 33. §);

b) gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont];

c) a Magyar Nemzeti Bankra;

d) a költségvetési rend szerint gazdálkodó egyesületekre, ezek intézményeire.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a fegyveres erőkre és a fegyveres testületekre, valamint a rendészeti szervekre;

b) a társasági adó1 hatálya alá tartozó szervezetekre;

c) a társadalmi és tömegszervezetekre, az érdekképviseleti szervekre, ezek intézményeire;

d) az állami és külügyi protokoll feladatkörébe tartozó reprezentációra.

(3) A (2) bekezdés alatti szervek és feladatok reprezentációjára a pénzügyminiszter által, illetve a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott külön szabályozás az irányadó.

A reprezentáció fogalma és jogcímei

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában reprezentáció a vendéglátás (ide értve a vezetői beosztással kapcsolatos vendéglátást is) és az ajándékozás.

(2) Vendéglátásnak minősül:

a) az üzleti és egyéb szakmai tárgyalásokon, értekezleteken, különböző szakmai tanácskozásokon (a továbbiakban: hivatalos tárgyalások); kiállításokon, vásárokon, szakmai bemutatókon (a továbbiakban: kiállítások); kongresszusokon, konferenciákon ankétokon, szimpóziumokon (a továbbiakban: rendezvények) ellenérték nélkül felszolgált étel és ital, illetve a hivatalos tárgyalások, kiállítások, rendezvények alkalmával ellenérték nélkül adott ebéd vagy vacsora, illetőleg állófogadás (a továbbiakban: fogadás).

b) a vendégként fogadott külföldiek teljes napi ellátása (a szállásköltség és annak részeként felszámított reggeli kivételével);

c) az egyes rendezvények alkalmával szervezett kulturális, vagy más - nem szakmai - program.

(3) Ajándékozásnak tekintendő a vásárolt vagy az ajándékozó szerv által előállított tárgy (termék vagy szolgáltatás) ellenérték nélkül történő átadása.

(4) Személyes reprezentáció a vezetői beosztással kapcsolatos vendéglátás.

(5) A reprezentációs célra fordítható összegek részletes elszámolási szabályait e rendelet melléklete tartalmazza.

A reprezentációs célra fordítható összegek megállapítása

3. §

(1) A minisztériumok és az állami költségvetésben önálló fejezetet képező országos hatáskörű szervek, a tanácsok, valamint a központi és tanácsi önálló költségvetési szervek költségvetésben tervezhető éves reprezentációs előirányzata - a többletfeladattal összefüggő előirányzat növelés kivételével - nem emelkedhet. Többletfeladattal összefüggésben a reprezentációs előirányzat növelésére az éves költségvetési tervjavaslat egyeztetésekor, a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával kerülhet sor. A reprezentációs előirányzat tényleges felhasználásánál a 4. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A reprezentációs előirányzaton belül a személyes reprezentáció mértékét és az abban részesíthetők körét

- a minisztériumok és az állami költségvetésben önálló fejezetet képező országos hatáskörű szervek esetében a miniszter, illetve az országos hatáskörű szerv vezetője,

- a fővárosi, a megyei és a helyi tanácsok esetében a tanács elnöke,

- a központi és tanácsi költségvetési szerveknél a szerv vezetője

állapítja meg.

(3) A Magyar Nemzeti Bank költségként elszámolható éves reprezentációs felhasználásának összegét, ezen belül a személyes reprezentáció mértékét, valamint az abban részesíthetők körét az MNB elnöke állapítja meg.

(4) A reprezentációs célra fordítható évi összeg - ezen belül a vezetői beosztáshoz kapcsolódó személyes reprezentáció mértékének, valamint az abban részesíthetők körének - meghatározására

a) vállalati gazdálkodó szervezeteknél a vállalat igazgatója;

b) szövetkezeteknél az alapszabály szerint arra illetékes testület (közgyűlés, küldöttgyűlés, vezetőség);

c) leányvállalatnál, leánypénzintézetnél, egyes jogi személyek vállalatánál az alapító szerv(ek) jóváhagyásával - ha az alapító határozat eltérően nem rendelkezik - a vállalat igazgatója;

d) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásoknál az alapszabály szerint arra illetékes testület (igazgatótanács, igazgatóság, közgyűlés);

e) vízgazdálkodási társulatoknál a taggyűlés

jogosult.

(5) Az 1. § (1) bekezdés d) pontjában említett szervek éves reprezentációs felhasználásának mértékéről - ezen belül a személyes reprezentációs keretekről és az abban részesíthetők köréről - a küldött-, illetve közgyűlés, a taggyűlés, illetve ezek hiányában a szerv vezető testülete, illetve vezetője dönt.

(6) Az előzőekben nem említett szerveknél az éves reprezentációs felhasználás mértékének, ezen belül a személyes reprezentáció mértékének és az abban részesíthetők körének meghatározása a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik.

A reprezentáció általános szabályai

4. §

Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában említett szervek 3. §-ban foglaltak szerinti - költségvetésben tervezett - reprezentációs előirányzata év közben felemelhető:

a) a maradványérdekeltségi költségvetési gazdálkodási rendszerbe sorolt szerveknél

- a jóváhagyott pénzmaradvány terhére a felügyeleti szerv engedélye alapján,

- a béralap előirányzatának - azonos összeggel történő - egyidejű zárolásával saját hatáskörben,

- az eredményérdekeltségű tevékenységből képzett érdekeltségi alap, valamint a speciális maradványérdekeltségű tevékenység speciális maradványa terhére saját hatáskörben;

b) az eredményérdekeltségi költségvetési gazdálkodási rendszerbe sorolt szerveknél az érdekeltségi alap terhére saját hatáskörben;

c) az állami költségvetésben önálló fejezetet alkotó költségvetési szerveknél a jóváhagyott pénzmaradvány terhére saját hatáskörben.

5. §

(1) Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában említett szervek reprezentációs kiadásokat részben a költségek, részben az érdekeltségi (rendelkezési) alap terhére teljesíthetnek.

(2) A költségek terhére 1937. évben legfeljebb az 1986. évre jóváhagyott - az egyszeri alkalomra szóló engedélyek nélküli - reprezentációs keret, azt követően pedig minden évben az előző évi reprezentációs keret alábbiak szerint kiszámított százalékértéknek megfelelő összeggel növelt, illetve csökkentett összege számolható el.

A százalékérték kiszámítása:

- az összes tevékenység előző évi nettó árbevétele megelőző évhez viszonyított százalékban kifejezett növekedésének (csökkenésének) 0,4-szerese;

- továbbá az előző évi konvertibilis exportárbevétel megelőző évhez viszonyított százalékban kifejezett növekedésének 0,5-szerese.

A reprezentációs költségkeret csökkentését csak az összes tevékenység nettó árbevételének csökkenése esetén és legfeljebb az 1986. évi költségkeret szintjéig kell végrehajtani.

(3) A (2) bekezdés szerinti kereten felül reprezentációs kiadások csak az érdekeltségi (rendelkezési) alapból teljesíthetők.

(4) A (2) bekezdés szerinti keretösszegből elért megtakarítás összege az érdekeltségi (rendelkezési) alapba helyezhető.

6. §

(1) Az e rendelet hatálybalépése után létesülő szerv bázis reprezentációs költségkeretének meghatározásánál az alábbiakat kell alkalmazni:

a) az 1. § (1) bekezdés a) és d) pontban említett szerveknél a tervezhető éves reprezentációs előirányzatot a felügyeleti szerv - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - állapítja meg;

b) az 1. § (1) bekezdés b) pontban foglalt szerveknél a bázis reprezentációs költségkeretet az e rendelet 3. §-ában a felhasználható reprezentáció megállapítására feljogosított szerv vagy személy - az alapító szerv(ek) egyetértésével - állapítja meg, a megállapított költségkeret azonban nem haladhatja meg az első működési évre tervezett összes nettó árbevétel 0,2%-át (maximum 200 000 Ft-ot);

c) az átalakulással, szétválással és kiválással létesülő szervek bázis reprezentációs költségkeretének megállapítására is az a), illetve b) pontban foglaltak vonatkoznak azzal a kiegészítéssel, hogy a reprezentációs keret megosztásában is a vagyonmegosztás általános elveit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított reprezentációs költségkeretek növelése, illetve kereten felüli reprezentációs kiadások teljesítése a 4. és 5. §-ban foglaltak szerint történhet.

(3) Önálló külkereskedelmi jogot elnyerő gazdálkodó szerv éves reprezentációs költségkeretének felülvizsgálata az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon történhet, egyszeri alkalommal.

Záró rendelkezés

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1983. (I. 1.) PM rendelet hatályát veszti.

(2) Belföldieknek ajándék nem adható, kivéve a kiskereskedelmi forgalomhoz, illetőleg a szolgáltatásokhoz kapcsolódó, közvetlenül a lakosság részére adott reklámcélú - emblémával ellátott - szóróajándékokat és a szakmai vetélkedők és versenyek díjazását. Az ilyen célokra vásárolt vagy előállított tárgyak azonban reprezentációs célra nem használhatók fel.

(3) A (2) bekezdés nem vonatkozik az 1. § (1) bekezdésében felsorolt szervek saját dolgozóinak (tagjainak) az érdekeltségi (rendelkezési) alap vagy a jutalmazási célú kifizetések terhére adott ajándékokra.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 30/1987. (VI. 30.) PM rendelethez

Elszámolási szabályok

I.

1. A kóstolással egybekötött étel- és italbemutatók esetében a bemutatott termék mellett felszolgált étel- és ital költségét - ha azt a résztvevők nem fizetik meg - reprezentációként kell elszámolni.

2. A termelési kapcsolatok (pl. áruházi hetek, kutatási, fejlesztési vagy termelési kooperáció, mezőgazdasági gépcserék) vagy - nem kölcsönösen megvalósuló - szakmai tanulmányutak és előadások tartása, tapasztalatátadás, valamint devizamentes csereutak keretében Magyarországon tartózkodók ellátási költségei nem minősülnek reprezentációnak. A részükre adott eseti fogadás költségét azonban reprezentációként kell elszámolni.

3. A külföldi partnerekkel folytatott - importhelyettesítésre, exportnövelésre, irányuló, valamint a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott hiteltárgyalások keretében zajló - hivatalos tárgyalások alkalmával nem kell reprezentációként elszámolni a külföldiek teljes napi ellátási költségét, illetve napidíját akkor, ha e költségek átvállalása deviza költségmegtakarítás céljából történik.

II.

Nem kell reprezentációként elszámolni:

- a szövetkezeteknél, vízgazdálkodási társulatoknál és gazdasági társulásoknál az alapító okirat, alapszabály vagy a szervezeti és működési szabályzat szerinti testületi szervek működéséhez szükséges dologi kiadásokat, beleértve a természetbeni ellátás költségeit is;

- a szaktanácsadási tevékenységgel feladatszerűen foglalkozó szervezetek szakmai rendezvényein résztvevők természetbeni ellátását, ha munkahelyükről napidíjban nem részesülnek;

- a rendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt szervek munkájában és szervezeti életében kimagasló események (pl. kitüntetések, zárszámadási közgyűlés, jubileumi ünnepség), egyéb ünnepségek (április 4., május 1., november 7., országos jelentőségű szakmai napok (pl. Pedagógusnap, Bányásznap, Építők Napja) alkalmából a dolgozók (tagok) részére szervezett ünnepségeken ellenérték nélkül felszolgált ételek és italok, valamint a dolgozók részére történő ajándékozás költségeit;

- a bel- és külföldi amatőr művészeti csoportok fellépése alkalmával a csoport tagjainak adott étkezés költségét, amennyiben tiszteletdíjban nem részesülnek.

III.

1. A reprezentációs felhasználásokat csak az e rendelet 1. § (1) bekezdésében felsorolt szervek vezetőjének vagy a szervezeti és működési szabályzatban vagy ügyrendben e jogkörrel felruházott vezetőnek az engedélyével szabad elszámolni.

2. A reprezentációs felhasználásokat az 59/1982. (X. 27.) PM rendelet alapján kiadott ágazati számlakeretek előírása szerint

- a gazdálkodó szervezeteknek a költségként elszámolható keretösszeget az 562 Bérjellegű egyéb költségek között, az ezt meghaladó reprezentációs kiadásokat a 441. Érdekeltségi alap (445. Rendelkezési alap) terhére;

- az állami költségvetési szerveknek a vonatkozó számlakeretben (számlarendben) foglaltak szerint kell elszámolniuk.

3. A reprezentáció elszámolásánál a saját termelésű és a nem fogyasztói áron beszerzett termékeket - az ágazati számlakeretben előírt módon - fogyasztói áron, készletértékesítésként kell elszámolni.

4. A reprezentációs felhasználásokról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyekből megállapíthatók az alábbiak:

- összes reprezentációs felhasználás,

- a reprezentációs felhasználások megoszlása források szerint (bérjellegű egyéb költség, érdekeltségi alap, pénzmaradvány),

- az összes reprezentációs felhasználásból a vezetői beosztással kapcsolatos személyi reprezentáció összege.

5. A reprezentációs célra beszerzett ajándéktárgyakat az anyagok között tényleges beszerzési áron kell készleten tartani és azokról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből a raktáron levő ajándéktárgyak megfelelő részletezésben (fajta, egyedi érték stb.) kitűnnek.

2. számú melléklet a 30/1987. (VI. 30.) PM rendelethez

1. Az e rendelet 5. §-ában használt pénzügyi fogalmak alatt pénzintézeteknél a jövedelemszabályozás eltérései miatt az alábbiakat kell érteni:

- Országos Takarékpénztár, Pénzintézeti Központ, Állami Fejlesztési Intézet esetében: érdekeltségi alap = fejlesztésre visszahagyott alap;

- a banki jövedelemszabályozás hatálya alá tartozó bankok2, valamint a biztosító intézetek esetében: érdekeltségi alap = adózott nyereség;

- részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén az érdekeltségi alap = adózott nyereség.

2. A rendelet 5. § (3) bekezdésében szereplő nettó árbevétel és konvertibilis export árbevétel alatt a mindenkori mérlegbeszámoló kitöltési utasítása szerinti adatokat kell érteni.

3. E rendelet alkalmazása során a számításoknál a kerekítést - egy tizedes jegyre - az általános szabályok szerint kell elvégezni.