39/1987. (X. 12.) MT rendelet
a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) Az I. és a III. fejezet hatálya a gazdálkodó szervezetekre (Ptk. 685. § c) pont) terjed ki, kivéve a pénzintézetet, a kisszövetkezetet, a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és a víziközmű társulatot. Kiterjed továbbá a belföldi jogi személyek által létesített részvénytársaságra, a korlátolt felelősségű társaságra és az agráripari egyesülésre (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet).
(2) A II. fejezet hatálya csak a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a baromfi- és tojásfeldolgozóipari, boripari, tartósítóipari, cukoripari, húsipari, malomipari és tejipari szakágazatba sorolt gazdálkodó szervezetekre, valamint a vízitársulatokra (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági nagyüzem) terjed ki.
(3) A III. fejezetben foglalt egyes támogatásokban a háztáji és kisegítő gazdaság, az egyéni termelő és a mezőgazdasági szakcsoport (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági kistermelő) is részesülhet.
(4) A IV. fejezet hatálya csak arra az állami gazdaságra, mezőgazdasági termelőszövetkezetre, mezőgazdasági szakszövetkezetre, halászati termelőszövetkezetre terjed ki, amelyben a szántóterület hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme a 19 aranykoronát nem haladja meg (a továbbiakban: kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzem).
(5) A rendelet IV. fejezetének egyes rendelkezéseit alkalmazni kell azokra a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekre (a továbbiakban: áfész), amelyek a kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzemmel azonos helység(ek)ben működnek.
(6) A tröszti vállalat - ha a tröszt létesítő határozata másképp nem rendelkezik - a költségvetési kapcsolatok szempontjából önálló vállalatnak minősül. Ez a rendelkezés a tröszt, illetve a tröszti vállalat jogkörét, belső érdekeltségi rendszerét nem érinti; e vonatkozásokban is a tröszt létesítő határozatában foglaltak az irányadók.
I. Fejezet
FÖLDADÓ
Adókötelezettség
2. §
A gazdálkodó szervezet a használatában lévő szántó, kert, szőlő, gyümölcsös és gyep művelési ágba tartozó földterület után földadót fizet.
Adómentesség
3. §
(1) Mentes a földadó alól a gazdálkodó szervezet, ha szántóterületének hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme a 19 aranykoronát nem haladja meg.
(2) Mentes a földadó alól
a) a kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágba tartozó terület, ha ennek összevontan számított átlagos aranykorona értéke a 28 aranykoronát.
b) a gyep művelési ágba tartozó terület, ha ennek összevontan számított átlagos aranykorona értéke a 14 aranykoronát
nem haladja meg.
(3) Mentes a földadó alól a szövetkezeti tag és alkalmazott részére külön jogszabály alapján kiadott háztáji, illetve illetményföld (a továbbiakban együtt: háztáji föld) vagy a megfelelő földterület helyett nyújtott termény vagy pénzjuttatás. A földadó mentesség a termény- és pénzjuttatás alapját képező szántóterület után jár.
(4) Azt a gazdálkodó szervezetet, amely a használatában levő. művelés alól kivont földterületet ismét művelésre alkalmassá teszi - ha erre más gazdálkodó szervezet nem kötelezett -, a terület után 10 évi adómentesség illeti meg.
(5) Ideiglenesen mentes az adó alól az újonnan telepített gyümölcsös, szőlő és cellulóznyárfa területe. Az ideiglenes adómentességet a községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének a beruházás megkezdésekor be kell jelenteni.
Az adó alapja és mértéke
4. §
(1) A földadó alapja a gazdálkodó szervezet használatában lévő adóköteles földterület kataszteri tiszta jövedelme.
(2) Az adó mértéke az egy hektárra jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelem
a) a szántó művelési ágban 4-80 forintig,
b) a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágcsoportban 2-42 forintig,
c) a gyep művelési ágban 1-8 forintig
terjed.
Adókedvezmény
5. §
Elemi csapás esetén a földadót a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve - a földterület fekvése szerinti községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének javaslatára - a kár arányában mérsékelheti vagy elengedheti.
II. Fejezet
KERESETSZABÁLYOZÁS
6. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem a kereset és a hozzáadott érték pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott arányának megtartása esetén a magánszemélyek jövedelemadójának fizetési kötelezettsége alá tartozó, bérköltségként elszámolt összeget és a számviteli előírások szerint a tárgyévi adózott eredményből a dolgozók anyagi ösztönzésére fordított összeget (a továbbiakban együtt: keresettömeg) adómentesen használhatja fel.
(2) Az adómentes határt meghaladó keresettömeg után kereseti adót kell fizetni, amely az adózott eredményt terheli.
(3) Az adómentes határt el nem érő keresettömeg felhasználása esetén a különbözettel (továbbiakban: megtakarítás) a következő évben a keresettömeg adómentesen növelhető. Nem használhatja fel a megtakarítást a mezőgazdasági nagyüzem, ha a tárgyévet veszteséggel zárja vagy a tiszta eredménye negatív.
(4) A kereseti adó a következő évben, az elért megtakarítás arányában visszaigényelhető. Adóvisszaigénylés esetén az ennek alapjául szolgáló megtakarítás a továbbiakban adómentesen nem használható fel.
III. Fejezet
BERUHÁZÁSI ÉS TERMELÉSI TÁMOGATÁS
7. §
A gazdálkodó szervezetnek és meghatározott feltételek mellett a mezőgazdasági kistermelőnek a népgazdasági tervben előirányzott éves keretből beruházási támogatás adható.
8. §
A gazdálkodó szervezet és a mezőgazdasági kistermelő a nagyüzemi méretű ültetvénytelepítési beruházásokhoz húsz-negyven százalékos, illetve fix összegű támogatásban részesülhet.
9. §
(1) A gazdálkodó szervezet szarvasmarhatartási tevékenységének folytatásához
a) a tejtermelő tehenészeti beruházásokhoz ötvenszázalékos, illetve fix összegű beruházási támogatást;
b) a nem húshasznú tehenek által termelt tej értékesítése, a húshasznú tehenek élveszületett borjúszaporulata, valamint a saját termelésű vágómarha értékesítése után árkiegészítést,
c) a húshasznú tehénállomány növeléséhez db-onként 20 000 forint fejlesztési támogatást vehet igénybe.
(2) A gazdálkodó szervezet a sertéstartási beruházásokhoz harmincöt százalékos, kivéve a gép, berendezés és azok szerelésének értékét, amelyhez ötvenszázalékos beruházási támogatást vehet igénybe.
(3) A gazdálkodó szervezet a baromfitartási beruházásokhoz harmincszázalékos, kivéve a gép, berendezés és azok szerelésének értékét, amelyhez ötvenszázalékos beruházási támogatást vehet igénybe.
(4) A gazdálkodó szervezet a juh- és kecsketartási tevékenységének folytatásához szükséges beruházásokhoz ötvenszázalékos mértékű beruházási támogatást, valamint termelési támogatást vehet igénybe.
(5) A gazdálkodó szervezet a saját termelésű hal értékesítése után árkiegészítést vehet igénybe.
10. §
A gazdálkodó szervezet növénytermelési tevékenységének folytatásához
a) a meliorációs munkák bekerülési költségeihez, az öntöző- és rizstelep létesítéséhez - kivéve az öntözőgépeket - az egy főre jutó bruttó jövedelemtől függően harminc-hetven százalékos mértékű beruházási támogatást;
b) az öntözőgépek vásárlásához negyvenszázalékos beruházási támogatást;
c) a talajjavításhoz felhasznált mész jellegű hatóanyag után dotációt;
d) a mezőgazdasági termeléshez - beleértve a rizstermesztést is - felhasznált mezőgazdasági öntözővíz alapdíjához dotációt;
e) a szója, lóbab, csillagfürt és takarmányborsó termesztéséhez dotációt;
f) a gabonatároló beruházáshoz harmincszázalékos beruházási támogatást
vehet igénybe.
11. §
(1) Mezőgazdasági tevékenységének folytatásához a gazdálkodó szervezet és a mezőgazdasági, kistermelő műtrágyát támogatással csökkentett áron vásárolhat.
(2) A támogatást az értékesítő szerv veheti igénybe.
12. §
(1) A gazdálkodó szervezet a mezőgazdasági bekötőút, illetve erdőfeltárást szolgáló mélyépítmények létesítéséhez - az egy főre jutó bruttó jövedelemtől függően - negyven-hetven százalékos beruházási támogatást vehet igénybe.
(2) A gazdálkodó szervezetnek pályázatban meghirdetett feltételek mellett az összekötő utak létesítéséhez harmincöt százalékos beruházási támogatás adható.
13. §
A gazdálkodó szervezet a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által jogszabályban meghatározott beruházásokhoz folyósításra kerülő hitelek kamataira kamattérítést vehet igénybe.
14. §
(1) A mezőgazdasági kistermelő mezőgazdasági tevékenységének folytatásához - a 8. és 11. §-ban foglaltakon túl - a (2)-(3) bekezdések szerinti támogatásokat veheti igénybe.
(2) A mezőgazdasági kistermelő a tulajdonában lévő, általa tartott tehénállomány után évenként és darabonként
a) az első tehén után kettőezer-egyszáz forint,
b) a második és minden további tehén után négyezer-ötszáz forint
támogatásban részesül. A támogatás iránti igény a jogosultság keletkezésétől számított öt éven belül érvényesíthető.
(3) A mezőgazdasági kistermelő a támogatást négy évre előre is megkaphatja, ha a tehénállományát előhasi üsző tenyésztésbe állításával növeli, és az üszőnek az ellést követő négyéves tartására vállalkozik. Ez az igény az üsző ellésétől számított egy éven belül érvényesíthető.
IV. Fejezet
KEDVEZŐTLEN TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ NAGYÜZEMEK TÁMOGATÁSA
15. §
(1) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzem árkiegészítésben részesülhet, valamint fejlesztési hozzájárulást, a nem mezőgazdasági tevékenység nyereségadójából visszafizethető fejlesztési hozzájárulást és szakembertámogatást kaphat.
(2) Az 1. § (5) bekezdésében meghatározott áfész árkiegészítésben részesülhet.
V. Fejezet
VÁLLALATI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP
16. §
(1) Az állami gazdaság és a mezőgazdasági ágazatba sorolt más állami vállalat szabad pénzeszközeiből - vagyoni betétként elszámolva - járulhat hozzá a Vállalati Együttműködési Alaphoz. A nyereségtartalék e célra nem használható fel.
(2) A hozzájárulás és az Alap működésének feltételeit a pénzügyminiszter szabályozza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. §
Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba. A 10. § e) pontjában meghatározott dotációt már az 1987. évi termés után is igénybe lehet venni.
18. §
Felhatalmazást kap
a) a pénzügyminiszter, hogy a föld utáni adózásnak és a mezőgazdasági nagyüzemek keresetszabályozásának részletes szabályait, valamint a vízgazdálkodási társulatok Kölcsönös Támogatási Alapja működésének szabályait,
b) a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, hogy a mezőgazdasági tevékenység támogatásának részletes szabályait az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, továbbá a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben rendelettel megállapítsa.
Grósz Károly s. k.,
a Minisztertanács elnöke