3/1987. (VI. 30.) KkM rendelet

az állami személyzeti munkáról szóló 1001/1987. (I. 15.) Mt. h. számú határozat végrehajtásáról

Az állami személyzeti munkáról szóló 1001/1987. (I. 15.) Mt. h. határozat 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben a következőket rendelem el:

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

- a Külkereskedelmi Minisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium) valamint

- a külkereskedelmi tevékenységet fő tevékenységként folytató, a külkereskedelmi miniszter ágazati irányítása alá tartozó gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban: vállalat).

(2) Jelen jogszabály rendelkezéseit a Külkereskedelmi Minisztérium Gazdasági Igazgatóságára, valamint a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központra e szervezetek sajátosságainak figyelembevételével értelemszerűen kell alkalmazni.

2. §

A rendelet alkalmazásában

a) vezető:

a Minisztériumban az osztályvezető-helyettes, illetve a vállalatnál az osztályvezető (önálló csoportvezető) és ennél magasabb munkakört betöltő dolgozó, ide értve a magasabb vezető állásút is.

b) ügyintéző:

a Minisztériumban a csoportvezető, illetve a vállalatnál az osztályvezető-helyettes és ennél alacsonyabb munkakörben áruforgalmi, műszaki, forgalmi, gazdasági ügyintéző beosztású dolgozó.

3. §

A jogszabály hatálya alá tartozó területen az egyes munkakörök betöltésének alapvető feltétele:

a) vezetőknél:

- magyar állampolgárság.

- szakmai hozzáértés, vezetői rátermettség,

- felsőfokú szakirányú végzettség,

- fontos és bizalmas munkakör betöltésére való alkalmasság,

- politikai és erkölcsi alkalmasság,

- legalább öt év szakmai gyakorlat,

- a munkaterülettől függően legalább egy világnyelvből felsőfokú nyelvismeret (nyelvvizsga);

b) ügyintézőknél:

- a külkereskedelmi munkakört betöltő dolgozók képesítéséről szóló külkereskedelmi miniszteri rendeletnek megfelelő képzettség,

- egyes munkaköröknél a fontos és bizalmas munkakör betöltésére való alkalmasság, a vonatkozó jogszabályok szerint,

- politikai és erkölcsi alkalmasság,

- a munkaterülettől függően nyelvismeret (nyelvvizsga).

4. §

A kiválasztás során a munkáltatói jogkör gyakorlója ismerje meg annak a dolgozó kollektívának a véleményét, amelyik a jelöltet a legjobban ismeri.

5. §

(1) Pályázat útján történő kiválasztásnál a káderutánpótlási tervben szereplő, arra alkalmas személyeket fel kell hívni a pályázaton történő részvételre.

(2) Amennyiben egy vezetői munkakör betöltésénél nem kerül sor pályázat kiírására, a személyzeti szervezet legalább két alkalmas személyre terjesszen elő javaslatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezető részére.

6. §

A vezető részére kinevezéskor írásban meg kell határozni főbb feladatait, amely a személyzeti munkával kapcsolatos tennivalókat is tartalmazza.

7. §

A vezetés stabilitásának érdekében törekedni kell arra. hogy a vezetők - ha a feladatukat megfelelően ellátják és élvezik a kollektíva bizalmát - a kinevezéstől számított legalább három évig változatlan beosztásban tevékenykedjenek.

8. §

(1) A határozott időre választott vagy kinevezett vezető munkájának értékelésénél a lejárat előtt egy évvel vizsgálni kell. hogy a vele szemben támasztott követelményeknek mennyiben tett eleget. Ki kell térni arra. hogy újraválasztását, illetőleg a határozott időre szóló alkalmazását tervezik-e megújítani.

(2) Ha a vezetői munkakörbe történő beosztás megszűnése nem jár a munkaviszony megszűnésével, a dolgozó korábbi munkakörben való további alkalmazását elő kell segíteni.

9. §

Nyugdíjkorhatár elérése előtt egy évvel, a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintett szándékait is megismerve közölje a dolgozóval, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után igényt tart-e és milyen további időtartamra a munkájára.

10. §

A vezetők kiválasztásánál fokozott figyelmet kell fordítani a vezetésre alkalmas nők és 35 éven aluli fiatalok számának növelésére. A fiatalok vezetői munkára való előkészítése során a középtávú és az éves személyzeti tervekben külön meg kell határozni a felkészülésükkel kapcsolatos feladatokat (szervezett oktatásba való bekapcsolásukat, különböző munkaterületekre való átirányításukat).

11. §

A Minisztériumban és a vállalatoknál középtávú személyzeti tervet kell készíteni. A tervnek tartalmaznia kell a személyi állomány helyzetét és fejlesztésének fő irányait, a vezetői utánpótlásra, képzésre és továbbképzésre, valamint a kádercserékre és az oktatásra vonatkozó elképzeléseket. A tervet évente felül kell vizsgálni.

12. §

Az ágazat vezető- és szakemberállománya helyzetének figyelemmel kísérése, a képzési rendszer feladatainak az igényekkel összhangban történő megállapítása, valamint a Minisztérium, a vállalatok és a külpiaci szervezet közötti kádermozgások tervszerűbbé tétele érdekében a minisztériumi és vállalati személyzeti tervezés kapcsolódását elő kell segíteni.

13. §

(1) A Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti az egyes vezetők beszámoltatásának rendjét, illetve szempontjait.

(2) A vállalat éves munkájának értékelése alkalmával a vállalat igazgatója adjon tájékoztatást a vállalat vezető testületének a személyzeti terv teljesítéséről és a soron következő év személyzeti tervében foglalt elképzelésekről.

14. §

A külkereskedelmi miniszter a személyzeti munkára vonatkozó jogszabályok végrehajtását

a) a Minisztérium államigazgatási felügyelete alatt álló vállalatoknál a felügyeleti ellenőrzés és felügyelő bizottsági ellenőrzés,

b) a Minisztérium által alapított önkormányzó vállalatoknál, valamint a Minisztérium törvényességi felügyelete alatt álló gazdasági társulásoknál törvényességi felügyelet

keretében vizsgálja.

15. §

Az Mt. h. és a jelen rendelet rendelkezéseinek végrehajtásáért

a) a Minisztériumban a munkáltatói jogkört gyakorló vezető,

b) a vállalatoknál az igazgató

felelős.

Ez a hatáskör másra át nem ruházható.

16. §

A vállalatoknál a vezetők személyzeti munkával kapcsolatos feladatait a vállalat szervezeti és Működési Szabályzatában is rögzíteni kell.

17. §

A vezetők tevékenységének értékelésekor a szakmai munkával azonos mértékkel kell figyelembe venni a beosztott dolgozókkal való törődést, fejlődésük folyamatos figyelemmel kísérését, a vezetői utánpótlásról való gondoskodást, a vezetői képességek önálló feladatokkal történő kibontakoztatása terén végzett tevékenységet.

18. §

A személyzeti vezetőt meg kell hívni

a) a Minisztériumban minden testületi ülésre,

b) a vállalatoknál az ügyvezetőségi, az igazgató tanácsi és vállalati tanácsi, illetve választolt vezetőségi ülésre, függetlenül attól, hogy tagja-e a testületnek.

19. §

A személyzeti szervezet vezetőjének és dolgozóinak a képesítési feltételeknek megfelelő végzettség megszerzésére türelmi időt vagy felmentést a miniszter, illetve a vállalatoknál az igazgató adhat. A türelmi idő. illetve a felmentés feltételei tekintetében a külkereskedelmi szakmai képesítési követelményekre vonatkozó jogszabály az irányadó.

20. §

A vállalatoknál az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket, valamint a vezetői munkakörben történő foglalkoztatás alapvető követelményeit a külkereskedelmi miniszter külön jogszabályban határozza meg.

21. §

A külkereskedelem területén tartós külszolgálatra utazókkal szemben támasztott szakmai és személyzeti követelményeket a külkereskedelmi miniszter külön jogszabályban határozza meg.

22. §

A vállalatok igazgatói továbbképzésének koordinálását a vállalati tanács, közgyűlés, küldöttgyűlés irányítása alatt működő szervezet esetében a minisztérium a testület véleményének figyelembevételével végzi.

23. §

A külkereskedelmi ágazati vezetőtovábbképzés elsősorban a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központban folyik.

24. §

Az e rendelet hatálya alá tartozó területen a vezetői képességek kibontakoztatásának egyik eszköze a káderek tudatos átirányítása a Minisztérium, a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok és a külpiaci szervezet között.

25. §

(1) A dolgozó munkáját folyamatosan, de évente legalább egyszer a középtávú káderutánpótlási és képzési tervek felülvizsgálatakor értékelni kell. A minősítéseket a minősített foglalkoztatásának változásakor, de legalább öt évenként kell elkészíteni.

(2) Az értékelés és a minősítés rendjét a Minisztériumban a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti.

(3) A vállalatoknál a minősítendők körét az igazgató határozza meg. A vállalatok, a Minisztérium és a külpiaci szervezet közötti kádermozgások elősegítésére indokolt a minősítendők körébe bevonni a vezetői utánpótlásra, illetve a külszolgálatra tervezett dolgozókat is.

(4) A minősítés és a munka értékelésének alapelveivel kapcsolatos eltérő rendelkezéseket a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozók esetében külön jogszabály tartalmazza.

26. §

A minősített a minősítésében foglaltakkal kapcsolatban észrevételt tehet, amit a minősítéshez mellékelni kell.

27. §

A dolgozó személyi anyagába az érintetten kívül csak a dolgozót kinevező személy és annak felettesei, a személyzeti szervezet vezetője és munkatársai tekinthetnek be, továbbá azok, akik részére a személyzeti szervezet vezetője engedélyt ad.

28. §

A dolgozóról információt, jellemzést csak a személyzeti nyilvántartásban szereplő iratok alapján, a dolgozó munkaviszonyának fennállása alatt és az érintett egyidejű tájékoztatása mellett lehet adni.

29. §

Ez a rendelet 1987. július 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a 9/1974. (Kk. É. 19.) KkM utasítás hatályát veszti.

Veress Péter s. k.,

külkereskedelmi miniszter