59/1987. (XI. 29.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről

(A Megállapodás 1987. szeptember 30-án hatályba lépett.)

1. §

A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Párizsban, az 1986. évi november hó 6. napján aláírt megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. §

A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

MEGÁLLAPODÁS

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA ÉS A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK KÖLCSÖNÖS ELŐSEGÍTÉSÉRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya, a továbbiakban »a Szerződő Felek«,

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL vezetve, hogy elmélyítsék gazdasági együttműködésüket előnyös feltételeket teremtve a magyar beruházások számára Franciaországban, és a francia beruházások számára Magyarországon,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy ezen beruházások elősegítése és védelme alkalmas arra, hogy ösztönözze a két ország közötti tőkeáramlást, valamint technológia átadását gazdasági fejlődésük érdekében,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

A Megállapodás alkalmazása szempontjából:

1. A »beruházás« kifejezés olyan vagyoni értékeket jelöl, mint a javak, a jogok és mindenfajta érdekeltségek, amelyek bármely ágazatban folytatott gazdasági tevékenységhez kapcsolódnak, és amelyeket 1972. december 31. után azon Szerződő Fél jogszabályaival összhangban létesítettek, amelynek területén vagy tengeri övezeteiben a beruházást megvalósították és különösen, de nem kizárólag:

a) ingó és ingatlan dolgot, valamint minden egyéb dologi jogot (mint a jelzálog, elsőbbségi jogok, haszonélvezeti jog, kezesség és hasonló jogok);

b) részvényeket és az egyik Fél területén alapított társaságokban való részesedés más formáit, ideértve a kisebbségi vagy közvetett részesedést is;

c) kötvényeket, követeléseket és minden gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó jogot;

d) szerzői jogokat, ipari tulajdonjogokat (mint a szabadalom, licencia, védjegy, ipari minta) technikai eljárásokat, kereskedelmi neveket és a vevőkört;

e) törvény vagy szerződés alapján nyújtott koncessziókat, nevezetesen a természeti kincsek - ideértve a Szerződő Felek tengeri övezeteiben található természeti kincseket is - kutatására, művelésére, kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.

A vagyon beruházási formájának bármely változása nem érinti annak beruházási jellegét, feltéve, ha a változás nem ellentétes azon Szerződő Fél jogszabályaival, amelynek területén vagy tengeri övezeteiben a beruházás létesül.

2. A »beruházó« kifejezés magába foglal:

a) minden olyan természetes személyt, aki az egyik Szerződő Fél állampolgárságával rendelkezik;

b) minden olyan jogi személyt, amelyet az egyik Szerződő Fél területén, annak jogszabályaival összhangban alapítottak és ott székhellyel rendelkezik, illetve az egyik Szerződő Fél állampolgárainak vagy az egyik Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően alapított és területén székhellyel rendelkező jogi személyeknek közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll.

»Az egyik Szerződő Fél állampolgárainak vagy az egyik Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően alapított és területén székhellyel rendelkező jogi személyeknek közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló társaság« honosságát, a beruházás létesítése előtt, az a Szerződő Fél fogja elismerni, amelynek területén vagy tengeri övezeteiben a beruházás létesül.

Amennyiben az érintett társaság honosságát illetően nézeteltérések vannak, a Szerződő Felek kölcsönösen kielégítő megegyezés elérése érdekében tanácskozásokat folytatnak.

3. A »jövedelem« kifejezés magába foglal minden beruházásból származó összeget, úgymint egy adott időszakra esedékes nyereséget, licencdíjat vagy kamatot. A beruházásból származó jövedelmek, és újraberuházás esetén, az ebből származó jövedelmek ugyanolyan védelemben részesülnek, mint a beruházás.

4. A »tengeri övezetek« kifejezés azokat a tengeri és tenger alatti övezeteket jelöli, amelyek felett a Szerződő Felek a nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorolnak.

2. Cikk

Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházója által a területén vagy tengeri övezeteiben létesítendő beruházásokat jogszabályai és a Megállapodás rendelkezései szerint engedélyezi és elősegíti.

3. Cikk

Mindegyik Szerződő Fél vállalja, hogy területén és tengeri övezeteiben a másik Szerződő Fél beruházói által létesített beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti, kizárva minden olyan indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedést, amely megakadályozhatná azok irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét vagy felszámolását.

4. Cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél területén és tengeri övezeteiben a másik Szerződő Fél beruházóit beruházásaik és ezen beruházásokkal kapcsolatos tevékenységük tekintetében ugyan olyan elbánásban részesíti mint saját beruházóit, vagy amennyiben ez kedvezőbb, a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülő államok beruházóit.

2. Az egyik Szerződő Fél területén és tengeri övezeteiben engedéllyel dolgozó beruházók számára lehetővé kell tenni, hogy szakmai tevékenységük gyakorlása érdekében a megfelelő könnyítéseket élvezhessék. A Szerződő Felek jóindulatúan, jogszabályaikkal összhangban, megvizsgálják az egyik Szerződő Fél állampolgárai által a másik Szerződő Fél területén vagy tengeri övezeteiben létesülő beruházás címén benyújtott beutazási kérelmeket, tartózkodási, munkavállalási és közlekedési engedélyeket.

3. Ez az elbánás azonban nem terjed ki azokra a kedvezményekre, amelyeket az egyik Szerződő Fél harmadik állam beruházóinak szabadkereskedelmi övezetben, vámunióban, közös piacban vagy bármely más regionális gazdasági szervezeti formában való részvétele vagy ahhoz való társulása folytán nyújt.

4. A Megállapodás nem terjed ki azokra a kedvezményekre, amelyeket az egyik Szerződő Fél kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy bármely más adóügyi egyezmény alapján harmadik államnak nyújt.

5. Cikk

1. Az egyik vagy másik Szerződő Fél beruházói által létesített beruházások a másik Szerződő Fél területén és tengeri övezeteiben teljes védelmet és biztonságot élveznek.

2. A Szerződő Felek nem hoznak kisajátító vagy államosító intézkedéseket, vagy semmilyen más olyan intézkedést, amely közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő Fél beruházóit a területén vagy tengeri övezeteiben levő beruházásai tekintetében tulajdonától megfosztaná, kivéve azokat az intézkedéseket, amelyeket közérdekből hoztak és feltéve, hogy ezek nem megkülönböztetőek, és egy külön megállapodással nem ellentétesek.

A tulajdonkorlátozással kapcsolatosan meghozható intézkedéseknek azonnali és megfelelő kártalanítás fizetésével kell járniuk, amelynek összege meg kell, hogy feleljen az érintett beruházások - az intézkedések meghozatalát vagy ismertté válását megelőző napi - tényleges értékének.

Ezt a kártalanítást a beruházóknak konvertibilis valutában kell kifizetni és annak szabadon átutalhatónak kell lennie. A kártalanítást a tulajdonkorlátozás napjától számítva késedelem nélkül kell átutalni, ennek hiányában az átutalás napjáig megfelelő piaci kamatlábbal számított kamatot kell fizetni.

3. Az egyik Szerződő Fél beruházói, akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén vagy annak tengeri övezeteiben háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, nemzeti szükségállapot vagy felkelés következtében kárt szenvednek, az utóbbi részéről nem kevésbé kedvező elbánásban részesülnek mint saját beruházóik vagy a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülő államok beruházói. Mindenesetre a beruházók megfelelő kártalanításban részesülnek.

6. Cikk

Mindegyik Szerződő Fél, amelynek területén vagy tengeri övezeteiben a másik Szerződő Fél beruházója beruházást létesített, ezen beruházónak szabad átutalást biztosít az alábbiak tekintetében:

a) a kamatok, az osztalék, a nyereség és egyéb folyó jövedelmek;

b) az 1. Cikk 1. bekezdése d) és e) pontjában megjelölt jogokból folyó díjak;

c) a szabályszerűen felvett kölcsönök törlesztésére fordított összegek;

d) a beruházás átruházásából, illetve teljes vagy részleges felszámolásából származó bevételek, ideértve a befektetett tőke értéknövekedését;

e) a tulajdonkorlátozással vagy azzal a veszteséggel kapcsolatos kártalanítás, amely az 5. Cikk 2. és 3. bekezdésében van meghatározva.

Úgyszintén mindegyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél területén vagy tengeri övezeteiben az ott engedélyezett beruházás címén dolgozni jogosultak, jövedelmüknek az utóbbi Fél jogszabályaival összhangban meghatározott megfelelő részét származási országukba átutalhatják.

Az előző bekezdésekben előirányzott átutalásokat az átutalás időpontjában hivatalosan alkalmazandó rendes árfolyamon, késedelem nélkül teljesítik.

7. Cikk

Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabálya a külföldön létesülő beruházásokra garanciát ír elő, ezt a garanciát eseti vizsgálat keretében meg lehet adni ezen Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén vagy tengeri övezeteiben létesítendő beruházásokra.

8. Cikk

Amennyiben az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél területén vagy tengeri övezeteiben létesült beruházáshoz nyújtott garancia alapján kifizetéseket teljesít egyik beruházójának, e tény által a beruházó jogai és követelései átszállnak ezen Félre.

A fenti kifizetések nem érintik a garancia kedvezményezettjének azon jogait, hogy a megfelelő bírósághoz vagy választottbírósághoz forduljon, illetve folytassa az előttük indított eljárást, annak befejezéséig.

9. Cikk

1. Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között a beruházásokkal kapcsolatosan felmerülő minden vitát az érintett két fél lehetőség szerint békés úton, vagy sikertelenség esetén, belföldi jogorvoslat útján rendezi.

2. Mindazonáltal az 5. Cikk 2. bekezdésében előirányzott tulajdonkorlátozó intézkedésekkel kapcsolatos vitákat és különösen a kártalanítás tényére, annak összegére, fizetési feltételeire, valamint a fizetési késedelem esetén járó kamatokra vonatkozó vitákat az alábbiak szerint rendezik:

Amennyiben az ilyen vitát nem sikerül rendezni az egyik vitában álló fél kezdeményezésétől számított 6 hónapon belül, azt az egyik vagy másik fél kérelmére választottbíróság elé terjesztik. A vitát végérvényesen az ENSZ Közgyűlésének 1976. december 15-i, 31/98. számú határozatával elfogadott UNCITRAL választottbírósági szabályzata szerint rendezik.

Amennyiben mindegyik Szerződő Fél tagja lesz »az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről 1965. március 18-án Washingtonban készült Egyezménynek«, az ilyen vitát, amennyiben nem sikerül az egyik vitában álló fél kezdeményezésétől számított 6 hónapon belül rendezni, azt a »Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja« elé terjesztik választottbírósági úton való rendezés céljából.

3. A választottbíróság a Megállapodás rendelkezései, valamint a nemzetközi jog szabályai és elvei szerint dönt.

10. Cikk

Azokra a beruházásokra, amelyek az egyik Szerződő Félnek a másik Szerződő Fél beruházóira vonatkozó külön megállapodásának tárgyát képezik, a Megállapodás rendelkezéseit nem érintve, az ilyen megállapodás feltételei olyan mértékben irányadók, amennyiben az a Megállapodásban előírt rendelkezéseknél előnyösebbeket tartalmaz.

11. Cikk

1. A Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos vitákat lehetőség szerint diplomáciai úton rendezik.

2. Amennyiben a vitát az egyik vagy másik Szerződő Fél kezdeményezésétől számított 6 hónapon belül nem rendezik, azt az egyik vagy másik Szerződő Fél kérelmére választottbíróság elé terjesztik.

3. A fenti választottbíróságot esetről esetre a következő módon alakítják meg:

Mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy tagot, és a két tag közös megegyezéssel kijelöli egy harmadik állam állampolgárát, akit a Szerződő Felek elnöknek neveznek ki. A választottbíróság tagjait 2 hónapon belül, az elnököt pedig 4 hónapon belül kell kinevezni, attól az időponttól számítva, amikor az egyik Szerződő Fél értesítette a másik Szerződő Felet azon szándékáról, hogy a vitát választottbíróság elé terjeszti.

4. Amennyiben a 3. bekezdésben megállapított határidőket nem tartják be, alkalmazható megállapodás hiányában, az egyik vagy másik Szerződő Fél felkéri az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárát a szükséges kijelölések iránti eljárásra. Ha a Főtitkár az egyik vagy másik Szerződő Fél állampolgára, vagy más okból akadályoztatva van ezen funkciója gyakorlásában, a Főtitkár rangidős helyettese, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára, jár el a szükséges kijelölések ügyében.

5. A választottbíróság a Megállapodás rendelkezései, valamint a nemzetközi jog szabályai és elvei szerint dönt.

6. A választottbíróság szavazattöbbséggel dönt. Döntései véglegesek és kötelezőek a Szerződő Felekre nézve.

A választottbíróság maga határozza meg eljárásának szabályait. Egyik vagy másik Szerződő Fél kérelmére értelmezi ítéletét. Amennyiben a választottbíróság a különleges körülményeket figyelembe véve másként nem rendelkezik, az eljárás költségeit, ideértve a választottbírák tiszteletdíját, a két Kormány egyenlő arányban viseli.

12. Cikk

1. A Megállapodás attól a naptól számított egy hónap múlva lép hatályba, amikor a Szerződő Felek értesítették egymást arról, hogy az országaikban megkövetelt alkotmányos eljárásnak eleget tettek. A Megállapodás 10 évig marad hatályban és hatálya további 10 éves időtartamokra meghosszabbodik, feltéve, hogy azt a Megállapodás lejárta előtt legalább egy évvel diplomáciai úton elküldött értesítéssel egyik Szerződő Fél sem mondja fel.

2. Azokra a beruházásokra, melyeket a Megállapodás hatályának lejárta előtt létesítettek a Megállapodás hatályának lejártától számított 20 évre hatályban marad.

ENNEK HITELÉÜL, a Kormányaik által kellő módon felhatalmazott alulírott képviselők aláírták a Megállapodást.

Készült Párizsban, 1986. XI. 6-án, két eredeti példányban, magyar és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

a Magyar Népköztársaság Kormánya nevében

Atain Juppe s. k.,

a Francia Köztársaság Kormánya nevében

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1987. szeptember 30-tól kezdődően kell alkalmazni.

(2)[1] A rendelet végrehajtásáról a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter gondoskodik.

Dr. Maróthy László s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese