1987. évi 5. törvényerejű rendelet

az államtitokról és a szolgálati titokról

A törvényerejű rendelet célja

1. § E törvényerejű rendelet célja, hogy a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági érdekeinek megfelelően védje az államtitkot és a szolgálati titkot, segítséget nyújtson az államtitok és a szolgálati titok megsértésének megelőzéséhez.

A törvényerejű rendelet hatálya

2. § (1) E törvényerejű rendelet hatálya kiterjed

a) az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratra, rajzra, vázlatra, tervre, fényképre, filmre, modellre, térképre, dokumentációra, mágneses és más adathordozóra - adattárolóra -, valamint a megjelenési formájától függetlenül minden más államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó eszközre (a továbbiakban: irat);

b) arra, aki államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratot készít, felhasznál, leír, sokszorosít, kezel, továbbít, ellenőriz, betekintés útján megismer, a feladatának ellátása során vagy egyéb módon államtitok vagy szolgálati titok birtokába kerül;

c) a számítástechnikai eljárással, számítástechnikai rendszeren feldolgozásra kerülő, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratra, illetve adatra;

d) a szóbeli közlés útján megismert, államtitkot, illetve szolgálati titkot tartalmazó adatra.

(2) E törvényerejű rendeletet kell alkalmazni a külföldi szerv vagy nemzetközi szervezet által minősített és magyar szervnek átadott államtitokra, amelynek megsértése a Magyar Népköztársaságnak a 3. § (1) bekezdésében meghatározott érdekét veszélyezteti.

(3) Az üzemi titok védelmére a munkajogi szabályok az irányadók.

Az államtitok

3. § (1) Államtitok az az adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása veszélyezteti a Magyar Népköztársaság biztonságát, vagy más fontos politikai, gazdasági, illetőleg honvédelmi érdekét, és

a) e törvényerejű rendelet vagy más jogszabály, illetve

b) az Országgyűlés elnöke, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettese vagy tagja, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, országos hatáskörű szerv vezetője, társadalmi szervezet országos központjának vezetője, illetve a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervének vezetője által meghatározott, államtitoknak tekintendő adatok körébe (államtitokkör) tartozik.

(2) Államtitok különösen

a) a Magyar Népköztársaság védelmének, biztonságának szervezésére vonatkozó adat, a háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetére vonatkozó országos rendelkezések és tervek, valamint a népgazdaság honvédelmi felkészítésével kapcsolatos tervek és dokumentációk;

b) a Magyar Népköztársaság védelmét és biztonságát szolgáló stratégiai készletekre, a hadiipari termelésre, az új haditechnikai eszközökkel kapcsolatos kutatásra, kísérletre, honvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű találmányra, gyártmányra, védelmi beruházásra vonatkozó adat;

c) a fegyveres erők és a fegyveres testületek központi és alárendelt szerveinek szervezetére, elhelyezésére, létszámára, parancsnoki állományára, hadfelszerelésére, védelmi berendezéseire, működésére, harcértékére, erkölcsi-politikai állapotára, hadrafoghatóságára, mozgósítási és hadműveleti terveire vonatkozó országos adat, illetve országos szintű döntés;

d) az állami szervek különleges hírközlő berendezésére és információ-védelmi eszközeire vonatkozó adat;

e) a Magyar Népköztársaság által más állammal, kormánnyal, nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalásnak a felek által államtitoknak minősített adatai;

f) más állam vagy nemzetközi szervezet által államtitoknak minősített és a Magyar Népköztársaság vagy valamely szerve rendelkezésére bocsátott adat;

g) a Magyar Népköztársaság védelmi helyzetével, illetve képességével összefüggő adat;

h) a honvédelmi miniszter által meghatározott térkép, légifénykép, valamint a Központi Földtani Hivatal elnöke által meghatározott gravimetriai adat.

A szolgálati titok

4. § (1) Szolgálati titok az állami szervre - ide nem értve a gazdasági tevékenységet folytató belföldi jogi személyt. (a továbbiakban: gazdasági szervezet) -, a társadalmi szervezetre, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervére vonatkozó olyan adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása az állami szerv, a társadalmi szervezet, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve működésének rendjét vagy biztonságát veszélyezteti, és az állami szerv, a társadalmi szervezet, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervének vezetője szolgálati titok körébe tartozó adatnak (szolgálati titokkör) nyilvánítja.

(2) Szolgálati titok a más állam vagy nemzetközi szervezet által annak minősített, és a Magyar Népköztársaság vagy valamely szerve rendelkezésére bocsátott adat is.

Az államtitokkör és a szolgálati titokkör meghatározása

5. § (1) A 3. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vezető a saját szervezetére, és a közvetlen alárendeltségébe, vagy államigazgatási felügyelete alá tartozó szervre vonatkozóan meghatározza az államtitokkört és a szolgálati titokkört, és azt rendszeresen felülvizsgálja.

(2) A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) az ágazati irányítása alá tartozó tevékenységek tekintetében hatósági jogkörben államtitokkört állapít meg.

Az államtitok és szolgálati titok védelme

6. § (1) Az állami szerv, a gazdasági szervezet, a társadalmi szervezet, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve és az egyesület vezetője

a) a saját szervezetére vonatkozóan szabályozza az államtitok és a szolgálati titok védelmének rendjét, ha az államtitok védelme az e törvényerejű rendeletben vagy a végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendeletben foglaltaknál részletesebb szabályozást tesz szükségessé:

b) biztosítja az államtitok megőrzését szolgáló személyi és tárgyi feltételeket;

c) felelős azért, hogy azok, akik a feladatuk ellátása során államtitok birtokába jutnak, az államtitok védelmére vonatkozó szabályokat megismerjék és megtartsák;

d) évenként ellenőrzi az államtitok védelmét;

e) gondoskodik arról, hogy az államtitkot tartalmazó irat tartalmát csak az arra jogosult ismerhesse meg, az irat útja pontosan követhető és az államtitok megsértéséért való felelősség megállapítható legyen;

f) rendszeresen felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a - gazdasági szervezet és az egyesület kivételével - a szolgálati titokkör alapján szolgálati titoknak tekintendő adatokat.

(2) Aki jogszerűen államtitok vagy szolgálati titok birtokába juthat, köteles az annak védelmére vonatkozó rendelkezéseket megismerni és megtartani, az államtitkot, illetve a szolgálati titkot megőrizni.

(3) Az államtitok, illetőleg a szolgálati titok védelme kiterjed az államtitoknak, illetve szolgálati titoknak tekintendő adatok meghatározására, a titok minősítési jelölésének használatára, az irat készítésének, felhasználásának, nyilvántartásának, kezelésének, szállításának, tárolásának, és irattározásának, megsemmisítésének, valamint ezek ellenőrzésének rendjére.

(4) Az államtitok és a szolgálati titok védelmének ágazati irányítása a belügyminiszter feladata.

Az irat minősítése

7. § (1) Az államtitokkörbe, illetve a szolgálati titokkörbe tartozó adatot tartalmazó iratot minősíteni kell.

(2) Az államtitkot tartalmazó irat minősítésére az államtitokkör alapján a szerv vezetője vagy az általa felhatalmazott vezető beosztású személy jogosult.

(3) A szolgálati titkot tartalmazó irat minősítésére - a szolgálati titokkör alapján - a 4. § (1) bekezdésében meghatározott szerv vezetője vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(4) A minősítésre jogosult vezető megváltoztathatja azt a minősítési jelölést, amelyet az általa felhatalmazott személy alkalmazott.

8. § (1) Az államtitkot tartalmazó irat minősítési jelölése "Szigorúan titkos", a szolgálati titkot tartalmazó irat minősítési jelölése "Titkos".

(2) A minősítési jelöléssel egyidőben fel kell tüntetni annak érvényességi idejét.

(3) A minősítés érvényességi időpontjának lejártát követően az irat minősítése külön intézkedés nélkül megszűnik.

(4) A minősítésre jogosult személy a minősítési jelölést megszünteti vagy módosítja, ha az irat tartalma az iraton feltüntetett érvényességi időtől függetlenül már nem minősül államtitoknak, illetőleg szolgálati titoknak.

Államtitkot tartalmazó irat készítése és jelhasználása

9. § (1) Államtitkot tartalmazó iratot csak az készíthet, használhat fel, írhat le, sokszorosíthat, kezelhet, ismerhet meg, akit a minősítésre jogosult személy a betekintési jogosultság megadásával erre feljogosít.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a feladatkörében eljáró ügyésznek azt a jogát, hogy államtitkot tartalmazó iratba betekinthessen.

10. § (1) Államtitkot külföldi szervnek, vagy nemzetközi szervezetnek, illetőleg nem magyar állampolgárnak átadni, vagy azokkal közölni, nyilvánosságra hozni, államtitkot tartalmazó iratot külföldre vinni, és onnan visszahozni, vagy külföldről behozni - ha jogszabály nem tesz kivételt - az államtitokkör meghatározására jogosult vezető vagy az általa felhatalmazott személy engedélyével lehet.

(2) Szolgálati titkot külföldi szervvel vagy nemzetközi szervezettel, illetőleg nem magyar állampolgárral közölni, azt nyilvánosságra hozni, vagy szolgálati titkot tartalmazó iratot külföldre vinni és onnan visszahozni a 4. § (1) bekezdésében meghatározott vezető vagy az általa felhatalmazott személy engedélyével lehet.

Záró rendelkezések

11. § (1) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (Sztv.) 11. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A titokvédelmi szabálysértés, a népgazdaság szerveinek megtévesztése, beruházási és pénzügyi fegyelem megsértése, pénzügyi, vám- és devizaszabálysértés, visszaélés jövedékkel, árdrágítás, árak ellenőrzésének akadályozása, kábítószerrel visszaélés, honvédelmi szabálysértések, földmérési, statisztikai és egyéb adatszolgáltatással kapcsolatos szabálysértés, valamint az építésügyi igazgatás szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés esetén az elévülési határidőt [10. § (1) bekezdés] attól a naptól kell számítani, amikor a szabálysértés az illetékes hatóság tudomására jutott."

(2) Az Sztv. a következő 88/A. §-sal egészül ki:

"Titokvédelmi szabálysértés

88/A. § (1) Aki

a) államtitkot vagy - külföldön - szolgálati titkot tartalmazó iratot a feladatának ellátása során jogszabályellenes módon készít, sokszorosít, minősít, nyilvántart, kezel, tárol vagy őriz,

b) az államtitkot tartalmazó iratba való betekintésre jogosultak kijelölésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat megszegi,

c) az államtitkot tartalmazó irat hiányával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget,

d) az államtitoknak vagy a szolgálati titoknak minősített iratok őrzésének és kezelésének jogszabályban előírt ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

e) jogszerűen jutott államtitok, illetve szolgálati titok birtokába, és megkísérli azt jogszabály ellenes módon külföldre vinni, a jogszabályoknak megfelelően külföldre vitt vagy ott készített államtitkot, illetőleg szolgálati titkot tartalmazó iratot onnan visszahozni vagy behozni,

f) szolgálati titkot tartalmazó iratot gondatlanságból jogosulatlanul felhasznál, elveszt, továbbít, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik."

12. § (1) E törvényerejű rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról -az a)-d) pontokban foglaltak kivételével - a Minisztertanács gondoskodik.

Felhatalmazást kap

a) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, hogy a számítástechnikai rendszerek adatvédelmére;

b) a külügyminiszter, hogy a Diplomáciai Futárszolgálat működésére, valamint a belügyminiszterrel, a kereskedelmi kirendeltségek vonatkozásában a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben a külföldön kezelt államtitkot és szolgálati titkot képező iratok biztonságos őrzésére és védelmére;

c) a pénzügyminiszter, hogy az e törvényerejű rendelet hatálya alá nem tartozó iratok külföldre vitelére, illetőleg külföldről visszahozatalának ellenőrzésére;

d) a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, hogy a sajtó (időszaki lap, rádió, televízió, hírügynökség, filmhíradó) területén az államtitok és a szolgálati titok védelmére vonatkozó szabályokat megállapítsa.

(3) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 224. §-a a hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére