67/1987. (XII. 10.) PM rendelet
a könyvvitel rendjéről
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - kiterjed a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], az agráripari egyesülésre, a belföldi jogi személyek által létesített részvénytársaságra és korlátolt felelősségű társaságra, a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásra és annak leányvállalatára, valamint a külföldi érdekeltségű társaságra (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet).
(2) A pénzintézetek, a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások, a külföldi érdekeltségű társaságok, a lakásszövetkezetek, valamint a számvitel és statisztikai adatszolgáltatás egyszerűsített rendszerében működő gazdálkodó szervezetek könyvviteli rendjét e rendelet mellékletét képező Népgazdasági Számlakeret előírásai alapján külön számviteli közlemény állapítja meg.
Népgazdasági Számlakeret
2. §
A rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekre kötelező könyvviteli szabályokat az e rendelet mellékletét képező Népgazdasági Számlakeret határozza meg.
Ágazati számlakeretek
3. §
(1) A Népgazdasági Számlakeret alapján a Pénzügyminisztérium az ágazati könyvviteli szabályozásokat is magukban foglaló ágazati számlakereteket készít és ad ki.
(2) A Népgazdasági Számlakeretnek azokat a számlaosztályait és számlacsoportjait, amelyek az adott ágazatra nem vonatkoznak, foglaltnak kell tekinteni, és erre az ágazati számlakeretekben is hivatkozni kell.
(3) Az ágazati számlakereteket, azok kiegészítéseit és módosításait a Pénzügyminisztérium számviteli közleményekkel lépteti hatályba.
Számlarend és önköltségszámítási szabályzat
4. §
(1) A gazdálkodó szervezet népgazdasági ági (ágazati) besorolásának megfelelő ágazati számlakeret alapján a saját könyvviteli rendjét meghatározó számlarendet köteles készíteni.
(2) A számlarendnek tartalmaznia kell:
a) minden kijelölt számla számjelét és megnevezését (számlarend-tükör);
b) a számla tartalmát abban az esetben, ha a vállalat az ágazati számlakeretben megnyitott számlát tovább tagolta;
c) a választott megoldást azoknál a számláknál, amelyeknél az ágazati számlakeretben vagylagos szabályozás szerepel;
d) a számlához kapcsolódó analitikus nyilvántartás rendszerét és tartalmát, továbbá a könyvviteli feladás határidejét azoknál a számláknál, amelyekhez analitikus nyilvántartás kapcsolódik.
(3) A számlarendet, e rendelet végrehajtásaképpen, első ízben az ágazati számlakeret megjelenését követő 90 napon belül kell összeállítani, illetve a meglevő számlarendet kiegészíteni vagy módosítani.
(4) Az újonnan alakuló gazdálkodó szervezetnek számlarendjét és önköltségszámítási szabályzatát a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül kell elkészítenie.
(5) A gazdálkodó szervezet köteles számlarendjét a megjelent előírásoknak vagy belső adatszolgáltatási igényeinek megfelelően folyamatosan kiegészíteni vagy módosítani. A számlarend kiegészítéseit és módosításait ellenőrizhető módon, írásban kell rögzíteni.
(6) A gazdálkodó szervezet számlarendjéhez kapcsolódóan az önköltségszámítás rendjét szabályozó pénzügyminiszteri rendeletek és a népgazdasági ági (ágazati) számlakeret önköltségszámításra vonatkozó előírásai alapján, e rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül önköltségszámítási szabályzatot köteles készíteni, illetve meglevő önköltségszámítási szabályzatát kiegészíteni vagy módosítani.
(7) A számlarend és az önköltségszámítási szabályzat összeállításáról, a számlarend előírásainak szabályszerű megtartásáról és megtartatásáról a gazdálkodó szervezet vezetője és a számviteli rendért felelős vezető együttesen kötelesek gondoskodni.
Analitikus (részletező) nyilvántartások
5. §
(1) Az analitikus nyilvántartások rendjét - az ágazati számlakeretekben foglalt előírások megtartásával - a gazdálkodó szervezet alakítja ki.
(2) Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell.
(3) A gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni arról, hogy a mérlegbeszámoló (évközi beszámoló) összeállításához, a pénzügyi információkhoz, továbbá a statisztikai adatszolgáltatásokhoz szükséges értékadatok vagy a főkönyvi könyvelésből vagy az analitikus nyilvántartásokból rendelkezésre álljanak.
Könyvviteli zárlat
6. §
(1) A könyvviteli számlákból a gazdálkodó szervezet legalább negyedévenként főkönyvi kivonatot köteles készíteni. A könyvviteli zárlat tartalmát az ágazati számlakeretek határozzák meg.
(2) A könyvviteli zárlat határidejét - a külső és belső adatszolgáltatási időpontokkal összhangban - a gazdálkodó szervezet vezetője és a számviteli rendért felelős vezető együttesen állapítják meg.
Hatálybalépés
7. §
Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az 59/1982. (X. 27.) PM rendelet hatályát veszti.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 67/1987. (XII. 10.) PM rendelethez
A NÉPGAZDASÁGI SZÁMLAKERET
I.
Bevezetés
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52. §-ának (1) bekezdése szerint "a gazdálkodás irányítását, értékelését, ellenőrzését és mindezek révén az állami pénzügyek rendszerének hatékony működését és a társadalmi tulajdon védelmét egységes számviteli renddel is segíteni kell."
A törvény az egységes számviteli rend szabályozását a pénzügyminiszter feladatává teszi. A számviteli és pénzügyi információk népgazdasági egységét a könyvvitel rendjéről szóló pénzügyminiszteri rendelettel közzétett Népgazdasági számlakeret biztosítja. A Népgazdasági számlakeret a főkönyvi könyvelés jogszabályi előírásait számlacsoport (kétjegyű számlaszám) mélységig tartalmazza.
A Népgazdasági számlakeret fontos célja a gazdaságirányítást segítő mérlegbeszámoló-rendszer adatszolgáltatása egységes tartalmának biztosítása. A Népgazdasági számlakeret fogalmazza meg a kettős könyvvitel alapelveit, a könyvvitel zárt rendszere keretében a mérleg-, a költség- és eredményszámlák csoportosítását, és az egyes számlacsoportok gazdasági tartalmát és összefüggéseit. Meghatározza az ágazati számlakeretek szerkezeti felépítését, a könyvvitelben rendezendő gazdasági műveletek rendjét. Szabályozza az analitikus nyilvántartásokkal szemben támasztott alapvető követelményeket.
A Népgazdasági számlakeret a négyszámlasoros elméletre épül és a bruttó elszámolás elvén alapszik. A négyszámlasoros elmélet élesen elkülöníti a mérleg- és az eredményszámlákat, lehetővé téve a mérleg és az azzal egyenértékű eredménykimutatás öszeállítását. A mérleg- és az eredményszámlákat kiegészítik, illetve azok közé sorolnak be a költségszámlák. Az eszköz- és forrásszámlákból készül a mérleg. Az értékesítés önköltsége és árbevétele számlákból, valamint a különféle ráfordítások és bevételek számláiból az eredménykimutatás, a költségszámlákból a költségek költségnemenkénti részletezése mellékletek állíthatók össze.
A bruttó elszámolás elvének alkalmazása azt jelenti, hogy a könyvviteli számlák egyenlege az összes növekedés és az összes csökkenés különbözete. Ez az elv a számlakeret valamennyi számlájának vezetésénél érvényesül.
II.
A Népgazdasági számlakeret felépítése és szerkezete
Az 1-4. számlaosztályok tartalmazzák a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztályok az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a saját és idegen források számláit. Az eszközökön belül az állóeszközök, a készletek, a pénzeszközök és aktív pénzügyi elszámolások különülnek el. Az 1. számlaosztályban kapnak helyet az állóeszközök és a beruházások, a társulásoknál beleértve az immateriális javakat is. A bruttó elszámolás elvének megfelelően külön számlacsoportban kell kimutatni az állóeszközök tényleges bekerülési (bruttó) értékét és elszámolt értékcsökkenését.
A 2. számlaosztály a készleteket, éspedig a vásárolt és a saját előállítású készleteket foglalja magában. Ide tartoznak az anyagok, a fogyóeszközök, a vásárolt szellemi termékek, a gyártóeszközök, a göngyölegek, az állatok, a félkész- és késztermékek, a jóléti készletek, az áruk.
A 3. számlaosztályban az aktív elszámolások vannak. Itt kapnak helyet a pénz- és betétszámlák, a pénzügyi elszámolások, a vevőkkel, adósokkal, munkavállalókkal és tagokkal, az állami költségvetéssel és egyéb szervezetekkel (például társulásokkal, leányvállalattal stb.) szembeni követelések, továbbá a máshol befektetett eszközök. Itt kell kimutatni az átmenő aktívákat is.
Az eszközöket a saját és az idegen források finanszírozzák, amelyet a 4. számlaosztályban kell kimutatni. Ide tartoznak az egységes vagyonalap és a tartalékvagyon (mint saját forrás), a szállítókkal, hitelezőkkel, pénzintézetekkel, állami költségvetéssel és egyéb szervezetekkel szembeni tartozások, a tartós passzívák és egyéb kölcsönök. Itt kell kimutatni az átmenő passzívákat, az adózott eredményszámlát, továbbá az évi mérleg- és eredményszámlákat.
A költségek kimutatására kijelölt 5., 6. és 7. számlaosztályok a költségeket költségnemek, költséghelyek és költségviselők szerint csoportosítva tartalmazzák. A költségnem a költségek egynemű fajtája és a ráfordítás tartalmára (anyagfelhasználás, munkaráfordítás, állóeszköz igénybevétele stb.) ad választ. A költségnem-elszámolás alapvetően népgazdasági információs igényeket elégít ki.
A közvetlen költségeket a 7. számlaosztályban tevékenységek (költségviselők) szerint, a közvetett költségeket pedig a 6. számlaosztályban a területi elv érvényesítésével a felmerülés helyén kell kimutatni. Az elhatárolás alapja tehát a költségek elszámolási módja. A költséghely- és költségviselő elszámolás az önköltségszámításra vonatkozó rendeleti előírásokkal, a közvetlen önköltség kategória tartalmi meghatározásával van szoros kapcsolatban. A költségek egyszerűbb elszámolási módját választó vállalatok a termelési költségeket csak költségnemenként mutatják ki, a 6. és 7. számlaosztályokat viszont nem használják.
Az eredményszámlák közül az értékesítés elszámolt (közvetlen) önköltségét és a különféle ráfordításokat a 8. számlaosztály, az értékesítés árbevételét és a különféle bevételeket a 9. számlaosztály tartalmazza. Az összes bevétel és az összes ráfordítás különbözeteként állapítható meg a gazdasági tevékenység eredménye (nyereség vagy veszteség), a mérlegben kimutatott (mérleg szerinti) eredmény összegével egyezően.
A gazdálkodó szervezetek a Népgazdasági számlakeret és az ágazati számlakeretek alapján készítik el saját vállalati számlarendjüket, amelynek kialakításánál a Népgazdasági és az ágazati számlakeretek előírásait kötelesek figyelembe venni. Ezenkívül a vállalat termelési (tevékenységi) és szervezeti adottságai, az ágazati és a technológiai sajátosságok mérlegelésével kell a vállalati sajátosságoknak és a belső információs igényeiknek leginkább megfelelő számlarendet kidolgozni. Különösen a Népgazdasági számlakeretben keretjellegűen szabályozott 6. és 7. számlaosztályok könyvviteli elszámolásainak szabályozásánál célszerű támaszkodni a vezetés információs igényeire, a vállalaton belüli önálló elszámolás és az önköltségszámítás vállalati sajátosságaira. Ezáltal biztosítható, hogy a számvitel a hatékony vállalati gazdálkodás, a vagyonalapnövelés és az önköltségcsökkentés megalapozásának, elemzésének és ellenőrzésének fontos és eredményes eszköze legyen.
III.
NÉPGAZDASÁGI SZÁMLAKERET
SZÁMLATÜKÖR
1. SZÁMLAOSZTÁLY ÁLLÓESZKÖZÖK ÉS BERUHÁZÁSOK
11. INGATLANOK
12. GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÉS FELSZERELÉSEK
13. JÁRMŰVEK
14. IMMATERIÁLIS JAVAK
15. ÜZEMKÖRÖN KÍVÜLI ÁLLÓESZKÖZÖK
16. LAKÁSINGATLANOK
17. JÓLÉTI ÁLLÓESZKÖZÖK
18. ÁLLÓESZKÖZÖK ÉRTÉKCSÖKKENÉSE
19. BERUHÁZÁSOK
2. SZÁMLAOSZTÁLY
KÉSZLETEK
21-22. ANYAGOK
23. FOGYÓESZKÖZÖK ÉS GÖNGYÖLEGEK
24. ÁLLATOK
25. BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉS FÉLKÉSZ TERMÉKEK
26. KÉSZTERMÉKEK
27. JÓLÉTI KÉSZLETEK 28-29. ÁRUK
3. SZÁMLAOSZTÁLY
PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
31. PÉNZ- ÉS BETÉTSZÁMLÁK
32. ÉRTÉKPAPÍROK
33. VEVŐK (ADÓSOK)
34. AKTÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
35. ELSZÁMOLÁSOK A MUNKAVÁLLALÓKKAL ÉS A TAGOKKAL
36. AKTÍV ELSZÁMOLÁSOK AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSSEL
37. KÜLÖNFÉLE ELSZÁMOLÁSOK
38. EGYÉB PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
39. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
4. SZÁMLAOSZTÁLY
FORRÁSOK
41-43. SAJÁT FORRÁSOK
41-42. EGYSÉGES VAGYONALAP
41. VAGYONALAP
42. VAGYONALAP VÁLTOZÁSAI
43. TARTALÉKVAGYON
44. SZÁLLÍTÓK (HITELEZŐK)
45. BANKHITELEK
46. PASSZÍV ELSZÁMOLÁSOK AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSSEL
47. TARTÓS PASSZÍVÁK ÉS EGYÉB FORRÁSOK
48. ADÓZOTT EREDMÉNYSZÁMLA
49. ÉVI MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYSZÁMLAK
5. SZÁMLAOSZTÁLY KÖLTSÉGNEMEK
51. ANYAGKÖLTSÉG
52. BÉRKÖLTSÉG
53. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK
54. FOGLALT
55. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
56. EGYÉB KÖLTSÉGEK
57. ÁTMENŐ ÖSSZETETT KÖLTSÉGEK
58. MEGTÉRÜLT KÖLTSÉGEK
59. KÖLTSÉGNEM ELLENSZÁMLA vagy
KÖLTSÉGNEM ÁTVEZETÉSI SZÁMLA
6. SZÁMLAOSZTÁLY
ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK
61-64. ALAPTEVÉKENYSÉG
ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI
65. ALAPTEVÉKENYSÉGEN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI
66-67. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS KÖLTSÉGEI 68. ELKÜLÖNÍTETT KÖLTSÉGEK
69. ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK ÁTVEZETÉSI SZÁMLA
7. SZÁMLAOSZTÁLY
TEVÉKENYSÉGEK (TERMELÉS) KÖLTSÉGEI
71-76. ALAPTEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI
77. ALAPTEVÉKENYSÉGEN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI
78. TEVÉKENYSÉGEK (TERMELÉS) KÖLTSÉGEINEK ÁTVEZETÉSE
79. KÉSZ- ÉS FÉLKÉSZ TERMÉKEK ELSZÁMOLÁSA
8. SZÁMLAOSZTÁLY
ÉRTÉKESÍTÉS ELSZÁMOLT ÖNKÖLTSÉGE ÉS KÜLÖNFÉLE RÁFORDÍTÁSOK
81-86. ALAPTEVÉKENYSÉG ELSZÁMOLT ÖNKÖLTSÉGE
87. ALAPTEVÉKENYSÉGEN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG ELSZÁMOLT ÖNKÖLTSÉGE
88. FEL NEM OSZTOTT KÖLTSÉGEK (KÜLÖNBÖZETEK)
89. KÜLÖNFÉLE RÁFORDÍTÁSOK
9. SZÁMLAOSZTÁLY
ÁRBEVÉTELEK ÉS KÜLÖNFÉLE BEVÉTELEK
91-96. ALAPTEVÉKENYSÉG ÁRBEVÉTELE
97. ALAPTEVÉKENYSÉGEN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG ÁRBEVÉTELE
98. FOGYASZTÁSI ADÓ
99. KÜLÖNFÉLE BEVÉTELEK
0. SZÁMLAOSZTÁLY
NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK
IV.
A NÉPGAZDASÁGI SZÁMLAKERET
1. SZÁMLAOSZTÁLY
ÁLLÓESZKÖZÖK ÉS BERUHÁZÁSOK
A számlaosztály a gazdálkodó szervezet (továbbiakban: vállalat) kezelésében, tulajdonában levő állóeszközök, valamint a beruházások értékének nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
A számlaosztály keretében külön-külön számlacsoportban kell nyilvántartani az állóeszközök bruttó értékét és az elszámolt értékcsökkenés összegét.
Az állóeszközök bruttó értéke a létesítésük vagy beszerzésük érdekében felmerült beruházási költségek aktivált összege, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz.
Az értékcsökkenést az amortizációs normákról, az amortizáció elszámolásáról szóló jogszabály alapján kell elszámolni.
Az állóeszköz értékcsökkenését a bruttó értékéig szabad elszámolni.
Az állóeszköz nettó értéke a bruttó érték és az értékcsökkenés különbsége.
Teljesen (0-ig) leírt állóeszközként kell kezelni azt az állóeszközt, amelynek nettó értéke - az elszámolt értékcsökkenés következtében - a 0-t elérte.
A 0-ig leírt állóeszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését az adott számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni.
A bruttó értéket és az értékcsökkenést a számlaosztály számláiról az állóeszközök állománycsökkenésekor, legkésőbb a negyedév végén kell kivezetni.
A közös tevékenységhez (vagyoni hozzájárulás, vagyoni betét, részvénytőke, törzstőke címén) átadott állóeszközök társasági szerződésben, alapszabályban rögzített bruttó értékét és értékcsökkenését a számlaosztályból az átadó tagnak (az alapítónak, a részvényesnek) a 39. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK számlacsoport megfelelő számlájával szemben kell kivezetnie, az átvevőnek (a gazdasági társulásnak, a leányvállalatnak, a részvénytársaságnak, a korlátolt felelősségű társaságnak, az üzemeltető és nyilvántartással megbízott tagnak) pedig ugyanezen összegben e számlaosztályban kell állományba vennie a 42. VAGYONALAP VÁLTOZÁSAI, illetve a 41. VAGYONALAP számlacsoport kijelölt számlájával szemben.
Amennyiben a közös tevékenységhez az előbbiek szerint átadott állóeszköz könyvvitelben nyilvántartott bruttó értéke, illetve értékcsökkenése az átadó tagnál eltér a társasági szerződésben, az alapszabályban rögzített bruttó értéktől, illetve értékcsökkenéstől, a számlaosztályban nyilvántartott értéket - átadás előtt - a 42. VAGYONALAP VÁLTOZÁSAI számlacsoport kijelölt számlájával szemben a társasági szerződésben, az alapszabályban rögzített értékekre kell helyesbíteni
A vállalat köteles állóeszközeiről a főkönyvi számlákkal bruttó értékben számszerűen megegyező analitikus nyilvántartást vezetni.
Az állóeszközök analitikus nyilvántartásában és a főkönyvi könyvelésben nyilvántartott bruttó értéket az éves mérlegkészítés előtt egyeztetni kell.
11. INGATLANOK
Ebben a számlacsoportban kell nyilvántartani értékhatártól függetlenül - az üzemkörön kívüli és a lakásingatlanok, valamint a jóléti ingatlanok kivételével - a vállalat összes ingatlanának bruttó értékét.
A vállalat - vagy az analitikus nyilvántartás tagolásával, vagy a főkönyvi számlák megnyitásával - gondoskodni köteles, hogy az ingatlanok bruttó értéke és annak változásai (nyitóállomány, évközi növekedések és csökkenések): földterület (telek, telkesítés), ültetvény; épület; egyéb építmény bontásban rendelkezésre álljanak.
12. GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÉS FELSZERELÉSEK
Ebben a számlacsoportban kell nyilvántartani a vállalat tevékenységének (működésének) céljait szolgáló gépek, berendezések és felszerelések bruttó értékét.
A vállalat - az analitikus nyilvántartás tagolásával, vagy a főkönyvi számlák megnyitásával - gondoskodni köteles, hogy a számlacsoportban nyilvántartott állóeszközök bruttó értéke és annak változásai (nyitóállomány, évközi növekedések és csökkenések): erőgépek és erőművi berendezések; egyéb gépek, berendezések; műszerek és szerszámok; szállítóeszközök és hírközlő berendezések; igazgatási és egyéb felszerelési tárgyak; számítástechnikai állóeszközök bontásban megállapíthatók legyenek.
13. JÁRMŰVEK
A számlacsoport keretében kell nyilvántartani a vállalat tevékenységét szolgáló - általában közforgalmi (forgalmi) rendszámmal ellátott - vasúti, közúti, vízi és légi személy és teherszállító eszközök bruttó értékét.
14. IMMATERIALIS JAVAK
Ebben a számlacsoportban kell aktiválni a gazdasági társulás (a részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a külföldi részvétellel működő gazdasági társulás) alapító tagjának a gazdasági társulásnak) az immateriális javas - e tolt felelősségű társaságba, külföldi részvétellel működő gazdasági társulásba) apportként bevitt immateriális javak (szolgalmi jog, bérleti jog, egyéb értékelhető közreműködés) társasági szerződésben, alapszabályban elismert értékét a 42. VAGYONALAP VÁLTOZÁSAI számlacsoport megfelelő számlájával szemben. A gazdasági társulásnak (részvénytársaságnak, korlátolt felelősségű társaságnak, külföldi részvétellel működő gazdasági társulásnak) az immateriális javak - e számlacsoportban aktivált értéken történő - apportkénti átadását a 39. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK számlacsoport megfelelő számlájával szemben kell könyvelni.
A gazdasági társulásnál (részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, külföldi részvétellel működő gazdasági társulásnál) ebben a számlacsoportban kell kimutatni a társasági szerződés szerint apportként átvett immateriális javak értékét.
Az immateriális javakat csak az alapító tagnál lehet selejtezni, amit a 42. VAGYONALAP VÁLTOZÁSAI számlacsoport kijelölt számlájával szemben kell könyvelni.
15. ÜZEMKÖRÖN KÍVÜLI ÁLLÓESZKÖZÖK
Ebben a számlacsoportban kell nyilvántartani a vállalat feladatainak teljesítésével közvetlen összefüggésben nem levő állóeszközök bruttó értékét.
A vállalat - az analitikus nyilvántartás tagolásával, vagy a főkönyvi számlák megnyitásával - gondoskodni köteles, hogy a számlacsoportban nyilvántartott állóeszközök bruttó értéke és annak változásai (nyitóállomány, évközi növekedések és csökkenések): ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, polgári védelem állóeszközei; önálló fényreklámok; képzőművészeti alkotások; egyéb üzemkörön kívüli állóeszközök bontásban rendelkezésre álljanak.
16. LAKÁSINGATLANOK
Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a vagyonalap eszközei közé be nem számítható tanácsi lakásingatlanok bruttó értékét.
17. JÓLÉTI ÁLLÓESZKÖZÖK
Ebben a számlacsoportban kell nyilvántartani a vállalaton belüli nem önálló jogi személyként működő vállalaton belüli szociális, kulturális, sport- és gyermekintézmények különálló állóeszközeinek bruttó értékét.
18. ÁLLÓESZKÖZÖK ÉRTÉKCSÖKKENÉSE
A számlacsoport a 11-13, 15. és a 17. számlacsoportokban kimutatott állóeszközök elszámolt értékcsökkenésének kimutatására szolgál.
Az értékcsökkenés, valamint a költségként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét - hacsak jogszabály ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a negyedév első napján meglevő állóeszközállomány bruttó értéke után, az Amortizációs Normák Jegyzékében közölt normák alapján vagy a vállalat által választott amortizációs normák (leírási kulcsok) alkalmazásával kell kiszámítani.
Az állóeszköznek minősülő képzőművészeti alkotások, az immateriális javak, a földterület (telek, telkesítés), valamint a más jogszabály alapján az értékcsökkenés elszámolása alól mentesített állóeszköz után értékcsökkenést elszámolni nem szabad.
Az értékcsökkenés elszámolásának kötelezettsége mellett értékcsökkenési leírást nem szabad elszámolni:
- az üzemkörön kívüli állóeszközök között nyilvántartott polgári védelmi állóeszközök, önálló fényreklámok,
- a tanácsi házkezelési szervek kezelésében levő állami tulajdonú lakóépület,
- a vízgazdálkodási társulatok kezelésében levő vízi építmények, utak, hidak, távvezetékek, földalatti építmények, és
- más jogszabály, vagy külön intézkedés alapján mentesített állóeszközök
bruttó értéke után.
A számlacsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amellyel a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás közötti egyezőség biztosítható.
Az értékcsökkenés összegét - vagy a főkönyvi számlákon, vagy az analitikus nyilvántartás keretében - legalább a bruttó érték szerinti csoportosításban kell kimutatni.
19. BERUHÁZÁSOK
Ebben a számlacsoportban kell kimutatni minden számlázott beruházási teljesítményértéket, valamint az azokhoz kapcsolódó beruházási ráfordításokat, tekintet nélkül arra, hogy a beruházást a vállalat idegen kivitelezővel végeztette-e vagy saját vállalkozásban valósította meg.
A beruházási költségek tartalmát a beruházásra vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
A beruházások üzembehelyezés (aktiválás) előtti értékesítését, selejtezését stb. az állóeszköz értékesítésre, selejtezésre stb.-re vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.
A számlacsoporthoz kapcsolódóan beruházásonként olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből az üzembehelyezésig felmerült ráfordítások és az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok megállapíthatók.
A főkönyvi számlákat az analitikus nyilvántartással mérlegkészítés előtt egyeztetni kell.
2. SZÁMLAOSZTÁLY
KÉSZLETEK
A számlaosztály a vállalat összes készletének nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. Itt kell kimutatni mind a vásárolt, mind a saját termelésű készletek értékét.
A számlaosztály keretében a vásárolt készletek értékét összességükben beszerzési áron - használt fogyóeszközök és göngyölegek kivételével - a saját termelésű készleteket az értékelésükre vonatkozó előírások szerint meghatározott tényleges közvetlen, illetve szűkített önköltségen kell kimutatni.
A vásárolt készletek beszerzési ára általános forgalmi adót nem tartalmaz.
A beszerzési ár tartalmát az ágazati számlakeretek, a tényleges közvetlen, illetve szűkített önköltség tartalmát az önköltségszámítási rendeletek (ezek hiányában az ágazati számlakeretek) határozzák meg.
A készletek értékének nyilvántartására a készletszámlák és - a vállalat számlarendjében rögzített elszámolási módtól függően - a hozzájuk kapcsolódó ár (érték-) különbözeti számlák, valamint a külön felszámított szállítási és rakodási költségek számlái szolgálnak (ideértve az idegen és a saját szállítási és rakodási költségeket egyaránt).
A készletszámlákon a készletváltozásokat nyilvántartási áron számított értékkel kell könyvelni. A felhasználás, az értékesítés elszámolásánál alkalmazott nyilvántartási árnak egyeznie kell a készletrevételnél alkalmazott árral.
A vásárolt készletek nyilvántartási ára lehet:
- beszerzési ár,
- elszámolóár,
- bolti készleteknél eladási ár,
- a göngyölegeknél a betétdíjas ár.
A saját termelésű készletek nyilvántartási ára lehet:
- az értékelés alapjául szolgáló (tényleges közvetlen, illetve szűkített) önköltség.
- elszámolási egységár.
A használt fogyóeszközök nyilvántartási ára általában az elszámolóár 50%-os értéke.
A nyilvántartási árak (a bolti készleteknél alkalmazott eladási ár kivételével) általános forgalmi adót nem tartalmaznak.
A vállalatnak számlarendjében a választott nyilvántartási árat és képzésének módját rögzítenie kell.
Ha a vállalat a vásárolt készletek állományának növekedését a készletszámlákon beszerzési áron könyveli, a készletcsökkenést először mindig a legrégebben beszerzett készletek mennyisége és értéke alapján, vagy a beszerzési árakból képzett mérlegelt átlagáron számolhatja el. Elszámolóár vagy fogyasztói ár alkalmazása esetén a készletcsökkenés elszámolóáron, illetve fogyasztói áron számított értékét módosítani kell a készletcsökkenésre jutó árkülönbözet (árrés) összegével.
Az elszámolási egységáron nyilvántartott saját termelésű készletek csökkenésének könyvelése esetén a készletcsökkenés elszámolási egységáron számított értékét a készletcsökkenésre jutó készletérték-különbözet összegével kell kiegészíteni.
A vásárolt készletek leltározása során megállapított különbözeteket, ezen készletek raktározása során bekövetkezett minőségi romlás miatti selejtezéseket és leértékeléseket költségként, különféle ráfordításként, illetve különféle bevételként kell elszámolni az ágazati számlakeretek előírásai szerint.
A saját termelésű készletek leltározása során megállapított különbözeteket, továbbá ezen készletek selejtezését és leértékelését fel nem osztott költségként, illetve annak csökkentéseként keli elszámolni.
A felelős személyre áthárított hiányok, selejtezések, leértékelések miatti kártérítés összeget - a kártérítési határozat szerint - értékesítésként kell elszámolni.
A számlaosztály keretében - a megfelelő számlacsoportokban - külön számlán kell kimutatni a vállalat külföldi egységeinél (kirendeltségeinél, érdekeltségeinél, munkahelyein, szervizállomásainál stb.) tárolt készletek beszerzési áron, illetve tényleges közvetlen, szűkített önköltségen számított értékét.
A bérmunkára átadott, bizományba adott készletek értékét (nyilvántartási áron) a bérmunka átadó és a bizományba adó vállalatnak vagy a megfelelő számlacsoportban megnyitott főkönyvi számlán, vagy az analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell kimutatnia.
Ugyancsak a megfelelő számlacsoportban megnyitott főkönyvi számlán vagy az analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell nyilvántartani az év végi zárlat időpontjában úton levő vásárolt és kiszállított, saját termelésű készleteket.
A készletekről analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az analitikus nyilvántartásokat a főkönyvi számlákkal minden negyedév végén egyeztetni kell.
21-22. ANYAGOK
Itt kell kimutatni a vállalat összes anyagkészletének értékét.
A számlacsoportban a raktárra nem vehető anyagok (vásárolt energia, víz, gőz, gáz, stb.) beszerzésén kívül minden beszerzést könyvelni kell. Ez alól a vállalat vezetője a kis értékű és azonnal felhasználásként elszámolt anyagokra (irodaszerek, nyomtatványok, tisztítószerek stb.) kivételt tehet.
A számlacsoportot a vállalat számlarendjében
- az ágazati számlakeretekben kötelezően kijelölt számlákon túlmenően - igényeinek, belső és külső adatszolgáltatási követelményeinek megfelelően tagolhatja.
A számlacsoportban kimutatott anyagárkülönbözeteket negyedévenként arányosan meg kell osztani a készletcsökkenés és a készleten maradó mennyiség értéke között. Az anyagárkülönbözetek számításának, megosztásának és elszámolásának módjáról az ágazati számlakeretek rendelkeznek.
A külön felszámított szállítási és rakodási költségek összegéből a készletcsökkenésre jutó rész kiszámításának és elszámolásának szabályait az ágazati számlakeretek tartalmazzák.
A főkönyvi számlákon a készletmozgásokat
- általában az analitikus anyagkönyvelés feladásai alapján - minden hónapban, értékben könyvelni kell.
23. FOGYÓESZKÖZÖK ÉS GÖNGYÖLEGEK
A számlacsoport a vállalat fogyóeszköz (ideértve a polgári védelmi fogyóeszközöket is), gyártóeszköz, göngyöleg és állóeszköznek nem minősülő képzőművészeti alkotás készletei értékének nyilvántartására szolgál, tekintet nélkül arra, hogy a készletek vásárlásból vagy saját termelésből származnak-e. Itt kell kimutatni a vásárolt szellemi javak értékét is.
Vásárolt szellemi termékként - a vállalat elhatározásától függően - az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás vehető fel ebbe a számlacsoportba a beszerzési értéken.
A fogyóeszközök könyvviteli elszámolására a vásárolt készletek elszámolására előírt nyilvántartási árak használhatók, az elszámolás egyszerűsítése céljából azonban elsősorban elszámolóárak használata ajánlott. A fogyóeszközök csoportos nyilvántartása esetén nyilvántartási árként csak az elszámolóár alkalmazható.
Elszámolóár alkalmazása esetén az elszámolóár különbözet kimutatására külön számlát kell megnyitni.
A fogyóeszköz-felhasználás értékét közvetlen vagy általános költségként kell elszámolni azzal, hogy év végén a könyvviteli számlákon mind a raktárban levő használt, mind a munkahelyen használatban levő fogyóeszközöket a nyilvántartási ár 50%-ában számított értékkel kell kimutatni, ha a vállalat a fogyóeszközök elhasználódását nem teljesítmény- vagy időarányosan számolja el.
A fogyóeszköz-felhasználás elszámolásának módjait az ágazati számlakeretek határozzák meg.
A felhasználásra (használatra) kiadott fogyóeszközökre jutó árkülönbözetek számításának és elszámolásának módjáról az ágazati számlakeretek rendelkeznek.
Az egyedileg 2000 Ft beszerzési érték alatti, dolgozóknak (munkahelyre) kiadott fogyóeszközök értékét a vállalat a kiadás időpontjában teljes egészében költségként számolhatja el. Ez esetben a dolgozóknál (munkahelyen) levő ilyen készletek értékét az évzárlat alkalmával aktiválni nem kell. A társadalmi tulajdon védelmét azonban név szerinti nyilvántartás vezetésével biztosítani kell.
A polgári védelem céljait szolgáló, elkülönítetten tárolt, a vállalat által beszerzett fogyóeszközöket selejtezésükig 100%-os értékben kell nyilvántartani.
A fogyóeszközökről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből a használatban levő fogyóeszközöknek felelős személyek (egyes fogyóeszközöknél használati helyek) szerinti csoportosításban ki kell tűnniük.
A gyártóeszközöket tekintet nélkül beszerzési értékükre és elhasználódási idejükre, ebben a számlacsoportban kell kimutatni.
Évzárlatkor az új gyártóeszközök értékét az általános szabályok szerint, a használt gyártóeszközök értékét a még hátralevő elhasználódási időnek, illetve a még le nem írt teljesítménynek megfelelő összeggel kell a könyvviteli számlákon kimutatni.
A göngyölegek nyilvántartási ára betétdíjas ár, illetve a visszavásárlási ár.
A göngyölegeket a készletszámlákon kiselejtezésükig a nyilvántartási ár 100%-ának megfelelő összegben kell kimutatni.
Az állóeszköznek nem minősülő képzőművészeti alkotásokat beszerzési áron kell a készletszámlákon értékesítésükig, kiselejtezésükig kimutatni.
24. ÁLLATOK
Ebben a számlacsoportban kell kimutatni az állatállomány értékét.
Az ágazati számlakeretek előírásai szerint megnyitott számlákon kell kimutatni a tenyész állatok (ideértve az őrzőkutyákat, a sportlovakat is), a növendék-, hízó- és egyéb állatok beszerzési értékét, illetve tényleges, közvetlen, illetve szűkített (élőtömeg) önköltségen számított értékét.
25. BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉS FÉLKÉSZ TERMÉKEK
Ebben a számlacsoportban kell - legalább évzárlatkor - a vállalatnak kimutatnia a befejezetlen termelés és a raktáron levő félkész termékek állományának értékét, az ágazati számlakeretek előírásai szerint megnyitott számlákon.
Év közben a vállalat folyamatosan mind a befejezetlen termelés, mind a félkész termékek értékét a 7. Tevékenységek (termelés) költségei számlaosztály megfelelő számláján mutathatja ki. Évzárlatkor azonban a befejezetlen termelés közvetlen, illetve szűkített önköltségen számított értékét (a termelési számláknak a leltározás adatai alapján helyesbített egyenlegét) a 7. számlaosztály számláiról ebbe a számlacsoportba kell átvezetni. Évnyitáskor a befejezetlen termelés értékét - az időarányosan a következő évben (években) elszámolandó befejezetlen termelés kivételével - a 7. számlaosztály számláira vissza kell vezetni. A visszavezetés az 5. Költségnemek számlaosztályban nem számolható el. Legalább évzárlatkor ide kell átvezetni a saját termelésű félkész termékek közvetlen, illetve szűkített önköltségen számított értékét is.
A bérmunkára átadott félkész termékekről olyan analitikus nyilvántartás kell vezetni, amelyből a mennyiségek átvevőnként megállapíthatók. A megmunkálási költséget termelési költségként kell elszámolni, és ezután a félkész terméket a megmunkálási költséggel növelt értékben kell raktárra venni.
Az értékesítésre szánt félkész terméket a számlacsoport keretében az analitikus nyilvántartás feladása alapján minden esetben készletre kell venni és az értékesítést (nyilvántartási áron, kiegészítve az értékesítésre jutó készletérték-különbözettel) ebből a számlacsoportból kell elszámolni.
26. KÉSZTERMÉKEK
Ebben a számlacsoportban kell a vállalatnak nyilvántartania a saját termelésű késztermék készletei értékét.
A készletérték-különbözet összegét - a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat kivételével - legalább negyedévenként, arányosan meg kell osztani a készleten maradó mennyiség és a készletcsökkenés mennyiségének értéke között.
Év végén a leltárkülönbözetek elszámolása után, a késztermékkészletek könyvelésben nyilvántartott értékét (nyilvántartási ár és a hozzá tartozó készletérték-különbözet) utókalkuláció vagy norma szerinti közvetlen, illetve szűkített önköltségre kell helyesbíteni. A helyesbítés összegét elszámolási egységár alkalmazása esetén a Késztermékek készletérték-különbözete számlával szemben kell elszámolni. Ha a vállalat a saját termelésű készleteket a készletszámlán közvetlen, illetve szűkített önköltségen tartja nyilván, akkor a helyesbítés összegét a készletszámlával szemben kell elszámolni.
A készletszámlákra csak az analitikus nyilvántartás feladása alapján szabad könyvelni.
27. JÓLÉTI KÉSZLETEK
Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a jóléti célt szolgáló anyagok és fogyóeszközök állományát beszerzési értéken, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz.
28-29. ÁRUK
Itt kell nyilvántartania a vállalatnak az általában változatlan állapotban való továbbadás (kereskedelmi forgalomba hozás) céljából beszerzett termékek készletének értékét (ideértve a termelőeszköz-kereskedelmi tevékenység ellátása céljából tárolt eszközöket is), továbbá - a vállalkozási tevékenységet is folytató vállalatnak - az alvállalkozók számlázott teljesítményeit.
Ha a vállalat a készletszámlákon az árukészleteket elszámolóáron tartja nyilván, a készletek beszerzési áron és elszámolóáron számított értéke közötti különbözetet a számlacsoport keretében megnyitott áruk árkülönbözete számlán kell kimutatni.
Az árukészlet beszerzési áron számított értéke és (az általános forgalmi adót magában foglaló) az eladási áron számított értéke közötti különbözetet az Árrés számlán kell kimutatni.
Az Áruk árkülönbözete és az Árrés számlán kimutatott összeget legalább negyedévenként meg kell osztani az értékesített áruk és a készleten maradó áruk értéke között.
A számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni az alvállalkozói teljesítmények számlázott értékét is.
Az alvállalkozói teljesítmények értéke csak addig szerepelhet a számlacsoportban, amíg azokat a vállalat tovább nem számlázhatja.
3. SZÁMLAOSZTÁLY
PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
A számlaosztály a vállalat pénzügyi eszközeinek kimutatására, valamint a pénzintézetekkel, vevőkkel (adósokkal), munkavállalókkal és tagokkal, illetve az állami költségvetéssel szembeni pénzügyi követelések elszámolására szolgáló számlákat, valamint az egyéb aktív jellegű elszámolásokat tartalmazza. Itt kell kimutatni a más vállalatba, vállalkozásba befektetett eszközöket is.
31. PÉNZ- ÉS BETÉTSZÁMLÁK
A számlacsoport a vállalat pénzeszközeinek nyilvántartásaira szolgál.
Ebben a számlacsoportban kell megnyitni a vállalat összes betét, vagy betétjellegű bankszámláját, a pénztárszámlákat, és az ezekhez kapcsolódó átvezetési számlákat. A számlacsoport keretében elkülönítve - és devizanemenkénti bontásban - kell vezetni a külföldi pénzértékre szóló követelések számláit is.
A bankszámlákat a pénzintézettel azonos tagolásban kell megnyitni és vezetni. A bankszámlákra csak a pénzintézet értesítései (számlakivonat, értesítő levél stb.) alapján szabad könyvelni. A bankszámlákat a számlavezető pénzintézet által küldött számlakivonattal egyeztetni kell.
32. ÉRTÉKPAPÍROK
A számlacsoport a pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok (váltó, kötvény, csekk stb.) értékének nyilvántartására szolgál.
33. VEVŐK (ADÓSOK)
Itt kell nyilvántartani a vállalatnak vevőivel (adósaival, megrendelőivel, megbízóival), szemben áru-, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésből vagy szolgáltatás nyújtásából állóeszköz-értékesítésből, kölcsönadott pénzeszközből származó minden követelését, valamint a követelésekre befolyt összegeket és a követelést csökkentő tételeket.
Ha a vevő (megrendelő) vállalat egyben szállító is - ha az ágazati számlakeret ez alól kivételt nem tesz -, akkor vevői elszámolásait ebben a számlacsoportban, szállítói elszámolásait pedig a 44. Szállítók számlacsoport keretében kell könyvelni.
A számlacsoporton belül külön-külön főkönyvi számlákon kell könyvelni a belföldi, illetőleg a külföldi vevőkkel szembeni követeléseket, valamint az azokra befolyt összegeket.
A számlacsoporthoz kapcsolódóan analitikus nyilvántartást (folyószámla stb.) kell vezetni, és abban a külföldi vevőkkel szembeni követeléseket, illetve az azokra befolyt összegeket devizanemenként is fel kell tüntetni.
A vevők (adósok) számlacsoporthoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat a főkönyvi számlákkal minden mérlegkészítés előtt egyeztetni kell.
34. AKTÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
Ebben a számlacsoportban kell könyvelni a vállalatnak minden olyan aktív jellegű pénzügyi tranzakcióval kapcsolatos elszámolást, amelyek más számlacsoportba nem tartoznak. Ugyancsak itt kell kimutatni a kétessé vált követeléseket, valamint az ezen követelésekre befolyt összegeket.
35. ELSZÁMOLÁSOK A MUNKAVÁLLALÓKKAL ÉS A TAGOKKAL
A számlacsoport a vállalat és a munkavállalók, szövetkezeteknél a szövetkezet és a tagok, valamint a munkavállalók közötti aktív pénzügyi elszámolások számláit tartalmazza. Itt kell kimutatni a vállalatnak a munkavállalókkal, illetve a tagokkal szembeni minden követelését.
A számlacsoport számláihoz kapcsolódóan a munkavállalók, tagok, alkalmazottak tartozásairól analitikus nyilvántartást kell vezetni. A kilépett munkavállalók és tagok mindennemű tartozását a vonatkozó analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell nyilvántartani.
Az analitikus nyilvántartásokat a főkönyvi számlákkal legalább mérlegkészítés előtt egyeztetni kell.
36. AKTÍV ELSZÁMOLÁSOK AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSSEL
Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a vállalatnak az állami költségvetéssel szembeni követeléseit. A számlacsoportban az egyes kiutalási igényeket - a bevallással egyezően - jogcímek szerinti bontásban kell kimutatni.
37. KÜLÖNFÉLE ELSZÁMOLÁSOK
A számlacsoport a vállalaton belüli egységekkel kapcsolatos pénzügyi elszámolások, továbbá az átmenő aktívák nyilvántartására szolgál. Ebben a számlacsoportban kell megnyitni a különféle üzemeltetésű formákban (átalányelszámolásos, szerződéses, bérbe adott, jövedelemérdekeltségű stb.) működtetett, vállalat keretében működő egységekkel kapcsolatos elszámolások számláit. Ugyancsak itt kell megnyitni a szakcsoportokkal kapcsolatos elszámolások számláit.
38. EGYÉB PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
A számlacsoport keretében kell megnyitni a vállalatnak a különféle pénzügyi konstrukciókkal (külkereskedelmi ügyletekkel, beruházásokkal, fővállalkozásokkal stb.), továbbá más gazdálkodó szervezettel, tröszttel, érdekképviseleti szervvel, gazdasági társulással stb. kapcsolatos elszámolások számláit.
39. MÁSHOL BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
E számlacsoportban kell kimutatni a gazdasági társulásba, leányvállalatba, részvénytársaságba, korlátolt felelősségű társaságba, illetve külföldi részvétellel működő gazdasági társulásba, külföldi érdekeltségbe, gazdasági társulásiba vagyoni betétként, vagyoni hozzájárulásként, részvényként, törzsbetétként befektetett eszközök értékét.
4. SZÁMLAOSZTÁLY
FORRÁSOK
A számlaosztály a vállalat összes eszközeinek saját és idegen forrása kimutatására szolgál. Ez a számlaosztály tartalmazza az évi mérleg- és eredményszámlákat is.
41-43. SAJÁT FORRÁSOK
41-42. EGYSÉGES VAGYONALAP
41. VAGYONALAP
Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a vállalat beruházásainak, álló- és forgóeszközeinek, más vállalatnál befektetett eszközeinek egységes saját forrását a vállalati törzskönyvbe bejegyzett vagyonnal egyezően. A számlacsoport keretében külön számlákon kell kimutatni az állami vagyonalapot és a vagyonjegyalapot, a szövetkezeti vagyonalapot és a részjegyalapot, a részvénytőkét, a törzstőkét, valamint a társulások vagyonalapját.
42. VAGYONALAP VÁLTOZÁSAI
A számlacsoport számláin kell kimutatni a vagyonalapban a törzskönyvi bejegyzés módosításáig bekövetkezett változásokat a kijelölt jogcímek szerinti bontásban. A vagyonalapnak külső forrás végleges bevonásával történő növekedését, illetve végleges átadása esetén történő csökkenését a számlacsoport kijelölt számlájára kell könyvelni. A számlacsoporton belül külön főkönyvi számlán kell kimutatni a vagyonalap összegének a vállalati tiszta eredményből származó változásait.
43. TARTALÉKVAGYON
A számlacsoportban kell kimutatni a vállalat döntése alapján az adózott eredményből képzett tartalékvagyon összegét. A tartalékvagyon felhasználása az erre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint történhet.
44. SZÁLLÍTÓK (HITELEZŐK)
A számlacsoport számláin kell nyilvántartania a vállalatnak szállítóival (megrendeléseit teljesítőkkel), hitelezőivel szemben áruszállításból, munkateljesítésből, vagy szolgáltatásból (kölcsönkapott pénz, egyéb kötelezettség) származó minden kötelezettségét, a szállítók (hitelezők) követeléseinek kiegyenlítésére átutalt összegeket, valamint a kötelezettséget csökkentő egyéb tételeket.
A számlacsoport keretében külön számlán kell könyvelni a beruházási szállítókkal kapcsolatos elszámolásokat. Ugyancsak külön számlán kell kimutatni a külföldi szállítókkal kapcsolatos tartozásokat és azok teljesítését.
A negyedév végéig beérkezett, de nem számlázott szállításokat legalább negyedévenként le kell könyvelni.
A számlacsoportban kimutatott tartozásokról, kötelezettségekről analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyet a főkönyvi számlákkal mérlegkészítés előtt egyeztetni kell.
45. BANKHITELEK
A számlacsoport a vállalat pénzintézettel szembeni hitel- és hiteljellegű tartozásainak nyilvántartására szolgál.
Ebben a számlacsoportban kell megnyitni a vállalat által felvett (részére folyósított) bankhitelek (kölcsönök) nyilvántartására szolgáló számláit a hitelt folyósító pénzintézettel azonos tagolásban.
A számlacsoport keretében külön főkönyvi számlán kell nyilvántartani mind a központi, mind a vállalati beruházásokra folyósított állami kölcsönök összegeit.
A költségvetési juttatások folyósított összegeit azok végleges elszámolásáig (a beruházás befejezéséig) ebben a számlacsoportban kell kimutatni, az állóeszközök aktiválásakor az ezzel összefüggő költségvetési juttatás összegét a 42. Vagyonalap változása számlacsoport megfelelő számlájára kell átvezetni.
Ugyancsak külön főkönyvi számlán kell kimutatni a devizában nyújtott hitelek összegét.
46. PASSZÍV ELSZÁMOLÁSOK AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSSEL
A számlacsoport az állami költségvetéssel kapcsolatos passzív jellegű elszámolások nyilvántartására szolgál. Ebben a számlacsoportban kell megnyitni - az ágazati számlakeretek előírásainak megfelelően - a nyereségadóval, a személyi jövedelemadóval, az általános forgalmi adóval és az egyéb költségvetési befizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákat, továbbá a Vám- és Pénzügyőrséggel kapcsolatos elszámolási számlákat.
47. TARTÓS PASSZÍVÁK ÉS EGYÉB FORRÁSOK
A számlaosztály számláin kell kimutatni mindazon idegen (kölcsön) forrást, amely az előző számlacsoportokba nem tartozik. E számlacsoport keretében kell megnyitni a munkavállalókkal, tagokkal szembeni munkabér, munkadíj és egyéb tartozás elszámolására, a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolásra szolgáló számlákat. Ugyancsak e számlacsoport számláin kell kimutatni a kibocsátott kötvények forrását, az átmenő passzívákat, valamint az egyéb forrásokat.
48. ADÓZOTT EREDMÉNYSZÁMLA
E számlacsoport keretében kell könyvelni év közben a tárgyévi adózott eredmény terhére, illetve javára elszámolt tételeket.
49. ÉVI MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYSZÁMLÁK
A számlacsoport a mérlegszámlák megnyitásával és lezárásával kapcsolatos technikai számlákat, valamint az év végi zárlat alkalmával a vállalat eredményének (nyereségének vagy veszteségének) kimutatására szolgáló számlákat tartalmazza.
5. SZÁMLAOSZTÁLY
KÖLTSÉGNEMEK
Ebben a számlaosztályban kell kimutatni az elszámolási időszakban felmerült összes költséget költségnemenkénti bontásban. Költségnem a költségnek a számlaosztály számlacsoportjaiban kijelölt és meghatározott egynemű fajtája.
A költségek elszámolásának módját, a számlaosztály használatát az ágazati számlakeretek határozzák meg.
A költségek költségnemenkénti összegét az analitikus nyilvántartások (anyagelszámolás, bérelszámolás, állóeszköz-nyilvántartás stb.) feladásai szolgáltatják.
Az 52-55. számlacsoport számláinak Követel oldalára - a hibásan könyvelt tételek helyesbítésén kívül - könyvelni nem szabad.
A számlaosztály számlái a negyedéves zárlat alkalmával összevontan egyenleget nem mutathatnak.
Az 51-56. számlacsoportok költségnem számláit, valamint az 57. ÁTMENŐ ÖSSZETETT KÖLTSÉGEK és az 53. MEGTÉRÜLT KÖLTSÉGEK számlacsoportokat az év végén az 59. KÖLTSÉGNEM ellenszámlával vagy az 59. Költségnem átvezetési számlával szemben kell zárni.
51. ANYAGKÖLTSÉG
A számlacsoportban az anyagfelhasználás értékét kell kimutatni.
A vállalatnak - a mezőgazdasági ágazatba sorolt vállalat kivételével - a továbbfelhasznált saját termelésű készletek értékét a számlacsoportban könyvelni nem szabad.
A megtérülésként elszámolt és a készletek között állományba vett saját előállítású termékek (fogyóeszközök, gyártóeszközök stb.) e tekintetben nem minősülnek saját termelésű készletnek.
Nem szabad a számlacsoportban könyvelni az eladott anyagok, fogyóeszközök, gyártóeszközök, göngyölegek és áruk, valamint a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmény értékét.
A tevékenység (termelés, teljesítmény, szolgáltatás stb.) során keletkezett hulladékok értékével közvetlenül az anyagfelhasználás értékét kell csökkenteni. Gondoskodni kell azonban arról, hogy mind a teljes (bruttó) anyagfelhasználás, mind a hulladékok értékével csökkentett (nettó) anyagfelhasználás értéke megállapítható legyen.
A számlán belül elkülönítve kell kimutatni az energiahordozók költség összegét.
52. BÉRKÖLTSÉG
Ebben a számlacsoportban kell könyvelni a munkavállalókat és tagokat megillető, és a rendelkezések szerint bérként (vagy munkadíjként) elszámolandó járandóságokat, beleértve mind a vállalat állományába tartozó (a vállalattal tagsági jogviszonyban álló) munkavállalóknak (tagoknak), mind pedig az állományon kívüli dolgozóknak a tárgyidőszakra bérként számfejtett és elszámolt összegeket, továbbá a bérnek minősülő természetbeni juttatásokat. A számlacsoportban mindig a bruttó (tehát a levonásokkal nem csökkentett) bérösszegeket kell könyvelni.
A számlacsoporton belül külön-külön főkönyvi számlákon kell kimutatni a pénzben kifizetett munkabéreket, illetőleg a bérnek minősülő természetbeni juttatásokat. A számlacsoportban kimutatott bérköltség összegének minden esetben meg kell egyeznie a bérstatisztikában a tárgyidőszakra jelentett bérösszeggel.
A vállalatnak a kapcsolódó analitikus nyilvántartás vezetésével gondoskodnia kell arról, hogy az állományon kívüli dolgozók bére, illetőleg bérnek minősülő természetbeni juttatásának összege mindenkor megállapítható legyen.
53. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK
Ide kell könyvelni a vonatkozó bevallásban szerepeltetett összeggel egyezően, a társadalombiztosítási járulék összegét.
54. FOGLALT
55. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
Itt kell könyvelni minden olyan összeget, amelyet a vállalat kezelésében, tulajdonában levő állóeszközök után értékcsökkenési leírásként elszámol.
56. EGYÉB KÖLTSÉGEK
Egyéb költség mindaz a költség, amely az eddig felsorolt költségnemek egyikébe sem tartozik.
A számlákat, illetve az azokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat - az ágazati számlakeretek előírásaitól függően - úgy kell vezetni, hogy a számlacsoporton belül a következő költségek elkülönítetten rendelkezésre álljanak:
- az anyagjellegű egyéb költségek, azon belül a belföldi utazási és kiküldetési költségek, a külkereskedelmi vállalat részére külföldi üzletkötéssel, külföldi vásárok és kiállítások rendezésével kapcsolatban térített minden költség, a külföldi utazási és kiküldetési költségek;
- a bérjellegű egyéb költségek, azon belül a találmányi díjak, az újítási díjak, a reprezentációs költségek, a keresőképtelenség első három napjára járó táppénz összege;
- a nem anyagjellegű szolgáltatások; azon belül az ingatlanok bérleti és használati díja;
- bankköltségek;
- az adójellegű befizetések;
- a céljellegű befizetések;
- a biztosítási díjak.
57. ÁTMENŐÖSSZETETT KÖLTSÉGEK
Átmenő összetett költség minden több költségnemből álló és a tárgyidőszakban felmerült, de a következő időszakot (időszakokat) terhelő vagy a tárgyidőszakot terhelő, de a következő időszakban (időszakokban) felmerülő költség.
Az átmenő összetett költség - jellegétől függően - vagy növeli, vagy csökkenti az 51-56. számlacsoportokban költségnemenként könyvelt költségek végösszegét.
58. MEGTÉRÜLT KÖLTSÉGEK
Megtérült költségnek minősül minden olyan költség, amely a tevékenységek (termékek) önköltségében egyáltalán nem, vagy nem az eredetileg felmerült mértékben szerepelhet, illetve amellyel szemben a vállalatnak árbevétele nincs. A megtérülésként elszámolható tételek tartalmát az ágazati számlakeretek határozzák meg.
59. KÖLTSÉGNEM ELLENSZÁMLA vagy KÖLTSÉGNEM ÁTVEZETÉSI SZÁMLA
A számla költségnem ellenszámla akkor, ha a vállalat a költségeket elsődlegesen a költséghely-költségviselő számadásban rögzíti. Költségnem átvezetési számla akkor, ha a vállalat a költségeket elsődlegesen ebben a számlaosztályban könyvelte.
Elsődleges költséghely-költségviselő könyvelés esetén ennek a számlának a Követel oldalára kell könyvelni az 51-56. számlacsoportok számláival szemben az azok terhére könyvelt összegeket. Ugyancsak ezt a számlát kell megterhelni az 58. MEGTÉRÜLT KÖLTSÉGEK számlacsoporttal szemben a megtérült költségek összegével. Ezzel a számlával szemben kell könyvelni minden mérlegkészítéskor az átmenő összetett költségek összegét is.
Elsődleges költségnem-könyvelés esetén ezt a számlát átvezetési számlaként kell használni; az analitikus nyilvántartás feladásai alapján az 51-56. számlacsoportok terhére és az 1-3. számlaosztályok számlái javára könyvelt - a megtérülésekkel csökkentett és az átmenő összetett költségekkel helyesbített - költségek összegével ezt a számlát kell elismerni és a 6-7. - a költségek egyszerűbb elszámolási módját alkalmazó vállalatnál a 8. - számlaosztályok számláit megterhelni.
Év végén minden esetben ezzel a számlacsoporttal szemben kell lezárni a számlaosztály többi számláját.
6. SZÁMLAOSZTÁLY
ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK
A számlaosztály az általános (közvetett) költségek kimutatására és elszámolására szolgáló számlákat, valamint az általános költségek átvezetésének számláit tartalmazza. Ha a vállalat a költségek egyszerűbb elszámolási módját választotta, a számlaosztály vezetése nem kötelező.
Általános költségeknek kell tekinteni a vállalat egészének és szervezeti egységeinek működésével, üzemeltetésével és irányításával kapcsolatban felmerült költségeket. E költségeket az ágazati számlakeretekben meghatározott szabályok szerint kell a tevékenységek önköltségében elszámolni vagy az időszak eredménye terhére átvezetni.
A költségek felmerülésének helye: a költséghely általában területileg elhatárolt, felelős vezető irányítása alá tartozó szervezeti egység. Az ágazati számlakeretek előírásaitól függően költséghely lehet valamely szervezeti egységen belül egy-egy gép, gépcsoport vagy egyéb termelőberendezés költsége (gépköltség), de lehet a vállalat egészére kiterjedő, területileg el nem határolható tevékenység vagy tevékenységi kör is.
A számlaosztály számláin kell elszámolni (gyűjteni és elosztani)
- a költséghelyek vagy szervezeti egységek üzemeltetését javító, karbantartó vagy egyéb szolgáltatással elősegítő költséghelyek összes költségeit,
- a gépek, gépcsoportok vagy egyéb termelőberendezések gépköltségeit,
- az alaptevékenység (az alaptevékenységet végző költséghelyek) általános költségeit,
- az alaptevékenységen kívüli tevékenység (az alaptevékenységen kívüli tevékenységet végző költséghelyek) általános költségeit,
- a központi irányítás költségeit és
- az elkülönített költségeket.
Az ágazati számlakeretek előírhatják, hogy a vállalat a költséghelyen felmerült összes költséget - beleértve a tevékenység (termelés) közvetlenül elszámolható költségeit is - ebben a számlaosztályban könyvelje.
Elsődleges költséghely-költségviselő könyvelés esetén a számlákat vagy az azokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy azokból a költségek költségnemenkénti részletezése is megállapítható legyen. A tagolás mélységét az 5. Költségnemek számlaosztály részletezése adja meg.
A számlaosztály - összevontan - az év végi átvezetések után egyenleget nem mutathat.
61-64. ALAPTEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI
Ezekben a számlacsoportokban kell megnyitni a vállalat alaptevékenységét végző összes szervezeti egységének üzemeltetését (működését) javító, karbantartó vagy egyéb szolgáltatással elősegítő költséghelyek költségeinek kimutatására szolgáló számlákat, továbbá az alaptevékenység általános költségeit tartalmazó számlákat.
Az elszámolás szempontjából alaptevékenységnek minősül minden, a vállalat besorolásánjak megfelelő népgazdasági ághoz tartozó tevékenység. A vállalat besorolását a népgazdasági ágba (és ebbe a körbe tartozó tevékenységet) a Központi Statisztikai Hivatal besorolási számjele mutatja.
Az alaptevékenységet végző költséghelyek - szervezeti egységek - számláin az üzemeltetésükkel (működésükkel) és közvetlen irányításukkal kapcsolatos költségeket kell könyvelni: a javító, karbantartó vagy egyéb szolgáltatást végző költséghelyek számláira - a fentieken túlmenően - a szolgáltatás közvetlen költségeit is könyvelni kell.
Az ágazati számlakeretek úgy is rendelkezhetnek, hogy a vállalat a tevékenységet végző költséghelyek - szervezeti egységek - számláin a tevékenységek (termelés) ott felmerült közvetlen költségeit is kimutassa.
A vállalat alaptevékenységét végző költséghelyek - a szervezeti egységek - költségeit az ágazati számlakeretekben meghatározott módon kell a tevékenységek, vagy az időszak eredményének a terhére átvezetni.
A javító, karbantartó vagy egyéb szolgáltatást végző költséghelyek számláin könyvelt összes költséget az ágazati számlakeretekben meghatározott módon kell az igénybe vevő szervezeti egységek (költséghelyek) között, illetve az időszak eredményének a terhére elszámolni (felosztani).
65. ALAPTEVÉKENYSÉGEN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI
Ebben a számlacsoportban kell megnyitni a vállalat alaptevékenységen kívüli tevékenységét végző költséghelyek (szervezeti egységek) költségeinek kimutatására szolgáló számlákat. Alaptevékenységen kívüli tevékenységnek kell tekinteni minden, a vállalat statisztikai számjelbesorolásának megfelelő népgazdasági ágba nem tartozó olyan tevékenységet, amellyel kapcsolatban a vállalatnak árbevétele (árbevételként elszámolható bevétele) van.
66-67. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS KÖLTSÉGEI
Itt kell kimutatni a vállalat egészére kiterjedő, továbbá a több szervezeti egységből álló vállalatoknál a kiemelt - több egység (részleg) munkáját irányító - szervezeti egységekre vonatkozó központi gazdasági, műszaki, kereskedelmi irányítás költségeit az ágazati számlakeretekben előírtak szerinti csoportosításban.
A központi irányítás költségein belül az önelszámoló szervezeti egységek irányításának általános költségeit és a vállalati (gazdasági) irányítás általános költségeit célszerű elkülönítetten kimutatni.
68. ELKÜLÖNÍTETT KÖLTSÉGEK
Ebben a számlacsoportban az elkülönítetten kezelendő, költségeket, az üzemszüneti veszteségeket, a kutatási-kísérleti fejlesztés költségeit, a garanciális javítási költségeket, a jóléti (szociális) és kulturális költségeket, a telekhasználati díjat és az egyéb elkülönített költségeket kell kimutatni.
69. ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK ÁTVEZETÉSE
E számlacsoport tartalmazza az általános költségek átvezetésére szolgáló technikai számlákat.
7. SZÁMLAOSZTÁLY
TEVÉKENYSÉGEK (TERMELÉS) KÖLTSÉGEI
A számlaosztály - az ágazati számlakeretekben meghatározott kivételektől eltekintve - a vállalati tevékenységek értékelés alapjául szolgáló költségeinek kimutatására szolgál. Ebben a számlaosztályban kell összegyűjteni mind az alaptevékenység, mind az alaptevékenységen kívüli tevékenységek, mind pedig az alaptevékenységet vagy az alaptevékenységen kívüli tevékenységet elősegítő, illetve kiegészítő tevékenységek közvetlenül elszámolt költségeit, valamint a mezőgazdasági ágazatba sorolt vállalatok alaptevékenységének általános költségeit.
A számlaosztály számláit úgy kell vezetni -vagy azokhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni - hogy a tevékenységek (mind az alaptevékenység, mind az alaptevékenységen kívüli tevékenység) keretében előállított termékek, illetve teljesített szolgáltatások értékelés alapjául szolgáló önköltsége megállapítható legyen.
A tevékenységek értékelés alapjául szolgáló költségeinek tartalmát a vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletek határozzák meg. A tevékenység elszámolt önköltsége a központi irányítás költségei és az elkülönített költségek közül azokat a költségeket tartalmazhatja, amelyek a kalkulációs egységre utalványozhatók. Az egyes számlacsoportok részletes tartalmát, továbbá azt, melyek azok a költségek, amelyeket közvetlenül ennek a számlaosztálynak számláira kell könyvelni és melyek azok, amelyeket a 6. Általános költségek számlaosztályból kell ide átvezetni, az ágazati számlakeretek írják elő.
Az ágazati számlakeretek előírásaitól függően a vállalat a tevékenységek általános költségeinek kimutatására szolgáló számlákat is ebben a számlaosztályban vezetheti.
A számlaosztály számlái - összevontan - az év végi átvezetések után egyenleget nem mutathatnak.
71-76. ALAPTEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI
A számlacsoportok a vállalat alaptevékenysége körébe tartozó tevékenység, termelés, szolgáltatás - ideértve a megrendelésre végzett kutatást, fejlesztést, szervezést, tervezést is - költségének (az értékelés alapjául szolgáló önköltség körébe tartozó költségeknek) kimutatására szolgálnak.
Ennek megfelelően - hacsak az ágazati számlakeret ettől eltérő előírást nem tartalmaz - itt kell könyvelni az alaptevékenység közvetlenül elszámolt költségeit, továbbá ide kell átvezetni a mezőgazdasági ágazatba sorolt vállalatok alaptevékenységének általános költségeit.
Az exporttermelés és - értékesítés költségeinek tartalmazniuk kell az exporttal kapcsolatban belföldön és külföldön felmerült valamennyi költséget.
77. ALAPTEVÉKENYSÉGEN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI
A számlacsoport a vállalat alaptevékenységen kívüli tevékenysége költségeinek (az alaptevékenységen kívüli tevékenységek értékelés alapjául szolgáló önköltségének körébe tartozó költségek) kimutatására szolgál.
Ebben a számlacsoportban kell gyűjteni általában az alaptevékenységen kívüli tevékenységek közé sorolható - az általános forgalmi adó szempontjából végső felhasználásnak minősülő, -alapvetően vállalaton belüli szolgáltatások költségeit is, amelyek közé tartoznak: a vállalati, szolgálati lakások, lakótelepek üzemeltetésének, az egészségügyi szolgáltatás, az oktatás, a szociális, kulturális, sport- és gyermekintézmények üzemeltetésének, a saját üdülő üzemeltetésének költségei.
A költségek könyvelését illetően a 71-76. ALAPTEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI számlacsoportoknál elmondottakat kell irányadónak tekinteni.
Az egyes tevékenységek tartalmát az ágazati számlakeretek határozzák meg. Az alaptevékenységnek megfelelő tevékenység számláját a számlacsoportban megnyitni nem szabad.
78. TEVÉKENYSÉGEK (TERMELÉS) KÖLTSÉGEI ÁTVEZETÉSE
A számlacsoport vezetésének módját az ágazati számlakeretek határozzák meg.
79. KÉSZ- ÉS FÉLKÉSZ TERMÉKEK ELSZÁMOLÁSA
A számlacsoport az elkészült kész- és félkész termékek rögzített elszámolási egységáron és a tényleges értékelés alapjául szolgáló önköltségen számított értékének szembeállítására és a kész-és félkész termékek készletre vételének elszámolására szolgál.
Az átvezetéseket legalább minden negyedév végén könyvelni kell.
8. SZÁMLAOSZTÁLY
ÉRTÉKESÍTÉS ELSZÁMOLT ÖNKÖLTSÉGE ÉS KÜLÖNFÉLE RÁFORDÍTÁSOK
A számlaosztály számláin kell kimutatni az időszakban értékesített termékek, termények, állatok, áruk, állóeszközök, beruházások, anyagok, fogyó- és gyártóeszközök, göngyölegek, továbbá a kiszámlázott szolgáltatásoknak az árbevétellel szemben elszámolt önököltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az alvállalkozói teljesítmények értékét (ideértve mind az alaptevékenység, mind az alaptevékenységen kívüli tevékenység körébe tartozó értékesítés elszámolt önköltségét), az időszak eredményét terhelő fel nem osztott költségek (különbözetek) összegét, továbbá az időszak eredményét csökkentő különféle ráfordításokat.
Az értékesítés elszámolt önköltségének részletes tartalmát - összhangban a tevékenység (termelés) költségének tartalmával - az ágazati számlakeretek határozzák meg.
Az eladott áru beszerzési értékének kell tekinteni mindazokat a tételeket, amelyek az árbevétel részét képezik, de a statisztikai számbavétel szempontjából a tevékenység teljesítményeként nem vehető figyelembe.
Az elszámolt önköltség csoportosításánál, a számlaosztályhoz, illetőleg az egyes számlacsoportokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartás kialakításánál az ágazati számlakeretek előírásait kell figyelembe venni.
A számlaosztály számláinak egyenlegét az év végén az Évi eredmény számlára kell átvezetni.
81-86. ALAPTEVÉKENYSÉG ELSZÁMOLT ÖNKÖLTSÉGE
Ezekben a számlacsoportokban kell kimutatnia a vállalatnak az alaptevékenység keretében előállított és értékesített termékek, állatok, áruk, stb. és szolgáltatások elszámolt önköltségét.
Az exportértékesítés elszámolt önköltségének az exporttal kapcsolatban felmerült külkereskedelmi költségeket is magába kell foglalnia.
87. ALAPTEVÉKENYSÉGEN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG ELSZÁMOLT ÖNKÖLTSÉGE
Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a vállalat alaptevékenységébe nem sorolt értékesítés, illetve a vállalaton belüli szolgáltatások körébe sorolt értékesítés elszámolt önköltségét.
Ide kell átvezetni az alaptevékenységen kívüli tevékenység keretében előállított és értékesített termékek (kiszámlázott teljesítmények, szolgáltatások), valamint a vásárolt készletek, továbbá az állóeszközök, beruházások stb., értékesítésének elszámolt önköltségét.
Ebben a számlacsoportban kell kimutatni általában az alaptevékenységen kívüli tevékenységek közé sorolható, - az általános forgalmi adó szempontjából végső felhasználásnak minősülő -alapvetően vállalaton belüli szolgáltatások elszámolt önköltségét is.
A számlacsoport keretében megnyitott számlákra kell átvezetni az értékesített (kiszámlázott) alaptevékenységen kívüli tevékenység elszámolt közvetlen önköltségét. Ha a vállalat az alaptevékenységen kívüli tevékenység keretében előállított és raktárra vett terméket, árut stb. értékesít, ezek nyilvántartott értékét a 2. Készletek számlaosztály megfelelő számlájáról kell ide átvezetnie
88. FEL NEM OSZTOTT KÖLTSÉGEK (KÜLÖNBÖZETEK)
Ennek a számlacsoportnak a terhére kell átvezetni legalább negyedévenként minden olyan költséget, amelyet a vállalat a tevékenység (termelés) költségében nem szerepeltethet.
Ilyenek:
- az üzemi általános költségek, a központi irányítás költségei,
- az elkülönített költségek,
- az általános költségek értékkülönbözetei,
- a saját termelésű készletek leltárkülönbözetei, leértékelési, selejtezési veszteségei,
- a vállalaton belüli szolgáltatások körébe tartozó tevékenységek költségeinek árbevétellel nem fedezett része, továbbá
- mindazok a tételek, amelyeket az ágazati számlakeretek előírásai szerint ilyen címen kell elszámolni.
89. KÜLÖNFÉLE RÁFORDÍTÁSOK
A számlacsoportban kell kimutatni - az ágazati számlakeretekben előírt tartalommal és kötelező bontás szerint - mindazokat a ráfordításokat, amelyek felmerülésük időszakában a vállalat eredményét csökkentik.
Ebben a számlacsoportban kell nyilvántartani:
- a termelési típusú adókat,
- a vállalatot terhelő általános forgalmi adót,
- állóeszközök és vásárolt készletek selejtezési, leértékelési veszteségét, hiányát,
- a hitelezési veszteséget,
- a gazdasági társulások és érdekeltségek veszteségét,
- a káresemények miatti veszteségeket,
- a központi műszaki fejlesztési hozzájárulást,
- a bírságokat, büntetéseket stb.
9. SZÁMLAOSZTÁLY
ÁRBEVÉTELEK ÉS KÜLÖNFÉLE BEVÉTELEK
A számlaosztály számláin kell kimutatni az időszak értékesítési árbevételét (ideértve mind az alaptevékenység, mind az alaptevékenységen kívüli tevékenység árbevételét, valamint a vállalaton belüli szolgáltatások előírások szerint meghatározott árbevételét), az árbevétel részét képező fogyasztói árkiegészítés összegeit, az értékesítés után fizetendő fogyasztási adót, továbbá az időszak eredményét növelő különféle bevételeket.
Az árbevétel minden hasznos tevékenység ellenértékének pénzben kifejezett összege.
Árbevételként kell elszámolni a teljesítés időszakában, a vevőknek kiállított (elküldött) számlákkal vagy a kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyezően az értékesített termékek, termények, állatok, áruk, állóeszközök, beruházások, anyagok, fogyó- és gyártóeszközök, göngyölegek, továbbá a teljesített szolgáltatások érvényes árképzési előírások szerint kialakított áron számított értékét. Teljesítés alatt a szállítási szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítést kell érteni, függetlenül attól, hogy a vevő a termék vagy szolgáltatás ellenértékét kiegyenlítette-e vagy sem.
Árbevételként kell elszámolni belső számla alapján az adóköteles értékesítést folytató vállalatnál:
a) a vállalaton belüli adómentes szolgáltatáshoz felhasznált saját előállítású termékek forgalmi értékét ennek hiányában kalkulált áron számított értékét, igénybe vett belső szolgáltatások forgalmi értékét, ennek hiányában az árképzési szabályok szerint kalkulált árát,
b) a munkavállalók (alkalmazottak, tagok) részére természetbeni juttatásként adott továbbá a reprezentációra felhasznált saját előállítású termékek, igénybe vett szolgáltatások forgalmi értékét, ennek hiányában az árképzési szabályok szerint kalkulált árat, illetve vásárolt és készletre vett termékek és szolgáltatások forgalmi értékét, ennek hiányában tényleges beszerzési árát;
c) a saját vállalkozásban végzett beruházások, a kutatási-kísérleti fejlesztés eredményeként létrehozott állóeszközök számított, a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott teljesítményértékét.
Árbevételként kell elszámolni a szolgáltatást teljesítőnél egyenlő értékek cseréje esetén a kölcsönös szolgáltatások forgalmi értékét, ennek hiányában az árképzési szabályok szerint kalkulált árát, az erről készült külön számla szerinti összegben.
Általános forgalmi adót is magában foglaló eladási áron történő kiskereskedelmi, vendéglátóipari értékesítés esetén először a készpénzbevételt (az eladási áron számított összeget) kell árbevételként könyvelni, majd az így elszámolt összeget elszámolási időszakonként csökkenteni kell az eladási árban érvényesített általános forgalmi adó összegével.
A fogyasztói árkiegészítést külön főkönyvi számlán abban a számlacsoportban kell elszámolni, amelyben az annak alapját képező árbevételt könyvelik. Az árbevételként számításba veendő egyéb tételeket az ágazati számlakeretek határozzák meg.
Nem szabad árbevételként elszámolni a vevő által adott előlegeket, hacsak jogszabályi előírás ez alól kivételt nem tesz.
Az elszámolt árbevétel összegét az értékesítést követően minőségi kifogás vagy egyéb ok miatt utólag adott és számlázott engedménnyel csökkenteni, a pótlólagosan számlázott felár összegével növelni kell. Az elszámolt árbevétel helyesbítését mindig az érvényesítés időszakában, a helyesbítésről készült új számla alapján, azon a főkönyvi számlán kell könyvelni, amelyiken a vállalat a helyesbítendő árbevételt eredetileg elszámolta.
Az árbevétel csoportosításánál, a számlaosztályhoz, illetőleg az egyes számlacsoportokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartás kialakításánál az ágazati számlakeretek előírásait kell figyelembe venni.
A számlaosztály számláinak egyenlegét az év végén az Évi eredményszámlára kell átvezetni.
91-96. ALAPTEVÉKENYSÉG ÁRBEVÉTELE
Ezekben a számlacsoportokban kell elszámolni - összhangban a 81-86. Alaptevékenység elszámolt önköltsége számlacsoportok tartalmával - az alaptevékenység keretében értékesített termékek, termények, állatok, áruk stb., valamint a kiszámlázott szolgáltatások (teljesítmények) árbevételét.
97. ALAPTEVÉKENYSÉGEN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG ÁRBEVÉTELE
A számlacsoport számláin kell kimutatni - összhangban a 87. Alaptevékenységen kívüli tevékenység elszámolt önköltsége számlacsoport tartalmával - a vállalatnál alaptevékenységen kívüli tevékenységnek minősülő tevékenységek árbevételét. Az alaptevékenységnek megfelelő tevékenység számláját a számlacsoportban megnyitni nem szabad.
Ebben a számlacsoportban kell kimutatni általában az alaptevékenységen kívüli tevékenységek közé sorolható alapvetően vállalaton belüli - az általános forgalmi adó szempontjából végső felhasználásnak minősülő - szolgáltatások előírás szerint elszámolt árbevételét is.
A vállalaton belüli szolgáltatások árbevételeként kell elszámolni az egészségügyi szolgáltatásokkal, az oktatással, a szociális, kulturális, sport-és gyermekintézmények üzemeltetésével, a vállalati, szolgálati lakások üzemeltetésével, a saját üdülő üzemeltetésével összefüggő (általános forgalmi adóval csökkentett) térítési díjakat, bérleti díjakat, lakbéreket, ezen szolgáltatások igénybevétele miatt más vállalatok által fizetett összegeket.
A számlacsoport számláit az ágazati számlakeretek előírásai szerinti tagolásában kell megnyitni és vezetni.
98. FOGYASZTÁSI ADÓ
Ebben a számlacsoportban kell elszámolni a fogyasztási adó összegét.
99. KÜLÖNFÉLE BEVÉTELEK
A számlacsoport keretében kell - az ágazati számlakeretekben előírt tartalommal és kötelező bontás szerint - mindazokat a bevétel jellegű tételeket kimutatni, amelyek felmerülésük időszakában a vállalat eredményét növelik. A számlacsoport számláinak összevontan csak követel egyenlegük lehet.
Ebben a számlacsoportban kell nyilvántartani:
- a különböző állami támogatásokat, dotációkat,
- a vásárolt eszközök többleteit,
- a gazdasági társulások és érdekeltségek nyereségét,
- a kapott osztalékot,
- a káresemények miatti veszteségtérítéseket,
- a kutatási-kísérleti fejlesztés bevételeit,
- a kapott bírságokat, büntetéseket stb.
0. SZÁMLAOSZTÁLY
NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK
A számlaosztály számlái az olyan anyagi vagy egyéb értékek és kötelezettségek nyilvántartására szolgálnak, amelyeket a vállalat mérlegében sem eszközként, sem forrásként nem mutathat ki. Itt kell kimutatni az olyan tételeket is, amelyek bizonyos körülmények között a vállalat tényleges aktíváivá vagy passzíváivá válhatnak.
Itt kell nyilvántartani a mérlegkészítésre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott mérleg alatti és mérlegen kívüli, valamint az ágazati számlakeretekben előírt tételeket is.
A számlaosztály számláit mindig ellenszámlával szemben kell megnyitni és folyamatosan is így kell vezetni. A számlaosztály számlái és ellenszámlái összevontan egyenleget nem mutathatnak.
A számlaosztályban a nyilvántartást akkor kell megszüntetni, ha az anyagi értékek a vállalat kezeléséből vagy birtokából kikerültek.