70/1987. (XII. 10.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a nukleáris létesítményeket érintő, kölcsönös érdeklődés tárgyát képező kérdések szabályozásáról Bécsben, 1987. április 29-én aláírt egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzék-váltás 1987. augusztus 25-én megtörtént.)

1. §

A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a nukleáris létesítményeket érintő, kölcsönös érdeklődés tárgyát képező kérdések szabályozásáról szóló egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. §

Az egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között kölcsönös érdeklődés tárgyát képező kérdések szabályozására nukleáris létesítmények terén

A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: szerződő felek),

meggyőződve együttműködésük fontosságáról nukleáris létesítményekkel összefüggő, közös érdeklődés tárgyát képező kérdésekben, különösen a lakosságnak és a környezetnek radioaktív sugárzástól való megóvása terén,

kiindulva a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében kidolgozott, a nukleáris balesetekről adandó, gyors értesítésről szóló egyezményből és a nukleáris baleset vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról szóló egyezményből,

megállapodnak az alábbiakban:

1. cikk

Ezen egyezmény értelmében:

a) "nukleáris létesítménynek" minősül az atomreaktor, a friss vagy kiégetett nukleáris fűtőelemek kezelésére, feldolgozására vagy tárolására szolgáló létesítmény, továbbá a radioaktív hulladék tartós tárolására vagy végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény;

b) "veszélyhelyzetnek" minősül a szerződő felek egyikének területén lévő nukleáris létesítményben történt baleset, amelynek következményeként sugárzó anyag rendellenesen kiszabadult, illetve nagy valószínűséggel szabadulhat ki a környezetbe; vagy radioaktív anyagnak a környezetbe való kiszabadulásával kapcsolatos egyéb veszélyhelyzet, függetlenül attól, hogy az ezt kiváltó esemény a szerződő felek valamelyikének területén történt-e vagy sem - mindenkor annak feltételezésével, hogy nem lehet bizonyossággal kizárni a másik szomszédállam lakosságának veszélyeztetését a kérdéses esemény következményeként.

2. cikk

A szerződő felek haladéktalanul közvetlen úton értesítik egymást minden veszélyhelyzetről és ennek során alkalmazzák a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében kidolgozott, a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló egyezmény rendelkezéseit; ennek során különösen az alábbi adatokat kell továbbítani, amennyiben az értesítést küldő szerződő fél rendelkezik velük:

a) a veszélyhelyzet kialakulásának időpontja, pontos helye, ha utóbbi meghatározható, és természete;

b) az érintett létesítmény vagy tevékenység;

c) a veszélyhelyzet feltételezett vagy megállapított oka és előrelátható alakulása a radioaktív anyagok országhatáron túli terjedését illetően;

d) a radioaktív kibocsátás általános jellemzői, beleértve - amennyire alkalmazható és lehetséges - a radioaktív kibocsátás természetét, valószínű fizikai és kémiai formáját és mennyiségét, összetételét és effektív magasságát;

e) információ az aktuális és előrelátható meteorológiai és hidrológiai viszonyokról, ami a radioaktív anyagok határontúli terjedésének előrejelzéséhez szükséges;

f) a környezeti ellenőrző méréseknek a radioaktív anyagok határontúli terjedésével összefüggő eredményei;

g) a tervezett vagy megtett, létesítményen kívüli védelmi intézkedések;

h) a radioaktív kibocsátás előrelátható időbeni alakulása.

3. cikk

A 2. cikk értelmében adandó értesítéseknek és a tájékoztatások továbbításának pontos módjairól a szerződő felek a vegyesbizottságban (lásd a 12. cikket) állapodnak meg. Az ilyen jelentések és tájékoztatások továbbítására szolgáló rendszert évente legalább egyszer kipróbálják.

4. cikk

Mindegyik szerződő fél diplomáciai úton közli a másikkal a 2. cikk értelmében továbbítandó értesítések és tájékoztatások fogadására illetékes kapcsolattartási pontját. Ez utóbbi a szerződő felek közti kétoldalú viszonyban megegyezik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében kidolgozott, a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló egyezmény 2. cikkének végrehajtására szolgáló illetékes szervvel.

5. cikk

Amennyiben a szerződő felek egyike egy veszélyhelyzettel kapcsolatban szükséges információt csak harmadiktól szerezhet be, a másik szerződő fél lehetőségeihez mérten támogatást nyújt neki minden erre vonatkozó kérdés és a rájuk adott válaszok továbbításával.

6. cikk

Olyan események esetében, amelyek az 1. cikk b) bekezdése értelmében nem minősülnek veszélyhelyzetnek, de alkalmasak arra, hogy az egyik szerződő fél, vagy a szerződő felek lakosságában aggodalmat váltsanak ki, a szerződő felek a 2. cikk értelmének megfelelő tájékoztatást adnak.

7. cikk

Amennyiben a szerződő felek bármelyikének nézete szerint egy veszélyhelyzet ezt szükségessé teszi, a vegyesbizottságban (lásd a 12. cikk) képviselt küldöttségek vezetői azonnal kezdeményezik konzultációk megtartását, hogy biztosítsák a szerződő felek által foganatosított intézkedések szükséges mértékű összehangolását.

8. cikk

A szerződő felek veszélyhelyzetek esetén támogatják egymást a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében kidolgozott, a nukleáris baleset vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról szóló egyezményben rögzített szabályozásoknak megfelelően. Az említett egyezmény 4. cikkének 1. bekezdése értelmében illetékes hatóságokat és kapcsolattartási pontjaikat diplomáciai úton közlik egymással. Ezen túlmenően, a szerződő felek előirányoznak megállapodásokat a lakosságuk élete, egészsége és anyagi javai védelmének érdekében veszélyhelyzetben teendő közös intézkedésekre, valamint a kölcsönös segítségnyújtás konkrét formáira; ezek kidolgozását a vegyesbizottság (lásd a 12. cikket) feladatává teszik.

9. cikk

A szerződő felek rendszeresen tájékoztatják egymást:

a) nukleáris technikai programjaik alakulásáról, különösen a sugárvédelem szempontjából;

b) nukleáris létesítményekre mérvadó, a nukleáris biztonságra, a sugárvédelemre és a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályaikról;

c) az ország meghatározott pontjain és különösen a 10. cikk 1. bekezdésében említett létesítmények körzetében létező mérőállomási hálózatról, amely a környezet (levegő és aeroszolok, felszíni és talajvizek, talaj, a táplálkozási lánc fontos elemei) sugárvédelmi ellenőrzésére szolgál;

d) ezen hálózat által gyűjtött mérési adatokról;

e) az ezen egyezmény által szabályozott egyéb ügyek állásáról.

A fenti d) pont alatt említett mérési adatok rendeltetése az, hogy a másik szerződő félnek lehetőséget nyújtsanak arra, hogy az következtethessen ebből saját területe esetleges sugárszennyeződésére. Ha a mérési adatokban jelentős változások lépnek fel, a másik szerződő felet erről külön értesítik. Egy ilyen közlés nem helyettesíti a veszélyhelyzetről a 2. cikk alapján mindenképpen továbbítandó értesítést.

10. cikk

(1) Atomerőművek, kiégetett nukleáris üzemanyagok tárolására, újrafeldolgozására vagy végleges elhelyezésére szolgáló létesítmények, valamint a másik fél irányában folyó felszíni vizek mentén telepítendő nukleáris létesítmények tekintetében a létesítésükről szóló elvi határozat után és legalább két évvel a tervezett üzembehelyezés előtt a másik szerződő fél értesítést kap a létesítmény lényeges műszaki sajátosságairól, még pedig külön tekintettel azokra, amelyek befolyásolják a létesítménytől várható környezeti sugárterhelés megítélését; ezenfelül a másik szerződő fél tájékoztatást kap a létesítményhez rendelt környezetvédelmi mérőrendszerről. Az ezen cikkben említett létesítményekre nézve, amelyek az egyezmény hatálybalépésének időpontjában már üzemben vannak, ezeket az adatokat visszamenőlegesen továbbítják.

(2) Azon szerződő félnek, amelynek területén ilyen létesítményt terveznek vagy építenek, a másik szerződő fél továbbíthat saját szemszögéből lényegesnek ítélt megjegyzéseket és észrevételeket a létesítmény tekintetében. Ezeket a megjegyzéseket és észrevételeket a címzett szerződő fél megfontolás végett továbbítja illetékes hatóságainak.

11. cikk

Azon szerződő fél kérésére, amelynek területén a 10. cikkben említett létesítmények valamelyikét terveznek, építenek vagy üzemeltetnek, a másik szerződő fél elősegíti a létesítmény megítélését, különösen a lakosság és a környezet várható sugárterhelése szempontjából, azzal, hogy esetenként szükségesnek mutatkozó saját adatokat szerez be és bocsát rendelkezésre.

12. cikk

(1) Ezen egyezmény végrehajtása céljából vegyesbizottság alakul, amely kölcsönös megállapodás szerint, de legalább kétévenként ül össze.

(2) A bizottság vizsgálja és megtanácskozza a szerződő feleket érdeklő, nukleáris technikai létesítményekhez kapcsolódó kérdéseket. Ezen belül különösen illetékes a 9. cikk, a 10. cikk 1. bekezdés és a 11. cikk alapján nyújtandó tájékoztatások, valamint a 10. cikk 2. bekezdés szerinti megjegyzések és észrevételek továbbítására.

(3) A vegyesbizottság meghatározza ügyrendjét. A vegyesbizottságot alkotó két küldöttség vezetői közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Ők határozzák meg közös egyetértésben a vegyesbizottság üléseinek helyét és időpontját. Mérési adatok lényeges változásáról szóló közlések (9. cikk) továbbítása a két küldöttség vezetőjének közvetlen kapcsolattartása útján történik.

13. cikk

Az ezen egyezmény alapján továbbított információkat a címzettnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által kidolgozott, a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló egyezmény 5. cikke 3. bekezdésének megfelelően kell kezelnie.

14. cikk

Az ezen egyezmény keretében továbbított információkért költségtérítés nem jár.

15. cikk

Az ezen egyezmény szerint továbbított információk általában a továbbító fél hivatalos nyelvén készülnek. A szerződő felek alkalomadtán megállapodhatnak más nyelvek használatában is. A 2. cikk szerinti értesítések és tájékoztatások továbbítása során a szerződő felek a nyelvhasználatra vonatkozó döntésükben figyelembe veszik a minél gyorsabb továbbítás és felhasználhatóság, valamint a félreértések elkerülésének követelményeit.

16. cikk

Ezen egyezmény az azon hónaptól számított harmadik hónap első napján lép hatályba, amikor a szerződő felek írásban, diplomáciai úton közölték egymással, hogy eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges, belső jogi követelményeknek. Az egyezményt mindkét fél írásban, diplomáciai úton felmondhatja, s a felmondás egy évvel azután válik hatályossá, hogy a másik szerződő fél azt megkapta.

Készült két példányban, magyar és német nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

Bécs, 1987. április 29-én.

A Magyar Népköztársaság Kormánya részéről:

Dr. Várkonyi Péter

Az Osztrák Köztársaság Kormánya részéről:

Dr. Alois Mock

3. §

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1987. november 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2)[1] A rendelet végrehajtásáról energiapolitikáért felelős miniszter és az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója gondoskodik.

Dr. Maróthy László s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese