71/1987. (XII. 24.) PM rendelet
az egészségügyi, az oktatási és a szociális intézményekben a térítési díjak alapjául szolgáló jövedelem meghatározásáról szóló 4/1979. (III. 14.) MüM rendelet módosításáról
A pénzügyminiszter feladatáról és hatásköréről szóló 1016/1985. (III. 20.) Mt. h. számú határozat 2/p) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi miniszterrel, a művelődési miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
(1) A 14/1980. (VIII. 5.) MüM számú és a 41/1982. (VIII. 9.) PM rendelettel módosított 4/1979. (III. 14.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A térítési díj alapja a jövedelme igazolására kötelezettnek az előző naptári évben elért havi nettó átlagjövedelme."
(2) Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A munkaviszonyból, a szövetkezeti tagsági viszonyból és a társasági tagsági viszonyból származó jövedelem havi átlagát a munkáltató (szövetkezet, társaság), illetve a munkabért (keresetet) folyósító szerv nyomtatványon köteles igazolni. Amennyiben a térítési díjfizetésre kötelezett más forrásból származó jövedelemmel, illetve azzal is rendelkezik, az ebből származó havi átlagos nettó jövedelmét nyilatkozattal igazolja."
2. §
Az R. 4. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön rendeletben állapítja meg:"
3. §
Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
4. §
Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az ezen időpontot követően kiállítandó jövedelemigazolásoknál kell alkalmazni.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 71/1987. (XII. 24.) PM rendelethez
Az R. 1. számú melléklete helyébe a következő rendelkezések lépnek:
I. A térítési díjalap megállapításánál alapul szolgáló jövedelmek
1. Munkaviszonyból és ipari szövetkezeti tagsági viszonyból:
a) A munkaviszonyból és ipari szövetkezeti tagsági viszonyból származó kereset havi átlagának kiszámításánál a keresőképtelenség idejére járó táppénz alapjául szolgáló - a progresszív nyugdíjjárulék és a bruttósítás nélküli - egy napra jutó 1987. évi nettó keresetet kell 30,4-del megszorozni.
b) Egyidejűleg fennálló több munkaviszony, illetve rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszony (főfoglalkozás, másodállás, mellékfoglalkozás, részfoglalkozás, bedolgozói munkaviszony stb.) esetén az a) pontban meghatározott módon ezek mindegyikéből eredő átlagkeresetet külön-külön kell megállapítani és a havi jövedelem megállapításakor együttesen számításba venni.
c) A fegyveres erőkkel, fegyveres testületekkel és rendészeti szervekkel szolgálati viszonyban állók nyugdíjjárulék alapjául szolgáló járandóságai a díjalap megállapítása szempontjából a munkaviszonyból származó jövedelemmel esnek egy tekintet alá.
2. Mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból:
Az egész éven át folyamatosan dolgozó tagok esetében az 1/a) pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni,
A termelőszövetkezeti közös gazdaságban nem teljes évben foglalkoztatott tagok esetében a díjalapot a közösből származó munka szerinti részesedés előző naptári évi összegének 12-vel (nem teljes évi tagság esetén a tagsági idő hónapjainak számával) való osztásával kell megállapítani.
Ha a termelőszövetkezeti tag munkaviszonyt Is létesít, az ebből származó előző naptári évi jövedelem 1/12 részét a közösből származó jövedelem havi összegéhez hozzá kell számítani.
3. Nyugdíjból és nyugdíjszerű ellátásból:
A térítési díj megállapításakor a nyugellátásokat és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat (termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadék stb.) az előző évi december havi - ennek hiányában a folyó évi utolsó havi - postai szelvényével kell igazolni. A postai szelvényen szereplő összegből a külön feltüntetett lakbérhozzájárulást, továbbá a családi pótlékot és az árvaellátást le kell vonni, és csak a fennmaradó összeget kell díjalapnak venni. Ha pedig a nyugdíjból a nyugdíjfolyósító szerv levonást (pl. tüzelőrészlet) teljesített, akkor ezt a postai szelvényen szereplő összeghez hozzá kell adni és az így kapott összeget kell díjalapnak venni.
4. Jövedelemadó köteles tevékenységből:
a) Az 1987. évben az általános jövedelemadóról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó valamennyi jövedelem kiszámításánál (főfoglalkozásból, kiegészítő tevékenységekből, bérbeadásból származó stb. jövedelmeknél egyaránt) az 1987. évre bevallott vagy nyilatkozatban tett adóalapból kell levonni a jövedelemadót - jövedelemadó kedvezmény esetén a kedvezménnyel csökkentett jövedelemadó összegét - majd a maradványt - a nettó jövedelmet - el kell osztani 12-vel (nem teljes év esetén a jövedelemszerző tevékenység hónapjainak számával, amely tört -nem teljes - hó is lehet).
b) A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelem adójáról szóló rendelkezések szerint kivetéses jövedelemadót fizetők esetében az előző naptári évi jövedelem alapján jogerősen kivetett adó összegéből kiindulva a d) pontban közölt táblázat alkalmazásával kell megállapítani a havi átlagos jövedelmet.
c) A jövedelemadó mentességet élvezők nyilatkozatban jelentik be előző naptári évi jövedelmüknek egy hónapra jutó részét.
d) Táblázat a háztáji és kisegítő gazdaságok vélelmezett 1987. évi jövedelmének a 4/b. pont szerinti megállapításához:
5. Egyéb jövedelemforrásból:
A díjalap megállapításánál "jövedelem"-nek minősül:
a) a kereset helyett folyósított ösztöndíj vagy keresettérítés: szakszövetkezeti tagoknak a szakszövetkezetektől származó jövedelme; a baleseti kártérítési járadék; az államhatalmi, az államigazgatási és a társadalmi szerveknél a választott tisztségviselőknek e minőségükben kapott (munkaviszonyon kívüli) járandósága; az igazolt sportolóknak és a felkészítésükben közreműködő sportszakembereknek adott rendszeres juttatások, külföldről származó rendszeres jövedelem akkor is, ha annak jövedelemadó mentességét nemzetközi egyezmény (szerződés) biztosítja;
b) a keresetpótló készpénzsegély (a táppénz, betegségi segély, terhességi-gyermekágyi segély, szülési segély, gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély) havi nettó összegét csak abban az esetben lehet a díjalap megállapításánál alapul venni, ha azokat e melléklet III. rész 1. és 5. pontja szerint a díjfizetési időszakban folyósítják.
6. A díjalap megállapításánál a törvényen, bírói ítéleten vagy szerződésen alapuló gyermektartásdíj havi összegét e melléklet II. részében meghatározott módon kell a térítési díjalap megállapításánál figyelembe venni.
7. Minden olyan személy, akinek a térítési díj megállapítása szempontjából figyelembe vehető havi jövedelme igazoltatásának eljárása nincsen külön tételesen szabályozva, bevallás formájában nyilatkozik arról, hogy az előző naptári évben tevékenysége alapján mennyi volt az átlagos havi jövedelme.
8. Mentesül a bevallási kötelezettség alól az, aki a 14/1980. (VIII. 15.) MüM rendelet alapján bejelenti, hogy a térítési díj megállapítása szempontjából a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozik.
9. A díjalap megállapítása szempontjából nem lehet jövedelemként számításba venni:
a) a családi pótlékot, árvaellátást, a társadalombiztosítási baleseti járadékot, továbbá a segély jellegű ellátásokat (ilyen pl. a rendszeres nevelési segély, vakok személyi járadéka és segélye, hadigondozottak ellátásai, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a rendszeres szociális segély, a katonai családi segély);
a szövetkezeti tagoknak a földjáradékát, a szakszövetkezeti tagok vagyoni részesedését [7/1977. (III. 12.) MT rendelet 61. §] a szövetkezeti tagoknak a vagyoni betétjére (részjegyére) fizetett osztalékát, a célrészjegy utáni részesedését;
a biztosítási szerződésből származó térítéseket, a takarékbetétek kamatjövedelmét, az albérletből, az ágybérletből, az ápolásra kihelyezett betegek gondozásából származó jövedelmet, a nevelő szülőkhöz elhelyezett állami gondozottak gondozási díját;
az iskolai tanulók és az egyetemi és főiskolai hallgatók ösztöndíját és a 11/1978. (VIII. 29.) MüM rendelet szerint folyósított tanulmányi és szociális támogatást:
b) azokat a jövedelmeket, amelyek bár a munkaviszonnyal, a termelőszövetkezeti tagsággal kapcsolatosak, de amelyeket a táppénz alapjába sem kell beszámítani (így a kiadási kötelezettséggel terhelt járandóságot, mint pl. a kiküldetési, különélési díj, valamint az újítási és találmányi díj);
c) egyéb, nem rendszeres jövedelmeket (pl. hűségjutalom, totó és lottónyeremények, öröklésből származó jövedelmek, kártérítések stb.).
10. Ha a díjfizetésre kötelezettnek az előző naptári évben jövedelme egyáltalán nem volt (pl. első alkalommal munkaviszonyt, szövetkezeti tagsági viszonyt létesítő személy):
a) a munkaviszonyban állók és ipari szövetkezeti tagok esetében a havi átlagjövedelem megállapításánál és igazolásánál a táppénzalap kiszámítására vonatkozó társadalombiztosítási előírásoknak az ilyen esetre megállapított szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy e jövedelmet az adóelőleggel és a 10%-os nyugdíjjárulékkal csökkenteni kell; ezt az elvet értelemszerűen alkalmazni kell a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok esetében is;
b) vállalkozói tevékenység esetén a kötelezett bevallás alapján nyilatkozik arról, hogy a díjfizetési időszak kezdetét magába foglaló naptári évben mennyi a valószínűsített egy hóra jutó nettó átlagjövedelme.
II. A térítési díjalap megállapítása
A díjfizetésre kötelezett a különböző jövedelemforrásokból eredő jövedelmét a nyomtatványon összesíti. A díjalapot megállapító szerv a jövedelemigazolásokat a nyilatkozat kitöltését - ideértve a gyermekekre vonatkozó adatok helyességét is -, a jövedelemforrások egybeszámítását ellenőrzi, és ezt követően a kötelezett havi átlagjövedelmének - több kötelezett esetén a családfő jövedelemigazolásán egybeszámított átlagjövedelemnek - megfelelően megállapítja a díjalapot.
A gyermektartásdíjat fizető személyek jövedelméből a gyermektartásdíj összegét le kell vonni, a gyermektartásdíjat élvező személyek jövedelmét viszont a gyermektartásdíj havi összegével növelni kell.
Téves megállapítást a megállapító intézmény (szerv) helyesbíti.
III. A térítési díjalap módosítása
1. A díjalapot és a térítési díjat a jövedelemcsökkenésnek megfelelően csökkenteni kell, ha a kötelezett a díjfizetési időszak alatt:
a) sorkatonai szolgálatra vonul be,
b) munkaviszonya, szövetkezeti tagsági jövedelemforrása megszűnik,
c) 60 napot meghaladó betegség miatt táppénzes állományba kerül, illetve betegségi segélyben részesül,
d) gyermekgondozási szabadságot vesz igénybe,
e) elválik,
f) nyugdíjba megy,
g) meghal,
h) elhelyezkedési támogatásban részesül.
2. A díjalapot és a térítési díjat a jövedelem emelkedésének megfelelően emelni kell, ha a díjfizetésre kötelezett a díjfizetési időszak alatt:
a) sorkatonai szolgálatból leszerel,
b) munkaviszonyt létesít, szövetkezetbe tagként belép, új rendszeres jövedelemforrása keletkezik,
c) hosszan tartó betegségből felépül és táppénzes állománya, betegségi segélye megszűnik,
d) gyermekgondozási szabadsága megszűnik,
e) az egyedülálló szülő jövedelemmel rendelkező személlyel házasságot köt, illetve élettársi viszonyt létesít,
f) elhelyezkedési támogatása megszűnik.
3. A III. rész, 1., illetve 2. pontja szerint kell eljárni akkor is, ha a díjfizetésre kötelezett szabadságvesztés büntetését tölti, vagy ha a foglalkozási ág megváltozása miatt (pl. munkaviszonyban álló és iparengedélyt vált ki, szövetkezetbe tagként belép, vagy fordítva) lényeges - 20%-ot meghaladó - jövedelem módosulás következik be.
4. Nem kell módosítani a díjalapot, ha a díjfizetési időszak alatt a III. rész 1-3. pontjaiban fel nem sorolt okból következik be jövedelemváltozás (pl. áthelyezés, előlépés, béremelés).
5. Ha a III. rész 1-3. pontjaiban felsorolt okok a térítési díjalap meghatározásának időpontjában már fennállnak és ezt bejelentették, a módosítást a díjalap, illetve a térítési díj megállapításakor kell végrehajtani.