7/1987. (VII. 28.) MÉM rendelet
az állami személyzeti munkáról
Az állami személyzeti munkáról szóló 1001/1987. (I. 15.) Mt. h. számú határozat (továbbiakban: Határozat) 28. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, továbbá az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
(A Határozat 1. pontjához)
1. §
A rendelet hatálya kiterjed
(1) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumra (továbbiakban: minisztérium);
(2) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (továbbiakban: miniszter) ágazati irányítása alá tartozó
a) állami költségvetési és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv),
b) trösztre, vállalatra, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra, leányvállalatra [továbbiakban: gazdálkodó szervezet; az (1) és (2) bekezdés együtt: szerv].
(3) A miniszter irányítása alatt működő nevelési-oktatási intézményre, illetve a miniszter által alapított, de az ágazati irányítása alá nem tartozó szervre - ha az ágazati jogszabály másként nem rendelkezik - a rendelet előírásait kell alkalmazni.
(A Határozat 4. pontjához)
2. §
(1) A szerveknél a vezetői munkakörökre a Határozat 4. pontjában előirt követelményeket írásban kell kidolgozni a szerv és a munkakör sajátosságainak figyelembevételével.
(2) A vezetői munkakör betöltése során az alkalmasság megítélését a követelmények tükrében, tényekre alapozott mérlegeléssel, a minősítés alapján kell végezni.
(3) A kinevezéskor, választáskor, vagy megbízáskor (továbbiakban: alkalmazás) a vezető részére megállapított követelmények között a politikai, a szakmai, a gazdálkodási, az egyéb időszerű feladatokon túl a vezetői munkakörből eredő, a termelés emberi tényezőivel kapcsolatos követelményeket a személyes képzési, továbbképzési feladatokkal együtt írásban kell meghatározni.
(4) A kutatói, a tudományos vezetői munkakörökre vonatkozó külön követelményeket e rendelet melléklete tartalmazza.
(5) A vezetőre előírt követelmények teljesítését - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - a gazdálkodó szervezeteknél a számszerűsített gazdálkodási eredmény alapján kell értékeléskor és minősítéskor megítélni.
3. §
(1) Azoknak a munkaköröknek a betöltésére, melyeknél a feladatok ellátása fokozott politikai, erkölcsi, illetőleg anyagi megbízhatóságot igényel csak olyan személy alkalmazható, aki a külön jogszabály alapján büntetlen előéletét 3 hónapnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítvánnyal igazolta. Ezek a munkakörök a szervnél alkalmazott munkaköri elnevezéstől függetlenül a következők:
a) a minisztériumban valamennyi érdemi ügyintéző;
b) a szervnél valamennyi vezetői munkakör, továbbá
c) a személyzeti, a jogügyi, a munkavédelmi, a biztonsági ügyintéző;
d) a pedagógus, az oktató, a kutató;
e) az ellenőr, a revizor;
f) a titkos és bizalmas iratok, tervrajzok betekintésére jogosultak;
g) a pénz- és anyagkezelő, a pénztáros, a raktáros:
h) a kereskedelmi és vendéglátóegység (árusítóhely, bolt, üzem, üzlet, áruda, falatozó, étterem stb.) vezető és helyettese, áruforgalmazó;
i) a felvásárló, a szerződéskötő, az áru- és anyagbeszerző, az áruátvevő és -átadó;
j) az üzemrendész, a tűzrendész, a gondnok, a műhely- és konyhavezető, az irattáros, a sokszorosító;
k) a mezőőr, az éjjeliőr, a portás.
(2) A szerv vezetője, illetve a testület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más munkakörök betöltését is büntetlen előélet igazolásához kötheti.
(3) A fontos és bizalmas munkakörök betöltésének feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.
4. §
(1) A szerv vezetője, illetve a testület a szervezeti és működési szabályzatban köteles a 3; § (1) bekezdésében foglaltak alapján a büntetlen előélet igazolásához kötött munkaköröket meghatározni. E munkakörökről és az azokat betöltő dolgozókról a személyzeti részlegnél nyilvántartást kell vezetni és az erkölcsi bizonyítvány számát, kiállítása keltét, a dolgozó személyi anyagában elhelyezett személyi adatlapon, illetőleg nyilvántartási lapján fel kell jegyezni.
(2) Kivételesen indokolt esetben a szerv vezetője a munkáltató érdekei szempontjából nélkülözhetetlen büntetett előéletű személy büntetlen előélethez kötött munkakörbe történő alkalmazását - a bűncselekmény súlyának és társadalmi veszélyességének mérlegelése alapján - engedélyezheti.
(A Határozat 5. pontjához)
5. §
(1) A vezetői, a tudományos segédmunkatársi és a tudományos munkatársi munkaköröket - kivéve a termelés közvetlen munkahelyi irányítóit (művezető, brigádvezető stb.) - meghatározott időre, általában 5 évre, a szerv feladatai vagy személyzeti megfontolások alapján legfeljebb 6 évre pályázat útján kell betölteni.
(2) A minisztériumban és a költségvetési szerveknél pályázati kiírás nélkül tölthető be az osztályvezető-helyettesi munkakör. Egyéb esetekben a pályázati kiírás nélküli alkalmazáshoz a miniszter hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást a minisztérium személyzeti szervezete útján lehet kérni.
(3) A meghatározott időre alkalmazott vezetők a meghatározott idő eltelte után - kivéve, ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a munkakör betöltését ismét megpályázhatják.
6. §
(1) A pályázat kiírására az alkalmazási jogkört gyakorló vezető, illetve a jogszabályban megjelölt testület jogosult.
A pályázat meghirdetésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy - rendkívüli esetek kivételével - az adott munkakör megüresedésekor betölthető legyen.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a munkáltató megnevezését (telephely) címét, vállalati kategóriáját;
b) a munkakör megjelölését, a munka díjazását, betöltésének várható időpontját;
c) az alkalmazás időtartamát;
d) a legfontosabb munkaköri követelmények és feladatok ismertetését;
e) a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírást és speciális követelményt (tudományos fokozat, nyelvismeret stb.);
f) a munkakör betöltésének egyéb feltételeit;
g) annak a személynek a megnevezését, aki a pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad;
h) a pályázat beküldésének határidejét, helyét, címét;
i) a pályázat elbírálásának határidejét;
(3) A pályázathoz csatolni kell:
a) részletes önéletrajzot, amely tartalmazza a pályázó eddigi szakmai életútját;
b) kitöltött személyi adatlapot;
c) az iskolai végzettséget igazoló okiratok másolatát;
d) 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt vagy az érvényes erkölcsi bizonyítvány másolatát;
e) orvosi igazolást, amely a munkakör ellátására alkalmas egészségi állapotot igazolja.
(4) A pályázat benyújtásának felkérésére az alapító szerv, valamint - a Határozat 5/b) pontjában megjelölt körből - a munkáltatói jogot gyakorló vezető, illetve a testület által megbízott személy jogosult. A felkérés nem jelent kötelezettségvállalást arra, hogy a munkakört a felkért pályázóval töltik be.
(5) A pályázók személyi anyagába történő betekintéshez, az információk beszerzéséhez a jelöltek hozzájárulását előzetesen meg kell kérni.
(6) Az oktatási intézmények egyes munkakörei betöltésével kapcsolatos pályázati eljárásról külön jogszabály rendelkezik.
7. §
(1) A Bíráló Bizottság munkájába, a döntés előkészítésébe tanácskozási joggal be kell vonni az érdekelt társadalmi szervek képviselőit, a vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő vállalatok igazgatói esetében az alapító szerv képviselőjét is.
(2) A Bíráló Bizottság szótöbbséggel választja ki a legalkalmasabbnak ítélt pályázókat és javaslatait írásban terjeszti elő a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(3) A szerv személyzeti szervezetének vezetője, illetve megbízottja, mint a Bizottság tagja gondoskodik
a) a beérkezett pályázatoknak a Bíráló Bizottság elé terjesztéséről;
b) a Bíráló Bizottság üléseinek megszervezéséről;
c) a pályázók személyes meghallgatásának megszervezéséről;
d) a pályázókra vonatkozó előzetes információ beszerzéséről;
e) döntés után a pályázók értesítéséről.
(4) A pályázatokat bizalmasan kell kezelni.
(A Határozat 7. pontjához)
8. §
A pályakezdő szakemberek részére a munkáltatói jogkört gyakorló vezető éves foglalkoztatási tervet köteles készíteni. A kezdő szakember tevékenységét rendszeresen értékelni kell és biztosítani továbbfejlődését, előmenetelét.
(A Határozat 8. pontjához)
9. §
(1) A szerveknél - az érdekelt társadalmi szervekkel egyeztetett - középtávú személyzeti tervet kell készíteni. A személyzeti terv szorosan kapcsolódjon az adott szervezet gazdasági tervéhez, az a képzettségi szintek szerinti szakmai összetételt tartalmazó középtávú létszámszükségleti és szociális tervre épüljön.
(2) A személyzeti terv tartalmazza:
a) a tervidőszakban a szakmai jelleg szerint csoportosítva
- a létszámváltozásból,
- nyugdíjba menetelből,
- az egyéb természetes okok miatti cserékből,
- a minőségi változtatásokból
eredő felvételi szükségleteket és az utánpótlást szolgáló források meghatározását éves bontásban;
b) a káderutánpótlási tervet;
c) a teljes állományra vonatkozó képzési és továbbképzési, szükség esetén a munkaerő átcsoportosítási, illetve átképzési tervet;
d) az értékelési és a minősítési tervet éves bontásban.
(3) A személyzeti terv éves felülvizsgálata során érvényesíteni kell az időközben bekövetkező változásokat és az intézkedéseket igénylő feladatok éven belüli ütemezését meg kell határozni.
(A Határozat 9. pontjához)
10. §
(1) A középtávra szóló káderutánpótlási tervben szerepeltetni kell az adott szervnél valamennyi vezetői munkakört, figyelemmel arra, hogy a vezetői munkakörökben az alkalmazás általában meghatározott idejű.
(2) A minisztérium káderutánpótlási terve kiterjed a szervek minisztériumi kinevezési jogkörébe tartozó vezetői munkakörökre is.
(3) Az adott vezetői munkakörökbe utánpótlásként figyelembe vehető kádereket állománycsoporttól függetlenül szerepeltetni kell.
(A Határozat 10-11. pontjához)
11. §
(1) A személyzeti feladatok végrehajtásának ellenőrzése jóváhagyott ellenőrzési terv alapján
a) 5 évenkénti átfogó ellenőrzéssel,
b) cél-, illetve témaellenőrzéssel,
c) az adott szerv tevékenységének beszámolója keretében,
d) külön a személyzeti munkáról szóló beszámoló kapcsán
történhet.
(2) A személyzeti munkát az államigazgatási felügyelet alatt álló gazdálkodó szervezeteknél a felügyeleti szerv, a költségvetési szerveknél a felettes szerv és az illetékes személyzeti szervezet ellenőrzi.
(3) A törvényességi felügyeleti ellenőrzés során a személyzeti munkára vonatkozó jogszabályok végrehajtásának és a belső szabályzatoknak a jogszerűségét kell vizsgálni.
(4) A személyzeti célellenőrzéssel a személyzeti munka alapelveinek megtartását, ezek gyakorlati, tartalmi érvényesülését, a munka tervszerűségét kell vizsgálni.
(A Határozat 12-13. pontjához)
12. §
(1) A szerv vezetője munkáltatói jogköreit, a személyzeti munkából adódó feladatait vezető társai között - változatlan felelősséggel - megoszthatja. A jogkörök megosztását a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíteni kell. A személyzeti vezető véleményét az átruházott jogkörben eljáró vezető is köteles megkérni.
(2) A szerv vezetője a személyzeti munka helyzetéről a Szervezeti Működési Szabályzatban meghatározott testületi ülésen, vezetői értekezleten - az érdekelt társadalmi szervek bevonásával - ötéves tervidőszakban kétszer átfogóan köteles beszámolni. A testületi ülésre meg kell hívni az alapító szerv képviselőjét.
(A Határozat 15. pontjához)
13. §
Biztosítani kell a személyzeti, oktatási, munkaügyi és szociális feladatok egymással összehangolt ellátását. Ahol a lehetőségek adottak, vagy megteremthetők, célszerű e feladatokat ellátó szervezetek munkáját egy irányítás alá helyezni, illetve a szorosan kapcsolódó tevékenységeket egy szervezetbe integrálni.
(A Határozat 16. pontjához)
14. §
(1) A személyzeti szervezet feladatkörébe tartozik
a) a személyi ügyek döntésre való érdemi előkészítése, ahhoz az illetékes szervek véleményének megkérése;
b) minősítések ütemezése, előkészítésének segítése;
c) a képzési, utánpótlási feladatok előkészítése és a végrehajtásának szervezése, segítése;
d) a kezdő szakemberekkel való tervszerű foglalkozás szervezése;
e) a személyzeti statisztikai adatfelmérés elvégzése;
f) a kitüntetések előkészítése, nyilvántartása;
g) a külföldi utazásokkal kapcsolatos személyzeti feladatok ellátása;
h) a személyzeti feladatok végrehajtásának a szerv egységeinél, részlegeinél történő rendszeres ellenőrzése, segítése, az egységek, részlegek személyzeti munkáról történő beszámoltatásának előkészítése:
i) a személyzeti jellegű panaszok, bejelentések megvizsgálása és a szükséges intézkedések előkészítése;
j) a büntetlen előélethez kötött, illetve a fontos és bizalmas munkakörök betöltésével összefüggő feladatok ellátása.
(2) A személyzeti szervezet feladatait éves munkaterv alapján végzi.
(A Határozat 18. pontjához)
15. §
Az egyes munkakörök betöltésének képesítéshez kötéséről külön jogszabály rendelkezik.
(A Határozat 19. pontjához)
16. §
(1) A vezetőképzés, továbbképzés rendszerét, tartalmát és módszereit más jogszabály határozza meg.
(2) A szerv vezetőinek és dolgozóinak oktatását, továbbképzését oktatási terv alapján kell végezni.
(3) Az oktatási tervben azokat a vezetőket és dolgozókat kell szerepeltetni, akik
a) olyan munkakörben dolgoznak, amelynek betöltéséhez előírt képesítéssel nem rendelkeznek, s a képesítés megszerzésére kötelezhetők;
b) a káderutánpótlási terv alapján vezetői munkakörre tervezettek vagy a jelenleginél magasabb vezetői munkakörre alkalmasak;
c) teljesítményének növelését szolgáló szakmai és vezetési ismereteket nyújtó képzéséhez és továbbképzéséhez egyéb munkáltatói érdekek fűződnek (pl. termékváltással, technológiai korszerűsítéssel, műszaki fejlesztéssel összefüggő átképzés, továbbképzés).
(4) Az oktatási tervben a konkrét munkaköri követelmények szerint kell meghatározni a képzés és továbbképzés tartalmát, formáját, módját és idejét. Ez a munkáltatói érdekeket képviselő követelményrendszer képezheti a tanulmányi kedvezmények megállapításának alapját.
(A Határozat 20-23. pontjához)
17. §
(1) A Határozat 22. pontjában foglaltakon túl minősíteni
a) kell a költségvetési szerveknél valamennyi vezető beosztású dolgozót;
b) célszerű a gazdálkodó szervezeteknél azokat a vezetőket, akik a szervezet eredményes működését tevékenységükkel nagymértékben befolyásolhatják. Ezeket a munkaköröket a gazdálkodó szerv vezetője határozza meg.
(2) A minősítésre kötelezett munkakörben dolgozót minősíteni kell
a) korra való tekintet nélkül - az esedékes 5 évenkénti minősítésen kívül - ha a beosztása megváltozik (választásra jelölik, előléptetést, illetve leváltását tervezik) és a minősítés 3 évnél régebbi;
b) a meghatározott idejű kinevezés, megbízás lejárta előtt legalább fél évvel.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető a minősítési jogkörét a szervezeti egységek vezetőire átruházhatja.
(4) A minősítések elkészítéséhez szükséges önértékelések módját és rendjét a szerv vezetője határozza meg.
18. §
(1) A minősítés a Határozat 20. pontjában foglaltakon túl térjen ki az előző minősítés óta bekövetkezett változásokra, az abban foglalt, vagy egyéb módon meghatározott feladatok teljesítésére.
(2) A minősítő által készített minősítést ismertetés előtt legalább 3 nappal a minősített rendelkezésére kell bocsátani, hogy tartalmát megismerhesse és a minősítésre felkészülhessen.
(3) A vállalati tanács, közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működő gazdálkodó szervezetek igazgatóinak minősítéséhez az alapítói véleményt a személyzeti szervezet útján kell kérni. A minősítés ismertetéséhez az alapító személyzeti szervezetét meg kell hívni.
19. §
(1) Évenként értékelni kell
a) a 17. § (1) bekezdésében meghatározott vezetők tevékenységét;
b) a minisztériumban valamennyi ügyintéző munkáját.
(2) A költségvetési és a gazdálkodó szervek esetében a szerv vezetője határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben dolgozók munkáját évente értékelni kell.
(3) A káderutánpótlási tervben szereplők munkájának éves értékelését az utánpótlási tervbe történő felvételt követő harmadik évben célszerű írásba foglalni.
(4) Az éves értékelések időpontját úgy kell meghatározni, hogy az értékeléskor már ismertek legyenek az éves munka eredményei. A dolgozók évenkénti értékelését a szerv vezetője által meghatározott módon, fórumon (munkaértekezlet, osztályértekezlet, vezetői értekezlet stb.) és szinten kell elvégezni.
(5) A testület hatáskörébe tartozók értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az értékelés legfontosabb megállapításait és meg kell határozni az érintett vezető legfontosabb feladatait.
20. §
A minősítés és értékelés szabályait a pedagógusi és oktatói munkakörökre külön jogszabály írja elő.
(A Határozat 24-25. pontjához)
21. §
(1) A személyi nyilvántartási anyagot meghatározott sorrendben kell a személyi anyagban elhelyezni és tartalom-, fizetési, jutalmazási és szükség szerint külföldi utazási jegyzékkel kiegészíteni. Újonnan alakult szervnél a nyilvántartást az arra kötelezett személyekről a szerv megalakulásától számított 3 hónapon belül el kell készíteni.
(2) A minősítésre nem kötelezett dolgozókról a munkaügyi szabályokban előírt nyilvántartás egy példányát a személyzeti nyilvántartóban kell elhelyezni.
(3) A nyilvántartási anyagok bizalmasak, amelyek biztonságos őrzéséért és naprakész kezeléséért a szerv vezetője felelős.
(4) A nyilvántartó személyében bekövetkezett változás esetén a nyilvántartási anyagokat jegyzőkönyvileg kell átadni.
22. §
(1) A dolgozó személyi anyagába csak a szerv vezetője, az alkalmazási és a minősítési jogkör gyakorlója, a személyzeti vezető, valamint az általa arra feljogosított személy tekinthet be.
(2) Saját személyi anyagát a személyzeti nyilvántartóból senki nem viheti el.
(3) A személyi nyilvántartási anyagot, vagy annak részét képező iratot a nyilvántartóból kiadni, vagy más szerv részére továbbítani csak indokolt esetben (pl. minősítés, áthelyezés, pályázat, alkalmazás előtti tájékozódás) az érdekelt szerv személyzeti vezetője útján - a dolgozó egyidejű tájékoztatásával - lehet.
(4) Ha a dolgozónak valamely ügyben, jogos érdekei védelmében szüksége van a minősítésre, az ügyben eljáró szerv megkeresése alapján a minősítésről hivatalos másolatot kell kiadni.
(5) A nyilvántartásból kivett személyi anyagot 8 napon belül vissza kell adni. Ennek betartásáért a személyi anyagot átvevő és az átadó személy együttesen felelős. A nyilvántartási anyag átadásánál és visszavételénél az iratok hiánytalan meglétét a tartalomjegyzék alapján ellenőrizni kell.
23. §
A szerveknél a határozat és e rendelet végrehajtásához szükséges belső szabályozásokat 1987. december 31-ig a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként kell kiadni.
(A Határozat 30. pontjához)
24. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 19/1974. (VIII. 18.) MÉM rendelet és az azt módosító 5/1979. (IV. 6.) MÉM rendelet 18. §-a; valamint a 19/1976. (MÉM É. 17.) MÉM. a 25/1976. (MÉM É. 17.) MÉM. a 3/1979. (MÉM É. 3.) MÉM és az azt módosító 7/1980. (MÉM É. 11.) MÉM utasítás a hatályát veszti.
Váncsa Jenő s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
Melléklet a 7/1987. (VII. 28.) MÉM rendelethez
A kutató-fejlesztő munkát végző tudományos munkakörökben dolgozó kutatók és kutatóhelyi tudományos vezetők egységes követelményrendszere és annak alkalmazása
I.
Alapvető rendelkezések
1. A TPB 30.007/1984. határozatában megfogalmazott irányelveket érvényesíteni kell a
- kutató-fejlesztő intézetekben;
- vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutatóintézetekben,
- vállalati kutató-fejlesztő helyeken,
- felsőoktatási intézményekben,
- fejlesztő vállalatoknál, valamint
- jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásoknál
alkalmazott tudományos besorolású dolgozókra, kutatóhelyi vezetőkre, további fenti munkahelyeken külső munkatársként foglalkoztatott tudományos dolgozókra.
2. A tudományos dolgozók és kutatóhelyi tudományos vezetők felkészültségét, munkáját és eredményeit a II-IV. fejezetben foglalt egységes követelményrendszer, valamint az ennek figyelembe vételével a kutatók által készített egyéni munka- és továbbképzési terv, továbbá a kutatóhely vezetője számára meghatározott vezetői követelményrendszer alapján kell értékelni. A minősítésre nem kötelezett kutatók tevékenységét folyamatosan évente szóban és 3 évenként írásban kell értékelni. Nem kell pályázatot kiírni, ha a tudományos segédmunkatársat az értékelés alapján tudományos munkatársi munkakörbe sorolják át.
3. A követelményrendszer meghatározása a kutatóhely vezetője esetében a kinevező hatáskörébe tartozik, a kutatók vonatkozásában a kutatóhely vezetője - a helyi sajátosságok figyelembe vételével - további követelményeket állapít meg.
4. Tudományos kutatói, tudományos vezetői állásra hirdetett pályázat esetén azokat a követelményeket, amelyek a pályázati eljárás során elbírálhatók, pályázati feltételként kell előírni, figyelembe venni.
5. 1987. december 31-ig írásban el kell készíteni az 1. pontban részletezett munkahelyeken a tudományos besorolású dolgozókra vonatkozó helyi követelményrendszert.
A már alkalmazásban álló tudományos dolgozók esetében a követelményrendszerben megjelölt célok és feladatok teljesítésének határidejét a kutatóhely vezetője határozza meg.
6. Azt a tudományos munkakörben foglalkoztatott dolgozót, aki a vállalt, illetve a követelményrendszerben előírt kötelezettségeinek meghatározott időre, önhibájából nem tesz eleget, úgy a követelményrendszer szerinti fokozatú tudományos, illetve - szükség szerint - kutatóintézeti nem tudományos ügyintézői munkakörbe kell átsorolni.
7. Azt az 55. életévét betöltött kutató-fejlesztői munkakörben foglalkoztatott dolgozót, az eredményes szakmai életútjára figyelemmel - egyéni mérlegelés, elbírálás alapján - a kinevezési, munkáltatói jogkört gyakorló vezető mentesítheti a közép, illetve felsőfokú állami nyelvvizsga, valamint az ehhez kötött tudományos minősítési fokozat megszerzése alól.
II.
Az egyes tudományos munkakörökre megállapított követelmények
1. Tudományos segédmunkatárs (vagy ennek megfelelő kutatói-fejlesztői) munkakört az az egyetemet, főiskolát végzett szakember töltheti be 3 éves, de legfeljebb további 3 évre meghosszabbított időtartamra, aki
a) alkalmas a kutató-fejlesztő munka végzéséhez szükséges alapvető szakmai és módszertani ismeretek elsajátítására,
b) kellő szakmai irányítással, eredményes kutató-fejlesztő munkát képes végezni, továbbá kutatócsoporton belül képes egyes feladatok önálló kidolgozására, megoldására is;
c) ismeri szaktudománya részterületeit, azok elméleti és gyakorlati témaköreit, valamint képes tájékozódni az adott tudományterület hazai és nemzetközi szakirodalmában. Ezt bizonyítja is felkészültségével, egyetemi tanulmányi eredményével, diplomadolgozatával, TDK munkájával, szakmai publikációs készségével, tevékenységével;
d) elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése, illetve szintentartása céljából a tudományos munkáját irányító kutató útmutatása alapján - szükség szerint - résztvesz a munkahely által biztosított, elsősorban belföldi tanulmányúton, illetve továbbképzésen;
e) legalább középfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik vagy szakterületéhez szükséges idegen nyelvismeretét öntevékenyen gyarapítja és azt olyan szintre fejleszti, hogy képes legyen a feladatkörébe tartozó szakirodalom tanulmányozására;
f) tevékenyen részt vesz munkahelye társadalmi és tudományos közéletében.
2. Tudományos munkatárs (vagy ennek megfelelő kutatói-fejlesztői) munkakört tölthet be az, aki:
a) szakképzettségének és a kutatómunka tudományágának megfelelő szakterületen legalább 3 éves eredményes szakmai, kutatói-fejlesztői tevékenységet fejtett ki;
b) a gyakorlatban hasznosított vagy hasznosítható tudományos eredményt (szellemi alkotás) ért el;
c) alaposan és részletesen ismeri munkahelye kutatási, fejlesztési feladatait, alkalmas ezek önálló vagy csoportmunkában történő megvalósítására;
d) rendelkezik a munkahely feladatkörébe tartozó korszerű gyakorlati tapasztalatokkal, a belföldi (vagy külföldi) tanulmányúton szerzett új ismereteit kutató-fejlesztő munkájában eredményesen alkalmazni tudja;
e) törekszik az újabb tudományos ismereteinek és eredményeinek rendszeres közlésére és képes a kutató-fejlesztő munka eredményei konkrét gyakorlati hasznosításának elősegítésére;
f) évente tudományos publikációt készít;
g) egyetemi doktori fokozattal, illetve védésre kész benyújtott és elfogadott egyetemi doktori disszertációval, vagy szakmérnöki oklevéllel, második diplomával rendelkezik, illetve levelező aspiráns;
h) egy világnyelvből legalább középfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik, e világnyelvet előadói és vitakészségi szinten műveli, vagy gazdálkodó szervezettől történő alkalmazás esetén 3 éven belül a nyelvvizsgát leteszi;
i) rendszeresen tájékozódik a kutatási eredmények felhasználásáról, illetve a kutatásokkal szembeni társadalmi, gyakorlati igényekről;
j) lehetőség esetén résztvesz valamely felsőoktatási intézmény oktató-nevelő munkájában, valamint a tudományos diákkörök és a diplomatervet készítő hallgatók patronálásában;
k) tevékenyen, kezdeményező és alkotó módon vesz részt munkahelye társadalmi és tudományos közéletben.
3. Tudományos főmunkatárs (vagy annak megfelelő kutatói-fejlesztői) munkakört az tölthet be, aki
a) legalább 10 éves kutatási, szakmai gyakorlattal, valamint kandidátusi tudományos fokozattal rendelkezik, szakképzettségének megfelelő munkaterületen kiemelkedő kutató-fejlesztő vagy oktatói tevékenységet, illetve tudományos irányító-szervező munkát fejtett ki. Nem tudományos munkakörből történő alkalmazás esetén - ha elismert, tudományos igényű találmánya, szabadalma van - 3 éven belül a kandidátusi fokozat megszerzését vállalja;
b) az általa művelt és ehhez kapcsolódó tudományterületeket alaposan ismeri, önálló tudományos kutatómunka végzésére és meghatározott kutatási-fejlesztési, valamint tudományszervezési feladatok átfogására alkalmas. Mint vezető kutató több kutató munkájának irányítására képes;
c) részt vesz az elért tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati elterjesztésében;
d) aktív publikációs tevékenységet fejt ki, illetve rendszeresen olyan színvonalú tudományos dolgozatot készít, amely szükség szerint külföldi szakirodalomban is közzé tehető;
e) legalább 2 világnyelvből közép-, illetve felsőfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik, így szakterületén tárgyaló és előadóképes;
f) részt vesz munkahelyén a fiatal kutatók nevelésében, munkatársai széles körű szakmai és módszertani tájékoztatásában, legjobb tudása szerint adja át tapasztalatait. Lehetőség esetén bekapcsolódik valamely felsőoktatási intézmény oktató-nevelő munkájába, illetve konzulensi tevékenységet lát el, szaktanácsadóként működik közre;
g) alkalmas vezetői megbízások ellátására, hazai tudományos fórumokon szakterületének, valamint tudományágának eredményes nemzetközi képviseletére;
h) munkahelyén és a tudományos társadalmi szervekben aktív, példamutató társadalmi és közéleti tevékenységet fejt ki.
4. Tudományos tanácsadó (vagy ennek megfelelő kutatói-fejlesztői) munkakört az tölthet be, aki
a) kutató intézetben vagy oktatási intézményben legalább 10 éves szakmai gyakorlatot szerzett, illetve eredményes tudományos irányító-szervező munkát fejtett ki. A tudomány doktora tudományos fokozattal rendelkezik, az adott tudományterületen országosan és nemzetközi szinten is elismert tevékenységet végzett;
b) a tudományága átfogó, alapos ismerője, tudását szakmai tevékenysége mellett felsőoktatási és ismeretterjesztési fórumok munkájában hasznosítja, munkakörét kiváló szakértelemmel látja el;
c) széleskörűen ismeri tudományterülete hazai és nemzetközi eredményeit és lehetőségeit, az ezeket érintő kérdésekben felelős állásfoglalásra képes, felkérésre szaktanácsadóként működik közre;
d) képes vezetőként a beosztott kutatók munkájának szervezésére, irányítására és munkatársai tudományos előrehaladásának biztosítására, tudományos iskola teremtésére. Részt vesz munkahelye feladatterveinek kidolgozásában, megoldásuk irányításában és ellenőrzésében;
e) szervezi az elért tudományos eredmények mielőbbi hatékony gyakorlati alkalmazását. Aktívan működik közre munkahelye vagy főhatósága kutatással-fejlesztéssel kapcsolatos feladatainak végrehajtásában, szorgalmazza a tudománypolitikai célkitűzések eredményes megvalósítását;
f) legalább 2 világnyelvből közép- vagy felsőfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik, szakterületén ezeken a nyelveken tudományos kérdésekben előadó és vitaképes. Olyan felkészültséggel rendelkezik, hogy tudományágát a hazai és nemzetközi tudományos, társadalmi fórumokon felelősen, nagy hozzáértéssel képviselje;
g) rendszeresen publikál belföldi és külföldi tudományos, szakmai folyóiratokban;
h) munkahelyén és a tudományos társadalmi szervekben aktív magas szintű, példamutató társadalmi és közéleti tevékenységet fejt ki.
5. Kutató professzor munkakört - a kinevezési és besorolási szabályok betartásával - az tölthet be, aki a Magyar Tudományos Akadémia rendes vagy levelező tagja.
III.
Munka- és továbbképzési terv
1. A tudományos kutató-fejlesztő munka tervszerűsége érdekében minden tudományos munkakörben dolgozónak - megbízása időszakára - munka- és továbbképzési tervet kell készítenie.
Az egyéni munka- és továbbképzési tervet - az érdekelttel történt egyeztetés után - a szerv vezetője hagyja jóvá és gondoskodik a munkafeltételek biztosításáról, valamint a végrehajtás folyamatos ellenőrzéséről és az évenkénti értékelésről.
2. A munka- és továbbképzési terv legyen összhangban az adott tudományos munkakörre meghatározott követelményrendszerrel, a munkahelyi káderutánpótlási, valamint képzési, továbbképzési tervekkel.
IV.
A kutatóhelyi tudományos vezetőkre vonatkozó követelmények
1. Általános követelmények
A tudományos besorolásban, határozott időre szóló tudományos vezetői megbízást (intézeti igazgató - igazgatóhelyettes - főosztályvezető - osztályvezető) az a felsőfokú végzettségű szakember kaphat, aki
- az állami személyzeti munkáról szóló jogszabályok alapján a vezetőkkel szemben meghatározott általános követelmények szerinti tulajdonságokkal, képességekkel;
- szakterületén kimagasló munkásságon alapuló hazai és lehetőség szerint nemzetközi szakmai tekintéllyel;
- az irányító munkához szükséges tudományszervező, menedzser típusú vezetési ismeretekkel és legalább 5 éves szakirányú gyakorlattal;
- tudományterülete nemzetközi kapcsolataihoz és képviseletéhez szükséges nyelvtudással, valamint
- a vezetői munkakörhöz szükséges államigazgatási, közgazdasági ismeretekkel
rendelkezik.
2. A tudományos vezetőkkel szemben - a vezetés szintjének megfelelően - konkrét követelmény, hogy
a) vegyen részt a kutatóhely feladatainak kialakításában és eredményes megvalósításában,
b) rendelkezzen a vezetés szintjéhez szükséges tudományos besorolással,
c) legyen képes a tudomány fejlődését és a társadalmi-gazdasági szükségletek kielégítését szolgáló kutatási-fejlesztési elgondolások, programok kidolgozására,
d) ismerje fel a kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlatban való hasznosításának lehetőségeit, kezdeményezze és tegyen meg mindent mielőbbi megvalósításukért. Működjön együtt a kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati alkalmazásában érdekelt gazdasági szervezetekkel, intézményekkel, társadalmi szervekkel, erre ösztönözze az általa vezetett kutatóhelyi részleg, munkahely dolgozóit is,
e) a kutatóhely vezetőjét (igazgató, főigazgató) jellemezze a vezetése alatt álló tudományos és nem tudományos dolgozók tevékenysége irányításának és szervezésének képessége. Biztosítsa a zavartalan anyagi-tárgyi feltételeket. Felkészülten képviselje a kutatóhelyet hazai és nemzetközi fórumokon,
f) fokozott figyelmet fordítson a vezetése alatt álló részleg részére biztosított anyagi javakkal való ésszerű, takarékos gazdálkodásra,
g) legyen áttekintése a tudományágazaton belüli és a tudományágazatok közötti összefüggésekről. Ismerje az aktuális tudománypolitikai döntéseket, törekedjen azok végrehajtására, illetve végrehajtatására. Legyen tájékozott a társadalmi-gazdasági környezet változásairól, a kutatás-fejlesztéssel szembeni időszerű társadalmi igényekről,
h) tudományos felkészültségének megfelelően végezzen egyéni kutatómunkát, gondoskodjék tudományos ismereteinek rendszeres közléséről, új ismeretek megszerzéséről,
i) segítse elő szakterületén, illetve a vezetése alatt álló kutatóhelyen tudományos kollektívák, (iskolák) megteremtését, vegyen részt a tudományos közéletben és lehetőség szerint a felsőoktatási intézmények oktató-nevelő munkájában,
j) az állami személyzeti munka előírásainak figyelembe vételével kezdeményezze, irányítsa és ellenőrizze a szakmai és vezetői utánpótlás nevelését, fordítson gondot a követelmények következetes érvényesítésére.