87/1987. (XII. 30.) MT rendelet

a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet módosításáról

A Minisztertanács a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 22. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő tizenöt nap alatt.)

"h) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság;"

2. §

Az Mt. V. 54. §-ának a 4/1985. (I. 17.) MT rendelet 1. §-ával megállapított (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A dolgozó nő kérelmére a munkáltató a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából harmadik - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében annak tizedik -életéve betöltéséig, a gyermek betegsége tartamára pedig az otthoni ápolás érdekében a gyermek tízéves koráig fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani. A fizetés nélküli szabadság a gyermekét egyedül nevelő, illetőleg a táppénzre, gyermekgondozási díjra vagy segélyre jogosult apát is megilleti."

3. §

Az Mt. V. a következő 56/A. §-sal egészül ki:

"56/A. (1) A dolgozónak - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladóan) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolás) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni az ápolás idejére, de legfeljebb két évre, ha a dolgozó az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolás indokoltságát az ápolásra szoruló személy lakhelye szerint illetékes körzeti orvos igazolja.

(2) Az (1) bekezdés szerint igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásánál közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs."

4. §

Az Mt. V. a következő 56/B. §-sal egészül ki:

"56/B. § (1) A dolgozónak - kérelmére - legfeljebb egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a dolgozó magánerőből a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együttélő házastárs igényelheti.

(2) A megszakítás nélkül kért fizetés nélküli szabadságot a dolgozó által megjelölt - legalább egy hónappal előzetesen közölt - időpontban kell kiadni.

(3) Ha a dolgozó a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodni. A kollektív szerződés szabályozhatja az egyhuzamban igénybe vehető szabadság legkisebb időtartamát.

(4) Az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít."

5. §

Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba.

Marjai József s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese