1988. évi 19. törvényerejű rendelet

a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. törvényerejű rendelet módosításáról

1. § A lakásszövetkezetekről szóló - az 1982. évi 33. törvényerejű rendelettel módosított -1977. évi 12. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ltvr.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvényerejű rendeletnek a lakásszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az üdülőépületek és a személygépkocsitárolók, továbbá a nyugdíjasok háza építésére és fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre (a továbbiakban: üdülő-, garázs-, illetőleg nyugdíjasházi szövetkezet) is megfelelően alkalmazni kell."

2. § Az Ltvr. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lakásszövetkezet célja, hogy keretében az állampolgárok - a szövetkezésben rejlő előnyök felhasználásával - közös összefogással, személyes közreműködéssel és anyagi hozzájárulással gondoskodjanak a lakásszükségletük kielégítését szolgáló épületek és az ezek rendeltetésszerű használatát elősegítő, továbbá a lakásszövetkezet célját és a tagok életkörülményei javítását szolgáló más létesítmények (a továbbiakban együtt: lakóházak) felépítéséről, illetőleg fenntartásáról."

3. § Az Ltvr. 12. §-a után a "Tulajdonviszonyok a lakásszövetkezetben" cím helyébe a "Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben" cím lép.

4. § Az Ltvr. 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"15. § (1) A lakások - az alapszabály rendelkezésének megfelelően - a lakásszövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot meghatározott lakás állandó használatának a joga illeti meg. A tag a lakást maga használhatja, illetőleg az állampolgárok tulajdonában álló lakásokra vonatkozó rendelkezések szerint hasznosíthatja, továbbá a lakás használatának a jogát másra átruházhatja.

(2) A lakás állandó használata jogának visszterhes átruházása esetén a lakásszövetkezetet az elővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg. A lakásszövetkezet e jogát maga gyakorolja, vagy erre valamely tagját jelölheti ki.

(3) A tag a lakás állandó használatának a jogát - visszterhes átruházás esetében akkor, ha a lakásszövetkezet nem él a (2) bekezdésben foglalt jogával - az általa kiválasztott olyan személyre ruházhatja át, akit a lakásszövetkezetbe - kérelmére - tagként felvesznek. Az igazgatóság a kiválasztott személyt köteles tagként felvenni, ha a tagsági feltételeknek megfelel.

(4) A tag halála esetén a lakás állandó használatának a jogára a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A lakástulajdonra vonatkozó rendelkezéseket a lakás állandó használatának a jogára is alkalmazni kell. E jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

(6) A lakásszövetkezet a tulajdonában álló olyan lakást, amelyre a szövetkezet tagját az állandó használat joga nem illeti meg, bérbe is adhatja. Erre a lakásbérletnek a nem állami szervek tulajdonában álló lakásokra vonatkozó rendelkezései az irányadók."

5. § Az Ltvr. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § A tag és a nem tag tulajdonos tulajdonában, illetőleg a tag állandó használatában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség karbantartásáról, javításáról - ha jogszabály vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik -a tag, illetőleg a nem tag tulajdonos köteles gondoskodni."

6. § Az Ltvr. 16. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A tagok a szövetkezet tevékenysége gazdasági alapjának kiegészítéseként célhozzájárulás fizetésére is kötelezettséget vállalhatnak.

(5) Az igazgatóság a befizetési kötelezettség mértékét a költségeket érintő hatósági áremelés szövetkezetre eső mértékének arányában megemelheti."

7. § Az Ltvr. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § A tagsági viszony akkor is megszűnik, ha a tag lakástulajdona vagy a lakásra vonatkozó állandó használatának a joga megszűnik."

8. § Az Ltvr. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § A lakásfenntartó szövetkezet a tevékenységi körében gondoskodik a lakóházak fenntartásáról és hasznosításáról, továbbá - elsősorban a tagjai részére - lakossági szolgáltatások szervezéséről és nyújtásáról."

9. § Az Ltvr. "A tagsági viszony megszűnése" cím után a következő 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § (1) Az igazgatóság a tagsági viszonyt megszüntetheti, ha felhívás ellenére:

a) a tag a szövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségét nem teljesíti;

b) a tag vagy a vele együtt lakó személyek a közös használatra szolgáló helyiségeket, területeket, az épület állagát vagy a szövetkezet más vagyontárgyait rongálják, illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használják;

c) a tag vagy a vele együttlakó személyek az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák elvégzését akadályozzák;

d) a tag vagy a vele együttlakó személyek a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak.

(2) Ha a lakás állandó használatának a joga megszűnt, a volt tag köteles a lakást kiüríteni és elhelyezésre nem tarthat igényt."

10. § Az Ltvr. 32. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 32. § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A tagsági viszony megszűnése esetén a lakás állandó használatának a joga is megszűnik."

11. § Az Ltvr. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az üdülőtulajdonra vonatkozó rendelkezéseket az üdülőegység állandó használatának a jogára is alkalmazni kell. E jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni."

12. § Az Ltvr. a következő Hatodik résszel és 40/A-40/C. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi Hatodik rész Hetedik részre változik:

"Hatodik rész

A NYUGDÍJASHÁZI SZÖVETKEZET

A nyugdíjasházi szövetkezet szervezése, tulajdoni és használati viszonyok a nyugdíjasházi szövetkezetben

40/A. § (1) Nyugdíjasházi szövetkezet legalább 12 lakóegység és a hozzá tartozó szociális, valamint egészségügyi helyiségek építésére, illetőleg fenntartására hozható létre.

(2) A lakóegységek a nyugdíjasházi szövetkezet tulajdonában állnak, a tagot meghatározott lakóegység állandó használatának a joga illeti meg.

(3) Ha a helyi tanács végrehajtó bizottsága és a nyugdíjasházi szövetkezet megállapodása alapján a szociális, valamint egészségügyi helyiségek létesítési költségét a tanács viseli, a felek abban is megállapodhatnak, hogy az ilyen helyiségek - önálló ingatlanként - az állam tulajdonába kerülnek.

(4) Ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik, a lakóegységgel kapcsolatban a tagot terhelő karbantartási, javítási munkák elvégeztetéséről - a tag kérésére és költségére - a nyugdíjasházi szövetkezet gondoskodik.

A tagsági viszony

40 B. § (1) Nyugdíjasházi szövetkezetbe tagként az vehető fel, aki a lakásszövetkezeti tagsági feltételeknek megfelel és

a) nyugdíjas, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, vagy öt éven belül eléri,

b) önmaga ellátására képes, továbbá

c) egészségi állapota vagy egyéb ok miatt a közösségi együttélésre nem alkalmatlan.

(2) A tagot terhelő fizetési kötelezettség teljesítésére más személy is kötelezettséget vállalhat.

40/C. § (1) A tag a lakóegységbe csak a 40/B. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában előírt feltételeknek megfelelő személyt fogadhat be; más személy befogadása esetén az igazgatóság a tagsági viszonyt megszüntetheti.

(2) A tag halála esetén az örökös a lakás állandó használatának a jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a nyugdíjasházi szövetkezetbe - kérelmére - tagként felveszik. Az igazgatóság az örököst köteles tagként felvenni, ha a 40/B. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel. Ha az örökös a lakás állandó használatának a jogát nem gyakorolhatja, vagy azzal nem kíván élni, köteles azt a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül átruházni. E kötelezettség nem teljesítése esetén a szövetkezet a lakás állandó használatának a jogát a vételi jogra vonatkozó szabályok szerint megszerezheti."

13. § E törvényerejű rendelet 1988. október 1-jén, lép hatályba; egyidejűleg az Ltvr. 2. §-a (2) bekezdésének "a lakóházakkal és a lakásokkal összefüggő" szövegrésze, 5. §-ának második mondata, 8. §-a, 13. §-a (1) bekezdésének a "vagy tartós használatában" szövegrésze és 42. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti,

Dr. Straub F. Brúnó s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára