1977. évi 12. törvényerejű rendelet

a lakásszövetkezetekről

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvényerejű rendelet célja, hogy megállapítsa a lakásépítő és a lakásfenntartó szövetkezetekre (a továbbiakban: lakásszövetkezet) vonatkozó sajátos szabályokat.

(2)[1] E törvényerejű rendeletnek a lakásszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az üdülőépületek és a személygépkocsitárolók, továbbá a nyugdíjasok háza építésére és fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre (a továbbiakban: üdülő-, garázs-, illetőleg nyugdíjasházi szövetkezet) is megfelelően alkalmazni kell.

(3)[2] E törvényerejű rendeletnek a garázsszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit - ha jogszabály másként nem. rendelkezik - a műhely- vagy üzlethelyiségek építésére és fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre is megfelelően alkalmazni kell.

ELSŐ RÉSZ

A LAKÁSSZÖVETKEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A lakásszövetkezet célja

2. § (1)[3] A lakásszövetkezet célja, hogy keretében az állampolgárok - a szövetkezésben rejlő előnyök felhasználásával - közös összefogással, személyes közreműködéssel és anyagi hozzájárulással gondoskodjanak a lakásszükségletük kielégítését szolgáló épületek és az ezek rendeltetésszerű használatát elősegítő, továbbá a lakásszövetkezet célját és a tagok életkörülményei javítását szolgáló más létesítmények (a továbbiakban együtt: lakóházak) felépítéséről, illetőleg fenntartásáról.

(2)[4] A lakásszövetkezet a céljának megvalósítását szolgáló gazdálkodó tevékenységet folytat; ennek során - a jogszabályok keretei között - lakossági szolgáltatásokat is szervezhet és nyújthat, illetőleg vehet igénybe.

A lakásszövetkezet szervezése és megalakulása

3. § (1) Lakásszövetkezetet azok az állampolgárok szervezhetnek, akik a lakásszükségletük kielégítését szolgáló lakóházak felépítéséről, illetőleg fenntartásáról szövetkezeti formában kívánnak gondoskodni. A lakásszövetkezet lakásépítő, illetőleg lakásfenntartó vagy lakásépítő és -fenntartó szövetkezet lehet.

(2) Lakásszövetkezet legalább 12 lakás építésére, illetőleg fenntartására hozható létre.

4. § (1) A lakásszövetkezet szervezéséhez és megalakulásának előkészítéséhez - feladatkörében - a lakásszövetkezet érdekképviseleti szerve, szakigazgatási szervei útján a helyi tanács végrehajtó bizottsága és a pénzintézet segítséget nyújt.

(2) Lakásszövetkezetet dolgozóik részére a munkáltató szervek is szervezhetnek, illetőleg ehhez támogatást nyújthatnak.

A lakásszövetkezet szabályzatai

5. §[5] A lakásszövetkezet munkaügyi szabályzatot csak akkor köteles alkotni, ha munkaszervezetet létesít és munkavállalókat alkalmaz.

A közgyűlés

6. § (1) A közgyűlést szükség szerint, illetőleg - ha küldöttgyűlés nem működik - legalább évente egyszer kell összehívni.

(2) A közgyűlés határozatképességének megállapítása és a tagok szavazatának összeszámlálása során lakásonként csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás több tag tulajdonában áll, az alapszabály állapítja meg, hogy az egymással ellentétes szavazatukat milyen módon kell figyelembe venni.

(3) A tagok közgyűlés tartása nélkül írásban is szavazhatnak, ha a döntés ilyen módon is meghozható.

7. § (1) A részközgyűlés építési ütemenként, illetőleg lakóházanként vagy épületcsoportonként (a továbbiakban: területi egység), legalább azonban 12 lakásonként tartható meg.

(2) Az alapszabály a részközgyűlést önálló döntési jogkörrel a területi egység olyan meghatározott belső ügyeiben ruházhatja fel, melyekben a döntés más területi egységeket nem érint.

A küldöttgyűlés

8. § (1) Küldöttgyűlés nem alakítható, ha a lakásszövetkezetben kétszáznál kevesebb lakás van. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a esetre, ha a lakóházak nincsenek összefüggő területen.

(2) A küldöttek száma harmincnál kevesebb és százötvennél több nem lehet.

(3)[6] A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével -

a) az alapszabály módosítása,

b) az elnök (elnökhelyettes) és más tisztségviselők megválasztása, felmentése, illetőleg visszahívása,

c) az elnök (elnökhelyettes) és a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók díjazásának, továbbá a más tisztségviselők díjazási kereteinek a megállapítása,

d) az éves költségelőirányzat és eredménykimutatás (zárszámadás) megállapítása,

e) irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményének felhasználásáról, különösen az építés, illetőleg fenntartás költségeinek viseléséről, továbbá a tagsági viszony alapján végzett munka vagy más személyes közreműködés értékelésének (mérésének, díjazásának) rendszeréről,

f) minden olyan egyéb kérdés, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

A tagértekezlet

9. § Lakásszövetkezetben az egyébként a munkahelyi tanácskozás körébe utalt jogokat területi egységenként szervezett tagértekezlet gyakorolja.

Az igazgatóság

10. § A lakásszövetkezetben vezetőség helyett igazgatóság működik.

A lakásszövetkezet bizottságai

11. §[7] A közgyűlés vagy az igazgatóság a lakásszövetkezetben felmerülő tagsági viták békéltető jellegű rendezése céljából bizottságot hozhat létre; szövetkezeti döntőbizottság nem alakítható.

A tisztviselők

12. § (1) A lakásszövetkezet tisztségviselői a tevékenységüket elsősorban társadalmi munkaként végzik; őket a közgyűlés (küldöttgyűlés) a munkájukkal arányban álló díjazásban részesítheti.

(2) A lakásszövetkezeti tisztség a megválasztó közgyűléshez (küldöttgyűléshez) intézett lemondással is megszűnhet.

Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben[8]

13. § (1)[9] A lakóházhoz tartozó földrészlet a lakásszövetkezet tulajdonában áll.

(2) A lakóház épületszerkezetei, közös használatra szolgáló helyiségei, területei és központi berendezései, a házfelügyelői lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, javító-karbantartó műhely stb.), építmények és vagyontárgyak is a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.

(3) Családi házak építésére, illetőleg fenntartására alakult lakásszövetkezetben - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - csak a lakásszövetkezet célját szolgáló létesítmények (iroda, javító-karbantartó műhely stb.), építmények és vagyontárgyak állnak a lakásszövetkezet tulajdonában.

14. § (1) A lakóházban levő lakások az állampolgárok tulajdonában állnak. A tulajdonos köteles az elidegenítési szándékát - a lakásszövetkezettel történő elszámolás céljából - az igazgatóságnak bejelenteni.

(2)[10] A lakóházban levő, illetőleg a lakóházhoz tartozó földrészleten létesített nem lakás céljára szolgáló helyiség - ha nem a lakásszövetkezet célját szolgálja - annak a tulajdona, aki a létesítési költségeket viselte. Ha a létesítési költséget nem gazdálkodó szervezet viseli, a felek eltérően is megállapodhatnak.

15. §[11] (1) A lakások - az alapszabály rendelkezésének megfelelően - a lakásszövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot meghatározott lakás állandó használatának a joga illeti meg. A tag a lakást maga használhatja, illetőleg az állampolgárok tulajdonában álló lakásokra vonatkozó rendelkezések szerint hasznosíthatja, továbbá a lakás használatának a jogát másra átruházhatja.

(2) A lakás állandó használata jogának visszterhes átruházása esetén a lakásszövetkezetet az elővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg. A lakásszövetkezet e jogát maga gyakorolja, vagy erre valamely tagját jelölheti ki.

(3) A tag a lakás állandó használatának a jogát - visszterhes átruházás esetében akkor, ha a lakásszövetkezet nem él a (2) bekezdésben foglalt jogával - az általa kiválasztott olyan személyre ruházhatja át, akit a lakásszövetkezetbe - kérelmére - tagként felvesznek. Az igazgatóság a kiválasztott személyt köteles tagként felvenni, ha a tagsági feltételeknek megfelel.

(4) A tag halála esetén a lakás állandó használatának a jogára a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A lakástulajdonra vonatkozó rendelkezéseket a lakás állandó használatának a jogára is alkalmazni kell. E jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

(6) A lakásszövetkezet a tulajdonában álló olyan lakást, amelyre a szövetkezet tagját az állandó használat joga nem illeti meg, bérbe is adhatja. Erre a lakásbérletnek a nem állami szervek tulajdonában álló lakásokra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

15/A. §[12] A tag és a nem tag tulajdonos tulajdonában, illetőleg a tag állandó használatában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség karbantartásáról, javításáról - ha jogszabály vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik -a tag, illetőleg a nem tag tulajdonos köteles gondoskodni.

A lakásszövetkezet gazdálkodása

16. § (1)[13] A lakásszövetkezet költségelőirányzat alapján gazdálkodik, amelyet maga állapít meg.

(2)[14] Az éves költségelőirányzat megállapításáig az igazgatóság az előző évre jóváhagyott előirányzat szerint gazdálkodik.

(3)[15] A lakásszövetkezet közgyűlése a szövetkezet tevékenysége gazdasági alapjának kiegészítéseként kölcsön felvételét határozhatja el. A kölcsöntartozás rendezésére a közgyűlés (küldöttgyűlés) a tagokat - továbbá lakóházfelújítás céljára nyújtott kölcsön esetében a nem tag tulajdonosokat is - pótbefizetésre kötelezheti.

(4)[16] A tagok a szövetkezet tevékenysége gazdasági alapjának kiegészítéseként célhozzájárulás fizetésére is kötelezettséget vállalhatnak.

(5)[17] Az igazgatóság a befizetési kötelezettség mértékét a költségeket érintő hatósági áremelés szövetkezetre eső mértékének arányában megemelheti.

A lakásszövetkezetből kiválás

17. §[18]

A lakásszövetkezet átalakulása, megszűnése

18. § A lakásszövetkezetnek más formájú szövetkezetté való átalakulásához a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozata, a megszüntetéséhez pedig a közgyűlés egyhangú határozata szükséges.

19. §[19]

A tagsági viszony

20. § (1) A lakásszövetkezetnek tagja lehet az,

a) aki lakástulajdon szerzésére jogosult, vagy a lakásnak már a tulajdonosa és

b) írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy:

- az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri,

- a lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más jellegű kötelezettségeket teljesíti, továbbá

- a fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetére a tartozásának az illetményéből való levonásához - a megfelelő illetményrésznek a lakásszövetkezet javára történő engedményezésével - hozzájárul.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit külföldiek esetében is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Kiskorú tag tagsági jogait a törvényes képviselője gyakorolja.

21. §[20] A tagsági viszony akkor is megszűnik, ha a tag lakástulajdona vagy a lakásra vonatkozó állandó használatának a joga megszűnik.

A lakásszövetkezet munkaszervezete

22. § (1) A lakásszövetkezet a jogszabályok keretei között a céljának és a gazdálkodó tevékenységének megfelelő munkaszervezetet létesíthet, és a tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátására munkavállalókat is alkalmazhat; munkaviszonyt a tisztségviselőivel és a tagjaival is létesíthet.

(2) A munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket - a közgyűlés (küldöttgyűlés) hatáskörébe tartozók kivételével - az igazgatóság gyakorolja, illetőleg teljesíti.

Felelősség

23. § (1) A tagokat a lakásszövetkezettel szemben fegyelmi felelősség nem terheli.

(2) A lakásszövetkezet, továbbá a szövetkezet tagja és a nem tag tulajdonos az általa okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.

(3) A lakásszövetkezet a tartozásaiért a vagyontárgyaival és a pénzeszközeivel felel. Ha ezek a tartozás rendezésére nem elegendők, a közgyűlés (küldöttgyűlés), a tagokat, továbbá - a lakóházak felépítésével, illetőleg fenntartásával kapcsolatban - a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.

A tagsági viták eldöntése

24. § A tag jogaival és kötelességeivel, továbbá a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatban a lakásszövetkezet és a tagja között keletkezett vita eldöntése, valamint az egymásnak okozott kár megtérítésére irányuló igény elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.

MÁSODIK RÉSZ

A LAKÁSÉPÍTŐ SZÖVETKEZET

A lakásépítő szövetkezet tevékenységi köre

25. § A lakásépítő szövetkezet a tevékenységi körében gondoskodik a lakóházak felépítéséről, az ezzel kapcsolatos építtetői feladatok ellátásáról és az előtakarékosság szervezéséről.

A lakásépítő szövetkezet tevékenységének gazdasági alapja

26. § A lakásépítő szövetkezet tevékenységének gazdasági alapja a tagok építéssel kapcsolatos hozzájárulásai és más befizetései, a szövetkezetet, illetőleg a tagokat megillető állami és munkáltatói támogatás, az építési kölcsön, továbbá a szövetkezetet megillető egyéb bevételek.

Az előtakarékosság

27. § (1) Lakásépítő szövetkezet tagja lehet a tagsági feltételekkel egyébként rendelkező olyan állampolgár is, aki a belépéshez előírt készpénzzel nem rendelkezik, de vállalja, hogy a fizetési kötelezettségét meghatározott időpontig előtakarékosság útján teljesíti. Az így felvett tag a fizetési kötelezettségének teljesítése után kaphat lakást.

(2) Az előtakarékosság a lakásépítő szövetkezet javára végzett munkával vagy szolgáltatással is teljesíthető.

(3) Előtakarékosság akkor szervezhető, ha a lakásépítő szövetkezetben az így felvett tagok részére is biztosítottak a lakóházépítés feltételei.

A tagsági viszony megszűnése

28. § (1) A tag a lakásépítő szövetkezetből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint léphet ki.

(2) Az igazgatóság a tagsági viszonyt megszüntetheti, ha a tag felhívás ellenére sem teljesíti a lakásépítő szövetkezettel szemben fennálló fizetési vagy más jellegű kötelezettségeit.

(3) A tagsági viszony megszűnése esetén a tag a lakásépítő szövetkezettől csak a lakóházépítésre teljesített befizetések, továbbá a végzett munka és szolgáltatások ellenértékének visszatérítését követelheti.

HARMADIK RÉSZ

A LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET

A lakásfenntartó szövetkezet tevékenységi köre

29. §[21] A lakásfenntartó szövetkezet a tevékenységi körében gondoskodik a lakóházak fenntartásáról és hasznosításáról, továbbá - elsősorban a tagjai részére - lakossági szolgáltatások szervezéséről és nyújtásáról.

A lakásfenntartó szövetkezet tevékenységének gazdasági alapja

30. § (1) A lakásfenntartó szövetkezet tevékenységének gazdasági alapja a tagok és a nem tag tulajdonosok fenntartással és felújítással kapcsolatos hozzájárulásai és más befizetései, a felújítási kölcsön, továbbá a szövetkezetet megillető egyéb bevételek.

(2) A felújítási munkák költségeinek fedezetére felújítási alapot kell képezni. E célra a tagok és a nem tag tulajdonosok felújítási hozzájárulást kötelesek fizetni; ennek mértékét - jogszabály keretei között - a közgyűlés állapítja meg.

31. §[22]

31/A. §[23] (1) Az igazgatóság a tagsági viszonyt megszüntetheti, ha felhívás ellenére:

a) a tag a szövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségét nem teljesíti;

b) a tag vagy a vele együtt lakó személyek a közös használatra szolgáló helyiségeket, területeket, az épület állagát vagy a szövetkezet más vagyontárgyait rongálják, illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használják;

c) a tag vagy a vele együttlakó személyek az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák elvégzését akadályozzák;

d) a tag vagy a vele együttlakó személyek a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak.

(2) Ha a lakás állandó használatának a joga megszűnt, a volt tag köteles a lakást kiüríteni és elhelyezésre nem tarthat igényt.

A tagsági viszony megszűnése

32. § (1)[24] A tagsági viszony megszűnése esetén a tag a lakásfenntartó szövetkezettől a szövetkezet javára bármely címen teljesített befizetésének visszatérítését nem követelheti. Jogszabály vagy az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(2)[25] A tagsági viszony megszűnése esetén a lakás állandó használatának a joga is megszűnik.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ÜDÜLŐSZÖVETKEZET

Az üdülőszövetkezet szervezése

33. § (1) Üdülőszövetkezet - állampolgárok üdülési, pihenési igényeinek kielégítésére - legalább 12 üdülőegység építésére, illetőleg fenntartására hozható létre.

(2) Egy üdülőszövetkezet több település területén is működhet, ilyen esetben azonban mindegyik településen legalább 12 üdülőegységgel kell rendelkeznie.

Tulajdoni és használati viszonyok az üdülőszövetkezetben

34. § (1) Az üdülőegységek - az alapszabály rendelkezésének megfelelően - az üdülőszövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot:

a) meghatározott üdülőegység állandó használatának a joga vagy

b) az üdülőszövetkezet tulajdonában álló valamely üdülőépületben - évenként, az alapszabályban meghatározott időtartamra - egy üdülőegység időleges használatának a joga

illeti meg.

(2)[26] Az üdülőtulajdonra vonatkozó rendelkezéseket az üdülőegység állandó használatának a jogára is alkalmazni kell. E jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

(3)[27] Ha az üdülőegységek az üdülőszövetkezet tulajdonában állnak, és a tagokat az üdülőegységek időleges használatának a joga illeti meg, küldöttgyűlés az üdülőegységek számára tekintet nélkül alakítható. Ilyen esetben minden tagot egy-egy szavazat illet meg.

35. § Ha az üdülőegységek az üdülőszövetkezet tulajdonában állnak, a tagsági viszony megszűnése esetén a használat joga is megszűnik. Ilyen esetben az üdülőszövetkezetnek és a volt tagnak nem kell elszámolnia, ha a tag a használat jogát másra ruházta át.

36. § (1) A tag

a) az állandó használat joga esetében az üdülőegységet maga használhatja, illetőleg időlegesen részben vagy egészben bérbeadhatja, vagy másnak átengedheti;

b) az állandó, illetőleg az időleges használat jogát átruházhatja olyan személyre, akit az igazgatóság tagként felvesz.

(2) A tag halála esetén az állandó és az időleges használat joga arra száll át, aki a tulajdonjogot egyébként örökölné.

Az üdülőszövetkezet tevékenységének gazdasági alapja

37. § (1) Az üdülőszövetkezet tevékenységének gazdasági alapja a tagok befizetései és a szövetkezetet megillető egyéb bevételek.

(2) A tagok befizetéseinek mértékét és módját a közgyűlés állapítja meg.

ÖTÖDIK RÉSZ

A GARÁZSSZÖVETKEZET

A garázsszövetkezet szervezése

38. § Garászszövetkezet legalább 12 állampolgár garázsigényének a kielégítésére hozható létre.

Tulajdoni és használati viszonyok a garázsszövetkezetben

39. § (1) A garázsegységek - az alapszabály rendelkezésének megfelelően - a garázsszövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot meghatározott garázsegység állandó használatának a joga illeti meg.

(2) A garázsegységek állandó használatának a jogára a 35-36. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a tag a garázsegység időleges bérbeadására vagy átengedésére nem jogosult.

A garázsszövetkezet tevékenységének gazdasági alapja

40. § (1) A garázsszövetkezet tevékenységének gazdasági alapja a tagok befizetései és a szövetkezetet megillető egyéb bevételek.

(2) A tagok befizetéseinek mértékét és módját a közgyűlés állapítja meg.

HATODIK RÉSZ[28]

A NYUGDÍJASHÁZI SZÖVETKEZET

A nyugdíjasházi szövetkezet szervezése, tulajdoni és használati viszonyok a nyugdíjasházi szövetkezetben

40/A. § (1) Nyugdíjasházi szövetkezet legalább 12 lakóegység és a hozzá tartozó szociális, valamint egészségügyi helyiségek építésére, illetőleg fenntartására hozható létre.

(2) A lakóegységek a nyugdíjasházi szövetkezet tulajdonában állnak, a tagot meghatározott lakóegység állandó használatának a joga illeti meg.

(3) Ha a helyi tanács végrehajtó bizottsága és a nyugdíjasházi szövetkezet megállapodása alapján a szociális, valamint egészségügyi helyiségek létesítési költségét a tanács viseli, a felek abban is megállapodhatnak, hogy az ilyen helyiségek - önálló ingatlanként - az állam tulajdonába kerülnek.

(4) Ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik, a lakóegységgel kapcsolatban a tagot terhelő karbantartási, javítási munkák elvégeztetéséről - a tag kérésére és költségére - a nyugdíjasházi szövetkezet gondoskodik.

A tagsági viszony

40/B. § (1) Nyugdíjasházi szövetkezetbe tagként az vehető fel, aki a lakásszövetkezeti tagsági feltételeknek megfelel és

a) nyugdíjas, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, vagy öt éven belül eléri,

b) önmaga ellátására képes, továbbá

c) egészségi állapota vagy egyéb ok miatt a közösségi együttélésre nem alkalmatlan.

(2) A tagot terhelő fizetési kötelezettség teljesítésére más személy is kötelezettséget vállalhat.

40/C. § (1) A tag a lakóegységbe csak a 40/B. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában előírt feltételeknek megfelelő személyt fogadhat be; más személy befogadása esetén az igazgatóság a tagsági viszonyt megszüntetheti.

(2) A tag halála esetén az örökös a lakás állandó használatának a jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a nyugdíjasházi szövetkezetbe - kérelmére - tagként felveszik. Az igazgatóság az örököst köteles tagként felvenni, ha a 40/B. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel. Ha az örökös a lakás állandó használatának a jogát nem gyakorolhatja, vagy azzal nem kíván élni, köteles azt a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül átruházni. E kötelezettség nem teljesítése esetén a szövetkezet a lakás állandó használatának a jogát a vételi jogra vonatkozó szabályok szerint megszerezheti.

HETEDIK RÉSZ[29]

Záró rendelkezések

41. § (1) Az e törvényerejű rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvényt, továbbá az ezt módosító és végrehajtó jogszabályokat, valamint a szövetkezetekre vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A lakásszövetkezeti ingatlanok nyilvántartására az ingatlannyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A lakásszövetkezet tulajdonában álló ingatlanok, továbbá a külön tulajdonba kerülő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek körét a közgyűlés (küldöttgyűlés) állapítja meg.

42. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1977. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 20/1959. (IV. 16.) Korm. számú, az 5/1971. (II. 8.) Korm. számú, a 6/1971. (II. 8.) Korm. számú, a 3/1974. (I. 9.) MT számú és a 35/1975. (XII. 10.) MT számú rendelet hatályát veszti.

(2)[30]

(3) Felhatalmazást kap

a) az építésügyi és városfejlesztési miniszter, hogy - az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel, továbbá a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - e törvényerejű rendelet ágazati végrehajtásáról,

b) a pénzügyminiszter, hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a lakás (üdülő-, garázs-) szövetkezetek pénzügyi kérdéseinek, gazdálkodási, nyilvántartási és beszámolási rendjének szabályozásáról gondoskodjék.

43. § (1) Ez a törvényerejű rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt alakult lakásszövetkezetek és tagjaik, továbbá a nem tag tulajdonosok lakásszövetkezeti ingatlannal kapcsolatos tulajdon- és használati jogát.

(2) A 20/1959. (IV. 16.) Korm. számú rendelet hatálybalépése előtt alakult lakásszövetkezetek e törvényerejű rendeletnek megfelelő lakásfenntartó szövetkezetté alakulhatnak át.

44. § (1) A 20/1959. (IV. 16.) Korm. számú rendelet alapján alakult lakásfenntartó szövetkezetek és a 6/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet alapján alakult lakásépítő szövetkezetek e törvényerejű rendelet szerint folytatják a működésüket, kötelesek azonban az alapszabályukat egy éven, belül megfelelően módosítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett lakásszövetkezetekben azok a tagok és nem tag tulajdonosok, akik a szövetkezettel szembeni fizetési kötelezettségek biztosítására nem adtak engedményezési nyilatkozatot, kötelesek ezt a lakásszövetkezet részére hatvan napon belül megadni.

45. § (1)[31] A lakásszövetkezet a lakóházakkal és a lakásokkal kapcsolatos szavatossági és az ezzel összefüggő kártérítési igényeket egyaránt érvényesítheti. Az ilyen jogvitáik elbírálása során - ha a másik fél is gazdálkodó szervezet - a Polgári Perrendtartás XXV. fejezetének rendelkezései szerint kell eljárni, ezt a szabályt a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.[32]

(2)[33] Az (1) bekezdésben említett kártérítési igényen alapuló pénzkövetelés gazdálkodó szervezetekkel szemben is öt év alatt évül el.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára