1988. évi XX. törvény

az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról

1. § (1) Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül:

a) a Magyar Állam,

b) az állami költségvetési szerv,

c) a társadalmi szervezet,

d) az egyesület,

e) az egyházi szerv (egyház, vallásfelekezet, egyházi intézmény),

f) az alapítvány,

g) a vízgazdálkodási társulat.

(2) Az (1) bekezdés b)-g) pontjában említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme nem esett vállalkozási nyereségadó alá."

2. § (1) Az Itv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az illetékfizetési kötelezettségű következő ingókra és vagyoni értékű jogokra terjed ki:)

"a) a tartós földhasználati jog, a földhasználati jog, a telki szolgalom, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó haszonélvezet és használat jogának - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat, valamint a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;"

(2) Az Itv. 11. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c)-e) pont jelölése d)-f) pontra változik:

(Az illetékfizetési kötelezettség a következő ingókra és vagyoni értékű jogokra terjed ki:)

"c) állami tulajdonban álló ingatlan kezelői jogának ellenérték fejében történő megszerzése;"

3. § Az Itv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Visszterhes vagyonátruházás esetén az illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az átruházott vagyon forgalmi értékének 8%-a."

4. § Az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése a következő f)-k) ponttal egészül ki:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.)

"f) az állami tulajdonban álló házingatlan kezelői jogának a tanácsi kezelő szerv által, illetőleg a tanácsi beruházásban épülő lakóépület és a hozzá tartozó földrészlet kezelői jogának a pénzintézet által történő megszerzése;

g) az állami tulajdonban álló helyi jelentőségű közcélú vízilétesítmények és tartozékaik kezelői jogának a vízitársulat által történő megszerzése;

h) újraértékesítés céljából lakás tulajdonjogának, illetőleg kezelői jogának az értékesítésre jogosult gazdálkodó szervezet által történő megszerzése;

i) a közös gazdálkodás céljára a tag által bevitt ingatlan, gépjármű tulajdonjogának, illetőleg ingatlan használati jogának megszerzése;

j) a gazdálkodási forma megváltoztatásával, a szervezeti átalakulással bekövetkező vagyonszerzés;

k) a társaság vagy a közös gazdálkodás egyéb formájának megszűnésekor a felhalmozott vagyonnak a tagok közötti felosztása folytán bekövetkező vagyonszerzés."

5. § Az Itv. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni lakóházépítés célját szolgáló ingatlan tartós földhasználati, földhasználati, illetőleg használati vagy kezelői jogának visszterhes megszerzése esetén is."

6. § Az Itv. 32. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(7) bekezdésének számozása (3)-(8) bekezdésre módosul:

"(2) A házassági vagyonjogi szerződés készítésének illetéke - az értéktől függetlenül - 5000 forint, illetve, ha a szerződés kizárólag a közös lakás használatát rendezi a házasság felbontása esetére 2000 forint."

7. § Az Itv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § (1) A cég bejegyzésére irányuló eljárás illetéke a létesítő határozatban vagy társasági szerződésben megállapított induló vagyon értéke után

a) jogi személy vagy ezek közös név alatt működő társulásai, társaságai esetén 2%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 60 000 forint,

b) egyéb cég esetén 2%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint.

(2) Induló vagyonnal nem rendelkező cég bejegyzése esetén az illeték 3000 forint.

(3) Minden egyéb eljárásért, amely nem tekinthető cég bejegyzésének - a kijavítás esetét ide nem értve - 800 forint illetéket kell fizetni.

(4) Cégbírósági eljárás soron kívüli lefolytatásáért - az (1)-(3) bekezdésben megállapított illetéken felül - 2000 forint illetéket kell fizetni."

8. § Az Itv. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

"36/A. § Ha a másodfokú bíróság által elrendelt új eljárásban ismét fellebbezést nyújtanak be, az a fél, aki korábban a fellebbezés illetékét már egyszer megfizette, az illeték ismételt megfizetése alól mentesül."

9. § Az Itv. 50. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § (2) Ha az (1) bekezdésben említett esetekben a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentése hatóság közbenső intézkedése miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő három hónapon túl történik, az illetékhivatal az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket havi 1%-kal, legfeljebb azonban 50%-kal mérsékeli."

10. § Az Itv. a következő 52/A. §-sal egészül ki:

"52/A. § Az időleges üdülőhasználati jog értékelésének külön szabályait a pénzügyminiszter - e törvény végrehajtási rendeletében - állapítja meg."

11. § Az Itv. 66. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"c) vagyoni értékű jog: a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat, továbbá a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a telki szolgalom, a kezelői jog (használati jogok);"

12. § Az Itv. 66. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Mezőgazdasági szövetkezet esetében termőföld visszterhes megszerzésénél, ha jogszabály határozza meg a föld árát, a 66. § (1) bekezdésének d) pontjában említett forgalmi értéken ezt a jogszabályban meghatározót árat kell érteni."

Átmeneti és záró rendelkezések

13. § (1) Annak az adóalanynak a beszerzése (vagyonszerzése), aki az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. törvény 11. §-a alapján adólevonásra jogosult, de az egyébként az Itv. 12. §-a szerint illetékköteles beruházási célú beszerzését terhelő, előzetesen felszámított általános forgalmiadót 100%-ban nem vonhatja le és a le nem vont rész véglegesen terheli

a) 1989-ben illetékmentes,

b) 1990-ben pedig 5% visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetékmentesség, illetőleg kedvezmény feltételeinek fennállását a vagyonszerzőnek az illetékes adóhatóság által záradékolt nyilatkozatával kell igazolnia az illetékhivatalnál.

14. § (1) Ez a törvény 1989. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében kell alkalmazni. Az Itv. 5. §-ának új (2) bekezdésében foglalt rendelkezést 1990. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az elfogadás napja 1988. december 22.

Dr. Straub F. Brúnó s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára