7/1988. (XI. 9.) IpM rendelet

a hő- és villamosenergiai építmények tervezési jogosultságáról

Az építéstervezési jogosultságról szóló 8/1986. (III. 20.) MT rendelet (továbbiakban: R.) 5. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az épületnek nem minősülő - hő- és villamosenergia termelésére és szállítására szolgáló - építmények építéstervezésére.

(2) Az R. és e rendelet alkalmazásában a hő- és villamosenergia termelésére és szállítására szolgáló építmények építéstervezése (a továbbiakban: építéstervezés):

a) az (1) bekezdés szerinti építmények és azok részeinek, szerkezeteinek és berendezéseinek elhelyezéséhez, építéséhez, jó karbantartásához, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, illetőleg lebontásához szükséges műszaki tervek (tervdokumentációk) elkészítése,

b) az a) pontban meghatározott építéstervezést megelőző, azzal összefüggő, illetőleg azt közvetlenül szolgáló műszaki munkálatok (geodézia, talajmechanikai vizsgálat stb.),

c) az a) és b) pontban meghatározott építéstervezéssel kapcsolatos tervezői művezetés.

(3) E rendelet alkalmazásában magántervezés az építéstervezési jogosultsággal rendelkező magánszemélyek (a továbbiakban: magántervezők) és társaságaik által végzett építéstervezési tevékenység.

2. § (1) Építéstervezést csak szakirányú egyetemi (mérnöki), főiskolai (üzemmérnöki) oklevéllel és ennek megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező személyek végezhetnek.

(2) Szakirányú felsőfokú szakképesítésnek az olyan egyetemi (mérnöki), főiskolai (üzemmérnöki) oklevél tekintendő, amelynek képzési célja és tartalma az adott szakirányú építéstervezési tevékenységnek megfelel.

(3) Szakmai gyakorlatnak a szakirányú szakképesítés megszerzése után végzett

a) építéstervezési,

b) beruházási műszaki,

c) építéskivitelezési,

d) felsőfokú oktatási intézménynél szakirányú műszaki oktatói,

e) hő- és villamosenergia termelésére és szállítására szolgáló létesítményeket üzemeltető

tevékenységet kell tekinteni.

(4) Építéstervezői gyakorlatként az építéstervezési jogosultsággal rendelkező szervezetnél, illetőleg magántervezési tevékenységet folytató társaságnál szakirányú tervezői, tervezést irányítói, vagy felsőoktatási intézménynél építéstervezést oktatói tevékenységet lehet figyelembe venni.

3. § Tervezői jogosultsággal az a személy (továbbiakban: tervező) rendelkezik, aki

a) szakirányú egyetemi szakképesítésének megszerzését követően legalább 3 éves,

b) szakirányú főiskolai szakképesítésének megszerzését követően legalább 5 éves szakmai gyakorlatot szerzett.

4. § (1) Az építéstervezési jogosultsággal rendelkező tervező szervezeteknél [R. 1. § (2) bek.] a tervezők szakmai irányítását és ellenőrzését a megfelelő szakirányú vezető tervező (a továbbiakban: vezető tervező) látja el.

(2) Vezető tervezői jogosultsággal az a személy rendelkezik, aki szakirányú egyetemi szakképesítést és legalább ötéves, vagy szakirányú főiskolai szakképesítést és legalább nyolcéves szakirányú tervezői gyakorlatot szerzett és a R-nek megfelelően vezető tervezői minősítéssel rendelkezik.

5. § Az építéstervezésre vonatkozó jogszabályok, biztonsági szabályzatok és szabványelőírások megsértése esetén a vezető tervezői kijelölést vissza kell vonni. Visszavonás esetén a vezető tervező újabb kijelölést a visszavonástól számított 3 év eltelte után kaphat.

6. § (1) Magántervezési tevékenységet a magántervezők - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál vezetett Magántervezői Névjegyzékbe (a továbbiakban: Névjegyzék) történő felvétel alapján végezhetnek.

(2) A tervezői jogosultsággal rendelkező magánszemély

- saját, illetőleg közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont, ideértve az élettársat is), valamint

- építőközösség, lakásszövetkezet tagjaként az építőközösség, a lakásszövetkezet építkezéséhez szükséges - jogosultságának megfelelő - építéstervezési munkát akkor is elvégezheti, ha a Magántervezői Névjegyzékben nem szerepel.

(3) A Névjegyzékbe az a magántervező vehető fel, aki a 2. és 3. §-okban meghatározott feltételeknek megfelel.

(4) A Névjegyzékbe történő felvételre irányuló kérelemhez mellékelni kell:

a) a 2. és 3. §-okban meghatározott feltételek igazolását,

b) három hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítványt,

c) nem főfoglalkozásszerűen végzett magántervezési tevékenység esetén a munkáltató hozzájárulásának igazolását.

(5)[1] Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a Névjegyzékbe történő felvételhez kérheti szakmai szervezet - a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája vagy a Mérnöki Kamara - véleményének benyújtását.

(6) A Névjegyzékbe történő felvétel során a magántervezőt

a) nagy- és kisfeszültségű szabadvezeték,

b) nagy- és kisfeszültségű kábelhálózat,

c) szabadtéri elhelyezésű erőművi és alállomási villamos berendezések,

d) szabadtéri elhelyezésű fogyasztói transzformátorok,

e) kazánok és energetikai berendezések telepítése,

f) távhőszolgáltatás

szakágazati tervezőnek - a szakterület részletes meghatározásával - kell besorolni.

(7)[2] A Névjegyzékbe történő felvételre irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek 3000 forint díjat kell az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Magyar Nemzeti Banknál vezetett 232-90146-0654 számú számlájára befizetni. A díj a kérelem elutasítása esetén nem kerül visszatérítésre.

(8) A kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés díja 1000 forint. A fellebbezés díját a kérelmező részére a minisztérium visszafizeti, ha a kérelmet elutasító határozat jogszabálysértő volt.

7. § A magántervezőnek az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál 60 napon belül be kell jelenteni a lakóhelye, illetve munkahelye változását.

8. § Nem vehető a Névjegyzékbe az a magánszemély:

a) akit gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek,

b) akit bármely szándékos bűncselekmény miatt két évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek,

c) akit építéstervezői foglalkozásától eltiltottak,

d) akinek magántervezési tevékenységét a munkáltatója megtiltotta,

e) akit a Magántervezői Névjegyzékből korábban kizártak és a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől három év még nem telt el.

9. § (1) Ki kell zárni a Névjegyzékből azt a magántervezőt

a) akivel szemben a 8. §-ban meghatározott felvételt kizáró ok merül fel,

b) aki az általa végzett építéstervezési munkát más tervező munkájaként igazolta, illetőleg igazoltatta, vagy a más által végzett építéstervezési munkát a sajátjaként szolgáltatta.

(2) Törölni kell a Névjegyzékből azt a magántervezőt, aki

a) a törlést kérte,

b) elhalálozott.

10. § A magántervezőnek az általa készített tervdokumentációt a Névjegyzék sorszámának feltüntetésével alá kell írnia.

11. § A tervező szervezetek, magánszemélyek és társaságaik székhelyükön (telephelyükön) a külön jogszabályokban meghatározott és a szakhatóságok által ellenőrizhető módon kötelesek biztosítani az általuk készített műszaki tervek, illetve az építéstervezési munka során felhasznált adatok (iratok, térképek stb.) megőrzését.

12. § A rendelet 1988. december 1. napján lép hatályba.