8/1986. (III. 20.) MT rendelet

az építéstervezési jogosultságról[1]

A Kormány az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 54. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §[2] (1) Az épületekkel, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítmények kivételével - a műtárgyakkal és más építményekkel (a továbbiakban együtt: építmények) kapcsolatos építéstervezési tevékenységet azok folytathatnak, akik a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai és működési feltételekkel rendelkeznek.

(2) Építéstervezési tevékenység akkor folytatható, ha

a) a tervezési munkát jogszabályban előírt szakmai képesítése és gyakorlata alapján tervezésre jogosult személy (tervező, illetőleg vezető tervező) végzi, továbbá

b) - vállalkozás esetében - az építéstervezés a vállalkozó tevékenységi körében szerepel.

(3) Az építéstervezési tevékenység folytatására jogosult csak olyan tervezési munkát végezhet, amelynek szakmai megoldására a szakmai felkészültsége alapján képes.

2. §[3] (1) A tervezésre jogosult személyeket tervezői névjegyzékbe kell foglalni. Építéstervezési munkát - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak az végezhet, akit a tervezői névjegyzékbe felvettek.

(2)[4] Nem magyar állampolgár - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - magyarországi építéstervezési tevékenység folytatására nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján jogosult.

(3) A tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett folytathatnak építéstervezési tevékenységet.

3. § Nem folytathat építéstervezést (ideértve a magántervezést is) az építési (létesítési) engedélyezési eljárást lefolytató vagy abban közreműködő

a) szakigazgatási szerv, illetőleg szakhatóság illetékességi területén annak vezetője és ügyintézője, továbbá

b) közmű működési területén annak vezetője és az ügyben eljáró dolgozója.

4. § (1) Az építéstervezést végző tervezők felelősségére a külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(2) Az építéstervezési jogosultságra vonatkozó jogszabályok betartását az építésügyi, közlekedési, távközlési, vízügyi, valamint az energiaellátással kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárások és hatósági ellenőrzések során vizsgálni kell.

5. § (1) Ez a rendelet 1986. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az építéstervezési jogosultság szabályozásáról szóló 4/1972. (II. 27.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2) Az 1986. július 1. napja előtt kötött szerződések alapján végzett, illetőleg az addig megkezdett építéstervezési munkára vonatkozó jogosultság tekintetében a korábbi hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)[5][6] Az építéstervezési jogosultság részletes feltételeit - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter - állapítja meg.

(4) Az építéstervezési jogosultságnak az épületnek nem minősülő

- közlekedési, távközlési, honvédelmi, föld feletti bányaművelési és víziépítményekre.

- föld alatti tárolóterekre, valamint

- hő és villamos energia, kőolaj, kőolajtermék, gáz termelésére és szállítására szolgáló építményekre

vonatkozó részletes szabályait - e rendelet keretei között - az építményfajta szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben állapítja meg.[7]